Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-03 / 52. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Uj tej presszó Hatvanban AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 52. szám ARA: 50 FILLÉR 1962. március 3., szombat Ä felcsdcsf: A termelési tervek teljesítése, a tagok jövedelmének növelése, a termelés alapjainak erősítése, a szövetkezeti demokrácia szélesítése termelőszövetkezeteinkben Mezőgazdasági nagy aktíva-ülés volt Egerben Pénteken délelőtt Egerben, a Szakszervezetek megyei Tanácsa székhazának nagytermében mezőgazdasági nagyaktí- va-iilést rendezett a megyei pártbizottság és a megyei tanács, Az ülésen részt vett és az elnökségben helyet foglalt Putnoki László, a megyei párt- bizottság első titkára, Bíró József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Lendvai Vilmos, a megyei tanács vb-elnöke, Papp Sándomé és Mólek Jenő, a megyei tanács vb-elnökhelyette- sei, Tamás László, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Gubán Dezső, az egri járási pártbizottság titkára, Kácsor János- né, az egri városi pártbizottság titkára, Vajda László, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője, Bartolák Mihály, a MÉSZÖV elnöke, Misi Sándor, a megyei KISZ- bizottság titkára, Horváth Nándomé, a Nőtanács megyei titkára. A nagyaktívára a megyéből mintegy 400-an jöttek el, termelőszövetkezeti elnökök, párttitkárok, a községi tanácselnökök egy része, járási pártbi- ' zottsági titkárok és tanácséi-' nökök. a mezőgazdasággal fog- j lalkozó osztályvezetők, valamint a gépállomások vezetői. A tanácskozást dr. Lendvai ; Vilmos, a megyei tanács vb- ; elnöke nyitotta meg és java- ; solta: egy napirendi pontot vi- ; tassanak meg, a termelőszövetkezetek 1961. évi munkáját és 1962. évi feladatait A nagyaktíva ülés beszámolóját Bíró Jó- : zsef, a megyei pártbizottság titkára tartotta meg. Bíró József elvtárs beszéde Tiszteit aktívaülés! Kedves élvtársak! — Az aktívaülés célja, hogy a zárszámadás tükreiben értékelje az elmúlt év tapasztalatait, és megtárgyalja azokat a feladatokat, amelyeket a termelőszövetkezetelmek, a párt- szervezetek és a tanácsok segítségévéi 1962-ben meg kell oldaniok — kezdte beszámoló- ját a megyei pártbizottság tit* kára, majd részletesen értékelte az 1961-es gazdasági évet Elmondotta, hogyan növekedett a tsz-ek álló eszközeinek, a tiszta vagyon és az egy holdra eső termelés és áru- értékesítés értéke is. Közölte, hogy az egy munkaegységre , eső jövedelem prémium nélkül 31,80 forintot, prémiummal együtt pedig több mint 33 forintot tesz ki. Az egy tagra eső közös munkából származó közös jövedelem megyei átlagban 9189 forint. Majd így folytatta: mindez azt mutatja, hogy termelőszövetkezeteink az elmúlt évben az aszálykár ellenére is, jó eredményeket értek el. Egyetlenegy mérleghiányos tsz sem Volt, sőt előzetes számítások szerint a megye közös gazdaságai mintegy 30 millió forint tartalékot képeztek 1962-re. Ezekhez az eredményekhez, természetesen, hozzájárult, hogy a termelőszövetkezetek a mindenkori soronlevő feladatokat időben és viszonylag jó minőségben végezték el. A megyei pártbizottság titkára ezután a növényápolási munkákkal, a kalászosok gépi betakarításával, a cséplés befejezése után az őszi betakarítási, vetési, szántási munkákkal foglalkozott, majd a gépállomások tevékenységével kapcsolatban a következőket állapította meg: — Örömmel számolhatok be a nagyaktíva ülésnek, hogy megyénk történetében először végezték el termelőszövetkezeteink teljes egészében a mélyszántást. — Természetesen az eredményesen végzett munkák mellett itt-ott csúsztak be hibák is, amelyekről itt beszélni kell — folytatta ezután Bíró József elvtárs, majd részletesen szólt a gépállomások tevékenységében tapasztalt fogyatékosságokról. Ezután az 1961-es gazdasági év eredményeit néhány számadat tükrében is méltatta. — Ebben az évben 201 termelőszövetkezet készített zárszámadást és ennek alapján a közös gazdaságok termelési és pénzügyi helyzete a következőképpen alakult: a betervezett termelési érték növény- termelésben 205 millió, állat- tenyésztésben 163 millió, zöldségtermesztésben 79 millió, szőlő- és gyümölcstermesztésben mintegy 146 millió forint volt. Ezzel szemben meglehetősen jelentős kiesést okozott az időjárás, a szárazság és még más körülmények is. Természetesen számos olyan termelőszövetkezet van, amelynél a száraz időjárás ellenére is csak minimális kiesés volt és bevételi tervét is teljesíteni tudta. A kiesés azokon a helyeken volt nagy és számottevő, ahol a munka szervezetlensége, a vezetés fogyatékossága is növelte a szárazság okozta károkat. így, megyei átlagban összesen 73—74 millió Ft-ra tehető az az összeg, amit kiesésként kell elkönyvelni. A megyei pártbizottság titkára éppen ennek kapcsán értékelte a továbbiakban a munkát, politikai és szakmai téren egyaránt. Megemlítette, hogy a pártszervezetek tevékenységének nagy fogyatékossága, az egyén, a tsz és az állam közös érdekeinek összehangolatlansága. Ugyancsak ennek mondható az elnézés, a szervezetlenséggél, lopássokkal, s más káros cselekedetekkel szemben. Elhanyagolják a pártszervezetek a termelőszövetkezeti tagok politikai nevelését is, és nem törődnek azzal, hogy a közös gazdaságokban rendszeresen kerüljön sor küldöttközgyűlésre, vagy közgyűlésre. A tsz-ek munkaszervezési problémáival kapcsolatban elsősorban a brigádok és munkacsapatok, a munkafegyelem megszilárdítását említette az előadó. Az 1961. évi tapasztalat, — mondotta a többi között —, világosan mutatja, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek a területkiosztást és az anyagi ösztönzést bátran alkalmazták, az aszály ellenére is komolyabb gazdasági és politikai eredményt tudtak elérni. A későbbiek során a felvásárlás múlt esztendei tapasztalatairól szólt Bíró József élvtárs. Eredményként említette meg, hogy a felvásárlási tervet általánosságban teljesítette a megye, különösen kenyérgabona, csemegeszőlő, étkezési szőlő, borszőlő, bor, gyümölcs, hizottsertés, és baromfiértékesítés tekintetében. Az eredmény azonban jobb. is lehetett volna, ha a felvásárlásoknál nem mutatkozik még számos,, súlyos fogyatékosság. A nagyaktíva-ülés előadója ezután rátért az 1962. évi feladatok ismertetésére. Elöljáróban megjegyezte: — Most a legfontosabb feladatnak más munkák elvégzése mellett a gyenge termelő- szövetkezetek politilcai és gazdasági megszilárdítását kell tekinteni. A megyei párt vb éppen a napokban tárgyalja a gyenge termelőszövetkezetek problémáit és tervet dolgoz ki ezek sokoldalú megsegítésére. A cél az elmúlt évben az volt, hogy ne legyen mérleghiányos termelőszövetkezet a megyében, — s ezt elértük. 1962. évi feladatunk most emellett azzal is növekszik, hogy el keli érni-: ne legyen olyan termelőszövetkezet az év végén, amely 20 forinton alul oszt tagjainak egy munkaegységre. A megyei pártbizottság titkára ezután pontokba foglalta az új gazdasági év tennivalóit. — A már említett feladaton kívül az első és legfontosabb, hogy közös gazdaságaink az eddigi tapasztalatokat felhasználva, minden tekintetben reá. lis, jó terveket dolgozzanak ki és hagyjanak jóvá. Az eddigi tapasztalaitok azt mutatják, hogy a tsz-ek, különösen a növénytermesztés eredményeit illetően, óvatosan terveznek. Több helyen csökkenteni kívánják a kertészetet, másutt a kukorica vetésterületét, holott sertéshizlalási tervünk és ennek teljesítése megkívánja, hogy kukorica termelési tervünket minden tekintetben teljesítsük. Másik feladatként, nagy gondot kell fordítani arra, hogy a termelőszövetkezetek egy-egy kampányfeladatra jó előre felkészüljenek és az előttük álló feladatokat időben PMytaSás « 2. otdateM Nemrég nyitották meg az újonnan átalakított és szépen berendezett tejpresszót Hatvanban. A Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kezelésében levő helyiséget 140 ezer forintos költséggel alakították át, ahol mindenféle tejtermék és cukrászsütemény kapható. Különösen sokan térnek be a vidéki átutazók közül egy csésze kávéra, tejre. Képűnk az első vendégekről készült. (Foto- Kiss Béla) Ötéves a felnőttek legkedveltebb játéka — 8100 új lakás a lotió-ból — Több mint 930 millió szelvény, 22 millió nyertes, másfél milliárd forint nyeremény Öt évvel ezelőtt, 1957. március 7-én „született” a felnőttek legkedveltebb játéka, a lottó. A népszerű játék nemcsak hasznos szórakozás, hanem az államnak jelentős bevételt jelent, ugyanis — céljának megfelelően — tetemes összeggel járul hozzá a lakás- építkezésekhez. Hozzávetőleges számítások szerint a lottószelvényekből eredő jövedelem eddig 8100 új lakás építéséhez adott pénzügyi fedezetet, s így körülbelül 24 000 ember jutott korszerű otthonhoz. A lottó ötéves „naplója” sok érdekességet vall be az érdeklődőknek. A kezdeti heti alig másfél millió szelvény azóta több mint négymillióra emelkedett. öí év alatt több mint 930 millió szelvényt vásároltak, s ezek közül 22 millióra másfél milliárd forint nyereményt fizettek ki. A legszerencsésebb 23 nyertes, akinek sikerült eltalálnia az öt számot, 26,5 millió forintot kapott kézhez, 9220 négytalálatos nyerő pedig 650 millió forintot vett fel. A lottó népszerűségét nemcsak a jelentős összegű pénz- nyeremények, hanem a havonta ismétlődő jutalomsorsolások is növelték. Az elmúlt öt év alatt ugyanis 25 500 nyereménytárgyat húztak ki 220 millió forint értékben. Három külön lottóházat töltenek meg már a , .szerencse fiai”, hiszen eddig 149 öröklakást sorsoltak. Ezenkívül 48 családi házat, 58 személygépkocsit, 35 teljes szobaberendezést, 263 szobabútort, 2106 televíziót, stb. kaptak „vigaszdíjként” a szerencsés nyerők. A lottó az idén is tartogat meglepetéseket. Egyik újdonság például, hogy a jubileumi sorsolást az eddigiektől eltérően nem délelőtt, hanem este fél 7 órai kezdettel tartják a MOM Művelődési Házában, március 9-én. Az érdekes eseményről a rádió is tudósít, s a televízió pedig — amelynek egyébként pénteken szünnapja van — bemutatja a nézőknek az egész lottósorsolást, s közvetíti a húzás utáni vidám műsort. Á tárgynyereményhúzásao ismét kikerül a szerencsekerékből egy igen irigyelt jutalomtárgy: a Homonna utcai lottó lakótelep egyik két és fél szobás, kertes, összkomfortos lakása, amelyet „ráadásul” mintegy 70 000 forintos költséggel, teljesen berendez a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Az ötéves jubileumra külön társasutazást- is szerveztek, amelyre a részvételt ugyancsak kisorsolják. A kétszemélyes, 16 napos úton a szerencsés nyertesek öt szocialista ország fővárosába, Prágába, Berlinbe, Varsóba, Moszkvába és Bukarestbe látogatnak el, repülőgéppel. (MTI) Körzeti bemutató Szihalmon A füzesabonyi járásban e héten befejeződik a Hámán Kató kulturális szemle körzeti bemutatóinak sorozata. Vasárnap Szihalmon rendezik meg az utolsó körzeti bemutatót, amelyen részt vesznek a szi- halmi, a füzesabonyi, a dor- mándi, a besenyőtelki, a me- zőszemepei színjátszó- és tánccsoportok, és fellép a füzesabonyi Erkel Ferenc dalkör is. A körzeti bemutatóra a csoportokkal számos kísérő és érdeklődő érkezik a községbe. UT a Befejeződött a baromfitenyésztő tanfolyam Pétervásárán Harminc asszony és lány nagy szorgalommal és lelkesedéssel kezdett hozzá a Pétervásárán meghirdetett baromfi- tenyésztő tanfolyam elvégzéséhez. Most már a második év végére tesznek pontot — március hatodikán levizsgáznak. A kellemeset is összékötik a hasznossal és azok a termelőszövetkezetek, amelyek elküldték asszonyaikat erre a tanfolyamra, hozzájárultak, hogy a vizsga után Gödöllőre látogassanak el a hallgatók, részben kirándulás, részben tapasztalatcsere céljából. Az utat a kulturális és szociális alap terhére a tsz-ek fizetik. Örömmel értesültem, hogy az Egyesült Államokban éneklő és beszélő automatát szerkesztettek, amely ezen a téren kitűnően tudja pótolni az átlagbeszédű, és átlaghangú embert. A technika fejlődése beláthatatlan: nem késhet sokáig az idő, hogy előadó, vagy éppen tenorista automatákat készítsenek, esetleg olyan automatát is, amelyik maga komponálja az operát, maga énekli el, maga szedi be a belépődíjat, és saját maga hallgatja végig... Ez alatt én egy másik helyen, konzervatív módon, az élő embert nézhetem és hallgathatom. (~ó) „
