Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-18 / 41. szám

1962. február 18., vasárnap

NÉPÚJSÁG

8

Készülnek a második tiszai vízlépcső tervei

800 millió forintos építkezés kisköre közelében —

A tisxutökinéi nagyobb lesz az erőmű — Tizenhétmillió köbméter földmunka a jászsági és a nagykunsági csatorna építésénél — 236 ezer holddal növekszik az öntözhető terület

I

voltak. A tiszalöki, a kiskörei és a távolabbi időpontban megépítésre kerülő csongrádi duzzasztómű az ember szolgá- lására is kényszeríti a Tiszát. A kiskörei erőmű nagyságáról már szóltunk, a duzzasztó szintén számos szolgálatot tesz. Nagy területek válnak öntöz- hetővé működése révén, — a víztárolóban összegyűjthető víz egynegyede annak a meny- nyiségnek, amelyet 1961-ben az egész országban elhasználtak öntözésre — ezen kívül két- három méterre csökken a Tisza vízszintjének „játéka”, — a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb vízállás között eddig 11 méter volt —, s véglegesen megoldódik a folyó közelében levő ipari létesítmények, így a tiszapalkonyai hőerőmű és vegyikombinát vízellátásának problémája, végül pedig hajózhatóvá válik a Tisza e tekintetben legrosszabb szakasza is.

Nagy arányok, megdöbbentő nagyságú számok. Számos szempont, amely egyre nagyobb jelentőségűvé teszi a

a tavaszi munkákról

melőszövetkezetei. Ezért sürgősen be kell fejezni a melegágyak készítését, a trágy aki- hordást. Meg kell kezdeni a palánták nevelését. Itt kívánom megjegyezni, hogy a szövetkezetek vegyék figyelembe az időjárás bármilyen alakulását. Tartalékoljanak palántát, hogy kifagyás esetén azonnal pótolni tudják.

— Nagyon fontos a vetések időszakában figyelemmel kísérni a tőszámok alakulását is. Tapasztalatok bizonyítják, hogy általában mindig kevesebbet vetnék el egy-egy holdra, mint amennyit lehelne. Különösen vonatkozik ez a paradicsomra. Megyénkben régi, de rossz hagyománya van a paradicsom kiültetésének. Hiba, hogy nagy távolságokra helyezik a bokrokat.

Ezért hangsúlyozzuk, hogy a magastörzsű paradicsom-palánták esetében 6-tól 10 ezerig, a kislombú paradicsom-palánták ültetése esetén pedig 18— 20 ezer szálat is kihelyezhetnek egy holdra. Bátran alkalmazzák az új módszereket, eljárásokat. Megyénk tsz-einek 3500 hold kukoricára és 10 ezer hold kalászosra szuperszelek' tív vegyszerek állnak rendel« leesésére,

— A tavasz milyen mm« kák eié állítja a szőlősterü« letek termelőszövetkezeteit?

— A szőlőben a múlt évi aszályos időjárás nem tett különösebb kárt, így további gondos művelése rekord-termést is eredményezhet ebben az évben. Gyöngyös környékén már kezdeni lehet a nyitást, de hamarosan a metszést is, valamennyi területen. Lényeg az, hogy a tavassá munkák időben legyenek elvégezve a szőlőkben is. Ha az idén egy kicsivel jobban gondozzák a szőlőt, mint 1961-ben, biztos, hogy a várt termés sem marad el. Megyénkben 1062 holdon végeznek újtelepítést. Ennek 60 százalékát nagy sortávolé ságra, gépi művelésre teszik alkalmassá. Itt szintén vetődhet fel több probléma, de me« zőgazdasági szakembereink jól ismerik már ennek megoldását ..,

— Mit várhat a megy* állatállománya a tavasztól?

J A múlt évi aszályból kell ki« /indulnom. A tavalyi aszály káé rókát tett az újtelepítésű pü- langósofcban. Ennek egy részéi már az-' ősszel kiszántották, a másik része viszont a tavasz- szál került kiszántásra. Ezért <3 tsz-ek már most gondoskodjanak arról, hogy a másodvetések kiesését szálastakarmáng• nyal biztosítani tudják. I>j ezenkívül silókukoricát, zabosbükkönyt, csalamádét is vesse« nek.

— Tavasszal 45—48 ezer, hold. takarmánynövényt kellett vetni. 20—22 ezer pillangóst pedig felvlvetni. Az idén el keO érnünk azt is, hogy a tsz- ek ne elkésett, a kapálásból ki« esett növényeknek tekintsék a silókukoricát, hanem fontos gazdasági növényként — fejez« te be nyilatkozatát Molek Je« nő elvtárs.

— f.t —

NÉPŰJSá«

A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága — és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő:

Sába And o -T,

Kiadja:

Népújság Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó:

Tóth József Szerkesztőség:

Eger, Beloiannisz u. 3. Telefon: 12—57. 12—73. Postafiók: 33. Gyöngyös. Főtér 3., fszt. IS. Telefon: 697. Kiadóhivatal:

Eger, Bajcsy-ZsiUnszky utca 1. Telefon: 24—44. Fostafiők: 23. Heves megyei Nyomda Vállalat, Eger, Bródy Sándor utca 4.

Mb. igazgató: Marosán József • Terjeszti a Magyar Posta. ElőSaetr hető a helyi postahivataloknál—ód kézbesítőknél.

By ennek képzelik a tervi

Térképek kerültek a bevezető szavak után a főmérnök szobájában levő hosszú asztalra. A tervezett vízlépcső ezeknek még csak kis ékalakú jel, de a magyarázó szöveg nyomán szinte megnő, s kibontakozik a hatalmas arányú építkezés képe.

— Pontos tervekről még nem beszélhetünk, azok sok változtatás után készülnek ei — mondja Mátrai István —, de ebben az évben már erőteljesen foglalkozunk a geodéziai felméréseken kívül a gazdaságossági tervekkel, gépészeti tervekkel, s más ehhez hasonlókkal. Ezek után és tapasztalataink nyomán úgy számítjuk, hogy a második tiszai vízlépcső építése mintegy 800 millió forintba kerül.

— S milyen lesz?

— A tiszalökihez hasonló, de erőműve egy turbinával nagyobb. A tiszalöki vízierőmű teljesítménye a három turbinával 12 megawatt, ezt tizenhét megawattosra tervezzük. Amikor azonban elegendő víz áll rendelkezésre a tárolóban, a csúcsidőben 25 megawatt áram termelésére is képes lesz az új erőmű.

A továbbiakban a duzzasztómű építésével kapcsolatba^ kaptunk felvilágosítást:

— Itt a tiszalökitől eltérő megoldást választottunk. Nem négy, hanem öt vízáteresztő kaput építünk, egyenként 26 méteres nyílással. Mellette épül meg a 17 méter széles és 85 méter hosszú hajózsilip. Azon túl következik a hullámteret elzáró mozgó gát, amelynek működtetésével a tiszai árhullámok vége felé már visz-. Szatarthatunk a tárolóban 200 mtüió köbméter vizet is.

Fiatalok 9%övetkexete Karácaontkm

A második ötéves terv egyik feladatként szabja meg a második tiszai vízlépcső építésének megkezdését. Amikor erről először szó esett, még nem tudták a vízlépcső letelepítésének helyét, s ez természetes, meri, megfelelő körülményeket kell biztosítani minden tekintetben ehhez. Most azonban Mátrai Istvántól, a Vízügyi Tervező Iroda főmérnökétől már kellemes meglepetéssel hallottuk:

— A második tiszai vízlépcső Kiskörénél, vagy némi eltolódással. annak közelében építjük fel. Egészen pontos helyét még azért nem tudjuk, mert a geodéziai felméréseket az elmúlt év őszén kezdtük, a tavasszal három fúróberendezéssel is folytatjuk és a nyáron fejezzük be. Csak a talaj és más adottságok alapos vizsgálata, a kutatások eredményeinek összegezése után születik meg a végleges döntés. Az eddigiek azonban azt mutatják — ezt elárulhatom —, hogy a legmegfelelőbb hely a kiskörei vasúti híd felett lesz az építkezéshez.

Ezzel a vízlépcső építési részével kapcsolatos érdekességeket ki is merítettük... De korántsem jutott erre a sorsra a kiskörei vízlépcső jelentőségével foglalkozó téma. Amint ugyanis az előzetes tervekből kitűnik, a duzzasztómű mögött egy, helyenként hat kilométer széles és 30 kilométer hosszúságú víztárolót hoznak létre, amely képes lesz az egyszer már említett 200 millió köbméter víz befogadására is.

— A tároló az Eger- és Laskó- patak összefolyásából létrejött kis Tisza és a Nagy Tisza között terül majd el — mutatott ismét a térképre Mátrai István. — Ez a rész többnyire zsombékos, amúgy is sokszor víz alatt álló terület, bár néhány helyén jó termőföldek is találhatók, Poroszló és Sarud alatt. Elvünk azonban az, hogy elveszhet egy-egy hold szántó, ha helyette tízszeres területen válik bőségesebbé a termés, kimondottan olcsó, öntözés révén. Ennek a vízlépcsőnek a jelentőségéhez meg éppen az öntözés lehetőségének növelése is hozzájárul. Könypcsőt és környékét.

leendő létesítményt — íme, így bontakozott ki, ha még csak nagy tervekben is, mit épít a mindig jobbat, tökéletesebbet akaró ember rövidesen egy eddig egyszerű községnek tartott település mellett! Ezek után a türelmetlennek látszó kérdés sem meglepő: mikor kerül sor az építkezés elkezdésére?

A válasz:

— Az élőmunkák után 1963- ban az építési, kivitelezési tervek készülnek, s 1964-ben a tervek szerint megkezdődik maga az építkezés— \

Néhány év múlva így ismét egy nagy létesítménnyel gazdagabbak leszünk.

Weidinger László

ezők ma, a leendő kiskörei vízié]

nyebben öntözhetnek már a víztároló közelében levő termelőszövetkezetek is, hiszen annak megépítése után nem kell nehéz körülmények között kiemelniök a folyóból a vizet, de még nagyobb hasznuk lesz a két mesterséges csatorna mentén levő közös gazdaságoknak. A vízlépcső elkészültével egy időben ugyanis, legalább részben, átadjuk rendeltetésének a jászsági és nagykunsági csatornákat is. A jászsági csatorna építését Heves megyében Kisköre fölött kezdjük el, s a Szólnak megyei Újszászig „húzzuk”. A nagykunsági csatorna Abádszalóknál kezdődik és egy bizonyos távolság után kettéválasztva Öcsödnél, illetve Gyománál végződik. Az elsőként említett csatorna mintegy százezer hold öntözését szolgálja, a második mentén meg 136 ezer hold föld öntözése válik lehetővé.

A vízlépcsőinek ezek szerint természetátalakító hatása is van, s amint a Vízügyi Tervező Iroda főmérnöke elmondotta, nem is csupán az öntözés miatt.

A két csatorna megépítése nagy jelentőségű azért is, mert körülbelül mintegy 17 millió köbméternyi földmunkát kell elvégezni befejezésükig, s azért is, mert a második vízlépcső révén bőséges vizet tudnánk biztosítani medrükbe. De ennél is nagyobb horderejű az a tény, hogy a tiszalöki vízduzzasztó után végre megépül a második létesítmény, amely a Tisza szabályozását is szolgálja. A kanyargó folyó mentén ugyanis száz év óta csak olyan szabályozásokat végeztek, amelyek védekező jellegűek.

Nemrégiben taggyűlés«

gyűltek össze a Karácsondi Állami Általános Iskola Ság- vári Endre Falusi Ifjúsági Szövetkezetének tagjai. As összegyűlt 71 szövetkezeti tag előtt Tábi Márton elnök ismertette a jövő évi terveket és az elmúlt évben végrehajtoti feladatokat. Elmondotta, hogy a gazdasági feladatok megvalósításához a szükséges előkészületeket már megtették. Így többek között a mindegy 600 négyszögöl szőlőtelepítésre tervezett területet a tagok segítségével megfordítottak. Intézkedéseket tettek a melegágyakhoz szükséges anyagok beszerzéséíe-is.

A helyi termelőszövetkezet igen sok segítséget ad a fiatalok munkájához. Többek között a szántóföldi termeléshez szükséges vetőmagot, műtrágyát, megfelelő térítés mellett biztosítja, a vetéshez pedig gépi segítséget ad.

A hozzászólások során Sípos Lajos tsz-elnok köszönetét mondott a fiataloknak az 1961. évben végzett munkájukért, a legmesszebbmenő támogatásról biztosította őket.

A fiatalok is megígérték, hogy ebben az évben ás támogatják a termelőszövetkezet munkádat ha

Molek Jenő, a megye

Már túl vagyunk február közepén, s hiába fúj időnként a hideg szél, okoz akadályokat helyenként a hófúvás, mégis a naptár sürgős jellel a tavasz felé mutat: az emberek tavaszra várnak. Megyénk termelőszövetkezeteiben már lezártak egy sikerekben, munkákban zsúfolt évet és napjainkban hozzáláttak az ez évi feladatok, tervek végrehajtásához is. Igaz ugyan, hogy nagyon kezdetén járunk még e tennivalók elvégzésében, az ez évi feladatok még mind hátra vannak, de ezek felmérése, rendszerezése nélkül kevesebb lehetőséggel indulhatnának megoldására. Mit mutatnak a múlt évi tapasztalatok, melyek sorrendben a legfontosabb feladatok, amelyeket a tsz-eknek kell elvégezniük ahhoz, hogy az év végén megelégedettség legyen valamennyi szövetkezetünkben? Ezekkel a kérdésekkel kereste fel lapunk munkatársa az elmúlt napokban Molek Jenő elvtársat, a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettesét, s megkérte, nyilatkozzon lapunk olvasóinak.

— Az ehrnűlt évben megyénk legtöbb termelőszövetkezete az aszályos időjárás ellenére is jól gazdálkodott, jelentősen növelte vagyonát, igyekezett teljesíteni az állgrn iránti kötelezettségeit, de jó megélhetést is nyújtott a múlt évet szorgalmasan végigdolgozó tagoknak — mondotta Molek Jenő elvtárs, majd így folytatta:

— E hét folyamán megyénk közös gazdaságai lényegében befejezték zárszámadási közgyűléseiket, de ennek ellenére végleges, pontos adatokkal még nem szolgálhatok, mert néhány napot még igénybe vesz a zárszámadási adatok feldolgozása, összesítése, stb. Mégis azt már világosan látjuk, hogy Heves megye ismét megtartotta első helyét az ország 19 megyéje között a mezőgazdasági munkák mielőbbi gyors elvégzéséért folytatott harcában. Megyénk elsőnek fejezte be az elmúlt ősszel az őszi mélyszántást, országosan. November elsejére 77 000 hold kenyérgabonát is elvetettek, így az ország történetében először fordult elő az, hogy egy megye ilyen hamar végzett az őszi mezőgazdasági munkákkal. De első a megye azért is, mert átlagban 30—32 forint munkaegységrészesedést fizettek a termelőszövetkezetek, és nincs megyénkben egyetlenegy mérleghiányos szövetkezet sem.

— Mindezek ismertetése után szeretném elmondani, hogy megyénk szövetkezeted a zárszámadások alkalmával elemezték azokat az okokat, amelyek segítették, illetve gátolták a múlt évi feladatok teljesítését. A megyei pártbizottság és tanács a hatvani járás tapasz, talatai alapján az idén több anyagi ösztönző módszer alkalmazását javasolta bevezetni a tsz-eknek, hogy ezáltal is még érdekeltebbé tegyék a tagokat

/ tanács elnökhelyettese

a munkák elvégzésében.

Az idén jobb körülmények között rajtolhatnak a tsz-ek. Az őszi munkákat elvégezték, de a tagság is közelebb jutott a tsz gondolatához, sok szövetkezet megszilárdult piyagiiag és emberi gondolkozásban is. Mindez a tavaszi munkák gyors elvégzésére ad lehetőséget.

— Mik a legfontosabb feladatok a „nagy tavaszi munkák” megindulásáig?

— Először is, minden közös gazdaságnak alaposan fel kell készülnie tavaszra. Pontosabban, a szövetkezet tulajdonát képező gépeket rendbe kell tenni, az építkezéseket határidőre be kell fejezni, hogy minden embert mozgósítani lehessen a tavaszi munkált elvégzésére. Mielőbb be kell fejezni a fejtrágyázást! Hiszen, ezideig 15 ezer holdra szórták csak ki. Mindez azt bizonyítja, hogy van még mit tenni. Megyénk 12 260 tonna műtrágyával rendelkezik, s ennek 76 százalékát kalászosok fejtrágyázására szánjuk. Elsősorban is a nagyhozamú búzafajták megerősítésére gondolunk. Igyekezni kell viszont vele, mert ha enged az idő, géppel nem lehet rámenni a földekre, kénytelenek lesznek a tsz-ek kézi erővel végezni a munkát ami hosszú időt, sok embert vesz igénybe, és nem is olyan tökéletes.

— Az elmúlt évben 19,4 mázsa átlagtermést értünk el kenyérgabonából. Az idén tervszerűbb munkával el lehet érni a 11—11,5 mázsa átlagtera mést is. Ehhez viszont jó munkára van szükség. A jó munka pedig — az őszi munkák után — a fejtrágyázásnál kezdődik.

Ügyeljenek a tsz-ek a felfagyások megakadályozására is. Ha szükséges — hengerezzenek! Megéri! 1961-ben 5000 holdon

termeltünk intenzív búzákat, az idén pedig 19 300 holdon, és nem lehet mindegy, hogyan fizet majd az élet.

— Melyek a legfontosabb

tavaszi munkák?

— Sorrendet nehezen lehetne felállítani. Az ősszel rendkívüli feladatok elé állította a tsz-eket az időjárás, és a 77 ezer hold vetnivaló. De a tavaszi munkák még ennél is na-" gyobbak. 170 ezer hold munkáit keU elvégezni a tavasz foy lyamán, mégpedig precízen. Gyors előkészítő munkára^íesz szükség. A tavaszi vetéseknél ki kell használni majd az „optimális” vetési időt. S ekkor igénybe kell venni a gépállomások erőgépeit, a tsz-ek saját gépeit, de még a fogatokat is. Azért hangsúlyozom az utóbbit, mert tavaly is előfordult, hogy a lófogatokat nem merték használni.

— Fontos, hogy betartsák a vetemények megfelelő mélységbe való helyezését. A tavaszi árpát 4—5 cm-re vessék, de a lucerna, s más aprómagvaknál pedig a sekély mélységre kell ügyelniök, s azonnal bo- ronálniok is kell. A vetőgépek csoroszlyájára függesszenek súlyokat, hogy a kívánt mélységet elérhessék. Ügyeljenek a vetési idő betartására. A borsót, a tavaszi kalászosokat márciusban, a többit pedig áprilisban kell elvetni.

— Nagy a feladat! 70 ezer hold kukoricát, 10 ezer hold hüvelyest, 28 ezer hold tavaszi kalászost, 3000 hold napraforgót, 8000 hold burgonyát és 13 és félezer hold vegyes zöldséget kell a tavasszal földbe juttatni —, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Milyen jelentőséggel bír ez, csak egy példát szeretnék elmondani:

— A 13 és félezer hold vegyeszöldség a megye tsz földterületének alig öt százaléka, mégis, ha besikerül a termés, tervezett évi jövedelmünknek több mint húsz százalékát biztosítani tudja majd. Ugyanígy befolyással lesz az évi jövedelem alakulására az a 44 ezer hold termés is, amelyre szerződési kötőnek a- megye tet-i

Befejeződtek a zárszámadások - Elérhető a 11 és félmázsás búzaátlagtermés - 170 ezer hold vár vetésre