Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-18 / 41. szám

aiEPOJSAlí 1982. február 18., vasár'”1« Befejezte tanáeskozását az omággvülés így végezték el az őszi kaié- az ország hasonló körülmények szosak vetését, hatezer holdon között gazdálkodó termel őszö- pedig az őszi szántást. vetkezetelt. A képviselő a Borsod megyei A költségvetést elfogadta és példa követésére buzdította elfogadásra ajánlotta. Pál János Gon^rád megte kéjtvisflAfe (Folytatás az 1. oldalról.) k helyzetét. Számukra munkás­szállásokat, állami ifjúsági gyermekotthonokat hoztak lét­re, ahol családias körülménye­ket teremtenek. Rámutatott, hogy az albér­letben lakó és ágyrajáró fiata­lok helyzetén javítani kellene. Különösen a családi környe­hangsúlyozta, hogy a költség- vetési tervjavaslat összeállítói kellő gondot fordítottak a me­zőgazdaság további fejleszté­sére, dolgozó parasztságuhk életszí n vona Iá n ak n ö V elésé re. A továbbiakban elmondotta, hogy a talajjavítás nagysza­bású programjának megvaló­sításúhoz az állam gondosko­dásán kívül — a társadalmi szervek összefogására is szük­zetből kikerült lányok védel­méről kell gondoskodni. Ebből a célból a felnőtt ifjúsági ott­honok és más, ehhez hasonló intézmények létesítésére lenne szükség elsősorban Budapes­ten, Szegeden és Pécsett. A költségvetést elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. a költségvetés kereskedelmi előirányzatairól beszélt, majd hangsúlyozta: a kereskedelem különösen fontos feladatának tekinti a dolgozó asszonyok másod'k műszakjának könnyítését, a gyorsan elkészíthető ételek, félkész ételek forgalmának nö­velését. 1962-ben Igyekszünk enyhíteni a raktározási gondo­kon is. A raktárterület tizen­háromezer négyzetméterrel nő. — Megyém választól kérik, hogy az eddiginél több anódte- lep cs zseblámpaelem kerüljön forgalomba. Javasolom továb­bá, hogy kisebb és olcsóbb hű­tőszekrényt is gyártsanak, mert ezeket nagyon szívesen vásá­rolják városon és falun egy­aránt — mondotta. A költségvetést elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Több hozzászóló a költség ve­téshez nem jelentkezett, Hónai Sándor elnök a vitát lezárta, majd Nyers Rezső pénzügymi­niszter válaszolt az elhangzott észrevételekre. Az elnök ezután szavazást rendelt el. Aw, os‘§zá^yűlés az 1962. évi áSBamS li6ll sérvelésről szóló löi»vény|íivaslaloC általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta Ezután Interpellációk követ­keztek. Berkt Mihályné képviselő azóvá tette: a lakosság gyakran panaszolja, hogy hiányzanak egyes apró iparcikkek, alkatré­szek — például kerékpárlánc, villamossági és vízvezetéksze­relési anyagok, műanyag tan- köny- es füzetborító —, illetve nincs megfelelő választék. A képviselőnő megkérdezte a bel­kereskedelmi minisztertől: a hiányosságok megszüntetésére milyen Intézkedéseket hoztak, illetve terveznek. Tausz János belkereskedel­mi miniszter elmondotta, hogy ma már a tartós fogyasztási cikkek gyártásával egyjdőben gondoskodnak az alkatrész­utánpótlásról is. A múlt év­ben, kísérletképpen, több me­gyében nyitottak úgynevezett ezer aprócikk üzleteket, s ezeknek hálózatét az Idén to­vábbfejlesztik. A miniszter a továbbiakban elmondotta: a hiányosságok felszámolására felhasználják az anyagi ösz­tönzést is. A vállalatokat né­hány, számukra kevésbé „kifi­zetődő” termék gyártására ösztönzik. Már sikerüli megszün­tetni 120 aprócikk hiányát. A boltok alkalmazottait. Is ér­dekeltté tették az aprócikkek értékesítésében. Lehetővé vélt, hogy a belkereskedelem egyes kisebb árucikkeket a hélyl- iparral készíttessen el. Tausz János többek között azt is megemlítette, hogy nem minden hiánycikk — hiány­cikk. Előfordul, hogy egy-egy készítményből megfelelő kész­let áll rendelkezésre, ugyan­akkor a rendelés, az elosztás, vagy a szállítás hiányosságai miatt a vásárlók hiába kere­sik. Ilyen termék például a kétlapos vlllanyfőző is, amelynek hiányét ugyancsak szóvétette Berki Mihályné. A miniszter bejelentette, hogy Borsod megyében megvizsgál­tatja az interpellációban szö­vetett aprócikkek hiányának okát. A belkereskedelmi minisz­ter válaszát mind az interpel­láló képviselő, mind az or­szággyűlés elfogadta. Ligeti László képviselő a főváros fejlesztési terveiben szereplő új nagyáruház építé­sének elhúzódása miatt inter­pellált a belkereskedelmi mi­niszterhez, A belkereskedelmi miniszter válaszát Ligeti Lajos és az országgyűlés jóváhagyólag tu­domásul vette. dr. Ábrányi István Heves megyei képviselő Interpellációjában arra hívta Az elnöklő Rónai Sándor fel a figyelmet, hogy a községi bejelentette, hogy Ilku Pál mű- müvelődési házakat, otthona- velődésügyl miniszter betegsé- teí az év nagy részében nem ge miatt nem vehetett részt az használják ki kellően, a közsé- ülésen, ezért az országgyűlés gek vezetői ugyanakkor nem ügyrendje értelmében harminc járulnak hozzá ahhoz, hogy a napon belül írásban ad választ moziüzemi vállalat filmvetítés- az interpellációra, re vegye igénybe a helyiséget. A következő interpelláló üfázi József budapesti képviselő Csergő János Kohó- és gépipa­ri miniszterhez intézte kérdé­sét: — Az Ikarus-gyúr dolgozói megbíztak azzal, hogy hívjam fel a figyelmet, hogy az újtí­pusú autóbuszok sorozatgyár­tásának megkezdését megfelelő teljesítményű motorok hiánya gátolja. Milyen Intézkedést terveznek az igény kielégítésé­re? A képviselő következő inter­pellációjában az elektromos berendezések alkatrész hiányát tette szóvá. Csergő János ko­hó- és gépipari miniszter vála­szában rámutatott: — A járműíejlesztési intézet már kidolgozta egy hathenge­res, 180 lóerős, továbbá egy négyhengeres, 120 lóerős motor konstrukcióját. A motorok az előírt próbautakat megtették, s így 1963-ban a 180 lóerős mo­torokból 250 darabot gyárt ipa­runk és megszervezi a sorozat- gyártást is. Ez mintegy 250 millió forintos beruházást igé­nyel. E jelentős létei szerepel ötéves tervünkben, tehát nem szükséges terven felüli beru­házás. Az Ikarus-gyár részére szükséges nagyteljesítményű motorokat iparunk 1962-től megfelelő számban biztosítja. A négyhengeres motorokból egyébként terveink szerint 1965-ig 4700-at gyártunk, így az Ikarus dolgozói a hosszúle­járatú szerződésben vállalt kö­telezettségeiknek is eleget te­hetnek. — Az alkatrészellátás javí­tására a kohó- és gépipari minisztérium már több in­tézkedést tett. A Csepel- Vas- és Fémművek­ben alapanyaggyártó üzemet rendeztek be, s a második öt­éves terv időszakban mintegy 200—250 millió forint áll ren­delkezésre a színes fémkohá­szat — tehát az alkatrészekhez szükséges anyag termelésének fejlesztésére. Szombathelyen alkatrészgyártó üzemet létesí­tettünk, s további beruházá­sokkal növeljük az alkatrész- gyár termelését. Bővítjük a híradástechnikai anyagok gyá­rát is és ezenkívül körülbelül egymilliárd forintot költünk a gépgyártás központi alkatrész- üzemeinek létrehozására. Eb­ből az összegből mintegy 350— 400 millió forint jut az elektro­mos alkatrészeket előállító vállalatok fejlesztésére. A kohó- és gépipari minisz­ter válaszát Mázt József kép­viselő és az országgyűlés elfo­gadta. Csomai Báró szintén a nehézipari miniszter­hez intézett kérdést; — Milyen lehetőségek van­nak a Péti Nitrogénművek műtrágyanövelésére, a gyár bővítésére? Czottner Sándor az interpel­lációra válaszolva elmondta, hogy az elmúlt években jelen­tősen fejlesztettük a nitrogén­éi a szuperfoszfát-mütrágya- gyárakat. A Kazincbarcikai Műtrágyagyárat bővítjük. A Tlszapalkonyal Műtrágyagyár építéséra 2,7 milliárd forintot költ népgazdaságunk — ez ha­zánk legnagyobb ilyen üzeme lesz. Napirenden szerepelt a péti gyár bővítése is, erre a szakemberek már három külön­böző tervezetet dolgoztak ki — figyelembe véve. hogy a lig­nit, vagy a földgázkészletedet használjuk-e fel a jövőben mű­trágya előállításához. Hozzá kell tennem azonban, hogy mivel a bővítés, ennek kap­csán a gázvezetékek építése is igen nagy összegeiket igényel, nem tudjuk a gyár fejlesztését rövi időn belül megvalósítani. Az interpellációra adott vá­laszt Csornai Károly képviselő és az országgyűlés elfogadta. Tóth István Borsod megyei képviselő Interpellációjában a megye propán-bután gázzal való Jobb ellátását sürgette. Czottner Sándor részletesen válaszolt a szövetett problé­mára, majd elmondotta, hogy a lehetőségekhez mérten növelik a propán-butángáz forgalmát. Az idén 20 000 fogyasztót kap­csolnak be a gázfogyasztásba, ehhez 40 000 palack szükséges —, s ha a gázpalackok terme­lése lehetővé teszi, még tovább javítják az ellátást. Válaszát az interpelláló kép­viselő és az országgyűlés el­fogadta. Oláh György képviselő Tniuliiiann Rezső rpítéetüngtyi miniszterhez intézett kérdést: — Több tervező túlzott biz­tonságra törekszik, s mások olyan megoldásokat, díszítése­ket alkalmaznak, amelyek a használhatóságot semmivel sem javítják, de lényegesen megnövelik a költségeket. Akadnak tervezők, akik a ha­zainál jobban kedvelik a kül­földi anyagokat, építkezési ele­meket, ezzel drágítják az építkezéseket. A tervezők ugyanis ma még nincsenek kellőképpen érdekelve abban, hogy csökkentsék a beruházá­sok költségeit. Ezért javasolom — mondta a képviselő —, hogy az épületek tervezésénél új premizálási módszert ve­zessenek be: a tervezők pré­miumát az határozza meg, hogy mennyit takarítanak meg az Országos Tervhivatalban meghatározott irányárakból. Az építésügyi minisztertől azt kérdezem: van-e lehetőség a javaslat megvalósítására, vagy más, hasonló módszer kidolgozására? Trautmann Rezső építésügyi miniszter válaszában elmon­dotta: egyetért Oláh György indítványával. Hozzátette: az újfajta ösztönzési módszert azonban csak akkor vezethetik be, ha mind az előirányzato­kat, mind a megtakarítást reá­lisan mérni tudják. Eddig még csak a lakásépítkezésekre dol­goztak ki kötelező erejű költ­ségmutatót. Hamarosan beve­zetik a kulturális, egészségügyi és szociális, valamint egyéb beruházások építési költségmu­tatóit Is, # még az idén sor ke­rül további költségmutatók ki­dolgozására Is. Mindezek eredményeként — előreláthatólag Jövőre — a kor­mány elé terjeszthetik a meg­bízható mérésen alapuló anya­gi ösztönzési javaslatot a jelen­leginél hatékonyabb premizá­lási formák bevezetésére. A miniszter a továbbiakban hangsúlyozta: a kétségtelenül meglevő hiányosságok mellett is megállapítható, hogy a ré­gebbiekhez képest sokat vál­tozott a helyzet, Egészséges vo­nások jelentkeznek a tervezők nagy részének szemléletében. Mértéktartóan választják meg az építési anyagokat, típuster­vek kidolgozásával is csökken­tik a költségeket. Erkölcsileg is felelősnek érzik magukat a nagyszabású lakásépítési prog­ram megvalósításáért. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés elfogadta az építésügyi miniszter válaszát. Gaál Antal képviselő — elő­zőleg írásban is beadott — in­terpellációjában egy üzem rak­tározási problémáját tette szóvá. Incze Jenő külkereskedelmi miniszter hivatalos külföldi útja miatt felolvasták írásban adott válaszát az interpellá­cióra. Gaál Antal és az országgyű­lés a választ elfogadta. Az országgyűlés ülésszakát Rónai Sándor zárta be, (MTI) Várakozó hamu a! Franciaországban, tonozóúó ieszattsag Algériában a fegymsziinBi Közelgdtánex hírére GENF (MTI): Mint már kö­zöltük. egyes jelen lések arról számolnak be, hogy közvetlen küszöbön áll u francia—algé­riai titkos tárgyalások eredmé­nyes befejezése. Egy újabb Reutar-jelentés szerint már csak az utolsó si­mításokat kell elvégezni a fegyverszüneti egyezmény-ter­vezeten, amelyet előrelátható­lag tíz nap múlva írnak alá ün­nepélyesen Párizs közelében. Ügy tudják továbbá, hogy az egyezmény-tervezethez elvben hozzájárult Ben Bella és a töb­bi bebörtönzött algériai vezető is. PÁRIZS. A francia főváros­ban, ahol minden jel arra mu­tat, hogy megtörtént az elvi megállapodás az algériai fegy­verszünet megkötésére, szom­batra vagy vasárnapra várják hazá Svájcból Joxe állammi- niszlert, hogy beszámoljon a titkos tárgyalások eredményé­ről De Gaulle tábornoknak. Ugyanakkor hangsúlyozzák azonban, hogy a fegyverszünet hivatalos bejelentésére egy hétnél, vagy tíz napnál hama­rabb nem lehet számítani, mér esak azért sem, mert a megál­lapodás az algériai országos forradalmi tanács jóváhagyá­sára szorul. Hírek szerint a ta­nács hétfőn ül össze Líbia fő­városában, Trlpoliban. A L,Human! tó felhívja a francia antifasiszták figyelmét, A nyugati meddő vitái a légifolyosók BERLIN (MTI): A Szovjet­unió kormánya és a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mánya az évek során már többször is tiltakozott azellen, hogy a Nyugat-Beriin—Ham- burg, Nyugat-Berlln—Hanno, ver, Nyugat-Berlln—Majna- frankfurt közötti légifolyosón át közlekelő amerikai, angol és francia polgári utasszállító gépeken nyugat-német állam­férfiakat, politikusokat, milita­rista és revanslsta elemeket csempésznek provokációs cél­ból Nyugat-Berllnbe. Mind a szovjet kormány, mind pedig az NDK kormánya többször Is figyelmeztetett arra, hogy a szóbeli megállapodás értelmé­ben a légifolyosókat az ameri­kai, az angol és a francia ka­tonai repülőgépek csupán nyu­gat-berlini helyőrségeik ellátá­sára, illetve utánpótlására használhatják. Minthogy várható, hogy vagy nemzetközi tárgyalásokon, vagy pedig a Német Demokratikus Köztársasággal kötendő külön békeszerződés aláírásával ren­det teremtenek végre a Német Demokratikus Köztársaság lé­giterében is, és érvényt sze­reznek annak a nemzetközi jognak, hogy minden szuverén állam légi telében csak olyan légitársaságok utasszálító repü­lőgépei közlekedhetnek, ame­lyek megfelelő légi egyezmé­nyeket kötöttek az Illető állam kormányával, a három nyugati hatalom most kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, — hogy — védekezzék. A nyugati hatalmak azon­ban azt tartják, hogy a legjobb védekezés a táma­dás. A minap ennek h felfogás­nak a szellemében jegyzéket juttattak el Moszkvába, és úgy tüntették fel a helyzetet, mintha csupán a három nyu­gati győztes hatalom repülő­gépei közlekedhetnének a há­rom légifolyosón. Ez termé­szetesen képtelenség, mert nem is vitatható, hogy a légi­folyosókon a negyedik győztes hatalom, vagyis a Szovjetunió repülőgépei is közlekedhetnek. A nyugat-oén--1-• d­különösen a n mj ' -rlin la­pok már több, mint egy iie.c nyugtalanítják, a közvéle­hogy az algériai békéért folyó harc még nem ért véget, a francia demokratikus tömegek­nek kényszert len lök kell a kor­mányt, hogy valóraváltsa ígé­reteit és érvényt szerezzen az aláírásra kerülő fegyverszüneti megállapodásnak. ALGÍR. A Reuter hivatalos francia körökben úgy értesült, hogy megkezdték további 20 000 katona hazaszállítását Algériából. Mint ismeretes, De Gaulle tábornok nemrégen be­jelentette, hogy Algériában ál­lomásozó francia hadsereg zö­mét még az év vége előtt Európába helyezik át. Az AP algériai tudósítója jelentette, hogy szombatón megkezdték az Algéria belse­jében állomásozó francia hadse­reg egységeinek összevonását a nagy városok köré. A francia főparancsnokságnak az a szán­déka. hogy a csaknem félmil­liós hadsereget a városok kül­ső kerületeiben vonja össze és így veszi elejét, minden esetle­ges rendbontásnak. A csapat- 1 mozdulatok valószínűleg hét­főre fejeződnek be. Az amerikai tudósító jelen­tésében hangoztatja, hogy a tűzszünet közeledtének hírére fokozódik a feszültség Algé­riában. Az OAS Ismételten fel­szólította az európai telepese­ket. hogy „Őrizzék meg nyugal­mukat és várják a parancso­kat”. (MTI) hatalmak provokáltak használatáról ményt. A Tagesspiegei már olyat állít, amiről sem az amerikai, sem angol, sem pe­dig francia lapók eddig nem merészeltek írni. Az említett lap február 10-1 száméban azt a képtelenséget akarta elhitet­ni olvasóival, hogy — ..a Há­rom légifolyosó felségjoga a három nyugati hatalomé”, A Német Demokratikus Köztársaság lapjai közül első­nek a Berliner Zeitung foglalt állást szombati számában a nyugatiak újabb kihívó magu- lartáaával kapcsolatban. „A Nyugal-Németország és Nyugat-Berlln közötti légi-, utakkal állandóan visszaélnek, ami ellenkezik a nemzetközi joggal — Írja a lap. A Német Demokratikus Köztársaság lé­gi felségterületét kihívóan megsértik, és rendszert csinál­nak abból, hogy semmibe ve­gyék államunk szuverénitúsát,. Ez veszélyezteti az általános, biztonságot. A nyugati hatalmak azzal kísérleteznek, hogy immár szo­kásjogot gyakoroljanak az NDK területének átrepülésiével. Ez* hiábavaló fáradozás. A négy; hatalmi szövetséges ellenőrző tanács annak Idején nem ho­zott olyan határozatot, amely megengedné a tervszerű, rend­szeres légijáratokat. Ellenke­zőleg: 1947-ben a szövetséges ellenőrző tanács kifejezetten visszautasította azt a javasla­tot, hogy polgári légiforgalmi utakat rendszeresítsenek. Semmi érdekünk. hogy akadályokat gördítsünk Nyugat-Berlln normális közúti, vízi és lépi közleke­dése elé. Igényt tartunk azonban min­den szuverén állam azon jogá­ra, amelynek alapján követel­hetjük, hogy velünk is kösse­nek szerződéses egyezményeket az összekötő utak használatá­ról. Elvégre ezek az utak a mi területünkön vezetnek ót, aki úgy véli, hogy továbbra is sem­mibe veheti ezt a kívánságun­kat, a nemzetközi jog ellen sú­lyos bűncselekményt követ el, amit úgy hívnak, hogy — légi kalózkodás. A következmé­nyekért a lépi kalózokat ter­heli a felelősség” — hangzik a Uerllner Zeitung kommentárja. 1MTI) ség van. Elsősorban a hely; erőforrások kihasználására kelt törekednünk. A Borsod me­gyei encsi járásban például elhatározták; megváltoztatják a mostoha körülményeket. In­tézkedési tervet dolgoztak ki az úgynevezett vízszintes mű­velés bevezetésére, az erősen lejtős földeken, s múlt év őszén másfélezer holdon már Gyimóthy Dénes Veszprém megyei képviselő a gyomirtó vegyszerekkel kapcsolatos in­terpellációjára Czottner Sán­dor nehézipari miniszter vála­szolt. Válaszát a képviselő és az or­szággyűlés elfogadta. tSy ké|»vUdő Boro* Ger »ely Békés megyei kép»isető

Next

/
Oldalképek
Tartalom