Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-24 / 70. szám

4

NfiPÜJS AG

196®, március 84., «eombat

Gondolatok a Heves megyei munkásmozgalmi heíytörténetirás időszerű feladatairól

1962. MÁRCIUS 24., SZOMBAT: GÁBOR

30 évvel ezelőtt, 1882. március 2!-én halt meg HENRY LONGFELLOW amerikai költő. Művedben az európai kultúrát Igyekezett közelebb hozni honfitársaihoz.; Longfellow a családi tűzhely romantikus költője. Néhány híres költeményét idézzük: Evangeline (1847), Hiawatha (1855).

180 éve, 1782-ben e napon szülééi: OEESZT KIPRENSZKIJ orosz r.íő. Kitűnnek történelmi festmé- fyY nyel (Dmitrij Donszkoj a kulikoyói mezőn) és romantikus stílusban. festett portréi, különösen Puskin- arcképe.

140 éve. 1822-ben e napon halt meg HENRI MURGER francia író. A párizsi bohémek életét élte és ennek esett, fiatalon, áldozatául. Magyarul is megjelent két novellas kötete, amelyekben humorral párosult szentimentalizmussal a bohémvilág típusairól írt. Nevét,a müveiből írt operák, különösen Puccini: Bohémélet-e őrzi.

Érdekes találmányok és felfedezések:

A tbc baeilusának felfedezését 80 évvel ezelőtt, 1882-ben e napon- jelentette be ROBERT KOCH német orvos.

85 évvel ezelőtt. 1877-ben c napon ígi$ halt meg PREISZ MÓR kémikus, aid 1861-ben a pasztőrözésnek OBESZT KIPRENSZKIJ (Louis Pasteur francia kémikusról.

alá ezt 4 évvel később fedezte fel) elnevezett eljárást először alkalmazta. Preisz a borok utöerjedé- sének megakadályozására használta fel ezt a módszert, amelynek alapelve az, hogy a baktériumok viszonylag nem nagy hőmérsékleten elpusztulnak. Kísérletei során a levegőtől elzárt bort 70—80 C fokra hevitette és az tovább nem erjedt.

Növekedett a nők érdeklődése a tanulás iránt

Minta férj ...?

Fiatal, néhány éves házasok. Mindketten dolgoznak, fis ragyogóan keresnek. Am hónapról hónapra, hetekkel fizetés előtt, anyagi gondjaik vannak. Az asszony sorolja a családi költségvetés tételeit, aztán az egyik lényeges tételnél halkan mondja:

— Férjem zsebpénze.

— Minek ennyi? Nem sok ez egy kicsit?!

— A férfi nem lehet pénz nélkül. Ilyen, olyan tagdíjra kell, újságokra, cigarettára, s ha a barátai behívják valahová, neki is fizetnie kell, nem fogyaszthat mindig a máséból.

— S a maga zsebpénze?

— ? ? Hát az minek! Én még feketére sem ülök be a presszóba. Csak a fodrászra költhetek, arra is kétszer egy hónapban.

~ S a férje mit szól ahhoz, hogy a hónapok végén pénzszűkében van? .

— No, mégcsak az kéne, hogy tudjon róla! Elég, ha csak én tudom, én idegeskedem. A végén még azt mondaná rám, hogy szórom a pénzt, költekezem, pazarlók.

— A TALAJJAVÍTÓ Vállalat füzesabonyi kirendeltsége ebben aa. évben 5500 holdon végez megyénk területén talajjavítást. Ebből az állami és tangazdaságoknak 842 holdat, míg a többi területen a termelőszövetkezetek földjeit teszik termőke- pessé.

— HATVANBAN, a Heves megyei Építőanyagipari Vállalat műszaki intézkedési tervében olvastuk: „A téglagyártásnál 0,3 százalék selejtmeg- takaritás érhető el. A minőség javításával 30 százalékkal csökkenthető a másod- és harmad- osztályú tégla mennyisége”. Végrehajtják, mert gazdaságosabb lesz a termelés és jól járnak a vevők.

— A TISZÁN ÁN AI Általános Iskola felújítására ebben az évben sor kerül. A megyei tanács 100 ezer forintot tervezett a munkák elvégzésére.

— HEVES MEGYÉBEN több mint 5000 dolgozó tanul esti, vagy levelező tagozaton, az ismeretterjesztés különböző formaiban 190 ezer dolgozó vett részt cs mintegy 36 ezer olvasója van a könyvtáraknak.

— JELENTŐSEN növekedik ebben az évben az egri járás termelőszövetkezeteinek juhállománya. A talajadett- ság lehetővé teszi, hogy ebben az évben a juhállomány

43.3 százalékkal, ezen belül az any a ju h állomá n y pedig

24.4 százalékkal növekedjen. Az év végére így 100 hold szántóra 32,2 juh jut majd.

(Horváth Ferenc)

A FELSZABADULÁS utáni években megyénkben is megindult a marxista szemléletű heíytörténetirás fejlődése. A helytörténetírás hatóköre már első lépéseméi kiterjedt a megyei munkásmozgalom történetének feltárására is. Ha a munkásmozgalmi helytörténet- írás eddigi megyei eredményeit nézzük, két fő dologra lehetünk figyelmesek.

1. A munkásmozgalom történetével foglalkozó munkák majdnem kizárólag az Egri Pedagógiai Főiskola néhány tanárának tollából erednek.

2. A megírt munkásmozgalmi tárgyú helytörténeti munkák száma aránylag kevés.

Ügy hiszem, különösen az utóbbin érdemes elgondolkodni. Az aránylag kevés számú munka megszületését nem lehet azzal indokolni, hogy Heves megye kevés munkásmozgalmi hagyománnyal rendelkezik. Igaz, nem lehet összevetni például Borsod megyével. De azt hiszem, itt is lenne még mivel foglalkozni. Az alábbiakban néhány olyan problémát szeretnék ismertetni, amelyeknek megoldása a munkásmozgalom megyei történetének feltárásában időszerű lenne.

Alaposan meg kell vizsgálni azt a kérdést, hogy a munkás- mozgalom kezdetét milyen időpontra tehetjük megyénkben.

Ugyanis itt két ellentétes vélemény van. Az egyik vélemény szerint már az 1850-es évektől beszélhetünk megyénkben munkásmozgalomról, a másik felfogás szerint csak az 1890-es évektől. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan az a probléma is tisztázatlan, hogy milyen külső hatásokra fejlődött megyénk munkásmozgalma.

Szükséges volna a megyei m unkásmozgalom kezdő kora ma még élő tagjai, illetőleg azoknak leszármazottai emlékeinek összegyűjtése. Például Minárovics Pál és Vályi András alakjára gondolok itt.

Időszerű volt az 1917 és az azt követő években Szovjet- Oroszországban harcoló megyei internacionalisták emlékeinek összegyűjtése és kritikai feldolgozása. Elsősorban Friedrich Sándomé kutatásaira gondolok ÍJ. Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1959.).

Az internacionalisták emlékeinek gyűjtésénél különösen fontos a gyűjtött anyag alapos történeti, kritikai elemzése. Ugyanis az a helyzet, hogy a szájról feljegyzett anyagba az elmondó emlékező tehetségének hiányai miatt több hiba csúszhat be.

Van még munkánk — bár itt tettünk a legtöbbet — a Tanácsköztársaság feltárása terén is. E korszak eseménytörténete elég alapos feltárást nyert már, de még hiányzik a kor neves vezető alakjai arcképeinek megrajzolása. Itt legidőszerűbbnek tartanám Kolacs- kovszky Lajos. Szepesi András, Káló Miklós, Nagy József élet- történetének feldolgozását.

Mint már megállapítottuk, a megyei munkásmozgalom 1919-ig tartó szakasza már eddig fő vonásaiban feldolgozást nyert, de még adósak vagyunk

az 1920-tól 1945-ig tartó korszak alapos feltárásával. Itt még csak tudtommal egy-két feldolgozás született eddig. Például Balázs Ignác életének feldolgozása.

SZÜKSÉGES VOLNA a munkásmozgalom tárgyi emlékeinek gyűjtése is.

Az egri múzeumban Dancza János már derekas munkát végzett, de szükséges volna a gyűjtő munkát a megye minden helységére kiterjesztem, nehogy az emlékek idővel elkallódjanak.

A Horthy-korszak ban országszerte, így megyénkben is fontos szerepe volt a munkásosztály megszervezésében, a munkástermészetjáró mozgalomnak. Nem alaptalanul írja Ko- lacskovszky Lajos önéletrajzában: ,,A Horthy-korszak utolsó évtizedében (a kuruc időkhöz hasonlóan) újra az erdőn dobog Magyarország szíve.” — A megyei munkástermészetjáró mozgalom megszervezésében különösen fontos szerepet játszott Kolacskovszky Lajos és Dán. cza János. E mozgalom feltárásában is lenne még tennivaló.

Sürgős feladat lenne a megyei munkásmozgalom kiváló alakja. Kolacskovszky Lajos kéziratos munkáinak kiadása. Ezek a kéziratok az Egri Állami Levéltárban találhatók, s kiadva, a megyei munkásmozgalom fontos forrásai lehetnének.

Fia a munkásmozgalom megyei történetét nézzük, azt kell látnunk, hogy 1945-ig általában vannak feldolgozások, de az 1945 utáni időkből alig van feldolgozás. Pedig a munkásmozgalom határvonalát egyáltalán nem lehet 1945-ig meghúzni. Itt is meg kellene tehát a munkát kezdeni.

HOGY MINDEZEK az időszerű feladatok megoldást nyerjenek, szükséges volna egy munkásmozgalom történetével foglalkozó megyei kutató kollektíva. illetve munkásmozgalmi gyűjtemény létrehozása.

Szecskó Károly

Egerben este 7 órakor: BAL A SAVOYBAN (Ady-bérlet)

Horton este 7 órakor: Gyertyái énykeringő Fedémesen este 7 órakor: Egy pohár víz

A megyénkben működő nőtanácsok mind nagyobb gondot fordítanak arra, hogy különböző tanfolyamokat szervezzenek az asszonyoknak, ahol szakmai és politikai ismereteiket gyarapíthatják. Ezek iránt a tanfolyamok iránt meglehetősen nagy az érdeklődés. Ezt az alábbi számok is bizonyítják. A nőtanácsok és a tsz-nőbizottságok által szervezett gazdasszony- körökön másfélezer nő vett részt, a baromfitenyésztő tanfolyamokon háromszázegyen tanultak.

A művelődési körök 783 nőt vonzottak, a TIT-tel és a tantestületekkel közösen szervezett szülök iskoláján és akadémiáján közel 15 ezer nő vett részt.

Meglehetősen nagy — 2500 — azoknak a nőknek a száma

is, akik a párt- és társadalmi szervekkel együtt rendezett tsz-akadémiákon, ezüstkalászos tanfolyamokon és a pártoktatásban vettek részt.

Általános műveltségük növelésére is mind nagyobb figyelmet fordítanak a nők, ezt bizonyítja, hogy az általános és középiskolák levelező tagozatán 2035 nő tanul, s a különböző ismeretterjesztő előadá-, sokat kilencezer nő látogatja.

A különböző munkahelyeken dolgozó asszonyok ezenkívül tapasztalatcseréken, szakmai találkozókon is részt vesznek, amelyek szintén nagy lehetőséget adnak a tanulásra, arra, hogy mind jobban betölthessék fontos társadalmi szerepüket.

____ ____ K, E.

Ha

tvan város anyakönyvéből

NA, ÜGYE!..,

«■ Jimmy, teljesen leszereltél!

(Szűr-Szabó József rajza)

‘■MHinninuuiuiulHniaiiiiifliiniiuiuuigiuiiiiUHtaaiiaiiMiuiitmMniiiniiiniiiiiiininHniiltiuiiniiiMnauiiiiiiiiiluaiiiiiiiiiiiniainiiiiiiiiiiiiitniiMiitniiinitiniiiiJiiiiiiiiitiiiiiaiiiiiiiiiiic.iiniiiiiiiiitiitiiiiiiininiiiiiiiiaimiiiiiiiiiitiiii laiiiiiiiiiiiaiiinatiauiiiBuiii»

12.

— Herr Obersturmbannführer, még nekem sem nehéz kitalálnom, hogy a háború nem áll meg Lengyelországnál. Önök Uj Európát akarnak teremteni és ebben az egyik legnagyobb nyugati akadály Anglia. A degenerált lordok kormánya nem éppen arisztokratikus módon engedett a csőcselék, ahogy ők mondják, a mob nyomásnak. És önöknek, Herr Obersturmbannführer, nem marad más hátra — le kell gázolniok ezt az ellenállást.

Ha nem lett volna annyira a gondolataival elfoglalva, Lange jól látta volna, mint lett úrrá Schellenbergen a türelmetlenség.

— Ügy látom, ez nemcsak Bauemak. hanem nékem is magas régió. Az ön javaslata...

— Az én javaslatom — vette vissza udvariatlanul a szót a tanár — Adolf Hitlernek azon a kijelentésén alapszik, hogy a győzőtől sohasem kérik számon, milyen eszközökkel diadalmaskodott. Önök élethalál harcra készülnek, minden eddiginél totálisabb háborúra. Ezt nem lehet csak a klasszikus eszközökkel megvívni.

Lange széttárta a karját ee

mintha egy dráma főszerepét játszana, olyan teátrálisan kiáltotta:

— Nos, én olyan módszert ajánlok, amely méltó a Führer koncepciójához.

Schellenberg hangja most már metsző:

— A javaslatát, professzor úr. Az iskolában azt tanultam, hogy minden bevezetést egyszer tárgyalás követ, nem is beszélve az általam kitűnőnek tartott „in médiás rés” stílusról, amely bevezető nélkül vág a dolgok közepébe. A javaslatát kérem!

Lange megérezte, ez az a pillanat, ami1]««: nem szabad tovább feszíteni a húrt

— A javaslatom: gyártsanak angol fontot. Nem százezreket, .milliókat. Nagyüzemi módon. A háború ...

— A háború — csattant fél Schellenberg — a Földön folyik és nem a fellegekben. A felhőkben tett séta a filozófusok és kaitok privilégiuma. És engedje meg, hogy megismételjem: ilyen időkben érthető módon, rengeteg — meg kell értenie — rengeteg a munkám, minden perc jóvátehetetlen torlódást okoz és engem várnak.

Av asztal iapjába epftefkműszerfalon már öt piros lám- pácska égett.

... Várnak, méghozzá nem ketten, hanem öten.

— Az istenért, Herr Obersturmbannführer, emelkedett fél rémülten Lange a székéről — ne küldjön el még. — Ot percet kérek öntői, mindössze öt percet

Az órájára, nézett;

— Tizenegy óra 23 perc a pontos idő. Ha ön tizenegy óra 28 perckor is afféle profesz- szoros naívságnak, értelmetlen zagyvaságnak tartja az ötletemet, fejet hajtok.

Schellenberg arcán megadó mosoly suhant át.

— Megegyeztünk. Hallgatom.

A tanár ekkor már lángragyúlt arccal járkált fel, alá. Mindemül megfeledkezett, teljesen hatalmába kerítette a dédelgetett látomás. Egy rádió- riporter, egy őrjöngő rádióriporter stílusában szólalt meg:

— Óriási motorzúgás reszketheti meg a levegőt a csatorna felett. A Luftwaffe gépei özönlenek Anglia felé. Londonban és Söupthamptonban. Ox-fotdban és Edinburgban, mindenütt a brit szigeten, fel- üvöltenek a szirénák. A fél világ büszke urai patkányokként bújnak a fold alá, és a halált

várják a levegőből. Néhány stuka le is csap, néhány bomba le is zúdul —, de a támadó gépek számához képest meglepően kevés.

ahová a riadó alatt menekült. Azt mondja társainak: „Ezt még megúsztok Joe.” Felérnek, emberünk megdermed a csodálkozástól és felkiált: „Nézd!

nek arcáról árad az unalom. Összekulcsolt kezét az asztalon nyugtatja, hüvelykujjaival el- merülten malmozik. Lange viszont mind gyorsabban járkál és mind gyorsabban pereg belőle a szó:

— A rémület órái után ismét megszólalnak a szirénák. A riadó végét jelzik. A megkönnyebbülés sóhaja söpör végig Anglián. Az emberek kitódulnak a pincékből, mélyet szippantanak a friss levegőből.

— Megható, határozottal) megható — vigyorog Schellenberg.

Lenge nem hallja. Fülében a pincéből feljött angolok hangja zsong, ezt tolmácsolja.

— Egy keményfcapos férfi elégedetten ballag fel. a londoni Metro egyik áHomésáról,

Röplapok! És mennyi!”

A levegőben valóban papírlapok tömege lebeg lassan lefelé, mint megannyi kiterjesztett szárnyú kis, színes madár. A férfi fut néhány lépést, elkap egyet, megnézi, és ariáku- látian hangon felordít:

— „Megőrültem? Mi ez? Álmodom? Pénz! Joe, ez tízfontos bankó! A többi is!” Akkor már ott van Joe is, ő sem hisz a szemének. Dermedten bámulnak két proliasszonyra, akik ruhásteosárral rohannak és szedik a pénzt.

— Tíz perc múlva már kusza kavargás az utca. A forgalom leáll. Hangok hallatszanak a fülsiketítő zűrzavarból: „Én voltam itt előbb. Szedjenek máshol. Van elég.” Két suhan« már az aszfalton hempereg. Birkóznak a pénzért. Egy óra múlva újabb mondat- foszlányok, figyeljen csak, Herr Obersiturmbannführer: Egy nő megszólítja a mellette elszaladó doktortáskás, középkorú urat: „Hová siet eny- nyire, doktor úr?” ,,A bankba — lihegi a kérdezek. — . Azt mondják, máris kilométeres sorok állnak. Mindenki aranyban akarja a betétjét.’ (Folytatjuk.)

Születtek: Bugyi Ballal

László, Dávid László, Tóth Beátag Montvai József, Nagy László József, Bárányt Ildikó, Kepes Erzsébet, Stuhár Irma Judit, Nagy Erzsébet, Opánszki Tünde, Viciaa Tibor, Horváth Sándor, Samu Ildikó, Német Margit, Nagy Éva* Horváth László, Maíácsik István* Fehér Erika, Szénási József, Basa Hona Zsuzsanna, Lőrincz Ildikó* Papp Sándor, Wagner Judit, Győri József László, Balaton Katalin* Sípos Ibolya, Kiss Magdolna, Kevés ridikó Hona, Mészáros Katalin* Gregus Lajos, Drabos Zsuzsanna* Maksa Edit, Gulyás Judit.

Házasságot kötöttek: Roma*

Gyula—Füzér Piroska, Radios István—Balogh Veronika Piroska* Kandikó János—Fehér Mária.

Meghaltak: Fil.cz István, özv. Do- bak Sándorné (Balogh Anna), Haj- dányi Lajos, Huszka József, Borszéki István, Kovács István, özv. Várkonyl Sándor Gézáné (Goics Mária), Srei Jánosné (Németh Rozália), Futó András, Horváth István, özv. Szegedi Istvánná (Hipsz- ki Mária), özv. Huszka Józsefné (Takács Anna), Fábián János, özv. Stuth Bernáthné (Horváth Mária), Kelemen Péter, özv. Mipsz DezsŐ- né (Kováts Johanna), Kovács Mihály, Kovács János, özv. Figeczkí Ferencné (Tóth Julianna), özv. Ba- ranyi Rudolfné (Peták Gizella)* Sípos János.

EGRI VÖRÖS CSILLAG Halászlegény frakkban EGRI BRÖDV

A megszökött falu GYÖNGYÖSI PUSKIN Májusi fagy

GYÖNGYÖST SZABADSÁG Soha többé

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Házasságból elégséges HATVANT KOSSUTH Ludas Matyi HEVES

Tiszta égbolt PETERVASARA

Pedro kapitány vidám haeftrftttei

FÜZESABONY

Napfény a lese«