Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-17 / 64. szám
RfPtJSAG 1IH52, március 11.. ssombal •> A icoitimuniziiius építésének programja Ül. & Kommunista társadalmi viszonyok fejlődése A z SZKP XXII. kongresz- szusa sokoldalúan elemezte a kommunista társadalmi viszonyok fejlődését. Rámutatott arra, hogy a kommunizmus építése során lényeges változások mennek végbe mind a gazdasági, mind a politikai, mind pedig a kulturális élet területén. A kommunizmus anyagitechnikai bázisa a kommunista társadalmi viszonyok létalapja, kialakulásának legfontosabb előfeltétele. De ez nem jelenti azt, hogy először teljesen létrejön a kommunizmus anyagi-technikai bázisa, s csak ezután kerül sor a kommunista társadalmi viszonyok kialakulására. Az előbbinek primátusa, elsőbbsége van az utóbbival szemben, viszont a kettő kialakulása dialektikus folyamat Ennek megfelelően a kommunizmus anyagi-technikai bázisa és a kommunista gazdasági rend kölcsönösen feltételezi egymást. Az egyik a másik nélkül elképzelhetetlen. De kölcsönösen hatnak is egymásra: a kommunizmus anyagi-technikai bázisa elősegíti a kommunista termelési viszonyok fejlődését és megfordítva. A kommunista társadalmi viszonyok képezik a kommunizmus anyagi-technikai bázisának legfőbb hajtóerejét. A kommunista társadalmi viszonyok fejlődésének fő területe a gazdasági rend, amely magában foglalja a termelési eszközök tulajdonviszonyát, az emberek kölcsönös viszonyát, Valamint a megtermelt anyagi és kulturális javak elosztásának módját. A társadalmi viszonyok minden területén gyökeres, minőségi változást eredményez a kommunizmus. A szocializmusban a ter- melési eszközök társadalmi tulajdonának két alapvető formáját különböztetjük meg: az állami vagy össznépi tulajdont és a szövetkezeti, vagy csoporttulajdont. A Szovjetunió fejlődésének jelenlegi szakaszán a szocialista tulajdon két formáját fokozatosan felváltja az egységes kommunista tulajdon. Ez a folyamat elsősorban a kolhozrendszer tökéletesítésével és fejlesztésével függ össze. Az elkövetkező évek során minden kolhoz gazdaságilag szilárd és virágzó gazdasággá válik. Teljesen megszüntetik a gazdaságilag gyenge kolhozok elmaradását, és valamennyi kolhozt gazdaságilag erős, nagy jövedelmű gazdasággá változtatnak. Rendkívül fontos a kolhozokon belül az osztatlan alap jelentős növelése, a felhalmozás fokozása. A kolhozok gazdasági fel- emelkedése lehetővé teszi: — a kolhoz-viszonyok tökéletesítését és fejlesztését; — a termelés társadalmasí- tási fokának emelését; — a munkaszervezésnek és a munkadíjazásnak közelebb- vitelét az állami vállalatoknál kialakult színvonalhoz és formákhoz, az áttérést a szavatolt havi fizetésre; — a társadalmi szolgáltatások szélesebb körű fejlesztését (közétkeztetés, gyermekotthonok és bölcsődék, közművek, stb.); — a háztáji gazdaságok fokozatos megszüntetését; — a kolhozközi kapcsolatok fejlesztését, a specializáció és a kooperáció elvének megfelelően. I gen lényeges a mezőgazdasági termelés komplex gépesítése és mind teljesebb automatizálása, mert ez a fó biztosítéka annak, hogy a mezőgazdasági munka az ipari munka színvonalára emelkedjék és ennek következtében megszűnjön a lényeges különbség a falu és a város között. Ezzel egyidőben tovább fejlődili az a gyakorlat, hogy kolhozközi vállalatokat, kulturális és szolgáltatási intéz- snényeket, állami-kolhoz villanytelepeket, mezőgazdasági te rmok ele elsődleges feldolgozására, raktározására és szállítására, különböző építkezések lebonyolítására, építőanyagok gyártására szolgáló vállalatokat létesítenek, közös erővel. Amint gyarapodik és erősödik a közös gazdaság, a kolhozok mind nagyobb mértékben vesznek majd részt közhasznú vállalatok, kulturális és szolgáltató intézmények, bentlakásos iskolák, klubok, üdülők, kórházak létesítésében. Mindezek a folyamatok — állapítja meg az SZKP programja —, amelyek az önkéntesség és az elengedhetetlen gazdasági feltételek alapján mennek végbe, a szövetkezeti-kolhoz tulajdont fokozatosan össznépi, kommunista jellegűvé változtatják. A kolhozok tehát belenőnek a kommunizmusba. A szocialista tulajdon két formája megszűnik, helyébe lép az egységes kommunista tulajdon, amely az olyanok megszűnését eredményezi. Mi szükséges az osztályok és az osztálykülönbségek megszüntetéséhez? Hruscsov elvtárs az SZKP programjáról tartott előadói beszédében rámutatott, hogy az osztályok és az osztálykülönbségek megszüntetéséhez: 1. Meg kell dönteni a kizsákmányoló osztályok — a föld- birtokosok és a tőkések — uralmát, meg kell szüntetni a termelési eszközök magán- tulajdonát, az emberi kizsákmányolás gazdasági alapját; 2. nagy kollektív gazdaságokká kell átalakítani az egyéni kisárutermelő gazdaságokat, fel kell építeni az egységes, szocialista gazdasági rendszert, fel kell számolni az utolsó kizsákmányoló osztályt, a kulá- kok osztályát; 3. le kell küzdeni a munkások és a parasztok közötti osztálykülönbségeket, a város és a falu közötti lényeges különbségeket, meg kell teremteni a fizikai és a szellemi munka szerves egyesítésének feltételeit. A z SZKP programja a harmadik feladat megoldását tűzi ki célul. Ez különösen két társadalmi tényezővel függ össze: egyrészt a termelőerők rohamos fejlődésével, a kommunizmus anyagitechnikai bázisának megteremtésével, másrészt pedig az egységes kommunista tulajdon- viszonyok kialakulásával. Ezen az alapon valósul meg az osztály nélküli kommunista társadalom, amelyben nem lesz lényeges különbség a társadalmi rétegek és csoportok között sem. A kommunizmus építése során a termelés jellege lényegesen megváltozik. A munka minden ember elsőrendű életszükségletévé válik. Ez szorosan összefügg a fizikai és szellemi munka közötti lényeges különbség megszűnésével. A fizikai munka fokozatosan a szellemi munka színvonalára emelkedik. Az emberek sokoldalú képzésével és a kommunista öntudat kialakulásával párhuzamosan a munka elveszti létfenntartási jellegét, az emberi élet szerves részévé, élvezetté válik. Mindennek következtében kialakul az emberek teljes társadalmi egyenlősége: a kommunista egyenlőség, amely a termelési eszközökhöz való egyenlő viszonyt, az elosztás teljes egyenlőségét, valamint az egyénnek és a társadalomnak az egyéni és közérdekek szerves egybekapcsolódásán alapuló harmóniáját jelenti. Ebből kitűnik, hogy az osztály nélküli kommunista társadalom az emberi együttélés legmagasabb szervezeti formája. L' zek után vizsgáljuk meg ' J röviden a kommunista elosztási elvet. Minden rosszindulatú és ellenséges koholmány ellenére a kommunizmusban a társadalom minden tagja egyéni igényei és ízlése szerint részesedik az anyagi és kulturális javakból, de itt természetesen az öntudat magas fokára fejlődött kommunista ember ésszerű szükségleteinek kielégítéséről van szó. Az anyagi és kulturális szükség lelek teljes kielégítése fokozatosan következik be, nem pedig egyik napról a másikra. A 20 éves program keretében a szovjet nép életszínvonala magasabb lesz, mint bárhol a világon. Ezt biztosítja a munka termelékenységének igen magas színvonala, az egy főre jutó termelés jelentős növelése, valamint a növekvő termelőerők és anyagi javak felhasználása a társadalom javára. Ez a magas életszínvonal elérhető egyrészt a bérek emlése, az árak leszállítása és az adók eltörlése, másrészt a társadalom tagjai között ingyenesen szétosztásra kerülő fogyasztási alap növelése útján. A húszéves időszak végén a szovjet nép egész reáljövedelmének mintegy fele a társadalmi fogyasztási alapból ingyenesen ered. Ez a társadalom költségére lehetővé teszi: a gyermekek Ingyenes ellátását, a gyermekjóléti intézményekben és a bentlakásos iskolákban (a szülők óhajára); — a munkaképtelen emberek teljes anyagi ellátását; — az ingyenes oktatást minden tanintézetben; — a szovjet állampolgárok ingyenes orvosi ellátását, beleértve a betegek gyógyszerellátását és szanatóriumi kezelését; — a lakások és a közszolgáltatások (fűtés, világítás, víz- használat, stb.) ingyenes igénybevételét; — a városi közlekedési eszközök ingyenes használatát; — a mindennapi élettel kapcsolatos néhány szolgáltatás ingyenes igénybevételét; — az üdülők, a penziók, a turistaházak és a sportlétesítmények díjának folyamatos csökkenését, illetve ezek részben ingyenes igénybevételét; — a lakosságnak mind több segély, kedvezmény és ösztöndíj juttatását; — a fokozatos áttérést az ingyenes közétkeztetésre (ebéd) a vállalatoknál, a különböző intézményeknél és a termelésben részt vevő kolhozparasz- toknál. M indazonáltal az elkövet- kező két évtizedben a munka szerinti bér marad az anyagi és kulturális szükségletek kielégítésének fő formája. ezért egyaránt alkalmazni kell mind az anyagi, mind pedig az erkölcsi ösztönző tényezőket. De a második évtized végére a Szovjetunió me- közelíti a szükségletek szerinti elosztás elvét. Ezzel lényegében megvalósul a kommunista társadalom. Az áttérés a kommunista elosztásra akkor fejeződik be, amikor a munka szerinti elosztás elve már teljesen betöltötte hivatását, vagyis, amikor megvalósul az anyagi és kulturális javak óriási bősége, valamint a munka a társadalom valamennyi tagjának elsőrendű életszükséglete lesz. A kommunizmust építő szovjet társadalom az egész világnak példát mutat az emberek növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek valóban teljes, mindenre kiterjedő kielégítésével. A szovjet nép jólétének növelésére hivatott nagyszerű .program végrehajtása világtörténelmi jelentőséggel rendelkezik. Ez a program csak békében teljesíthető. Ezért a kommunizmus és a béke — ikertestvérek. Nem véletlen tehát, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának programját helyesli és magáénak vallja minden békeszerető, haladó ember az egész világon, Dr. Földi Pál a Marxizmus—leninizmus Esti Egyetem igazgatója Ai első lorpedó a genfi értekezlet ellen GENF (MTI): A genfi leszerelési tárgyalásokon résztvevő amerikai küldöttség csütörtökön este kilőtte első torpedóját az értekezlet ellen. Az amerikai szóvivő bejelentette, hogy megbeszélések folytak az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia képviselői között' az atomfegyverkísérletek kérdéséről. Mint szavaiból kitűnt, a nyugatiak az 1951. áprilisi javaslatukhoz fűzött jelentéktelen módosítások ellenében azt követelték CarapkMtó’, a Szovjetunió képviselőjétől, hogy járuljon hozzá az úgynevezett „nemzetközi” ellenőrzéshez, holott ismeretes, hogy a Szovjetunió az átfogó nemzetleözi ellenőrzéshez saját területén csak általános és teljes leszerelés esetén hajlandó hozzájárulni. A szovjet álláspont ismeretében az amerikaiak akciója nyilván az amerikai légköri atomfegyverkísérletek igazolását hivatott szolgálni. Genfi sajtókörök szerint Kennedy elnök úgy fogalmazza majd meg csúcsértekezleti elgondolásait, hogyha a Szovjetunió belenvugszik az áprilisi amerikai légköri atomfegyver- kísérletek tény ebe, ő esetleg személyesen is eljön Genfbe. A csütörtökön este tartott rövid amerikai sajtóértekezlet fonák, sőt káros elemet vitt a genfi leszerelési értekezlet csütörtökön délben még igen bizakodó légkörébe. Pénteken délelőtt 10 órakor egyébként ismét összeült a 17 küldöttség a genfi Nemzetek Palotájában. Az ülésen elhangzó első felszólalásról, Santiago Ddntas brazil külügyminiszter beszédéről, a brazil küldöttség szóvivője déltájban tájékoztatta a sajtó képviselőit. Ügy hírlik, hogy az általános nyilatkozatok elhangzása a vártnál előbb befejeződik, egy-egy ülésre ugyanis három-négy küldöttségvezető felszólalását időzítik. Másrészt ügy tudják, hogy a külügyminiszterek zöme a jövő hét közepén elhagyja Genfet, átadva a munka szakmai részét a „harcedaett” leszerelési szakértőknek. A nyugati sajtó általában vezető helyen ismerteti a csütörtökön előterjesztett szovjet okmányokat, a polgári lapok azonban aránytalanul nagy helyet szentelnek Rusk beszédének és az abban csak futólag érintett amerikai leszerelési meggondolásoknak. A Neue Zürcher Zeitung pénteki számában ötvenszer nagyobb teret szentel a genfi autókiállításnak, mint a leszerelési értekezletnek. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az amerikai és a szovjet javaslatok előterjesztése „ideiglenesen” háttérbe szorította Genfben a német kérdést. . Az amerikai lapok többhónapos tárgyalásokra készítik elő a közvéleményt. A nyugati polgári sajtó kedvenc témái ezekben a napokban az amerikai- szovjet vezető szerep. Francia- ország távolmaradása a genfi értekezlettől, az el nem kötelezett országok szerepe Genfben. Ugyanakkor kezdenek előbukkanni igényesebb polgári olvasókra méretezett fejtegetések „a békepolitika mentesítéséről”, az állami szuverenitás és a leszerelés összeférhetetlenségéről, stb. (MTI) Miért bojkottálja De Gaulle a genfi konferenciát? Az MTI párizsi tudósítójának kommentárja PÁRIZS (MTI): Franciaországnak a genfi leszerelési konferencián üresen maradt helye még mindig foglalkoztatja a francia közvéleményt. A kormány elhatározását, hogy bojkottálja a 18 külügyminiszter tanácskozását, csaknem egyöntetűen elítéli a francia sajtó. A lapok egy része azzal vádolja De Gaulle-t, hogy még inkább elszigeteli Franciaországot nyugati szövetségeseitől. Az európai integráció hívei szemére vetik: cserbenhagyta Adenauert, akinek érdekeit minden nemzetközi fórumon Franciaország képviseli a legkövetkezetesebben. A kommunista sajtó rámutat a lényegre: a de- gaulleista hatalom mindent ellenez, ami a nemzetközi feszültség enyhüléséhez vezethet. De Gaulle nem befolyásol- tatja magát a közvéleménytől. „Franciaország vezetése — mondotta másfél évvel ezelőtt egyik beszédében — azokra tartozik, akik erre megbízást kaptak, annálfogva az én feladatom.” A degaulleista külpolitika azon az elképzelésen alapul, hogy Franciaország nagyhatalmi tekintélye hadseregének erejétől függ. Az ország, amelynek nincsen atombombája, nem lehet igazi nagyhatalom. Franciaországnak tehát ki kell építenie saját atomerejét. Debré nemrégiben az amerikai lapok párizsi tudósítói előtt kijelentette: ha az Egyesült Államok jó viszonyt akar Franciaországgal, el kell ismernie Franciaország jogát, hogy atomhatalommá és elsőrendű erővé váljék Európában. Az elsőrendű erő, diplomatikus kifejezése annak a törekvésnek, hogy Franciaország a nyugat-európai tömb vezető állama legyen, nemcsak a maga nevében, hanem az egész „kis Európa” nevében léphessen fel a NATO-ban és a világpolitika fórumain. Ugyanez az ambíció jut kifejezésre az európai politikai unió degaulleaista tervében, egy olyan katonai és politikai szövetség létrehozásában, amelyben Franciaország lenne a hangadó. A politikai irányvonalat, amelynek a francia külpolitika nagyobb súllyal akar érvényt szerezni, meghatározza a Párizs—Bonn tengely, De Gaulle és Adenauer fegyverbarátsága. Nem veszélyezteti, csak merevebbé teszi az Atlanti Szövetség hidegháborús politikáját. Az angolszász hatalmak és Franciaország ellentétei végeredményben Adenauer malmára hajtják a vizet, akár ■ NATO keretében, akár De Gaulle révén jut atomfegyverhez a Bundeswehr, mindenképpen elérte célját. A franciák fegyverkezési tervében jelentős szerepük vau a belpolitikai indokoknak. De Gaulle új perspektívát akar mutatni az Algéria elvesztés« követkéztében feleslegessé vált katonatiszteknek. Az utóbbi hónapokban több ízben beszélt a hivatásos katonákhoz. Minden alkalommal „a szabad vi-, lágot” fenyegető kommunista veszélyt emlegette és a Franciaországra váró „nagy hábo» rús feladatokat” csillogtatta meg tisztjei előtt. A háborúi veszéllyel igyekszik érvelni a francia adófizetők felé, akiknek az algériai fegyverszünet után továbbra is mélyen a zsebükbe kell majd nyúlni ok, hogy a francia atomfegyverkezési programot pénzeljék. De Gaulle hatalmi terveineJt nem kedvez a nemzetközi feszültség enyhülése. Ez határozta meg Franciaország merev, elutasító álláspontját a Nyu- gat-Berlinröl és a német kérdésről javasolt kelet-nyugati tárgyalásokkal szemben és ez a. legfőbb magyarázata a genfi leszerelési értekezlet bojkottjának is. (MTI) A genfi értekezlet világvisszhangja BUKAREST (TASZSZ): A Román Népköztársaság kormánya válaszolt U Thant ügyvivő ENSZ-főtitkár levelére a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatban. A Román Népköztársaság határozottan állást foglalt az általános és teljes leszerelés mellett. A tizennyolchatalmi I bizottság ülésein a román küldöttség kész hozzájárulni az ! általános és teljes leszerelési | egyezmény megkötésére irányuló közös erői'eszítésekhez. A román kormány már kifejtette álláspontját a délkeleteurópai atomfegyvermenles övezet létrehozásának szükségességével kapcsolatban. Ugyanakkor a román kormány támogatja a közép-európai atomfegyvermentes övezet létrehozásának lengyel tervét és úgy véli. hogy ehhez hasonló intézkedések a földgolyó más térségein is jelentősen elősegítenék a nemzetközi biztonság megszilárdítását — olvasható a román válaszban. TOKIÓ. A japán parlament \ alsóháza csütörtöki ülésén egyhangú határozatban tiltakozott az Egyesült Államok és Angiin nukleáris kísérletei ellen. i A határozat rámutat, hogy a nukleáris kísérletek semmivel sem indokolhatók, s csak a fegyverkezési hajszát fokozzák, halálos veszélybe sodorva az emberiséget Az alsóház követeli a japán kormánytól, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok mielőbb megkössék az atom- és hidrogénfegyverekkel végzett kísérletek szigorú nemzetközi ellenőrzés melletti betiltásáról szóló egyezményt. NEW YORK. A nagy amerikai lapok a svájciaktól eltérően, -borúlátóan nyilatkoznak a genfi értekezlet eddigi lefolyásáról. A New York Times a csütörtöki ülésen előterjesztett két leszerelési tervezet rövid jellemzése után azt fejtegeti, miért tartja elfogadhatatlannak a Nyugat a szovjet javaslatokat. „A Nyugat a leszerelési intézkedések kezdetétől fogva kénytelen lenne jelenlegi védelmi struktúráját lerombolni, az amerikai csapatokat Európából kivonni, és megsemmisíteni nukleáris elrettentő erejét” — írja a lap, majd azt állítja, hogy ezzel szemben nem lenne elegendő biztositék arra, hogy a leszerelési rendszabályokat a Szovjetunió valóban betartja. A szovjet javaslat „felhívás az öngyilkosságra, amelyet a Nyugat nem fogadhat el és nem is fogad el” — írja cikkében a New York Times. A Washington Post szerint az amerikai és a szovjet leszerelési terv között fennálló különbségek, komor jellegűvé teszik a tárgyalások indulását. Nem lenne ok a kétségbeesésre, ha a tanácskozások a megegyezés irányában haladnának, de egyelőre, úgy látszik, hogy ettől nagyon távol vannak, sőt, nem is igen mutat semmi jel arra, hogy a két fél közelednék egymáshoz. Senki sem ment nagy reményekkel Genfbe és eddig nemigen van ok arfa, hogy a csekély reményeket felfokozzák — írja a washingtoni lap. (Reuter) (MTI) Idő járó »jelen lé« A Meteorológiai intézet jelenti; Várható időjárás szombat estig: Tiideg, felhős idő. Sok helyen, főként a keleti megyékben havazás. Élénk, helyenként még erős északi szél, sok helyen hófúvások. Várható legmagasabb nappali hőmén- Kékjei 0-mínusz 4 fok. várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 4-mínusz 8 fok között.