Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-09 / 57. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Az első huszonhárom AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 57. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. március 9., péntek A tanácstag „A tanácstagnak a tanács­ban végzett munkája a vá­lasztók bizalmán alapuló megtisztelő tevékenység” — szegezi le a tanácstagok jo­gait és kötelességeit rögzítő törvény. Heves megyében négyezerötszázegy munkást, tsz-parasztot, háziasszonyt, könyvelőt, pedagógust, or­vost és más foglalkozású dolgozót tisztelt meg a vá­lasztók bizalma: hogy ve­gyenek részt a községi, vá­rosi, járási és a megyei ta­nácsok munkájában. Ök képviselik a gyárak, a ter­melőszövetkezetek, a híva- ' talok munkásainak érde­keit, mikor bábáskodnak a lakosságot érintő határoza­tok születésénél, intézik a közérdekű bejelentéseket, s szervezik a társadalmi mun­kát. A négy és fél ezer tanács­tagból majdnem ezren részt vesznek a határozatok gya­korlati megvalósításában: ők a végrehajtó bizottságok tagjai. Részt vesznek az in­tézkedések részleteinek ki­dolgozásában, s ők felelnek azért, hogy a határozatok valósággá váljanak. Felel­nek, mert választóik bizal­ma nem „feltétel nélkül” állította őket a közügyek szolgálatába, — csak akkor tartja meg a tanácstagokat, ha azok valóban a lakosság érdekeit képviselik. Erre pedig nemcsak a választás napján tesznek ígéretet, — évről évre, napról napra számot kell adniok tevé­kenységükről. Panaszokkal» ] ügyes-bajos dolgokkal for- j dúlnak hozzájuk a válasz-. [ tők, — s azt várják, hogy 1 képviselőjük, tanácstagjuk! választ adjon problémájuk- 1 ra. S a válasz egy minősí- j tés, ítélet, amely a legköze­lebbi választáson „igen”-t, vagy „nem”-et jelent a sza­vazócédulán. A tanácstagi fogadóórák intézményes lehetőséget ad­nak a dolgozóknak arra, hogy igénybe vehessék a ta­nácstag segítségét, a tanács­tagi beszámolók pedig köte­lezik a járási, községi, me­gyei és városi tanácstago­kat: a választók plénuma előtt adjanak számot mun­kájukról, arról, hogy a vá­lasztók érdekeinek m ^fe­lelően éltek-e a bizalom­mal? A tanácstag: a nép elöl­járója. Nem abban az érte­lemben, hogy valamiféle fö­lérendeltségi viszonyban lenne választóival, hanem olyan elöljáró, akinek min­den lépését, intézkedését egy cél vezérel: a nép érde­keinek érvényesítése. A tanácstag — nem élvez anyagi előnyöket, anyagi juttatásokat. Nem sarkallja magasabb fizetés, mikor közéleti tevékenységét vég­zi. Számára egyetlen módja létezik csupán a fizetség­nek: választói töretlen bi­zalma. Ez a bizalom: mun­kája fokmérője. Választói között él, egy munkahelyen dolgozik ve­lük, ismeri őket. De ez az „életközösség” azt is jelenti, hogy a lakosság is értesül tanácstagja munkájának mindén mozzanatáról. A ta­nácstag: nem „magányos harcos”, társadalmi rend­szerünk, amely a tanács- rendszer létalapja, feltétele is, — segíti, támogatja őt munkájában. S ha néha ta­lálkozik is meg nem értés- j sei, bürokráciával, erőt me­rít a társadalom segítőkész- ségéből, s választói bizal- Jmából. (K. I.) ?i. 1 .. ■ ■-------­------—------­Az MSZMP Központi Bi­zottsága meghívására hazánk­ba érkezett Lengyel Egyesült Munkáspárt pártmunkáskül­döttsége tegnap délután Eger­be látogatott el. A küldöttsé­get Wladyslaw Matwin a LEMP Központi Bizottságá­nak titkára, a wroclawi me­gyei pártbizottság első titkára vezette. A küldöttségben a LEMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetői, megyei és városi pártbizottságok titkárai vettek részt. A kedves vendégeket Put- noki László, az MSZMP He­ves megyei bizottságának első titkára fogadta, majd a kül­döttség tagjai hosszasan be­szélgettek a megyei pártbizott-; ság épületében rendezett fo-; gadáson. A lengyel pártmun-; kásküldöttség megismerkedett; a megye jellegzetességeivel, : gazdasági, politikai fejlődését: bizonyító adatokkal, majd: megtekintették a megyeszék­helyet A küldöttség a mai napon is < megyénkben tartózkodik, hogy ■ a gyakorlatban is megismerje! életünket, s kölcsönösen ki­cseréljék tapasztalataikat a ■ pártmunkát illetően. Megérkezésük alkalmából : szeretettel köszöntjük kedves ; vendégeinket s kívánjuk, érez- ! zék jól magukat megyénkben. ; Megalakulásának második évfordulóján ülést tartott a Heves megyei takarékossági albizottság. Az ülés értékelte a múlt év őszén megtartott takarékossági napok eredmé­nyeit. örömmel állapította meg, hogy a megye tízezer dolgozója vett részt a műsoros takarékossági rendezvényeken, s a részvétel megmutatkozik az egy főre eső betétátlag nö­vekedésében is, amely a mai nappal elérte az 575 forintot. De ezzel párhuzamosan nőtt a takarékos emberek tábora is: ma már az iskolai tanulók- ! kai együtt 128 570 dolgozónak í van betétkönyve a megyében.: Népszerű a kölcsönös segítő ■ takarékpénztár is: ez több • mint 15 ezer tagot számlál. Szívesen vásárolnak a megye! dolgozói autónyeremény-betét- ■ könyveket is. A megye takarékossági moz- ; galmának fejlődését jól il- ; lusztrálja a következő adat: ; két évvel ezelőtt 265 forint; megtakarított pénz jutott egy; főre, ez az összeg azóta két-; szeresére emelkedett. Az elmúlt napokban tettek államvizsgát az Egri Pedagógiai Főiskolán az első mű­szaki szakos általános iskolai tanárok. Képzettségükkel maradék nélkül el tudják látni az általános iskolák gyakorlati foglalkozásait. Az első 23 közül hat Heves megyei. Képünkön: Oldal Vince államvizsga munkáján dolgozik, s ezekben a napokban már az egri I-es szá­mú általános iskola műszaki szakos tanára. (Riport a 3. oldalon) A feladatok egységes értelmezése és egységes végrehajtása biztosítja további előrehaladásunkat Megyénk iparvezetőinek tanácskozásár ál Topnap délelőtt KHenc órára megtett a Szakszervezeti Székház nagyterme. Megyénk ipari üzemeinek vezetőit ta­nácskozásra hívta meg a megyei pártbizottság. Murányi László, a Vasas Szákszervezet területi bizottságának titkára bejelentette, hogy a tanácskozás egyetlen napirendi pontja az 1962. évi feladatok kijelölése. A mintegy 400 megjelent párttitkárok, igazgatók, szakszervezeti titkárok és üzemi KISZ szervezeti titkárok tekintete feszült figyelmet és elmé­lyült érdeklődést árult el, amikor a szokásos üdvözlések után Zimándi Mátyás, a megyei pártbizottság ipari—közleke­dési osztályának vezetője hozzákezdett referátumához. Zimándi Mátyás előadói beszéde kenység, 14,5 százalékkal ter­meltünk többet, ennek 7 9,6 százalékát a termelékenység emelkedéséből fedeztük és csak 20,4 százaléka ered lét­számemelésből. Üzemeinkben 1961-ben a munkások és alkal­mazottak létszáma meghalad­ta a 30 ezret, ami 3,5 százalék­kal magasabb az előző évinél. — Statisztikai adatok bizo­nyítják, hogy Heves megye ipari üzemeiben 1961-ben to­vább javult a termelés és a ter­melékenység. Ehhez nagymér­tékben hozzájárult, hogy a pártszervezeteink erőfeszíté­seket tettek a politikai bizott­ság 1960. szeptember 13., és és 20-i határozatának sikeres végrehajtására, a vezetés szín­vonalának javítására, a gazda­sági szervező munkára, a nor­mafelülvizsgálatok megszerve­zésére. Megyénk ipari üzemei 14,5 százalékkal termeltek töb­bet, mint az előző évben. Ez több mint félmilliárd forintot jelent a múlt évihez képest. Az előadó hozzátette, hogy a számszerű eredmények még nagyobbak lennének, ha az el­múlt évi aszály a répaterme­lést nem befolyásolta volna. AJselypi Cukorgyárat a leállás veszélye fenyegette, és csak a területi pártszervek és a sely- pi-medence üzemeinek együt­tes összefogása tette lehetővé a gyár termelését. Elismerés és köszönet illeti Ursitz elvtársat, a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt főmérnökét, aki a mű­szaki brigádot szinte órák alatt létrehozta, megoldották a víz­ellátást és munkájuk eredmé­nyeként a két cukorgyár zavar nélkül működhetett tovább. — Üzemeinkben az elmúlt évihez viszonyítva 11,3 száza­lékkal emelkedett a termele­Eredményeink titka A termelékenység emelkedé­séhez nagyrészt hozzájárult az a tartalék, amelyet a norma- felülvizsgálatok tártak feL De az állami iparban a ^munkások 30,5 százaléka, a minisztériumi iparban 27,2 százaléka dolgo­zik teljesítménybérben, és ez az arány túlságosan kevés. A helyesen kialakított teljesít­ménybérezés további tartalé­kokat tárna fel a termelékeny­ség emeléséhez. Az elmúlt évi termelékenység emelkedéséhez hozzájárult az a körülmény, hogy a területi és üzemi párt- szervezetek mindent elkövet­tek a Politikai Bizottság 1960 szeptemberi határozatainak kö­vetkezetes végrehajtására. Az üzemekben javult a termelés pártellenőrzése. Ehhez segítsé­get nyújtottak a területi párt- bizottságok, segítették kialakí­tani a helyes munkamódszere­ket, tanácsokat adtak a politi­kai és gazdasági vezetőknek, sokszor menet közben mutat­tak rá a hiányosságokra, és he­lyes javaslatokat tettek. Amikor a területi és üzemi pártszervezeteink kellő aktivi­tást tanúsítottak és jól mozgó­sítottak a szeptemberi határo­zatok végrehajtására, akkor kiemelkedő eredményeket ér­tünk el. De az év közepén sok helyen befejezettnek vették a normarendezéseket, az üzem- szervezési feladatokat, és keve­sebbet foglalkoztak a gazdasá­gi szervező-elemző munkával, s ekkor a termelőmunka ered­ményei csökkentek. A lakosság hangulata most jó, az emberek bíznak a párt gazdaságpolitikájában és ked­vezően ítélik meg a nemzet­közi helyzetet. Ezeket a ténye­ket a takarékpénztárak betét­állományával mérhetjük és igazolhatjuk. Ugyanis 1956 vé­gén az összes betétállomány 8 millió forint volt a megyében, 1958-ban 53 millió, 1960-ban 126 millió, napjainkban pedig 200 millió forint körül van. A javulás jelei mutatkoznak a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium három nagy vállalatánál, és az állami építőiparban is. Üzemeink nagy többsége jól dolgozott az elmúlt évben. Fokozódnak a feladatok Azonban mégsem lehetünk nyugodtak, mert 1962-ben fo­kozódnak a feladatok, a tarta­lékok pedig csökkennek. Ezért egyre nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a gazdaságos beru­házásokra, a műszaki fejlesz­tésre, a gazdasági szervező munkára. Különös fontosság­gal bírnak ezek a kérdések azokban az üzemekben, ahol profill-változás lesz. Ez ugyan­is átmeneti visszaeséssel jár. 1962-ben a munka termelé­kenységét országos viszonylat­ban 5,2 százalékkal kell emel­ni. Ez már nehezebb feladatot jelent, mert olyan tartalék, mint az elmúlt évi normaren­dezések, már nem várhatók. Mindenesetre, a normák kar­bantartása további eredménye­ket jelent, de szükséges, hogy a teljesítménybéresek arányát megyei viszonylatban 30 szá­zalékról mintegy 40—50 száza­lékra emeljük. Erre lehetőség van, mert a Selypi Cement­gyárban a teljesítménybérben dolgozók aránya 57 százalék, míg az ugyanilyen profillal dolgozó Bélapátfalvi Cement­gyárban ez az arány csak 20 százalék. Az üzemeknek na­gyobb gondot kell fordítaniuk arra, hogy a normakarbantar- tást ütemesen végezzék, és ahol beruházással, műszaki fej­lesztéssel, vagy üzemszervezési intézkedésekkel a termelési módszereket változtatták, ott az új normákat azonnal át kell vezetni. Nagyobb súlyt kell he­lyezni a veszteségidő felszá­molására. Az üzemi pártszervezetek­nek,. a gazdasági vezetőknek napirendre kell tűzniük a vesz­teségidők minimumra való csökkentését és a felesleges létszámot produktív munkára kell irányítani. Erre a célra közös aktívaértekezletet kell összehívni az üzemekben, és határozott intézkedésekre van szükség a lazaságok felszámo­lásában. Nagyobb tevékenysé­get kell kifejtem a műszaki fejlesztési tervek teljesítésére. Feltétlenül ki kell terjeszteni az üzemi párt- szervezetek, szakszervezetek figyelmét arra, hogy a műszaki fejlesztésre szánt összegeket rendeltetésszerűen, gazdaságo­san felhasználják. Nagyobb gondot a minőségi mutatókra Vezetőink még mindig ke­veset foglalkoznak a gazdasá­gossággal, a minőség javítá­sával és a helyes készletgaz­dálkodással. Minőségi problé­mák vannak a szénbányáknál, sok ipari üzemünkben. Ennek oka a túlságos mennyiségi szemlélet. Nagyobb gondot kell fordítani a terv minőségi mutatóinak teljesítésére, a gaz­daságosságra és a helyes kész­letgazdálkodásra. Üzemeink­ben nagy normafeletti készle­tek halmozódtak fél, ezek ér­téke mintegy 100 millió fo­rint. Az üzemek anyaggazdál­kodási osztályai gazdálkodás helyett garázdálkodást foly­tatnak és sok olyan anyagot szereznek be, például festék­anyagot, amelyek szavatossági idő lejárta után már leértékel­ve sem értékesíthetők. Párt- szervezeteink tűzzék napirend­re a készletgazdálkodást, a fe­lesleges, elfekvő készletek le­építésére készítsenek intézke­dési tervet, gondoskodjanak arról, hogy az üzem műszaki, számviteli és anyaggazdálko- dáisi dolgozói között a helyes összhang kialakuljon. Semmi­képpen sem engedhető meg, hogy a műszaki vezetők túlsá­gos biztonsági helyzetből fe­lesleges anyagkészleteket ren­deljenek meg, felesleges kész­leteket halmozzanak, készlet­gazdálkodási és hitelezési za­varokat okozzanak. Az előadó elrettentő példaként említette a Bélapátfalvi Cementműve­ket, az Egri Lafcatosárugyárat, az Egri Finommechanikai Vál­lalatot. Rámutatott a beruhá­zások, az építőipari vállalatok problémáira, az építtető, a ki­vitelező és az alvállalkozó összműködésének hiányossá­gaira, az ezekből a vezetési hi­bákból következő népgazdasá­gi károkra, és főleg azokra a bosszúságokra, amelyeket a lakosságnak kell elszenvednie. Figyelembe véve eddigi eredményeinket és az idei fél- (Folytatása az 5. oldalon) • • Ülést tartott a megyei takarékossági albizottság Megyénkbe érkezett a lengyel pártmunkásküldöttség ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom