Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

1962, február 1., csütörtök NfiPÜJ8ÄG 5 I lé termelés feltétele: ei tervsserű egfatfműk$dés 1 A FETÖF1B ANYAI Gép­tizem feladata cs tevékenysége során, sajátos helyzeténél fog­va, szoros kapcsolatban van a többi üzem munkájával. Ah­hoz, hogy a több területen kap­csolódó munkát általános meg­elégedésre jól lássák el, feltét­lenül szükséges a jó együttmű­ködés. Az együttműködés meg­teremtéséhez összhangot kell teremteni, ami egyaránt vonat­kozik a tervezésre, a munka­szervezésre és ezen belül a munkák kivitelezésének üte­mezésére is. Nézzük csak, melyek azok a munkaterületek, ahol a mun­kák kapcsolódása szoros együttműködést kíván... A gépüzem biztosítja a kitermelt szén felszínre szállítását, a szén osztályozásának zavarmentes folyamatát. 7 kilométer hosszú szállítószalagon és 3 kilométer hosszú kötélpályán érkezik a szén az osztályozóba, megállás nélkül. A gépüzem feladata ezen a téren igen felelősség­teljes, mert a bányaüzemek folyamatos termelését csak úgy lehet biztosítani, ha a szál­lítás és az osztályozás terén nem történik fennakadás. Olyan állapotban kell tehát tartani állandó jelleggel a szál­lítási eszközöket, hogy azok­ban hosszú időt igénybevevő meghibásodás, üzemzavar ne adódhasson elő. Ezt a fontos feladatot csali gondos, tervsze­rű TMK munkával lehet csak biztosítani. Ebben a munkában segítsé­get jelent az új szervezési megoldás is: a külszíni fejtés és a X-es akna szenét — mi­előtt az alagúti szállítószalagra kerülne — átválogatják és a meddő nagy része már nem kerül szállításra, ami lényege­sen megkönnyíti az osztályo- zón történő további válogatási munkát. Ez a szervezési meg­oldás a szállítási munka meg­könnyítésén túlmenően jelen­tős hatással lesz a szén minő­ségének alakulására is, ezen keresztül pedig természetesen, az árbevételre is. A GÉPÜZEM feladatát ké­pezi az üzemekben meghibáso­dott gépek javítási, felújítási munkái mellett az újításokból nyert új gépek, berendezések, munkavédelmi beruházások ki­vitelezése. A kivitelezések sok esetben olyan természetű munkát igényelnek: nemcsak gépészeti jellegű munkát kell végezni, hanem építészeti munka és a munkákhoz szük­séges anyagok szállítása is fel­merül Ezeknél a munkáknál szintén fontos tényező a jó együttműködés, a tervszerű ki­vitelezés és ütemezés. A szállítási tevékenység át­szervezésének lehetőségét is megelőzte egy olyan kivitele­zés, amelynek készítésénél á szállító- és szolgáltatóüzem Is részt vett. A közös munka so­rán az együttműködést illető­en akadtak hiányosságok, zök­kenők, ami azt jelenti, hogy ezen a téren van még mit ten­nünk, hogy a jövőt illetően a még meglevő szervezetlenség se zavarja termelőmunkánkat. Az együttműködést zavaró tényezők zavarják a tervszerű munkát is. A munka tervsze­rűsége figyelembeveszi az idő­járás alakulását és a termelés­sel kapcsolatos egyéb feladatok megoldását, ezért igen fontos annak a betartása. Az eltoló­dás a költségalakulásra is ki­hatással lehet az időjárásból adódóan és az egyéb műszaki intézkedések megvalósítása időpontjának eltolódása. Az időbeni eltolódással késedel­met okozhat a hidegre forduló és sáros idő, ami megnehezíti az anyagok szállítását és az építési, illetve szerelési mun­kavégzéshez szükséges mozgási lehetőséget. REMÉLHETŐ, hogy az egyre javuló munkaszervezések és tervszerű munkaütemezések az idén csökkenteni fogják a vesz­teségidőket, növelik a munka­lendületet és üzemeink ered­ményét. Szalai András Magamentnek taiailiozófa Az elmúlt napokban tartot­ták Petőfíbányán a már ha­gyományossá vált, „nagyma­mák” találkozóját. Közel 200 nagymama vett részt ezen a találkozón. A szülői munkaközösség ré­széről Erdélyi Ferencné elnök üdvözölte a nagymamákat, méltatva a családban betöltőt.' szerepüket. Az üdvözlés után dobszó mellett úttörők vonul­tak a terembe és szavalatok­kal köszöntötték a nagymamá­kat. A megnyitás után a társa­dalmi szervek részéről hang­zottak el üdvözlések; végül Romhányi Borbála, a nőtanács titkára köszöntötte a nyugdí­jukat élvező nagymamákat, majd virágot nyújtott át a legidősebb, a legfiatalabb és annak a nagymamának, aki a legtöbb unokával büszkélked­het. Felköszön tötte többek kö­zött Katona Mihályné elvtárs­nőt. aki Petőfibánya MNDSZ- titkára volt és most újdonsült nagymamaként vett részt a ta­lálkozón; 15 éve végzi fárad­hatatlanul társadalmi munká­ját, amiért köszönet illeti. Az üdvözlések és ajándékok után a találkozó részvevői kö­zös uzsonnán vettek részt, ahol népi zenekar szórakoztatta őket. (Szauverveinné) Több mint 9 millió forint — újításokból Tanácskoztak a mátravidéki szénbányászok Fokozni kell a minőségi termelést A mátravidéki bányaüzemek dolgozói évek óta igen ered­ményesen vettek részt az újí­tási mozgalomban. Az újítási mozgalom terén évenként is­métlődve újítási versenyeket indítunk. Az újítási versenyek során, a vonatkozó rendelet által megszabott újítási dí­jakon felül ösztönzésképpen versenydíjakat is adunk. Ezek a versenydíjak mind értékes használati tárgyak, amelyek­nek elnyerése fokozza az újí­tási versenykedvet. A múlt év folyamán 346 újítási javaslat érkezett. A beérkezett javaslatokból 135 újítást fogadtunk el bevezetés­re és azok bevezetése meg is történt. 71 újítási javaslatot kísérletre utaltunk, a fennma­radó rész pedig elutasítást nyert. A Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszt üzemeiben eddig bevezetett újítások tényleges gazdasági eredménye 9 millió 687 ezer forint volt, ezen felül 257 ezer forint közbeeső gaz­dasági eredmény is mutatko­zott. A múlt évben beadott újí­tások előkalkulált gazdasági eredménye éves viszonylatban mintegy másfélmillió forintot mutatott. A bevezetett újítások tényleges gazdasági eredmé­nyei alapján 233 ezer forint újítási dijat fizettünk ki, a közreműködők részére pedig 13 ezer forint közreműködői díj került folyósításra. Az újítási eredményeket vizsgálva láthatjuk, hogy az újítások mind a népgazdaság, mind az újítók szempontjából igen jelentős, ez a jelentősége kihat a gazdaságosságon kívül a fizikai munka megkönnyí­tésére is. Érdemes tehát újí­tani és érdemes az újítási mozgalmat fejleszteni. Az újítások eredményei és a kifizetett újítási díjakat fi­gyelembe véve, vessünk egy pillantást a felszabadulásunk előtti időben történt újítások, ésszerűsítések eseteire, illetve lehetőségeire, összehasonlítha­tatlanul más a mai helyzet, hiszen az anyagi juttatáson kívül erkölcsileg is igen nagy megbecsülésben részesülnek az eredményes újítók. Az eredményes újítások mai életünk építésének jelentős lendítői, mert a termelékeny­ség növelése és a termeléssel járó fizikai munka megköny- nyítése elsősorban újításokkal, új találmányokkal, vagy ész- szerűsítésekkel valósítható meg. Katona Mihály Minden gazdasági időszak úgy kezdődik, hogy a meg­valósítandó tervfeladatokat is­mertetik, illetve megbeszélik. A tervfeladatok ismertetésé­hez, megbeszéléséhez azonban feltétlenül hozzátartozik és szükségszerű is az előző gaz­dasági időszak eredményeinek és hiányosságainak a feltárása, ismertetése. A feltárt eredmé­nyek és hiányosságok ismere­te már önmagában is megjelöl egy-két olyan feladatot, ame­lyek az új gazdasági időszak­ban feltétlenül megoldandók. A mátravidéki szénbányá­szok tanácskozásai is ebben a szemléletben folytak le és több feladat megoldásán kívül, mint részben megoldatlan fel­adatot, a minőségi termelés to­vábbi fokozását tűzték lei cé­lul, mind a fizikai dolgozók, mind a tröszt és üzemek mű­szaki vezetői. A termelési feladatok növe­kedésével párhuzamosan a népgazdaság minden ágában igen fontos tényező a minőség alakulásá.nak növekedése is. Ez vonatkozik a szénbányá­szatra, tehát a mátravidéki bá­nyászokra is. Megoldást Kell találni a minőségi előirányzat teljesítésére, mert munkánk értékét is növeli és ezen felül az erőműnek is gazdaságosabb a magasabb kalóriaértékű szén tüzelésével történő áram­fejlesztés. A termelési tanácskozáso­kon részt vevő dolgozók tudo­másul vették az 1962. évi fel­adatként kiszabott minőségi termelés fokozását és ígéretet tettele annak teljesítésére. A bányászok eddig teljesí­tették ígéretüket, reméljük eb­ben az évben is helyt fognak állni hasonlóan, mint az eddi­gi széncsaták során. — krónikás — Kevés fiatal jelentkezik bányásznak A Figyelő című gazdaság- politikai hetilap tegnapi száma hosszabb tanulmányt közöl a tervszerű szakmunkás-után­pótlásról. Itt olvastuk, hogy kevés a bányásznak jelentkező fiatal. A tervszerű gazdálko­dás pedig megköveteli, hogy idejében, előre megállapítsuk, hogy iparáganként mennyi szakmunkásra lesz szükség a következő években. ...Nem csáki szalmája! Takarékos fiatalok A Mátravidéki Erőműben kéíszázhúsz ifjúmunkás vett részt a múlt évben a takaré­kossági mozgalomban. A fiata­lok főleg a villamosenergia­fogyasztás csökkentésében ér­tek el figyelemreméltó ered­ményeket. Jó módszerekkel dolgoztak és ezt egyetlen számadattal igazolhatjuk; há­rommillió 128 ezer forint érté­kű villamosáramot takarítot­tak meg. A KISZ-szervezetek elhatá­rozták, hogy az idén tovább folytatják a takarékosságot és ez eddigi tapasztalatokat szer­vezetten felhasználják. A társadalmi tulajdon vé­delmére minden üzemnél foko­zottabb intézkedések történ­nek. A dolgozók nagy többsége egyetért ezekkel az intézkedé­sekkel és személyükre vonat­kozóan is kötelességüknek te­kintik. A dolgozók döntő többsége tudja és megérti, hogy aki az | üzemet megkárosítja, az meg- | károsítja a népgazdaságot is, saját magát is és dolgozó tár­sait is. A társadalmi tulajdon védel­me azonban nemcsak az eltu­lajdonítások elleni védelmet jelenti, hanem a társadalmi tulajdon megrongálásának, tönkretételének védelmét is. Ennek ellenére, még mindig vannak felelőtlen dolgozóik, akik megkárosítják az üzemet, a társadalmi tulajdonban kárt téve. A társadalmi tulajdonban főleg munkaszüneti napokon tesznek kárt. A bányavágatok­ban felszerelt hajólámpákat, jelzőberendezéseket megron­gálják, az égőket kicsavarják. Megtörténik olyan eset is, hogy fontos helyről szerelnek le berendezéseiket és azt más­hol szerelik fel. (A lámpákból kicsavart égőket nem tudják hazavinni, mert 24 voltos égőt otthon nem tudnak használni.) Akadályozza a munkát az olyan megtörtént ..eset is, ami­kor a fejtésekben levő lapáto­kat és egyéb szerszámokat el­viszik másik munkahelyre, ahol eldugják, később pedig megfeledkezve róluk, az om- lasztás alatt maradnak. Az említett esetek nemcsak sok bosszúságot okoznak a hétfőn reggel munkába menő dolgotoknak, hanem termelés­kiesést is jelentenek, mivel a termelő munka addig nem in­dulhat meg, amíg a világítások, a jelzőberendezések és a szer­számok nincsenek rendben. Az említett eseteket nem­csak az elkövetők terhére le­het felróni, hanem azoknak a dolgozóknak is, akik rendetlen­ségükkel elősegítik az ilyen tréfákat. Szerszámaikat egyes csapatok a munkahelyeiken széjjelhagyják, ami alkalmat ad a bosszantó tréfákra. A társadalmi tulajdon védel­méről nem lehet eleget írni és beszélni, mert az ilyen tréfák­ból adódó szerszám elkallódá- sok feleslegesen újabb költség­gel pótolhatók. Pápís Sándor !\egyvenhal tonnás óriást*ép — as eesedi külfejtésen Csütörtöktől szerdáig, egy héten keresztül tartott az út, míg a selypi vasútállomásról az ecsédi külfejtésre jutott az üzem új, hatalmas gépmons­truma: a sínáthelyezőgép. A negyvenhat tonnás, modern gépkolosszust a Német Demok­ratikus Köztársaságból vas­úton szállították Selypig, on­nan hatalmas erejű traktorok vontatták rendeltetési helyére — elkerülve a községeket, az országutat — a szállítás szá­mára kedvező, fagyos szántó- ............. » fö ldeken át. Ezzel teliét társat kapott az ugyancsak NDK-ból származó marótárcsás kotró­gép, amely még a múlt nyáron érkezett, s kezdte meg a ligni­tet takaró földréteg eltávolítá­sát. Az új, 46 tonnás óriásgép nxigy segítséget nyújt a meddő letakarításához, s ezáltal a ter­melés meggyorsításához. S a fizikai erőt is szükségtelenné teszi a sínátlielyezési munkák­nál. Az új gép próbaüzemelte­tését német szakemberek fel­ügyelete alatt kezdik meg. Egy fontos l»«r n tatabánya? bányákból s Három főmérnök újítása A tatabányai bányákban a I vágatok 81 százaléka korsze­rűen biztosított. A hazai bá­nyák közül is legelsőként itt próbálták ki a nagy teherbí­rású TH biztosítása vasgyűrű­ket. Milliókat takarítanak meg azzal, hogy fa helyett ezzel a sokkal tartósabb szerkezettel dolgoznak. Az utóbbi öt évben pedig, mióta rendszeresen „visszarabolják” a leművelt területekről a gyűrűket, még gazdaságosabb ez a biztosítási mód. öt év alatt Tatabányán százezer TH-gyűrűt használtak fel újra, s így 120 millió fo­rintot takarítottak meg. Most három tatabányai fő­mérnök újításával még elő­nyösebben tudják a TH-gyu- rűket alkalmazni. Az újítás lé­nyege: acélráccsal bélelik ki a TH-gyűrűk közötti részeket; eddig ugyanis erre a célra fát használtak, a fa azonban nem felelt meg erre a célra, mert a párás levegőjű bányákban ha­mar tönkrementek, gyorsan el­korhadtak s emiatt sok vága­tot kellett újraácsolni. A be- vezetett újítás, nyomán bebizo­nyosodott az elképzelések he­lyessége: a nyomásviszonyokat jobban bíró acélrács kétszer- háromszor ta.rtósabb, mint * fa és többször felhasználható. A Bányagépgyártási Tröszt idei terveiről... A Bányagépgyártási Tröszt és vállalatai előtt igen ko­moly, nagy jelentőségű felada­tok állnak az 1962-es népgaz­dasági évben. Csak egyetlen számadat a feladatok érzékeltetésére: az idén 120 millió forinttal ma­gasabb tervet kell teljestíeni- ök, mint 1959-ben; ez azt je­lenti más szóval, hogy mintegy 25 százalékkal kell többet ter­melni a különböző bányabe­rendezésekből. Az idén a Bá­nyagépgyártási Tröszt áttér az acéltámok és süveggerendák nagy sorozatban való gyártá­sának biztosítására. Ez mind bányászati, mind népgazdasági szempontból igen jelentős; ez­zel évente kb. egymillió dollár valutamegtakarítást érhetünk el, s ugyanakkor minden le­gyártott ezer darab tám- és süveggerenda alkalmazása 2500 köbméter bányafa megta­karítását eredményezi. A Bányagépgyártási Tröszt a különböző acél bányabiztosí­tó berendezések gyártásának megszervezésénél azt tartja szem előtt, hogy gyártmányai mind minőségileg, mind gaz­daságilag — világviszonylat­ban versenyképesek legyenek. Az ember mindennél fontosabb! Pártunk VII. kongresszusa a nagyobb feladatok meg­határozásával párhuzamosan célul tűzte ki a biztonságos termelést is. Feladatainkat, terveinket ennek a meghatáro­zásnak megfelelően kell végeznünk, kialakítanunk. A mun­kavégzések folyamataiban, az intézkedések megtételeibe»» mindig érvényre keli jutnia a biztonságnak. Második ötéves népgazdasági tervünk előirányzataiban is szerepel a biztonságos termelés növelése. Ennek megvaló­sítása a munkavédelmi beruházások, felszerelések és in­tézkedések formájában lehetséges. Ez a törekvés két irányú, egyrészt a munka végzését irányítók feladata az óvórendszabályok betartásának ellenőrzése, másrészt, hogy a dolgotok is betartsák a saját egészségüket, életüket védő, biztosító utasításokat. Nézzük meg a Szállító és Szolgáltató Üzem múlt évi munkáját a biztonságosság szempontjából. Sok intézkedés történt a balesetek megelőzése érdekében és ezt a dolgozók is megértették, mégis 6 üzemi baleset fordult elő, ami 105 műszak-kiesést okozott. Hiába történt meg minden intéz­kedés, hiába vigyáztak a dolgozók, mégis előfordult bal­eset. A balesetek olyan természetűek voltak, bogy kis kö­rültekintéssel meg lehetett volna előzni. Talán a túlzott magabiztonság érzete és az ebből adódó pillanatnyi figyel­metlenség az okozója egyik-másik balesetnek. Ezen úgy lehet segíteni, hogy a dolgozók időnként figyelmeztessék társaikat az óvórendszabályok betartására és hívják fel » figyelmüket, ha erre vonatkozóan valami hiányosságot észlelnek, A havi biztonsági szemlék alkalmával minden munka- területet felülvizsgálunk és az észlelt hiányosságok meg­szüntetésére, illetve kijavítására azonnal intézkedünk, ne­hogy baleset származzon belőle. A szemlék során a dol­gotokat is megkérdezzük, hogy nem tapasztaltak-e hiá­nyosságokat, hogy azok megszüntetésére is intézkedés tör­ténjék. Ugyanakkor felhívjuk minden dolgozó figyelmét az általunk észlelt, balesetet okozható hiányosságokra, hogy azok kijavításáig ne használják a berendezést. A termelés növekedése következtében feladataink is növekednek, a megnövekedett feladatok közben a baleseti lehetőségek is szaporodnak. A termelési terv teljesítése során tehát a termelőmunkát úgy kell végezni, hogy a biz­tonságosságról, a balesetek megelőzéséről ne feledkezzünk meg. Nem lehet olyan fontos és sürgős semmilyen termelő feladat, hogy annak kivitelezéséhez emberi vértapadjon. Meg kel! találni annak a módját, hogy g munka kivitelezése meg­rövidüljön, de ugyanakkor a biztonságot is fokozhassuk. Legfőbb érték az ember: Ezt tarsvk szem előtt, a biz- i tonságosabb termelés megteremtő'.: <• r iürcolva. I Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom