Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-25 / 47. szám
1M2. február 2S., vasárnap NÉPÚJSÁG s FOKOZOTT FELADATOK Kedves ismerősök az egri Az Építőipari Vállalat szb választásán Az ÉM Heves megyei Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottságának újraválasztására csütörtökön délután került sor a vállalat központjában. Megjelent a választáson Furucz János, a szakszervezetek megyei tanácsának titkára, a városi pártbizottságot pedig Montvai Andor, a pártbizottság munkatársa képviselte. Balogh Sándor, az szb titkára tartotta meg beszámolóját, amelyben ismertette az elmúlt két év munkáj'át és a feladatok elvégzésében jelentkező nehézségeket is. Január 15-én a bizalmiak megválasztásával kezdődött el az újraválasztás, összesen 87 bizalmit, és 11 főbizalmit választottak a vállalat szervezett dolgozói. Az elmúlt két évben negyedévenként rendszeresen megtartották a taggyűléseket, amelyen a dolgozók nagyon sok problémát vetettek feL Előfordult azonban, hogy ezekre nem minden esetben kaptak választ. A jövőben tehát ilyen vonatkozásban is emelni kell a taggyűlések színvonalát. A szakszervezetnek egyik fontos feladata a vállalati terv teljesítésére való mozgósítás. Akár az 1960-as, akár az 1961-es tervteljesítést vizsgáljuk, azt kell megállapítanunk, hogy a vállalat elmaradt a terv teljesítésében. Az egy főre eső termelési, érték évről évre történő ^csökkenése is ezt a megállapítást igazolja. Még 1959- ben 95 890 forint termelési érték jutott egy dolgozóra, 1960- ban már csak 91314 forint, de ez az összeg 1961-ben is tovább csökkent. Az 1960. évi 7,7 millió forintos veszteségből 2 200 000 forintot kell a vállalatnak behozni, ami nagy műszaki felkészültséget, fokozottabb szervezettséget és határozottabb irányítást igényel. Különös gondot kell fordítani az építkezés idejének lerövidítésére, a munka minőségének megjavítására, a termelékenység növelésére és az anyaggazdálkodásra. El kell érni, hogy minden megkezdett lakást 9 hónap .alatt befejezzen a vállalat, és ez alatt az idő alatt át tudja adni az építtetőnek. A terv teljesítésének biztosításához és túlhaladásához a munkaverseny a legfőbb eszköz. Az elmúlt évben azonban nem biztosították a verseny értékelését és nyilvánosságát. A szocialista brigádokon kívül a vállalatnál működő komplexbrigádok is lehetőséget adnak a munka mennyiségének és minőségének javításához. A komplex-brigádokban dolgozók létszáma már meghaladja az 500 főt. Dicséretet érdemelnek a Kaknics-brigád, a Hajdú-brigád, a Bóta-brigád, a Király-brigád, a Barta-brigád és a Dobó-brigád. A szakszervezeti bizottságot gyakran megkeresték levélben a dolgozók. 140 esetben fordultak különböző problémával az szb-hez, amit minden esetben megvizsgáltak, és megállapították, hogy a bejelentések 50 —60 százaléka jogos volt. Ezeket orvosolták. Sok gondot okoz a vidékről bejáró dolgozók megfelelő szociális és kulturális körülményeinek megteremtése, a munkásszállások viszonyainak maximális emelése. Sajnos, a vidéki munkásszállások még nem teljesen megfelelőek. A vállalat munkásellátási felelősei nem végezték úgy a munkájukat, ahogyan azt kellett volna. A munkavédelem területén szintén fokozni kell a megelőzésre mutató intézkedéseket Sok helyen az anyagok tárolásával van hiba, ami önmagában véve is baleseti veszélyt jelent 1960-ban 77 baleset, 1961-ben pedig már 82 baleset fordult elő. Ezek a számok is mutatják, hogy a balesetvédelmi intézkedések még nem hozták meg a kellő eredményt. A szakszervezeti bizottság az elmúlt két évben 150 dolgozónak folyósított szülési segélyt, házassági segélyt 210 esetben, míg temetkezési segélyt 40 esetben juttattak. Szociális segélyben részesült mintegy 400 dolgozó. Az elmúlt két évben tett erőfeszítések bizonyos mértékű sikerrel jártak a dolgozók kulturális igényeinek kielégítésében. A televízió, a rádió és a különböző sajtótermékek mellett a munkásszálláson kultúrterem áll a dolgozók rendelkezésére. Vándorkönyvtárak segítik az olvasást. A sportmozgalom terén is fejlődés mutatkozik, labdarúgó-szakosztály ■ és asztalitenisz-szakosztály működik a vállalatnál, megrendezték a házibajnokságot az asztaliteniszből és a sakkból. A nőbizottság rendszeresen tart egészségügyi előadásokat a női dolgozók részére. Négy esetben pedig jól sikerült összejövetelt rendeztek. A szakszervezeti munka hatékonyabbá tételére a bizalmiak részére előadássorozatokat tartottak. Hovanyecz Ferenc, Hajdú György, Szabó István, Bóta Anna, Lapu József, Lóczi Béláné, Körtvély József, Bóta Miklós, Molnár Sándor és Kiss József végeztek a bizalmiak közül dicséretre méltó munkát. Munkahelyeiken a dolgozók szervezettsége elérte a száz százalékot. Amíg 1960-ban a vállalatnál a szervezettség mindössze 35 százalékos volt, 1961. IV. negyedévére a szervezettség már elérte a 64 százalékot. Ezek a számok is igazolják a szak- szervezeti bizottság munkájában jelentkező fejlődést. De meg kell azt is állapítani, hogy a szakszervezeti bizottság jó, elvtársi viszonyt alakított ki a vállalati pártbizottsággal és gazdasági vezetéssel. Ez a szoros együttműködés lehetőséget nyújt arra is, hogy az szb-n belül fokozzák a kollektív vezetés gyakorlatát. A szakszervezeti bizottság elmúlt kétévi munkájában tehát értékes eredmények jelentkeznek. Az a körülmény, hogy látják a meglevő hibákat is, biztosíték arra, hogy a következő időkben egyre fokozódó ütemben javul meg a szak- szervezeti munka az Építőipari Vállalatnál. A szakszervezeti bizottság újraválasztása során az szb- titkára ismét Balogh Sándor, míg elnöke Varga István lett. (gmf) Gárdonyi Géza Színház új, nagy produkciójában, a Bál a Savoy-ban című nagyoperettben Illyés Ilona és Horváth Jenő rendező. Serényen folynak a próbák, szinte minden percet kihasználva dolgozik a színház nagyszámú szereplőgárdája az új műsoron, a közismert Ábra- hám nagyoperett, a Bál a Sa- voyban színrehozásán. Két szereplővel találkozik majd a közönség, akiknek arcát, játékát régtől ismeri, hiszen a színház alapító tagjaiként kerültek ide annak idején. Az egyik Fontos Magda művésznő, akit a próba villanásnyi szünetében kérdeztem meg, hol járt, mit csinált az elmúlt évek alatt. — Az egri színház igazgatója hívott meg erre a darabra, s mivel Egert nagyon szeretem, az egri közönség éveken át a J szívemhez nőtt, így szívesen tettem eleget a meghívásnak* s most itt vagyok, amint látja — lázas próba közben. Hogy hol jártam? Utoljára a Viktóriában léptem fel, Egerben. Aztán Miskolcon játszottam, s most az Országos Rendező Iroda műsorával, a Gergely bá! Ily és Ilona éppen most szabadult egy jelenetből, s neki is kevés ideje van, amúgy futtában beszélgetünk a darabról, eddigi pályafutásáról. — Szeretem ezt a nagyoperettet, mert nemcsak látványos, hanem rendkívül kellemes humorú és kedves jelenetekkel tarkított. Madien szerepét játszom majd. Most kezdődtek meg a közös próbák, most ismerkedem a színház fiatal tagjaival, akik azóta kerültek a színházhoz, mióta én már nem itt játszom. Sokfelé megfordultam az utolsó egri szereplés, a Szabad szél óta. Lengyelországban jártam, a tengerparti városokban léptem fel egy budapesti operett- együttessel. Az idén ismét külföldre megyek, Csehszlovákia, Lengyelország, Kelet- Németország a turné állomásai. De előbb ezzel a kedves feladattal szeretnék köszönetét mondani az egri közönségnek, a sokéves tapsért és ünneplésért. Horváth Jenő rendezi a darabot, s már nem a legszívesebben nézi, hogy feltartóztatom a próbát, de azért néhány szóra ő is hajlandónak mutatkozik. — Azt mondhatom, hogy ezzel a darabbal a legigényesebb egri színházlátogatók tetszését is meg akarjuk nyerni. Modern ritmusúvá tette a darabot az átdolgozás, s a 30-as évek történetét kissé megtisztította a portól Gyulai-Gál Ferenc hangszerelése. A darab felfogása ironikus, s noha régebbi történet, igyekszünk a mába betelepíteni hangulatilag. Az átlagos operettlibrettókhoz képest a szövegkönyv jó. De abban nem tér el az átlagtól, de talán a valóságtól sem, hogy ismét a nők, ez Mit tartogat az idén az egri vár és a múzeum a látogatók és a barátok számára ? Beszélgetés Bakó Ferenccel, a Dobó István Vármúzeum igazgatóiával Az egri Dobó István Vármúzeum a dicsőséges múlttal, kiváló magyarokkal büszkélkedhető városnak egyik legvonzóbb idegenforgalmi nevezetessége. Évről évre szüntelenül újul a vándorjárás, hogy a hazai látogatók és az idegenek, az ízes Gárdonyi-regény hatására felkéressék a törökverő egri kétezer vitéz legendájának itt maradt tanúságtevőit, a köveket, bástyákat, a romokat és föld alatti folyosókat. Ennyi-e csak a vármúzeum? Csak a múlt emlékeit adja-e látogatóinak, vagy többet is annál, mint amit a város fölé emelkedő falak ígérnek az első látásra? Hogyan készülnek az egri vár gazdái, a múzeum vezérkara az új idegenforgal- mi évadra. Erről érdeklődtünk Bakó Ferenctöl, a vármúzeum igazgatójától. — Milyen érdekességgel kívánja a tavasszal induló idegenforgalmi évadot érdekessé tenni a vármúzeum igazgatója? — Mindenekelőtt el keil mondanom, hogy a vármúzeum ebben az évben ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Ha visszatekintünk az elmúlt tíz esztendőre, büszkén állapíthatjuk meg, hogy kor-t mányzatunk áldozatkészsége folytán, a kitűnő szakemberek munkája, az egri vár iránti lelkesedés és összefogás szép w«jijjjpi»íelíe* hozott, gazdag Fontos Magda és Somoss Istvánné koreográfus a tánc- érán. (Kiss Béla felvételei. csi-val járom az országot. Itt, Egerben is bemutattuk a darabot. Ezzel készülünk a nyáron csehszlovákiai vendégszereplésre. No, de most inkább az egri műsorról. Dézi szerepére szerződtem, nagyszerű munka lesz színre hozni, bár a tánc miatt kicsit komplikált. Nagy segítségemre van azon- !ban Somoss Istvánné, a kitű- !nő koreográfus, úgyhogy nem hiszem, hogy megoldhatatlan feladatot vállaltam volna. A !próbáink sokszor az éjszakába Inyúlnak, de azt hiszem — esetben három nő körül bonyolódnak az események szálai. Ennyit egy próba igen rövid szünetéből, s beszéljenek egyelőre az ott készült képek.. A darabban 30 tagú revü- együttes budapesti szólótáncosokkal igyekszik a szórakozást biztosítani, s az egri színház kiváló művészei: Antal László, Stefanik Irén, Varga Tibor, Fábián József. Dánffy Sándor. Almássi Albert, Kelemen Márta szerepelnek még a darabban. zeumi területen kívül a mosonmagyaróvári múzeum gyűjtőterületén is. A tudományos munka egy fontos része az idén is: a magyar falu átalakulása folytán a használatból kieső szerszámok, eszöközöK, használati tárgyak gyűjtése, de nem hanyagoljuk el azegy- egy helységből összegyűjten- dő néprajzi és muzeológiai; értékek felkutatását sem.; Ide sorolom azt a munkát; is, amely 13 Heves megyei; község műemléki kutatását; tervezi erre az esztendőre.: Ezekkel gazdagodik majd a: vármúzeum anyaga idővel és; nyújt értékes látnivalót az ide; zarándokoló hazai és idegen-] bői érkezett vendégeknek. A beszélgetés megalapozott; tervezgetésröl folyik. S az; ilyen kérdés-feletek játékba a; riporter is belemelegszik és; csak előhozakodik a régen dé-; delgetett és már baráti beszél-; getések során elhangzott té-J mával: mi lenne, ha a város; legmagasabb pontján fekvő eg_! ri vár gótikus palotáját és többi reprezentatív pontját kivilágí-I tanák. A messzi Vándornak és! a város polgárainak egyaránt! nagyszerű látványt nyújtana al vár tömbje, a gótikus palotai magas tetőgerince és az a fényben úszó kép, amit a vár jelentene kivilágításban. Ezen az eddigi tervezéseken; felül is el lehetne gondolkozni. rv n . — Esetleg már ebben az évben megnyílik a vármúzeum barátai számára a klubhelyiség. Erről ma még korai beszélni, de a terv a megvalósulástól nincs messze. Itt említem meg, hogy az egri vár híradója ebben az évben két füzetben jelenik meg. — A vármúzeum milyen népszerűsítő munkára vállalkozik ebben az évben? — A várostrom négyszáztíz esztendős évfordulójára diafil- met készítünk, de programunkban a tárlatvezetéstől, szakkörök vezetésén keresztül, előadásokon át a tsz-akadé- miákig sok minden szerepel, mint az előző években. Heves negye Tanácsa V. B. művelődésügyi osztályával együtt nagyszabású dokumentációs kiállításra is készülünk és ebben az évben is lesznek múzeumi napok. — Kik vesznek részt a múzeum tudományos munkájában? — Szabó János régész, Kovács Béla tudományos munkatárs, tárlatvezető, az őslénytani kutató munkát Legányi Ferenc végzi, a legújaibbkori gyűjtéssel Dancza János foglalkozik. de működik a múzeumnál restaurátor is Horváth János személyében, míg Rozsnyói Márton a közgyűjteménynél foglalatoskodik. Magam néprajzszakos vagyok és e anyagot hordott-rendezett ösz- sze az egri vár falai közé. Ezt a jubileumot emlékkönyvvel szeretnénk marandandóvá tenni. A tanulmányok javarészben elkészültek, most az újabb anyagi áldozat vállalásán múlik, hogy a tanulmányok díszítsék az ünnepi évet. — A vár nemcsak idegen- forgalmi érdekesség, hanem tanulságos látnivaló is. Mit tesz ebben az évben a népművelési és népnevelési feladatért az egri vármúzeum? — Értékes és közkedvelt, állandó kiállításainkkal hatni akarunk a sok-sok ezer látogatóra. E célból a képtárat átrendezzük, a képek alá népszerűsítő szövegeket helyezünk el, mert az eddigi aláírá- ; sok a szélesebb rétegek nevelésére és tájékoztatására nem voltak alkalmasak. — A vár külső képében milyen új vonást fedezhetünk fel majd az idén? — A gótikus várpalota helyreállítása az év őszén teljesen befejeződik. Már elkészült annak az állandó kiállításnak a tómaterve is, amely itt találna otthonra. A tervek szerint az egri múzeum és más, országos múzeumok jelentős anyaga kerül majd a gótikus palotába. — Ügy tudjuk, hogy a múzeum baráti köre hatszáz rendes és kétezer pártoló tagot számlál. Kapnak-e ezek a múzeumbarátok oaha/mi újat
