Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-07 / 31. szám

t NEPÜJSSG 1962. február 7., szerda Ez a divat Téli divat, tavaszi újdonságok Napközben nagyon sok no kötöttholmit visel. A kötött­divat nemcsak modellekben, hanem anyagban is rendkívül változatos. A kötöttanyagok nagy családjához tartoznak a gyapjú-jersey, a fényes se­lyem, vagy műszállal ke­vert jersey, a bánion, a flór, s a műselyemmel kevert flór, a műselyemmel kötött bükié. A kötöttdivat sikerének tit­ka, hogy csinos, és mindig, minden alkalomra jól öltöz­tet. De hozzájárul a sikerhez az is, hogy az újszerű kötött­anyagokból készült modellek legtöbbje olcsó is. A jól mos­ható és formatartó flórpulóver például 130 forintba kerül és a legszebb divatszínekben kapható. A bánion pulóver és ing­blúz, ami szintén nagyon diva­tos, aránylag sokkal olcsóbb, mint tisztagyapjú „rokonai”. 1962 telén fekete színben, a legdivatosabb, egyszínű, vala­mint tweed vagy bükié szok­nyához viselik. A kötöttruhák között a leg­nagyobb sikere az ingruhának van. Az ingruha egyenesvona­lú, lazán megkötött övvel ösz­szefogva, vagy elöl végiggorn- bolt, angolos csatos övvel. Mindenképpen, minden alakra előnyös, s főleg igen jól ki­használható. A kötött és a jersey ingruha is különböző árban kapható, aszerint, hogy tisztagyapjúból, kevert műszá­las anyagból, vagy flórból ké­szült. Nagy hidegben és téli sport­hoz, vagy téli üdüléshez a vas­tag kötésű, olasz fazonú puló­vert viselik. Legszebb színei a vaníliasárga, halványlila, az égszínkék és a türkizzöld. A sportpulóverek gallérjának vo­nala is új, kissé hasonlít a matrózgallérra, de még min­dig nagy divat a kámzsagal­lér is, szimpla, vagy dupla megoldásban. És ismét divat­ba jött a „Garbo-nyak”. A nagymintás, vastagkötésű pu­lóver ujja többnyire raglán- szabású. Tavaszi újdonság lesz a pi­ros-fekete pepita, dralon és flór keverésű anyagból kosz­tüm, fekete paszpól díszítés- seL A kosztüm szoknyája egyenes, a bubigalléros kisba­bát végig gombolt. A kosz­tümhöz illő rövidujjú pulóver fekete. Néhány jó tanács Petróleumfoltra legjobb el­lenszer a benzin. ★ Zsírfoltot papirosból, könyv­ből igen egyszerű módszerrel eltüntethetünk: benzinbe ke­vert, égetett magnéziumporral. Vigyázzunk, mert tűzveszélyes. A magnézia-morzsákat óvato­san rátesszük a zsírfoltra, egy darabig rajtahagyjuk, aztán le- ütögetjük. A friss foltok azon­nal eltűnnek, a régi kétszeri, háromszori kezelés után. ★ Pecsétviasz foltja mindenfé­le szövetből kivehető, ha ben­zines ruhával nyomkodjuk, az­tán óvatosan lekeféljük, s még egyszer átdörzsöljük a széleket benzinnel. Az új kollekció legszebb darabja a palackzöld gyapjú- jersey végig gomboit ingruha, fényes, selyem paszpoldísszel. A kötöttruhán is divatos a paszpolozás, paszománnyal, szaténnal, vagy a ruhától el­ütő színű jersey-rel oldják meg a tervezők. A kötöttdivat legújabb mo­delljei folyamatosan kerülnek a mintaboltokba, és a kötött­áru szaküzletekbe: mindig sok csodálójuk akad. A karcsúság titka A S t LYTÖ BBtET, vagy hiány, a szervezetben levő zsír­mennyiséggel függ össze. A zsír tápanyagtartalék, és ezzel a tartalékkal minden élőlény­nek rendelkeznie kell. A zsír még a soványaknál is kiteszi a teljes testsúly tíz százalékát. A zsír hőtároló szerepét tölti be, és több energiát ad, mint a fehérjék és a szénhidrátok. Milyen okok idézik elő az elhízást? Elsősorban az anyag­csere, ideg- vagy belső elvá­lasztási szabályozásának zava­ra. Ezek az okok olyan élet­tani változásoknál jönnek lét­re, mint a terhesség, az elveté­lés, a szülés, a szoptatási idő­szak, a klimax. De akadnak egyéb külső okok is. Rendsze­rint minden szervezet egyen­súlyt tart fenn az élelmiszer­szükséglet és az elhasznált energiamennyiség között. Amennyiben az energiafogyasz­tás csökken, a szokásos étke­zés is bizonyos fokig fölösle­gessé válik, egyes huszonöt év fölötti fiatal nők hízni kezde­nek. Mi ennek a magyarázata? Az, hogy kevesebbet mozog­nak, vagy hirtelen abbahagy­ják a testedzést. Ilyen körül­mények között az energiafo­gyasztás csökken, és a legcse­kélyebb élelmiszerfölösleg is teltséghez, olykor meg egyene­sen elhízáshoz vezet. „Veszélyesek” a szénhidrátot — keményítőt és cukrot — tar­talmazó élelmiszerek. Elterjedt az a vélemény, hogy az édes­ség különösen hasznosan segíti elő az agy és a szív működését és nem mindenki van tisztában azzal, hogy a túlzott mérték­ben fogyasztott édesség okoz­hatja az elhízást. HOGYAN ELŐZHETŐ meg és kezelhető az elhízás? Egy évig tartó kúrát aján­lunk, két, egyenként hathetes időtartamú szigorú diétával. Mik a jellegzetességei ennek a diétának? A kezelés alatt (tehát hat hétig) teljesen ki kell iktatni a szénhidrátokban gazdag élel­miszereket .;. a kenyeret, a főtt és sült tésztákat, a cukrot és egyéb édességeket, a gyümöl­csöt és szigorúan korlátozni kell a burgonya fogyasztását is. Az ételt só nélkül készítsük el, és csak étkezésnél sózzuk meg ízlés szerint. Napközben legfel­jebb fél liter tejtermék (tej, kefir, aludttej) és egy tojás van megengedve. Fogyasszunk fehérjetermé­keket (húst, halat, baromfit, túrót), salátákat és rántás nél­küli főzelékeket. A zsírfélékkel (vaj, disznózsír, növényi olaj, tejföl, majonéz) takarékoskod­junk, de azért annyi zsír ke­rüljön az ételbe, hogy ízletes legyen. Nem kötelező, hogy a nap folyamán egyfajta élelmiszer­ből készüljön az étel. Bizonyos súlycsökkenés be­következése után a szigorú dié­ta kiegészíthető naponta 30 deka kenyérrel, köretként tá­lalt burgonyával, mintegy 5 deka cukorral és édességgel. A hús- és halmennyiséget csök­kentsük. Kenyér helyett főtt vagy sült tésztát fogyasztha­tunk. Mintegy 5—8 hónap múl­va ismételjük meg a hathetes szigorú diétát. ÉSSZERŰ KERETEK között fokozni kell az izomtevékeny­séget A túl nagy megterhelés káros, különösképpen az ed­zéshez hozzá nem szokott idő­sebb korosztálynál. Ráadásul a túlságosan megnövekedett energiafogyasztás az étvágy fokozódásához vezet és ebben az esetben, lényegében semmi változás nem következik be. Fontos, hogy a testedzés állan­dó jellegű legyen, hozzátartoz­zék a mindennapi élethez. Mi jut eszébe a mai átlag­művelt olvasónak Dickensröl? Sokan kellemesen emlékeznek vissza humoros, néhol groteszk elbeszéléseire, történeteire. („Pickwick Club” 1837.) Szá­mos kedvelője van szentimen­tális karácsonyi történeteinek is. Manapság is népszerűek kalandos, szerencsésen végző­dő fejlődési regényei (pl. Twist Olivér, 1837; Nicholas Nicleby 1838—39; Martin Chuzlewit 1844; David Copperfield 1850.) Egészében véve olvasói legin­kább derűs humora, családias melegsége, fordulatos történe­tei miatt kedvelik. Pedig Dickens jóval több volt az egyszerű szórakoztató­nál, kalandos pedagógiai fejlő, déstörténetek népszerű írójá­nál. Teljes mértékben találó Marx értékelése: Dickens az angol realista regényírók ra­gyogó iskolájának tagja volt Ezek a realisták — Marx sze­rint — több társadalmi és poli­tikai igazságot tárlak fel, mint koruk valamennyi polgári po­litikusa és tudósa együttvéve. ★ MIT FŐZZÜNK? Rizses káposzta Egy vöröshagymát karikára vá­gunk. felherítPLt zsíron aranysár­gára pirítjuk, pirospaprikával meg­hintjük és hozzáadunk 27 deka sa­vanyúkáposztát. Annyi vízzel önt­jük fel, hogy a lé a káposzta fe­léig érjen. Fedő alatt, többszöri keveréssel, puhára pároljuk. Ügyel­jünk arra, hogy a káposzta alatt mindig legalább ujjnyi lé legyen. Amikor a káposzta puha, öntünk hozzá másfél deci tejfölt. 18 deka tisztára mosott rizzsel elkeverjük és fedő alatt, a tűzhely szélén, vagy a sütőben a rizst puhára pá­roljuk. Sült kolbásszal, vagy sült szalonnával (amelynek zsírját_ fel; használhatjuk készítéséhez), jó ízű es kiadós egytálrétel, de sertés- vágy marhasult mellé köretkent is adhatjuk, Burgonyalángos Fél kiló lisztet tálba teszünk, meleg helyen tartjuk. Egy deci te­jet kevés cukorral, másfél deka élesztővel és néhány evőkanálnyi liszttel elkeverve, kovászt készí­tünk és azt is meleg helyre állít­juk. 25 deka frissen főtt burgonyát szitán áttörünk és kevés sót hoz­záadva, a langyos liszttel elkever­jük. Hozzáöntünk még egy deci tejet és félkemény tésztát dagasz­tunk. Jól kidolgozzuk, azután liszt­tel meghintve és ruhával letakar­va, megkelesztjük. (A megkelt tész­ta háromszor akkora legyen, mint keleeztés előtt volt.) A megkelt tésztát nyűjtódeszkán ujjnyi vas­tagságúra elnyújtjuk, egyenletes darabkákra vágjuk és egy serpe­nyőben, forró zsírban, mindkét ol­dalát aranysárgára «ütjük. Dickens gyermekkora az 1820-as évekre, az angol kapi­talizmus és az ún. ipari forra­dalom gyors ütemű kibontako­zásának idejére esik. Közelről és kora gyermekkorában meg­ismerte a kapitalista rendszer nyomorbadöntő „áldásait”: ap­ja, a kisfizetésű hivatalnok tönkremegy és az adósok bör­tönébe kerül, A kis Dickenst inasnak adják és saját fájdal­mas, nehéz gyermekkora, ifjú­kori bőséges és szomorú ta­pasztalatokat szolgáltat későb­bi műveinek gyermekhőseire vonatkozóan... Férfikorának alkotásaira részben a chartista mozgalom, részben a kapitalizmus valsá­MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda keddi számában „Ku­ba ügye diadalmaskodik” cím­mel vezércikkben kommentál­ja a második havannai dekla­rációt. — Ez a jelentős dokumen­tum — írja — a forradalmi Kuba méltó válasza ellensé­geinek intervenciós terveire, arra az igyekezetére, hogy ha­mis vádak segítségével erköl­csileg és politikailag elszige­teljék Kubát az amerikai kon­tinensen. Jelentőségét tekintve a má­sodik havannai deklaráció messze túllépi Kuba határait. Kemény vád a latin-amerikai népeket kifosztó jenki impe­rializmus ellen, erősíti a latin- amerikai népeknek az imperia­lista és feduális rabságból va­ló felszabadulasba vetett hitét. A vezércikk a továbbiakban a Punta del Este-i értekezletre utalva rámutat: — A rágalmak, nyomás, fe­nyegetőzések ellenére Rusk amerikai külügyminiszter nem tudta kicsikarni a Kuba. ellen tervezett szankciók elfogadását. Punta Del Estében jóváhagy­tak ugyan egy hátározatot, amelynek értelmében Kubát kizárják az Amerikai Államok Szervezetéből, de e határoza­Petrov ezredes, a szovjet űr­hajósjelöltek egyik csoportve­zetője, a Krasznaja Zvezdában beszámol az űrhajósjeiöltek kiválogatásának módszeréről. Az űrhajósjelöltek válogatá­sát illetően rendkívül sok el­lentmondó nézet kering. Egye­sek azt állítják, hogy az űr­hajósnak a tengeralattjárósok közül kell kikerülnie, mások szerint az ejtőernyősök közül. Van, aki az alpinistákra eskü­szik, megint mások a repülők közül akarják kiválasztani az űrhajósokat. Végül akadnak olyan vélemények is, amelyek szerint lényegtelen az űrhajós foglalkozása, csak az számít, hogy egészséges, erős testalka­tú ember, sportoló legyen. A vita nem véletlenül lángolt fel — állapítja meg Petrov ezredes — ugyanis e területen még nincsenek járt utak. A válasz végül a repülőkre esett. Az űrhajósnak gyors és biztos ítélőképességű és cse­tot csak a washingtoni kor­mány akaratát szolgaian telje­sítő latin-amerikai kormányok képviselői szavazták meg. Bra­zília, Argentina, Mexikó, Chile, Ecuador, Bolívia küldöttei, akik pedig százncgyverunillió latin-amerikait képviselnek, nem írták alá a határozatot. Még sohasem hangzott any­tSusli gazdasági Kuba WASHINGTON (TASZSZ): Rusk, az Egyesült Államok külügyminisztere, hétfőn a képviselőház kivitelt ellenőrző bizottságában újabb kiroha­nást intézett a Kubai Köztár­saság ellen. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok még szo­rosabbra akarja vonni a gaz­dasági blokád gyűrűjét Kuba körül, hogy aláaknázza annak gazdasági életét. Rusk emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok 1960-ban folyamodott gazdasá­gi szankciókhoz Kuba ellen, amikor megszüntette a kubai cukor vásárlását. Azután szi­gorú ellenőrzést vezetett be az egész kubával. folytatott keres­kedelem fölött, kivéve az élel­met, a gyógyszert, az orvosi berendezést. Ez gyakorlatilag lekvőkészségű embernek kell lennie, aki ért a repüléshez; irányítja a műszaki berende­zéseket és ellenőrizni is tudja azokat. A repülők hozzászok­tak ezekhez a követelmények­hez, s mindezen felül az űr­hajós feladatai nagyon közel állnak a sugárhajtású repülő­gép pilótájának feladataihoz. A tudósok tanácsára — írja Petrov ezredes — az űrhajó­zással nem mint elvont tudo­mánnyal, hanem napirenden levő gyakorlattal kezdtünk foglalkozni. A válogatás fő szempontjainak meghatározá­sában nagy segítségünkre volt a szovjet pedagógiai iskola. Ügy döntöttek, hogy a ma­gasrendű erkölcsi magatartást vesszük elsősorban figyelem­be, amely nélkül szinte lehe­tetlen kiállni azokat a meg­próbáltatásokat, amelyek a világűrben várnak az emberre. Petrov ezredes végül megjegy­zi, hogy az űrhajósokat a hadsereg légiezredeiben képe­zik ki. (MTI) nyira erőteljesen és magabizto­san a latin-amerikaiak hangja, mint napjainkban, amikor Kuba támogatására emelik fel szavukat — írja a Pravda. Latin-amerikai testvéreinek, a többi világrész népeinek tá­mogatása segíti Kuba népét az imperialisták összesküvésé- nek meghiúsításában. (MTI) bojkottra hív fel ellen a kereskedelem megtiltását je­lentette. Mindezek következtében 1961-ben az Egyesült Államok­nak Kubával folytatott keres­kedelme az 1958-as színvonal­hoz viszonyítva, nem egész öt százalékára csökkent. 1958-ban — közölte Rusk — az Egyesült Államok Kuba felé irányuló exportja 547 millió dollár, im­portja pedig 528 millió dollár volt. Múlt évben tizennégy- millló dollárra csökkent a Ku­ba felé irányult amerikai kivi­tel, a behozatal pedig mind­össze 35 millió dollár összeget tett ki. Rusk felhívással fordult a NATO minden tagállamához és az Egyesült Államokkal „baráti” viszonyban levő, más országokhoz, hogy kövessék az Egyesült Államok példáját Kuba bojkottálásában. Az Egyesült Államok — fűzte hoz­zá Rusk — gondos figyelem­mel kíséri majd, hogy egyetlen ország se küldjön Kubába amerikai árut. (MTI) Csőmbe alkuszik NEW YORK (TASZSZ): Az ENSZ ügyvezető főtitkárának most közzétett beszámolója magában foglalja azt a leve­let, amelyet Csőmbe, a katan- gai báb intézett a kongói ENSZ-műveleteik vezetőjéhez. Csőmbe levelében egyhóoapi haladékot kér a katangai fe­hér zsoldosok kivonására vo­natkozó biztonsági tanácsi ha­tározat teljesítésére. A Biztonsági Tanács már múlt év februárjában követel­te minden külföldi katonai és félkatonai személyzet eltávolí­tását Kongóból. Ily módon Csőmbe hamarosan megünne­pelheti az első évfordulóját an­nak, hogy nyíltan megsérti az ENSZ Katangára vonatkozó határozatát. (MTI) ......... m i —— A Siraftsnaja Zvexda az űrhajósjeiöltek kiválogatásáról MOSZKVA (TASZSZ): Gondolatok Dickensröl születésének ISO évfordulóján (1812—1962) gai nyomják rá sok tekintetben bélyegüket. Dickens nem volt forradalmár —, de legjobb mű­veiben a széles dolgozó töme­gek, az elszegényedett kispol­gárság panasza, kritikája, til­takozása kap hangot. Az író a gúny fegyverét felhasználva harcol az angol polgári társa­dalom számos intézménye el­len. Kitartóan és élesen bírál­ta a kapitalista államigazga­tást, a bürokratizmust (pl. „Hu- za-vona Hivatal” a kis Dorrit- ban), az uzsoratőke érdekeit képviselő, szégyenletes „adó­sok börtönét” (több regényé­ben is, pl. a Copperfield Dá­vidban és a Kis Dorrit-ban), a hosszadalmas és részrehajló bíráskodási rendszert, amelyen az államkincstár nyert, az ügyvédek meggazdagodtak, az igazságkereső peres feleli pe­dig rajtavesztek. (örökö­sök”). Különös hevességgel, sok­szor drámai szemléletességgel ábrázolta és bírálta a korabeli iskolákat, jótékonysági — (Twist Olivér) és „nevelőinté­zeteket" (pl. a véresen kegyet­len Squeers intézetét a Nick- leby Miklós-ban). Az egész ko­rabeli polgári-konzervatív ne. velési rendszer gúzsba kötötte, sőt, valósággal kínozta a gyer­mekeket. Megdöbbentő élesség, gél és hitelességgel tanúsítja az író a kis Dombey Pál eseté­vel, hogy a gyermeket valóság­gal kifacsaró konzervatív ne­velés sok esetben a polgárság gyermekeit is tönkretette, et- senyvesztette. Van olyan regénye is —, amelyben eléggé közvetlenül és élesen ábrázolta a kapitaliz­mus válságát, az akkor még kevéssé öntudatos és szervezett munkások harcát a gyáros el­len. („Nehéz idők”, 1854. — lvaseva szovjet irodalomtörté­nész kritikája szerint). ★ Dickens sokoldalú tehetségű, rendkívül termékeny író volt. Említett hatalmas, kedveit re­gényei mellett — melyekben több ezer figurát keltett, sok­szor mesteri és aprólékosan megfigyelt tipizálással életre (Angliában 1924-ben Hayward vaskos, lexikonszerű kötetben foglalkozik az egyes Diekens- szereplők adataival) — rendsze­resen írt humoros elbeszélése­ket, újságcikkeket, történelmi regényeket („Barnaby Rudge” és „Két város”); ezeknek szem­lélete ma már teljesen elavult. (Sőt, megírta Anglia történetét gyermekek számára, továbbá szívesen vállakozott vidéki és külföldi felolvasókörutakra is). Hőseinek sorsa az író polgá- ri-moralizáló szemléletét egy­ben osztálykorlátait is tükrö­zi: a jók, a rokonszenves fiatal hősök és jószívű támogatóik boldogulnak, a gonoszak bűn­hődnek. Az író szereti élesen polarizálni hőseit és az igaz­ságszolgáltatás az érdemeknek, a jellemeknek megfelelő lesz. Lehetséges, hogy már a kor- társ-olvasók közt is akadtak, akik sejtettek, érezték e mora­lizálás hamis, sekélyes voltát. De az ilyenféle „költői igazság­szolgáltatás” kétségkívül ked­vezett a polgári olvasóközön­ség érdekeinek, meghagyta il-i lúzióikat — és talán az opti­mista befejezés langyossága el is feledtette az olvasókkal az író éles, kapitalizmus-ellenes bírálatát... Persze, az a kö­rülmény, hogy a nagy realista író — sokszor törés, követke­zetlenség árán is — szeren­cséssé kerekíti a regénybefeje­zést, talán bizonyos mértékig az író mélységes szentimenta- lizmusának, erős beleérzőké­pességének is tulajdonítható. Életrajzából tudjuk például, mennyire megrázta őt egy-egy kedvenc gyermekszereplőjének tragikus vége (pl. a kis Nell-e, Dombey Pál-é). Talán sem megalkotni, sem átélni nem lett volna képes az érzékeny lelkű író, hogy szeretett hősei elbuknak... ★ Mai olvasói közül akadnak, akik regényeit hosszadalmas­nak — leírásait, elbeszéléseit feleslegesen aprólékosnak tart­ják. A cselekményt olykor túl­bonyolítottnak, a szereplők jel­iemét külsőségesen ábrázolt­nak, pszichológiailag kevéssé elmélyítettnek, motiváltnak érezzük. Egy azonban aligha vitatható: a mai olvasó nem kívánkozik vissza Dickens múltszázadbeli Angliájába. Sívár és boldogtalan lenne a mi életünk a Dickens angyalai és ördögei között. Érezzük, hogy a mi világunk, a szocia­lizmus világa mérhetetlenül igazságosabb, őszintébb, em­berségesebb annál a letűnt vi­lágnál, a felfelé ívelő, klasszi­kus kapitalizmus világánál. Dr. Berencz János, * TIT tagjau „Kuba éigye diadalmaskodik” A Pravda vezércikke a második havannai deklarációról

Next

/
Oldalképek
Tartalom