Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-14 / 61. szám

/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Látogatás a megyei gyermekkönyvtárban AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA Xin. évfolyam, 61. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1962. március 14., szerda Munka és műveltség Annál értékesebb egy ember, minél nagyobb a szaktudása, minél nagyobb az általános műveltsége. Ma már nem elég az, ha valaki csak szűkebb, szakmai te­rületéről rendelkezik isme­retekkel, de nem tudja azt, hogy mi történik a mező- gazdaságban, politikai kér­désekben analfabéta, nem olvas szépirodalmi műve­ket, ritkán néz meg színhá­zi előadásokat, s még rit­kábban filmeket.. Akit nem érdekel más, csak az, hogy a meddő ágyazásból mikép­pen lehet kiréselni a szenet, hogy melyik hegesztési mód ad finomabb varratokat, az autogenes, vagy az ívfényes, hogy helyes üzemanyag­adagolás mellett miért tö- mődik el a karburátor — aki nem figyel más jelensé­gekre, a fejlődésben mérhe­tetlenül lemarad. Az élet parancsa, hogy is­mereteinket bővítsük, hogy látókörünket tágítsuk, szé­lesítsük. Az emberek több­sége szükségét érzi a tanu­lásnak.' A bányász már nem akar megrekedni a pislá­koló karbidlámpa homályá­ban — a szellem éltetőbb világossága felé törekszik. Rohamosan fejlődik, vál­tozik korunk. Szédületes iramot diktál a tudomány és a technika fejlődése. So­kan azt tartják, hogy ebben a sietős világban az ember­nek csak arra jut idő, hogy az újságokat sebtiben át­fussa. Igaz, mindenféle is­meret megszerzésére kevés egy emberélet. Nem is az a végcél, hogy tökéletes lexi­kális ismeretanyagra tegyen szert egy munkás, egy pa­raszt, vagy egy mérnök, hanem az, hogy összefüggé­seiben, hatásaiban legyünk tájékozottak a legfontosabb kérdésekben. A bányász tudja, hogy milyen geoló­giai viszonyok, tektonikus erők között alakulhatott ki a szén, képződhetett az ás­vány, az élet, a bentonit, s tudja, hogy mindezt mire használják. De tudja azt is, milyen helyet foglal el a bányászat a műszaki tudo­mányok kategóriáiban, a többi szakmák között. Megnőtt feladatok teljesí­tése vár ránk naponta, egy­re magasabb követelmé­nyeknek kell megfelelnünk. S másképp ezekkel a köve­telményekkel nem birkóz­hatunk meg, csak ha tanu­lunk, ha képezzük, művel­jük magunkat minden té­ren. Rousseau azt tanítja: térjünk vissza a természet­hez! Ó az emberiséget fél­tette a technikai előrehala­dottságtól, mondván, hogy ez csak bűnt és bajt hoz mindenkire, igazságtalansa- gokat, ellentéteket szül a kibontakozó civilizáció he­lyett, az idillikus paraszti élethez való visszatérést hirdette. Mi is hirdetjük, hogy térjünk vissza a ter­mészethez, de ezt azért tesszük, hogy a termeszét titkait megismerjük, kiku­tassuk s hogy mindenki szolgálatába állíthassuk a megismert erőket. A mun­ka máról holnapra megvál­tozik — megváltozik tartal­ma és értelme — s nemcsak egyszerűen műszakilag vá­lik könnyebbé, hanem tár­sadalmilag megnemesített munka lesz, átgondoltabb, a magasfokú öntudat kife­jezője, szokás és élvezet. Ez azonban csak a művelt és tanult emberfők mellett .lehetséges ♦ , Uj típusú traktorok érkeztek a megyébe Jó előre gondoskodtak erő- és munkagépekről A megye termelőszövetkeze­tei készülnek a tavaszi mun­kákra, s hogy ezt eredménye­sen el tudják végezni, egyre több gépre van szükségük. A Heves megyei AGROKER Vállalat ezért már jó előre gondoskodott az erő- és mun­kagépekről, úgy, hogy a tsz-ek ezeket idejében meg tudják vásárolni. A napokban 20 új típusú traktor érkezett, ame­lyekhez a talajművelő munka­gépek mellett alkalmazható a műtrágyaszóró-, vető-, a per­metezőgép és a fűkasza is. A termelőszövetkezetek ed­dig 12 magyar gyártmányú UR 28-as -és román gyártmá­nyú UTOS traktort vásároltak az ezekhez szükséges munka­gépekkel együtt. A városfejlesztés és a cigánykérdés a Hazafias Népfront egri városi elnökségi ülésének napirendjén A községfejlesztési munkák­ról és a cigánykérdésről tár­gyaltak hétfőn Egerben a vá­rosi tanács állandó bizottsá­gainak elnökei és a Hazafias Népfront városi elnöksége. Az összevont ülés azt mutat­ja, hogy az 1962-es év felada­tait a tanácsnak és a dolgozó lakosságnak együtt kell megol­dania. Kocsmár János, Eger város tanácsának vb-elnöke beszélt Eger városfejlesztési problé­máiról. Elmondotta, hogy ál­landóan nőnek a városfejlesz­tés lehetőségei — ez ugyanak­kor a feladatok megnövekedé­sét is jelenti. — 1957 óta évente 46 millió forintot biztosít az állam városunk rendezésé­re, csinosítására, építésére — mondotta többek között —, s az idén ehhez még 8 millió forint költségvetésen kívüli összeg is járul. A tanács vég­rehajtó bizottsága „egyedül”, a társadalom segítsége nélkül nem dönthet az összeg felhasz­nálásáról, annál is inkább, mi­vel az állami támogatást, „il­lik” megtoldani a lakosság tár­sadalmi munkájával is. Ezt pe­dig a Hazafias Népfrontnak, az állandó bizottságoknak, a tö­megszervezeteknek kell meg- szervezniök, biztosítaniok — mondotta többek között, majd arról beszélt, hogy az idén új lakások épülnek a városban, kibővítik a gázhálózatot, a vil­lanyhálózatot, s új parkot is létesítenek Egerben. A tanács elnöke után Var­jai Lajos, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának ve­zetője tartott beszámolót Eger cigánylakosainak helyzetéről. Számokkal, adatokkal illuszt­rálta, hogy a cigányok szociá­lis viszonyai sokkal lassabban változnak, mint a lakosság töb­bi rétegéé. Ennek az az oka, hogy a cigányság nagyon las­san asszimilálódik. Nem is cso­da, hiszen elutasítják őket, amikor mimikát kémek, ami­kor lakást igényelnek. — Városunkban 697 cigány él, s közülük 1945 óta csak ha­tan házasodtak össze „magya­rokkal”. Négyszázhatan .dák­nak” a cigánytelepen, közülük csak 110-en házban, 16-an put­riban, ketten pedig földkuny­hóban. A felszabadulás óta csak öt család 1 jutott lakóházhoz — mondotta, majd arról beszélt, hogy a ci­gányság között nagyon sok még az analfabéta is, s szá­mukra tanfolyamokat kellene szervezni. Hangoztatta, hogy a cigánykérdés megoldásá­hoz nem alkalmi szociális segélyek szükségesek, ha­nem a szemlélet megvál­tozása. Ha el akarjuk érni, hogy rövid időn belül ne legyen cigány- probléma, akkor törődnünk kell ezzel a réteggel, s minél előbb fel kell emelni őket az ország többi lakójának színvo­nalára. Az egri gyermekkönyvtárban nemcsak olvasnak a gyermekek, hanem egy héten egyszer közös foglalkozáson ismerkednek a könyvekkel, azok íróival, de bőven van itt al­kalom játékra, szórakozásra, mesélésre is. A nagyobbak kedvenc szórakozása a magnetofon. Érdekes és hasznos „játék” ez, hiszen amint látogatásunkkor meghallgattam egy-két felvett* maguk összeállította riportot, bizony nyugodtan összehasonlíthattam itt-ott a rádió gyer­mekadásaival. Csak ötletes gyerekek kellenek hozzá! (Riport a 3. oldalon.) A*^VWV\AAAAAAAAAAAAAAAAAAA/>AAAAAAAAAAAAAAAAAAA/SAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/W\AA/VA* Szerződést kőinek a községi KISZ- szervezetek a termelő- '{ >■ szövetkezetekkel Az-egri • járás -községednek KISZ-alapszervezetei figyelem­reméltó szerződéseket kötnek a helybeli termelőszövetkezetek­kel. A nagytályai alapszervezet például vállalta, hogy a Vihar­sarok Tsz-ben 10 holdon be­gyűjti a lucernát és segítséget nyújt a kertészeti munkákban is. Egerszalók KlSZ-alapszerve- zete nyolc hold kukorica meg­művelésére kötött szerződést a tsz-szel, míg a verpeléti Dó­zsa Tsz-ben a község kiszista fiataljai egy fogatos és egy nö­vénytermesztő brigádot alakí­tottak. Az NDK berlini államhatáránál normalizálódott a határforgalom BERLIN (MTI): A Német Demokratikus Köztársaság ber­lini államhatáránál levő átke­lőhelyeknél néhány nap óta már teljesen azonos az útlevél- vizsgálat és a vámkezelés,mint az NDK körüli államhatár ha­tárállomásain. A külföldiek ré_ szére nyitott Fridrichstrassei átkelőhelynél nemrégiben földszintes épületet emeltek, s néhány nap óta már a követel­ményeknek megfelelő helyisé­gekben folytatják le a határ­állomásokon szokásos vizsgála­tokat. Az átkelő személyeknek szombat óta közölniök kell az NDK vámőreivel, milyen pénz­nem, mennyi keleti márka és külföldi valuta van náluk, be kell mondaniuk a náluk levő értéktárgyakat is, és erről sza­bályszerűen kiállított vámcé­dulát kapnak. Ez az eljárás berlini viszonylatban nehézkes­nek tűnik, hiszen hosszabb ideig tart az eddiginél, azon­ban semmiben sem különbözik a rendes határállomásokon ta­pasztalható, normális eljárás­tól. Nemcsak a nagyok számára találtak ki közös foglalkozásokat a megyei gyermekkönyvtár vezetői. Az alsó tagoza­tos kis olvasók látott szájjal, elmerülve hallgatják a. szép meselemezt, amelyhez a gazdag filmtárbol Mária néni le is vetíti a kévéket. (Eota: Kiss Bélái — És még mit? — válaszol az egri Líceum mögötti új­ságárus, mikor az egyik utas Ludas Matyit kér. Hiá­ba tartja azt a kétforintost, az elárusító várja a további rendelést. — Akkor még egy Nép- szabadságot, meg egy Ma­gyar Nemzetet! —. Nincs. Mást tessék. Például Esti Hírlapot! Az Esti már tegnap esti, persze nem kell. — Akkor valami mást. De azt olyan hangsúllyal mond­ja, hogy a vevő biztos lehet benne: itt csak Ludast nem lehet venni. De az ma­kacs, s egykedvűen tartja o pénzt, — s várja a lapot. Még akkor sem szól semmit, mikor az újságos néni kiok­tatja a „jó modorról”, s el­mondja, hogy ő megnevelte embereit, mindenki más sajtóterméket” is vesz. Csak őt nem tudta megne­velni __ Az utas nem kérdezett sem­mit. Nem kérdezte,, hogy az újságárus honnan veszi a bátorságot a „nevelgetés- hez”, arról sem érdeklődött: a posta mikor intézkedett arról, hogy a Ludas Matyit tegnapi Esti Hírlap és múlt heti Filmvilág „kíséreté­ben” kell eladni. —zár

Next

/
Oldalképek
Tartalom