Népújság, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-18 / 65. szám

/ I 1962. március 18., vasárnan NEPOIS AG UipertixonikuH rakéta-géppel t Vitorlázó repülés 96 kilométer magasból a földre IZGALMAS kérdéssel: a hangsebességnél sokszorta gyorsabb, úgynevezett hiper- Bzonikus repüléssel foglalko­zik a Ny egy el ja című szovjet hetilap hasábjain Sztrumin­szkij akadémiai levelező-tag. A lap Sztruminszkij cikke mel­lett közli egy ilyen hiperszoni- kus utasszállító repülőgép ter­vét is: A hiperszonikus gépet egy, „csak” 8 ezer kilométer órán­kénti sebességgel égbetörő szuperszonikus hordozó repü­lőgép emeli a „start-magasság­ba”: 30 kilométerre. Itt bekap­csolódnak a hiperszonikus gép rakéta-hajtóművei, s a légj „pótkocsi” a hordozógép hátá­ról, külön síneken, még fel­jebb lendül: 96 kilométer ma­gasságba, ahol már 24 ezer ki­lométer az óránkénti sebessé­ge. A rakéta-üzemanyag azon­ban csak néhány percre ele­gendő, tehát a gép innen, 96 kilométer magasságból „kikap­csolt motorral”, óránként 24 ezer kilométeres kezdösebessé- gű hiperszonikus siklórepülés­ben lejjebb ereszkedve, köze­líti meg földi úticélját. PERSZE, amíg a tervből va­lóság lesz, rengeteg műszaki és tudományos feladatot kell megoldani. Sztruminszkij nép­szerű formában ismertet is né­hányat ezek közül. Ilyen pél­dául az, hogy a hiperszonikus sebességnél a repülő test körül a bombarobbanás utánihoz hasonló légnyomás keletkezik. A magasabb nyomás és hő­mérséklet miatt a levegő bom­lásnak indul, a molekulái ato­mokra szakadnak, s ezek az atomok kölcsönhatásba lépnek egymással: megváltozik a le­vegő összetétele, megváltoznak az ellenállását, a repülőgép Versírást verseny a börtönben Az amerikai Lansing börtön­ben a börtönigazgatóság vers­írási versenyt rendezett a ra­bok között. Az a fogoly, aki a legjobb költeményt nyújtotta be és meg is nyerte az első díjat, most szigorított sötétzárkában piheni ki a „versírás fáradal­mait.” Az ok: röviddel a díj­kiosztás után kiderült, hogy a fogoly Goethe egyik ismert versének angol fordítását adta be saját műveként. „körüláramlását” szabályozó törvényeszerűségek is. Ha pe­dig a sebesség tovább növek­szik, az atomok ionizálódnak, elektromos töltésűek lesznek, a hangsebességnél sokszorta gyorsabban repülő test körül a levegő elektromos vezető lesz. Ez viszont egy érdekes lehető­séget csillant meg. Tegyük fel, hogy a repülő­gép szárnya egy hatalmas elektromágnes. Ebben az eset­ben csak „be kell kapcsol­nunk az áramot”, s a „mágnes” tekercse máris vonzani, vagy taszítani fogja az ionizált leve­gőrészecskéket, attól függően, hogy az „áramvonalas” repü­lés érdekében mire van szük­ségünk. Ez. természetesen, egyelőre elméleti lehetőség a repülés közegének ilyen sza­bályozására, számítások sze­rint ugyanis megvalósításához olyan roppant villamosener- gia-forrás kellene, mint pél­dául a kujbisevi vízierőmű. De a tudósok fáradhatatlanul ke­resik a megoldást. S ha van­nak is nehézségek, a tudo­mány mégis meghódítja a hi­perszonikus repülések világát: bizonyság erre a Földet körül­repülő űrhajósok példája. NEM KÉTSÉGES — állapít­ja meg Sztruminszkij —, hogy eljön a hiperszonikus utasszál­lító gépek ideje is, sőt, nemso­kára talán felszáll az első olyan repülőgép, amely a hang sebességénél kétszerte gyor­sabban repül. — Hiszem — ír­ja —, hogy ez a repülőgép a szovjet tudósok. mérnökök, munkások tudását fogja di­csérni. (sp.) Úi „irányzat“ az amerikai filmgyártásban Meztelen filmek dömpingje — Csökken Hollywood termelése _ Mérvadó körök tiltakozása 19 61-ben Hollywood az elő­ző év 240 új filmjéhez képest csak 220 filmet gyártott. Ezek közül is 70 film forgatására külföldön, elsősorban Olaszor­szágban került sor. A tv és a megerősödő európai filmipar ej[yre nagyobb versenytársa rgtt Hollywood egyeduralmá­nak. A nagy filmvállalatok kény­telenek voltak új, csábító esz­közökhöz nyúlni. Legújabb kí­sérletük, a meztelen filmek rendezése, mind több stúdiót foglal le. Ügy látszik, óriási jö­vedelemre tettek szert első kí­sérleteikkel, mert Hollywood mellett a többi város filmvál­lalkozói is erre az útra tértek. Chicagóban jelenleg a „Sze­rencsés Pierre kalandjai” cí­mű meztelen filmet forgatják. Az Apex Attractions és a Mo­dem Films vállalat rendezi közösen az ötnegyed órás szí­nes filmet. Eddig az USA 700 mozija jelentette be, hogy igényt tart a vetítésre. New Hampshire egyetemén, Pembrokeban, Donald Wood- row egyetemi professzor fel­háborodott hangú előadásban tiltakozott az érzékiség egyre inkább előtérbe kerülése el­len. Nyilvánvaló, hogy a film­iparnak is ide kellett jutnia — folytatta. „Nézzék csak meg az újság­árusok standján a különböző újságokat és folyóiratokat. Ha mindenütt az érzékiséget hangsúlyozzák, magától érte­tődik, hogy előbb-utóbb a filmipar is üzletet csinál a meztelenségből. Meggyőző­désem, hogy ezzel nagyon ká­rosan befolyásoljuk felnövek­vő ifjúságunkat, de ezt az el- butult felnőttek már nem is tudják észrevenni”. Honoluluban az egyik leg­nagyobb hollywoodi filmválla­lat a „Meztelenek és a szé­gyentelenek” című filmet for­gatja. „...de az operatőröknek füge­faleveleket kell viselniük” — (űzi hozzá a Publicity munka­társa, aki riportot írt a készü­lő fimről. Georgia államban, Atlantában, a tekintélyes At­lanta Journal így foglalja ösz- sze mérvadó körök vélemé­nyét: „Az egész világ számára óriási veszélyt jelent, ha nem lépünk fel közösen az amerikai filmipar új „irányzata” ellen”. Szentirmai László OSftutqyat' fam dá#' y|| Wm it MM [I-------T Ct S MAGYAR FAVICC ^ TEREPSZEMLE*! el nr FGf team Fonó K.ÄNAÄM Vízszintes: 1. Idézet Petőfi Sándor 1848. március 15-e cí­mű verséből. 15. Karddal ve­rekszik. 16. Jól esik ezt a szót hallani. 17. Csacsi beszéd. 18. V. A. 19. Budapesti színház. 21. K. M. I. 22. Egyéni önzés. 24. Az idézet negyedik sora. 27. Két névelő. 28. Német- lengyel határfolyó. 29. Gyilkol. 30. Hírt küld. 31. Azonos más­salhangzók. 33. Diplomás. 34. Ottilia, becézve. 36. Falu, né­metül + e. 38. „A” gyümölcs. 39. Ilyen hordó is van. 40. Sze­mélyes névmás. 41. Kerti munkát végez, de fordítva! 42. Vei párja. 43. Közkedvelt ka- barészigBz. 46. Határnap. 47. Fűszer,*utolsó betűje nélkül. 48. ... kisasszony (Puccini operája). 54. Angol grófság. 57. Máshol. 59. Női név. 60. Rág­csáló. 61. Egyenlő a vízszintes 39-el. 64. Peru fővárosa. 67. Nem régi. 69. Helyzete. 72. Eégi nép. 74. Ellop. 76. Zűr. 77. Égtáj jel. Függőleges: 2. Régi nép. 3. Fordított határnap. 4. Az ered­ményes. 5. Rezeg mássalhang­zói. 6. Személyes névmás. 7. Vigyázó. 8. Hisz. 9. Azonos mássalhangzók. 10. Ébredő. 11. Tiltószó. 12. Drágakő (ékezet­hiány). 13. Időhatározó. 14. Té­len ilyen az idő. 18. Az idézet második sora. 19. Az idézet harmadik sora. 20. A történe­lem múzsája. 23. Skálahang. 25. Tagadó szó. 26. F. L. 32. Három magánhangzó. 35. Női név. 37. R. F. 40. Női becenév. 1848 március 44. A függ. 11., névelővel. 45. Egy betű híjján, cukorka. 49. Felsorolás. 50. Két római 62. Ról párja. 63. Igás állat. 65. Női név. 66. M. A. A. 68. Gyógyszer. 69. Jót kíván. 70. Latin csont. 71. Nagy Magyar költő. 73. Állóvíz. 74. Gyerek­50-es. 51. A. O. É. 52. Az isme- sírás­rétién név jele. 53. Eégi nép. Beküldendő: a vízszintes 1., 55. O. Y. 56. K. L. 58. Zúzát. 24., függőleges: 18., 19. CsciÉ eg# jtsAafe... Csak egy percre, most önökről és önökhöz szólunk, ked­ves Sándorok, Józsefek és Benedekek, akik így összetalálkoz­tak a naptárban. Régen várják már mindhármukat az emberek, mert név­napjuk — többek között — azt is jelenti, hogy a téli hónapok zord fagya, ködös zúzmarája és csípős hidege után, egy ked­vesebb évszakot, annak minden évben megújuló szépségét, derűjét, üde frisseségét hozzák magukkal: a tavaszt. Igen — Sándor, József, Benedek, önök azok, akikre az évszázados megfigyelésekre alapozott tapasztalatok alapján azt mondják, hogy „zsákkal hozzák a meleget”. Várjuk is ezt már nagyon és arra kérjük önöket, hogy szíveskedjenek mi­nél gyorsabban kinyitni a zsák száját, hogy tóduljon ki az a meleg a zsákból. Hadd tűnjön el a télnek minden maradványa, s mielőbb lehessen kimenni a földekre, mert nagyon itt van az ideje a tavaszi munkáknak, A téli álomból ébredő hatalmas táblák, szőlős dombol­dalak, sokat ígérő gyümölcsösök várják a szorgos munkás­kezeket, hogy nyomukban meginduljon a pezsdülő élet. Végezetül visszatérünk a kezdő sorokhoz és reméljük, hogy Sándor, József és Benedek tudni fogják kötelességüket a melegellátást illetően. Nem szeretnénk csalódni bennük. (Csg. L.)----- 1 ■ ' I I — I -»■!■ .11 I --— Hooy an találták fel a keresztrejtvényt ? Kevesen tudják, hogy a vilá gon az első keresztrejtvény egy börtön falán született meg. Dél-Afrikában egy Victor Or­ville nevű ember találta ki, hogy enyhítse vele ötévi bör­tönbüntetésének keservét. Or­ville részegségében súlyos közlekedési balesetet okozott, amelyben saját felesége is éle­tét vesztette. Börtönében kétségbeesetten igyekezett valamilyen foglal­kozást találni és mivel papírja nem volt, cellája falára raj­zolta fel az első négyzetes há­lót, amelyet függőlegesen és vízszintesen betűkkel töltött ki. A fegyörök őrültnek tartot­ták Victor Orvillet, de a bör­tönorvos, aki megvizsgálta, azonnal felismerte a szórako­zás szelleme- mivoltát és hírt adott róla a dél-af:‘ikai sajtó­nak is. Mire Victor Orville elhagyta börtönét, a keresztrejtvény már- óriási népszerűségre tett szert és feltalálója milliomos lett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom