Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-23 / 45. szám
1P62. február S3.. péntek NEPOJSAG o Ismét panaszok indítottak az egri olajkutakhoz. Tizenegy munkásnak nem fizették ki a bérét, pedig egy hónappal ezelőtt az egyeztető bizottság a munkások panaszának helyt adott. A teljesítmények igazolását január 23-án megküldöt ték Demjénbe, a községi tanácshoz. De mi köze mindehhez a községi tanácsnak, mi lesz a fizetett ünnepek díjával, és a táppénzzel? Bonyolult ügy ez, a telepvezetőnél nem kaptunk erre kielégítő választ. Majd kibogozzuk másutt. A napokban lezajlott szak- szervezeti vezetőségválasztó taggyűlés jegyzőkönyvében lapozunk. Szűcs Bertalan kútkezelő a központi kiküldöttek, a vezetőség és a tagság nyilvánossága előtt kifogásolta, hogy 22 munkás jelentkezett a kétéves olajipari és többen gázkezelői tanfolyamra, de a műszakbeosztásnál nincsenek tekintettel a tanfolyamok időpontjára. Tehát a telepvezető, a műszakiak nem segítik a tanulni vágyó munkásokat. Lakó József gépkezelő még bátrabb hangú bírálattal lépett elő. — Sok mindent ígértek már nekünk: ivóvizet, váltókocsit, világítást a tankállásokhoz. De ha az évek' óta tartó Ígéretek beváltását merjük sürgetni, letorkolás és fenyegetés a válasz. Legjobb esetben ígérgetnek. Igen, a Nagy-Alföldi Kőolajtermelő Vállalat egri telepén ígérgetnek, könnyelműen és felelőtlenül. A munkások között már szállóige lett, hogy ez itt az ígéretek földje. Milyen panaszok hangzottak el a szakszervezeti választáson? Az eddig említetteket többen is panaszolták. Az egyik fúrómester szóvá tette, hogy tűrhetetlenül sokat várnak a kútjavító berendezések elszállításakor a vontatókra, a másik dolgozó kérte, hogy a több mázsás gépek, hordók és egyéb terhek gépkocsira való rakodásához a lakatosműhelyben csináltassanak korcsolyákat, hogy az embertelen, nehéz munkát és a súlyos baleseti veszélyeket elkerülhessék. Nem igaz, vagy ha igaz, helytelen, hogy ilyen intézkedésre a telepvezetőnek nincs jogköre. Másfél évvel ezelőtt (a Népújság 1960. november 9-i számában) megírtuk, hogy a munkások kérése jogos. A vállalat a legelemibb szociális normákat sem tartja be. Nem átmeneti, kezdeti nehézségekről van szó, mert az olajmunká- sök immár hat-hét esztendeje tűrhetetlen körülmények között dolgoznak és élnek. Nemcsak mi állítjuk, Venyige Sándor, a vállalat igazgatója is elismerte a szakszervezeti gyűlésen, hogy a kérések jogosak. Talán hamarosan megszűnik ezen a vidéken az olajbányászat és nem érdemes beruházni, vagy talán ezek a muh sok nem érdemlik meg a ve! való törődést? Az 1961. évi t melési tervet teljesítették, munkások becsületes helytállásáért az igazgató köszönetét mondott. De eddig nem volt üzemi központ, úgymond, nem határolták le a területet. Majd 1963 végére. Mostohák itt a körülmények, de amikor a me zőkeresztesi telepet felszámolták, jóformán semmit sem hoztak át. A vezetők — mármint a telepi vezetők — álljanak jobban a kérdéshez — tanácsolta az igazgató. De mi állítjuk, hogy az egri telepen uralkodó, tűrhetetlen helyzetért elsősorban az igazgató felelős, és az évek óta tartó állapot további két év halasztási nem tűr. Igaz, egy váltókocsi sok-sok ígérgetés és több esztendős késedelem után végre megérkezett, egy modulbarak- ban ideiglenes ebédlőt rendeztek be, de ez a követelményeknek egyáltalán nem felel meg. Nincs ivóvíz, egyetlen mosdó, vagy öltöző, nincs egyetlen helyiség, ahol a dolgozók gyűlésre, vagy közös ügyek intézésére összejöhetnének. A központban hogyan törődnek a dolgozókkal? Ha nem a szakszervezeti jegyzőkönyvben olvastuk volna és nem a szakszervezet területi bizottságának küldötte mondta volna, talán kételkednénk, hogy ilyesmi nálunk lehetséges: az elmúlt évben adományozott kiváló dolgozó oklevelet és a karácsonyi ajándékcsomagokat még ma is a szekrényben tartogatják. Ügy véljük, ezek után enyhe kifejezést használt a területi bizottság kiküldötte. Ugyanis a jegyzőkönyvben ez olvasható: „a műhelybizottság nem állt a helyzet magaslatán.” Mi igazat adunk a munkásoknak. A történtekért, a súlyos mulasztásokért felelősség terheli a vállalat pártszervezetét, a szakszervezeti- és gazdasági vezetőket — a központban és a telepen egyaránt. Amikor mi az olajkutaknál jártunk, lakatosok, szerelők, és kútkezelők ácsorogtak az iroda előtt, szerszámért, anyagért, vagy szállítóeszközért jöttek, egyik-másik több kilométer távolságból. Mennyi lehet ittahaszontalanul elfecsérelt, kiesett idő? Persze, azért a tervet teljesítik, mert egymás után nyitják az új kutakat és a mező gazdagabb, mint „tegnap” még hitték volna. A termelés többszörösére emelkedett, de a szociális intézmények állapota és az emberek ügyes-bajos dolgaival való foglalkozás felháborító. Az okokat, a miérteket is kutattuk. Jól tudjuk, az olajkutaknál nem teremthető olyan állapot, mint a telepített iparban. De több telepet bejárt szakmunkások és a szakmát igazán ismerő mérnökök is állították, hogy az ittenihez hasonló állapotokat seholsem tapasztaltak. Miért..., miért? A vállalat székhelye más megyében,. Szolnokon van. A munkások azt mondják, mostohán kezelik őket. Ügy véljük, igazuk lehet. Böjti Illés, az egri telepvezető nem tud megbirkózni a feladatokkal. Mindent maga akar intézni, százfelé kapkod, de nincs ideje intézkedni. Kapkodás, terv- szerűtlenség, így csak arra jut idő, ami már semmiként sem halasztható. Milyen korszerűtlen és mennyi kárt okozhat az ilyen vezetés? Nem mi, a szakszervezeti taggyűlés egyik felszólalója mondta, hogy a kapkodás, a tervszerűtlenség miatt rossz a gépek és szállítóeszközök kihasználása, nem végzik el a kötelező karbantartásokat és szervizeket, mert „nem érnek rá”. Ha így megy tovább, minden gép tönkremegy. Szervezetlenség, kapkodás, rossz vezetési módszer. Ezért nincs idő és nem is tudnak törődni az emberekkel. Sok ezer forintos veszteségek a termelésben, de felmérhető-e a nemtörődömséggel és tehetetlenséggel okozott politikai és erkölcsi károsodás? Dr. Fazekas László A béke őrzői New York: Az atom-tengeralattjárók legénységét friss zöldséggel látják el, mégpedig úgy, hogy a „helyszínen” ültetik el a magokat, különleges vegyi összetételű földbe. Egy hónap alatt megterem a zöldborsó. - ★ Tokió: Egy diákot kizártak az ország összes iskoláiból. A fizika és kémia ifjú szerelmese kis bombákat gyártott és sorra felrobbantotta az iskolaudvaron. ★ 1,27 cm átmérőjű miniatűr televízió-adókészülék, a légcsőbe lebocsátva, „helyszíni közvetítést” ad a légutak állapotáról. „Nincs még oly hadsereg, amely annyi fényes győzelmet, nehéz csatákat vívott volna, mint a 44 éves múltra visszatekintő szovjet hadsereg.” Ily elismerd szavakkal emlékeztek meg a magyar fegyvertársak a szovjet hadsereg megalakulásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Hogy ez a megállapítás nem üres szólam, majdnem fél évszázad történelme rá a bizonyíték: a fehérgárdisták ellen vívott hősies csaták, a 14 intervenciós állam hadseregének kiűzése a fiatal szovjet állam területéről, a II. világháború dicsőséges harcai, Leningrad, Ogyessza védelme, a Volga menti és kurszki ütközetek, végül pedig a fasiszta csapatok megsemmisítése Berlin körzetében. E nagy katonai sikerek forrása a szocialista társadalomban rejlik. Abban a társadalomban, amelynek alapvető külpolitikai célja a béke biztosítása, az agresz- szorck megfékezése volt és ma is az. A szocializmus vívmányainak védelme, a békés építőmunka biztosítása adott erőt és bátorságot a szovjet harcosoknak, hogy mindenféle ellenségtől megvédjék hazájukat, s a nép által alkotott legkorszerűbb fegyverekkel ma is éberen őrködjenek a béke biztosítása fölött. Ez a hadsereg — amely népünk történelmében kétszer hullatta vérét és áldozta katonáit szabadságunkért, függetlenségünkért, s amely ma is szoros fegyverbarátságban néphadseregünkkel s összefogva a szocialista államok hadseregeivel, féltőn vigyázza a bókét — méltán nyerte el a magyar nép elismerését, háláját, ezért emlékezünk róluk szeretettel a 44. évfordulón. Cikkünk nyomán: Emberséges fordulat — „Embertelen színjátékéban Orvosolták Bárány József sérelmét az A Népújság február 9-i számában „Embertelen színjáték" címmel cikk jelent meg, amelyben Bárány József — az Országos Műemléki Felügyelőség Egri Építésvezetősége dolgozója — elbocsátásának embertelen körülményed miatt emeltünk szót Mi is történt tulajdonképpen? Bárány Józsefet, aki villanyszerelői, tekercselői és műszerész képesítéssel rendelkezett, az egri építésvezetőség gépkezelőként alkalmazta. A gépkezelői jogosítványt anyagi nehézségek, s betegsége miatt megszerezni nem tudta — közben kikérőlevél érkezett ügyében a Terményforgalmi Vállalattól, de kilépéséhez nem járultak hozzá, s mikor a felkínált állást elfoglalni nem tudta, felmondtak neki, pedig jól tudták, hogy Bárány József rokkant, beteg ember és felesége is beteg. Bárány József fellebbezett az elbocsátás ellen az SZMT mellett működő Közös Egyeztető Bizottságnál. Ügyében 19-én, hétfőn este ült össze a bizottság. A tárgyalás azonban percek alatt véget ért... Dr. Barca Géza, az Országos Műemléki Felügyelőség központjának jogtanácsosa ugyanis, még az egyeztető bizottsági tárgyalás előtt — az elkövetett hibát elismerve — emberséges ajánlatot tett Bárány Józsefnek: magasabb órabérrel kívánják alkalmazni a felügyelőség központi villany- szerelői részlegénél, eredeti szakterületén. A vállalati jogtanácsos mindezt közölte az egyeztető bizottság tagjaival, s miután az ajánlatot Bárány József elfogadta, az egyeztető bizottság „szentesítette” a felek között létrejött megállapodást Bárány József tehát elég' tételt kapott Örömmel üdvözöljük azt a tényt, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség központja emberséges módon hozta helyre azt a hibát,, amelyet az egri építésvezetőség a paragrafusokhoz mereven ragaszkodva — de a törvény szellemét és az emberséges érzést feledve — elkövetett. Dr. Peeliy Yanaue, Sacovay Anghely, Aradi N° 6. A posta dolgozói nemegyszer hosszadalmas nyomozómunkára kényszerülnek, hogy egy- egy levelet eljuttassanak a címzetthez. Postásaink lelkiismeretessége, fáradhatatlansága köztudomású. Gyakran előfordul például, hogy „Szabó László, Budapest” címre érkezik küldemény külföldről. Ebből a névből csupán a telefonkönyv hetvenhétről emlékezik meg, hát még a bejelentőhivatal. Mégis, aránylag gyorsan kiderítik az igazit. Ha van telefonja, annak nyomán, ha nincs, a bejelentőhivat ' adatai alapján. Az ilyen esetek nem is számítanak különlegességnek. A legnehezebben kézbesíthető levél, postásaink szerint is, három éve érkezett Bolognából. Géppel volt címezve, a következőképpen: Dr. Peeliy Yanaue, Sacovay Anghely, Aradi N° 6. A levélelosztó, aki először vette kézbe a levelet, mivel az utca „olvasható” volt, — elküldte a VI. kerület AraA TOMEGSZERVEZETEK ÉLETÉBŐL rendezése, s még sok más terv megvalósítása, a népfrontbizottság jó szervező, felvilágosító munkája nyomán. Rozgtmyi István Klubszobát kaptak a nagytályai fiatalok Az utóbbi időben érezhetően fellendült a nagytályai KISZ- szervezet munkája. Egymást követik á különböző rendezvények, amelyeknek megtartását lehetővé teszi, hogy a fiatalok egy szépen berendezett klubszobát kaptak munkájuk elismeréseképpen. A gyakori rendezvények közül is elsősorban a KISZ-aka- démiának van nagy népszerűsége. Az előadássorozaton szép számmal vesznek részt a fiatalok, hiszen ez beszámít az Ifjúság a szocializmusért-moz- galom követelményeinek teljesítésébe is. A nagy sikerű előadásokat Balogh Béla, a megyei Gyermekvédő Otthon igazgatója tartja. Ifj. Rónai Péter di utcába. Persze, a kézbesítő a „címzett ismeretlen” felirattal visszahozta. Igv került a Nyugati pályaudvari központi címnyomzóba. A nyomozás jól indult, a szakemberek pillanatok alatt kitalálták a fura szavak jelentését, s az egyiptomi hieroglifákkal vetekedő két szót értelmes névvé változtatták, Dr. Pécsi Jánosné-ra. A borítékon is „magyarra” fordították a nevet, s — gondolva, hogy minden rendben — ők is elküldték az Aradi utcába, azonban már Pesterzsé betre. A nyom ezúttal tévesnek bizonyult, s bizony még sokszor találkoztak a maguk javította borítékkal. A „kéz- besíthetetlen” feliratú kísérő- jegyek bizonyítják, hogy a levél volt Kispesten, Újpesten, bejárta a fővárosnak szinte valamennyi Aradi utcáját, mégsem talált gazdára. Ekkor segített a véletlen, Dadányi László nyugdíjas postás személyében. A négy évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember, aki véletlenül látogatott be a hivatalba, „kézbevette” a rejtélyes ügyet. A titok kulcsa az érthetetlen Sacovay Anghely volt. Dadányi László sherlockholmesi alapossággal elemezte, vizsgálta a címet, s rövidesen le is fordította a teljesen érthetetlennek tűnő két szót. Kimondta a döntést: Sacovay Anghely egyenlő — Sátoraljaújhely. Ezután már ment minden, mint a karikacsapás. A_ május 21-én feladott és 28-án érke zett levél — néhány napos késéssel, — végül is eljutott Sátoraljaújhelyre. Június 2-án meg is érkezett Pécsi, illetve pontosan Péchy Jánosnéhoz, az; Aradi, illetve pontosabban az; Aradi Vértanúk utca 6. számú házba. A MÉSZÖV küldöttgyűlése képekben Dér József, a markazi ter> melőszövetkezet elnöke, a helyi > földművesszövetkezet küldötte ?szól a gyűléshez. Csányi Sándorné, a hatvani földművesszövetkezet küldötte felszólalás közben. Pálinkás Győző, a felügyelő ' bizottság elnöke, nagy érdeklődés mellett tette meg a bizottság jelentését. Hangrád Márton, szihalmi küldött, a második nap egyik felszólalója volt, ge, valamint az idei tervek kialakítása, elfogadása, örömmel állapíthatták meg a népfrontbizottság tagjai, hogy elmúlt évi elképzeléseiket teljes egészében sikerült megvalósítani. Elősegítették a párt politikájának érvényesülését, a falu lakóinak nevelését, támogatták a párt és tanács munkáját, a termelőszövetkezet politikai és gazdasági megszilárdítását, a szocialista tudat elmélyülését. Ezeket a jelentős eredményeket természetesen csak azoknak az aktíváknak a segítségével lehetett elérni, akik minden munkánál támogatták a népfrontbizottságok elképzeléseit és sikerrel mozgósították a falu lakóit a közhasznú társadalmi munkára, a népfrontbizottság terveinek megvalósítására. így sikerült a község társadalmi szerveinek összefogásával a kultúr- munka fellendítése, a dolgozók iskolájának megszervezése, klubdélutánok és esték megzavarták a termelést, de rövid idő után a szervezett bányászok igyekezete pótolta a kiesést, s rendes kerékvágásba zökkentette vissza a bánya életét. Ezek után érthető, hogy a vitában részt vevő szakszervezeti tagok elismeréssel nyilatkoztak az üzemi bizottság munkájáról, s a jelölő bizottság — meghallgatva a tagság véleményét — újra a régi vezetőket vette jelöltlistára, s később a tagság egyöntetűen helyeselte a régi vezetőség újraválasztását. A szakszervezeti munka tehát továbbra is jó kezekben van, s a vezetők, érezve a bányászok bizalmát, remélhetőleg újabb sikerekkel gyarapítják majd az egyesült üzem hírnevét. Csalogány Károly Elképzeléseink megvalósultak Nemrégen került értékelésre a hevesvekekényi Hazafias Népfrontbizottság tevékenyséÚjra megválasztottuk őket A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt bányaüzemeinél iá megtörténtek a szakszervezeti vezetőségválasztó taggyűlések. A szűcsi X-es akna és a külfejtés üzemi bizottsága is alaposan felkészült e napra, ismertette a választás jelentőségét, így sikerült elérni, hogy mintegy 200-an jelentek meg a gyűlésen, s hallgatták meg Szerencsés József szb-titkár beszámolóját, ismerkedtek meg az üzemi bizottság kétévi munkájával, amely igen sok eredményt hozott és azt bizonyította, hogy jól dolgozott a szakszervezet tagsága. Az üzemi bizottság eredményes munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a különböző nehézségek, a bányaszerencsétlenség ellenére is igyekeztek mind többet termelni, s elnyerni az élüzem címet. A szocialista brigádmozgalom is fellendült, s bár a két üzem egyesülése, a normarrr.oazós, az egymás utáni áthel^ezősak »Az ígéret földjén" A logos kérések tejesítését, határozott intézkedéseket várnak az olaibányászok
