Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-11 / 59. szám

VHÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A feladótól a címzettig AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA és a MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA Xm. évfolyam, 59. szám ARA: 60 FILLÉR 1962. március 11., vasárnap Társadalmi ügy lett az ismeretterjesztés Az ismeretterjesztő elő- ^ adások előkelő helyet fog­lalnak el a népművelési munkában. Kiegészítik az emberek ismereteit, felhív­ják figyelmüket a múlt szép­ségeire, a jelen problémái­ra. Egy előadás „nem csinál csodát", nem változtatja egy csapásra tudományossá a babonás világképet, nem nyújt választ minden prob­lémára, nem ad kimerítő tájékoztatást egy teljes kér­déskomplexumról. De egyet — azon kívül, hogy bizonyos tudásanyagot közöl — elér­het, s el is kell érnie: fel­kelti és ébren tartja az ér­deklődést az érintett irodal­mi, történelmi, mezőgazda- sági, jogi, egészségügyi, po­litikai és pedagógiai problé­mák iránt. Egy évtizeddel ezelőtt, mi­kor még csak „szárnyait bontogatta” a szélesebb ala­pokra helyezett ismeretter­jesztés, — akkor még egyes előadások szervezése jelen­tette a feladatot, a célt. Többre nem futotta sem a szervezők, sem az előadók energiájából. Ma: ha le is mondanak esetleg egy falu­ban, üzemben, lakótelepen a munkásakadémia, a tsz- akadémia, vagy a szabad- egyetem szervezéséről, lehe­tőleg előadás-sorozatot ter­veznek be. A megyében kö­zel negyven munkásakadé­mia, félszáz termelőszövet­kezeti akadémia, belkeres­kedelmi akadémiák, népi ülnökképző akadémiák, sza­badegyetemek tagozatai, a nőtanács, a KISZ és a Ha­zafias Népfront különböző képzési formái biztosítják, hogy a hallgatók részlete­sebb ismeretanyagot gyűjt- hessenek egy-egy témakör­ből. Az érdeklődést, az igé­nyeket tehát nemcsak fel­keltették a népművelők: igyekeznek kielégíteni is. Ma az igényeket is más­képp határozzuk meg, mint akkor. Az ismeretterjesztő előadások szervezőit, a nép­művelés helyi irányítóit nem kötelezik miniszteriá­lisán megszabott tervszá­mok. A helyi vezetők, a he­lyi lakosok ismerik legin­kább szűkebb hazájuk vi­szonyait, körülményeit, így az ő, és csakis az ő felada­tuk megállapítani: mire és mennyire van szüksége a falunak, az üzemnek. Ahol például rosszul dolgozott a termelőszövetkezet, — ért­hető, ha több mezőgazdasá­gi témájú előadást tervez­tek. A megyében — a jelen népművelési évadban — kö­rülbelül ezer előadás hang­zott el a legkülönfélébb té­mákból, — félszázezer hall­gató előtt. Városi TIT-tagok helyi előadói munkaközössé­gek tagjai, üzemi TIT-cso- portok előadói — mintegy kilencszázan — léptek do­bogóra, hogy terjesszék a tudományos világnézet alap­igazságait, a tudomány ref­lektorfényét irányítsák azokra a problémákra, ame­lyek foglalkoztatják az em­bereket. Társadalmi ügy lett az ismeretterjesztés. Munká­sai, a szervezők éppen úgy, mint az előadók, nem „felső szervek” határozatait hajt­ják végre; úgy dolgoznak, ahogy az általuk is felis­mert igények megkövetelik. Még több megbecsülést, meg több segítséget adjunk ne­kik, — hogy maradéktala­nul teljesíthessék ezt a fel­adatot. (K. I.) Dobó unokái" néven alakult meg a napok­ban az egri Dobó Tsz-ben az ifjúsági termelőszövetkezet. Tagjai: az egri Dobó István Általános Gimnázium tanulói, akik vállalták a tsz-ben tíz holdnyi terület megművelését. A százhatvan tagú ifjúsági termelőszövetkezet tagjait — akik az 5-fT-es oktatás szerint dolgoznak majd kint — mint a felnőtt tsz-tagokat a Dobó Tsz vezetősége a végzett munka­egység szerinti jövedelemben részesíti, emellett ellátja őket a munkához szükséges szer­számokkal, gépekkel és vető­magvakkal. Megyénkben ez az első kö­zépiskolás ifjúsági termelőszö­vetkezet, s remélhetőleg, „Do­bó unokái”-nak példáját még sok középiskola fogja köpetni. Harmat—Réti: A TOPLITZ-TÓ TITKA ★ IRODALMI MELLÉKLET ★ Gyurkó Géza: MINIATŰRÖK ★ Pataky Dezső: SZÜRKE MUNKA?! ★ HÍREK — SPORT Versenyben a Bélapátfalvi Cementgyár dolgozói | A Bélapátfalvi Cementgyár­ban egyre szélesebb alapokon bontakozik ki a munkaver- seny-mozgalom. A gyári párt- és szakszervezet konkrét, cél­irányos ideológiai munkája következtében a dolgozók nagy tömegét mozgósítják harcra a második ötéves terv 1962. évi feladatainak teljesí­téséért. A szocialista munka­brigádok lassan egész műhe­lyek és üzemrészek mozgal­mává válik. Az elmúlt gazdasági évben még csak öt brigád küzdött a szocialista cím elnyeréséért, s számuk az idén már hétre nö­vekedett Az erőtelep dolgozói pedig kemény feladatok telje­sítésére vállalkoztak: az idén szeretnék megszerezni a „szo­cialista üzem” címet A gyár többi részlegének dolgozói, a gyár egész kollek­tívája is részt vesz a munka- verseny-mozgalomban, külön­böző versenyzési formákat vá­lasztva. Vállalták, hogy ebben az évben az önköltséget, az energiafelhasználást haszno­san csökkentve, a termelékeny­ség mutatóit emelve több mint 3 miUió 168 ezer forint­nyi értéket takarítanak meg népgazdaságunk számára. Bányászok segítsége a tsz-nek Az egeresein Alkotmány Tsz területéhez viszonyítva, dom­borzati viszonyait figyelembe véve kevés és főleg idős tagok­kal rendelkezik. Ez a tény igen komoly gondot okoz a szövet­kezet vezetőségének. Gyakran mondogatják is, hogy kevés a munkaerő, nehéz lesz a feladat elvégzése. A tsz-t azonban nem hagyják magukra a bányászok, és a fiatalok sem. Annak elle­nére, hogy a községből sokan dolgoznak a szénbányában, az elmúlt évben — különösen a takarmány kaszálásakor — ko­moly segítséget nyújtottak. Egy-egy vasárnap 80 ember is kaszált, de hasonlóan példásan részt vettek az aratás, a hordás és más egyéb munkák elvég­zésében is. Az idén továbbra is számí­tanak az egercsehi tsz-tagok a falubeliek támogatására. Ugyanis a szövetkezetnek az idén valamennyi termelvényé- ből 2—3 százalékkal többet kell előállítania, mint az el­múlt évben. Ezért kéri a tsz- tagsága a bányászok segítsé­gét. Szép példa, hogy a párt­vezetőség kezdeményezése alapján Kovács Cs. Gyula és több kommunista április 4. tiszteletére vállalták, hogy a tsz sertés kutricájának villa­mosítási munkáit társadalmi munkában elvégzik. Sós Gyula Nincs kedvesebb ismerősünk, mint a postás, aki esőben, sárban, hóban hozza a le­veleket. A gyöngyösi postahivatal kézbesítője, Szabó Ferenc, már 33 év óta végzi ezt a szép, de fárasztó foglalkozást. Munkássága alatt mindössze tíz napot volt beteg. A „kiváló dol­gozó” kitüntető cím birtokosa. Képünkön: kedves mosollyal nyújtja át az előfizetőnek az újságot. (A képes riport folytatása a 3-ik oldalon.) (Foto: Kiss Béla) Ülésezett a IIÍNI Hevesi Járási Bizottsága A Hazafias Népfront Hevesi Járási Bizottsága kibővített ülést tartott. Az ülésén meg­tárgyalták a tavaszi mezőgaz­dasági munkákra való felké­szülést, a népfrontmozgalom előtt álló időszerű feladatokat. A részvevők nagy lelkesedés­sel hallgatták Sramkó László­nak, a járási pártbizottság tit­kárának előadását a kommu- munizmus anyagi-technikai bá­zisának megteremtéséről. Ez­zel kapcsolatban kifejtette az általunk eddig elért eredmé­nyeket is, és a további felada­tokat. Somodi Miklós, főagronó- mus tájékoztatást adott a já­rás tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésé­ről. Megállapította, hogy a gépállomások és termelőszö­vetkezetek e téren előnyösebb helyzetből indulnak, mint az elmúlt évben, mert az ősszel a talajmunkákat maradékta­lanul elvégezték. Ismertette továbbá a munkaszervezések- kell és terület-vállalásokkal kapcsolatos tennivalókat Számos hozzászóló között Király Miklós, tarnaőrsi HNF- elnök elmondta, hogy milyen munkát végeztek községükben a népfront aktivistái, öröm­mel üdvözölte azt a HNF ál­tal kezdeményezett mozgal­mat, hogy munkacsúcsok ide­jén — a tsz igénye alapján — a községben lakó, nem tsz-tagok munkaegység díjazás ellené­ben végezzenek munkát a tsz- ben, mert erre náluk nagy szükség van. Simon Sándor boconádi el­nök a tsz-akadémiák jelentő­ségéről beszélt. Községükben a hallgatók komoly ismeretekre tettek szert. Tamás László elvtárs, a me­gyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályvezetője értékelte az elmúlt évi mezőgazdasági * /WVWVWVVWWWWWVNW\V munkákat. Hangoztatta, hogy a tavaszi munkákkal rakjuk le az egész évi termés alapját. Tanácsokat adott arra, hogyan segítsék a népfront aktivistái a gyakorlatba átvinni a párt által helyesen kidolgozott el­veket. A rendszeres munka­egység-előleg biztosítása érde­kében felhívta a figyelmet az állathizlalásra, a baromfite­nyésztésre, és a primőr áruk termelésére is. Sályi János, a HNF megyei bizottságának titkára a kol­lektív vezetésnek a mozgalom­ban való megvalósítása jelen­tőségéről beszélt. A mozgalom karolja fel a helyes kezdemé­nyezéseket, s ezzel is vigye előbbre a párt népfront politi­káját. Mátyás Ferenc Z£T A petöfibányai gázüzembe minden hét csütörtökén megérkeznek a hatvani gimnazisták. Takács Péter és Wagner Laszfó a Bajza. József Gimnázium második éves tanulói. Politechnikai oktatásban részesülnek az üzemben- Sisa Mihály esztergályos aa oktatójuk és azt mondja, bogy szorgalmasak a diákok-» kaóran* finkegésw» hcleüRnok a- munkába. Néhány nappal ezelőtt Selypről érkeztem Hatvan- ' ba. Este fél 9 után történt, amikor Budapest, Miskolc és Salgótarján felől egyszer­re futottak be a szerelvé­nyek. Egy 8 éves kislánynak szerencséje volt, hogy nem került az egyik, még mozgó vonat kerekei alá. És sze­rencséjét egy bátor és lele­ményes vasutasnak köszön­hette. Már nemegyszer fog­lalkoztunk azzal az életve­szélyes gyakorlattal, ami a hatvani állomáson évek óta tapasztalható, hogy ugyanis egyszerre több irányból fut­nak be a vonatok. Vannak kevésbé körültekintő és gon­dos emberek, s valóban cso­daszámba megy, hogy szinte naponta nincsen súlyosabb baleset. Jó lenne, ha az ille­tékesek intézkedése folytán a szerelvények nem egy­szerre futnának be az állo­másra, akár a menetrend megváltoztatása, akár helyi megoldás alapján. — Mert hát ne feledjük el: a leg­főbb érték az ember! M i

Next

/
Oldalképek
Tartalom