Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-24 / 46. szám

\ 4 NEPOJSAG 1962. február 24., szombat TAfSOLTUNK... Fekete Alajosnak, a Mont- rnartrei ibolyában, Frascatti alakításáért. — FEBRUÁR 25-ÉN, va­sárnap délután négy órakor Vidám vasárnap délután címmel a művészeti csopor­tok közreműködésével mű­soros klubdélutánt rendez az egri Kisipari Szövetkezetek Ady Endre Kultúrotthona. — VJLÖRINCFALVÁN ba­romfikolera tizedelte meg a baromfiállományt. Az illetékes szervek úgy határoztak, hogy az egész község baromfiállo­mányát új, fajtiszta, betegség­álló baromfiakkál cserélik majd ki még ez év folyamán. — TEGNAP ESTE az egri TIT-klubban Ecsery Elemér Giccs, dilettantizmus és na­turalizmus címmel tartott' előadást, amelyet filmvetítés követett. — AZ OSTOROSl Kossuth Tsz-ben trágyahordással és a tavaszi vetőmagvak előkészí­tésével foglalkoznak a szövet­kezeti tagok napjainkban. Ma, vagy a jövő hét elején a 400 holdnyi közös szőlőterület metszését is megkezdik. — AZ EGRI Gárdonyi Gé­za, Gimnázium KlSZ-szerve- zete február 24-én, szomba­ton délután 5 órakor vidám farsangi kabarét rendez az intézet dísztermében. A ha­gyományos farsangi műsor háromórás kacagást ígér. — A HORTI Petőfi Tsz 5000 férőhelyes, korszerű baromfi- nevelőt épít ebben az évben. Az építkezés elvégzésére a szö­vetkezet előreláthatóan 130 000 forintot fordít. — A ZAGYVASZÁNTÓI nőtanács jól sikerült teaestet rendezett a termelőszövetke­zeti asszonyok részvételével. Most sütés-főzés tanfolyamot indítottak, amelyen mintegy 30 asszony és leány vesz részt. — A HÉT VÉGÉN kezdi meg a hatvani Lenin Termelő- szövetkezet a tavaszi vetést. Huszonegy holdon mákot, 150 holdon pedig borsót vetnek el. — HEVES MEGYE terme­lőszövetkezeteinek ez évi ter­veiben 27 major villamosí­tása szerepel. Ezekből eddig 10 majorba már bevezették a villanyt a MEGYEVILL és az ÉMÁSZ dolgozói. — AZ ELMÜLT ÖT ÉV alatt nagymértékben fejlődtek a ta­karékszövetkezetek megyénk­ben. Míg 1957. december 31-én még mindössze hat takarékszö­vetkezet működött 652 taggal, 1961. szeptember 30-án már hu­szonegy volt á szövetkezetek száma és 7290 a taglétszám. mŰHora: Egerben délután 15 órakor: , Montmartrei ibolya (Kisfalu dy-b érlet) Este 19 órakor: A világ legszebb szerelme (Ady-bérlet) Láttuk — hallottuk Jegyzetek egy filmről — egy rádiójátékról Az énekesnő hazatér Színes román íilm Minden nemzet kulturális életében vannak olyan objek- j tumok, amelyek nemzeti sajá­tosságú megvalósítása hősi küzdelmet is jelent, önzetlen 3mberek harca egy kulturális célért. Ez a film eszmei hát­tere, egy életrajz tükrében. Hariclea Hartulari (Darclée), a világhírű operaénekesnő élete. Egy törékeny nő . elindul a művészet nehéz útján, kísér­ve a nyomorúságossá vált csa­ládi élettől. De a művészetbe vetett hite meghozza gyümöl­csét, s tehetsége teljes mér­tékben ki tud bontakozni. Egymásután viszi sikerre a világ operaszínpadain Gounod, Verdi, Wagner, Leoncavallo, Puccini operáit, és élete alko­nyán megvalósul leghőbb ál­ma, ott van a román nemzeti opera megnyitóján. Egy betel­jesült művészi élet, melyet vé­gigkísér a magánélet minden boldogtalansága. Ha általá­ban jellemezni lehetne a fil­met, azt mondhatnók, hogy minden kockája szeretettel ké­szült, tisztelettel adózva a nagy énekesnő emlékének, emiatt talán néha túlságosan is ragaszkodva az életrajz pon­tos felsorolásához, egy kissé epikussá tette drámai mo­mentumait. Az operai részek énekesei bebizonyították: Darclée éle­tének célja, a román opera megvalósítása nem volt hiába­való, mert a ma román éne­kesei világviszonylatban is si­kert tudnak biztosítani a bu­karesti operának. A szereplők közül a fiatal Silvia Popovici- ben kitűnő színésznőt ismer­tünk meg, míg az ének szinkronhangjában a már Bu­dapesten is ismert Arta Flo- rescu hangjában gyönyörköd­hettünk, külön érdeme van a film sikerében Andrej Fehér operatőri munkájának. Az .Az „A1 Quosszeim” nevű szaud-arábiai folyóirat erélyes cikkben szólítja fel a hatóságo­kat, hogy tiltsák meg a külföl­di nőknek, hogy fátyol nélkül járjanak a szaud-arábiai fővá­ros, Ríjad utcáin. A lap vezér­cikke szerint napról napra, de különösen a nyári turistaidény­ben, egyre terjed „az átkozott” női divat. „A nők — írja a fel­operakedvelők nagyon kelle­mes estét tölthettek el. ★ Kisasszonyok a magasban (Rádiókomédia) Irta Gyárfás Miklós, rendez­te Barlay Gusztáv. Játsszák: Sulyok Mária (az aggszűz), Kiss Manyi (aki már majdnem 'az), Komlós Juci (aki még nem szeretne az len­ni), Váradi Hédi (aki nem is lesz az), Kállai Ferenc (a fe­nevad — a férfi). A férfiak olyan gyalázato­sak, hogy képesek egész nap dolgozni, alkotni, hidakat, há­zakat építeni, technikai komp­lexumokat konstruálni, re­pülőt, űrrakétát és még sorol­hatnánk tovább, mind azzal az ürüggyel, hogy elleplezzék életük egyetlen célját, hogy a nőt megkaphassák. Mondhatná a főhősnő, kinek a kétszer kútbaesett házassági lehetősé­ge miatt aggszüzességet foga­dott és ezt a fogadását két Egy-két évvel ezelőtt a köz­ség lakói társadalmi munká­ban bontották le a régi kas­télyt, s helyébe modem kul- túrház épült. A 2 300 000 fo­rint költséggel felépült műve­lődési házban a község dolgo­zói igazi otthonra találtak. Hétfőn az úttörővezetők if­júsági klubfoglalkozásokat tar­tanak, s átlagban 40 gyermek szórakozik ilyenkor társasjá­tékokkal, szellemi totóval és asztalitenisszel. Péntek a fel­nőtteké. A táncos társasjáté­kokat nagyon megkedvelték a hortiak, s mintegy százan lá­togatják ilyenkor a kultúrhá- zat. Fehér Vilmos, a művelődési ház igazgatója, szívesen beszél a kulturális életről. — A kilenctagú leány-tánc- c söpörtünk már lelkesen ké­szül Szalmássi György vezeté­dög műhelyéből származó, bot­rányosan szűk, testhez álló ruhákban járnak és annyira kihangsúlyozzák bájaikat, hogy még a legszentebb életű remetéket is megzavarják.” A lap felszólítja a hatóságo­kat, hogy óriási összegű pénz­bírsággal sújtsák azokat a nő­ket, akik fátyol nélkül, nyu­gati ruhákban járnak az utcán. húgára is sikerült ráerőltetni. Csupán a harmadik húgon dőlt meg az elmélet. Mert az hajlandó szeretni s el is hozza a házba a fenevadat, „ame­lyet férfinek neveznek. Meg­indul a harc a fenevad ellen, már-már mindnyájan feláldoz­zák e cél érdekében saját ma­gukat is a szerelem oltárán, hogy legkisebbik húgukat megmentsék ettől a kárhozat­tól. De az örök természeti törvény, a fiatalság és a sze­relem győzedelmeskedik, s a nővéreknek le kell szállniuk a magasból. Gyárfás Miklós szellemes dialógjai, s a sze­replő színészek sokszínű mű­vészete tette emlékezetessé ezt az estét. Ahol a vidámság mellett bizony sok ember (itt főleg nőket értek) magára is­mert volna. Gyárfás Miklós munkája feltétlen pozitívum a humor irodalmi értékében, s ha íróink ezen az úton ha­ladnának, akkor a rádió vidám műsora bizony sokszor mente­sülne a már bizony terhes esztrádműsoroktól. Pásztor Péter lis szemlére, két színjátszó cso­portunk 20 taggal egy prózai darab és egy zenés vígjáték bemutatására készül. Horton rendezik meg ebben az évben Hort, Csámy és Ecséd fiataljai a kulturális szemle körzeti bemutatóját is. Február 25-én ugyancsak itt rendezzük meg a körzeti spartakiád asztali­tenisz csapatbajnokságának döntőjét. Táncos István peda­gógus vezetésével fotoszakkör működik, míg 14 gyermekünk zenei oktatását Korvin János, a gyöngyösi zeneiskola tanára segíti elő, aki kétszer heten­ként látogat Hortra. De színessé teszik a hortiak életét az egri Gárdonyi Géza Színház művészei is, a bemu­tatott színdaraboknak mindig nagy közönségsikerük van. Legutóbb a Juanita csókja elő­adását közel négyszázan tekin­tették meg. Március 2-án az egri művészek ismét hortra látogatnak a Párizsi vendég­gel. — A művelődési ház távo­labbi tervei? — Március elején rendezzük meg a hagyományos farsangi bált, ami Horton három napig tart. A Hazafias Népfront köz­reműködésével és támogatásá­val afrikai—magyar estet sze­retnénk rendezni és örülnénk annak is, ha a hatvani irodal­mi színpadot is vendégül lát­hatnánk. (rőczey) „Az ördög műhelyéből származó női ruhák” háborodott vezércikk — az ör­1 ■w— i — Eredmények, tervek a horti művelődési házban sével a Hámán Kató kulturá­70 évvel ezelőtt, 1892. február ''-én született KONSZTANTYIN EGYIN szovjet író. A polgárhá­ború idején haditudósító volt. Az elsők között írt a szocialista forra­dalomról regényt (Városok és évek). Nyugat-európai tanulmány­út járói az Európa elrablása című kétkötetes munkáját írta. A há­ború utáni regényei a kiemelkedő történelmi eseményeket ábrázol­ják a századfordulótól kezdve (El­ső örömök, Városok és évek, A diadalmas esztendő). Fegyinnek, mint a szovjet írószövetség titká­rának, nagy szerepe volt a szocia­lista-realista stílus kialakításában. . KONSZTANTYIN FEGYIN 140 évvel ezelőtt, 1822-ben e napon született IRÁNYI DANIEL író, polgári demokratikus politikus, az 1848-as márciusi ifjak egyike, a szabadságharc alatt Buda és Pest kormánybiztosa volt, és annak bukása után Párizsba emigrált. Megírta a forradalom és a szabadságharc történetét. 125 éve, 3 837-ben született ROSALIE CASTRO DE MURGUIA spanyol költőnő. Első verskötete La flór — A virág címmel, ezen­kívül három kötete jelent meg. Azorin szavai szerint a legkülö­nösebb költők egyike volt. 120 éve, 1842-ben született ARRIGO BOITO olasz költő és ze­neszerző (Mefistofeles című opera), Neronea című operáját Tos­canini fejezte be. Kiváló librettista volt, ő írta Verdi utolsó két operájának, az Otelló-nak és a Falstaff-nak a szövegét. Érdekes találmányok és felfedezések: 155 évvel ezelőtt, 1807. február 24-én tette meg első útját, a Hudson folyón felfelé, New York és Albany között, az első, gya­korlatilag használható lapátkerekes gőzhajó: ROBERT FULTON Clarmont-ja. - • • 70 évvel ezelőtt, 1892-ben e napon ismertette a világon első íz­ben a vírusokra (a baktériumoknál kisebb kórokozók) vonatko­zó felfedezését az Orosz Tudó mányos Akadémia ülésén D. IV A- NOVSZKIJ orosz botanikus. 1962. FEBRUAR 24., SZOMBAT: MÁTYÁS Hétköznapi történet Esküszöm, hogy helyszíni tudósi- tásom hiteles. Va­lószínű, hogy ez a hétköznapi eset ugyanígy előfor­dulhatott volna bármelyik • ma­gyar városban. Én egy budapesti autóbuszon vol­tam fül- és szem­tanú. Nos, a pesti busz egy középü­let mellett állott meg. Alig ismer­tem rá, annyira kicsinosították. Sok-sok évti­zeddel ezelőtt eb­ben a kaszárnyá­ban törték be fia­tal testemet és tel­kemet az akkor divatos császári és királyi „hadse­reg-fegyelem” -be. És itt, ezen az ut­cán állított meg réges-régen egy főhadnagyocska. Én rokkant vol- . tam már akkor, két mankón bi­cegtem el mellette és emiatt nem tisztelegtem neki eléggé katoná­san. Ö rámför- medt. Száz métert visszakoztatott ve­lem és nekem díszlépésben, sza­bályszerű fejve­téssel kellett elvo­nulnom előtte. És most, sok év­tizedes emlékeim­mel bíbelődve, ar­ra figyeltem fel, hogy egy fiatal, mai katona ugrik a busz lépcsőjére. Aztán egy kicsit lihegve a futástól, odasodródott a kalauznő kis tró­nusához. Jegyet váltott és letele­pedett mellém. Bizalmasan rám­kacsintott és ezt mondta: — Klassz, hogy elcsíptem ezt a kocsit. Várnak valahol... Elővette a zseb­kendőjét. Megtö­rölte ránctalan, fiatal homlokát. Szakaszvezető volt, aligha több 28—30 évesnél. Hátradőlt az ülé­sen. Meglátszott rajta, hogy fáradt. A következő ál­lomáson egy má­sik katona szállt fel. Ő is fiatal volt. Tálán négy­öt évvel fiatalabb a szakaszvezető­nél. De tiszt. Őr­nagy. És amikor belépett a kocsi­ba, a szomszédom, a szakaszvezető felugrott és fesze­sen tisztelgett: — Tessék he­lyet foglalni, őr­nagy elvtárs! Az őrnagy szem­rehányóan pil­lantott rá: — Miért szégye- nít meg, szakasz­vezető elvtárs? És visszakény- szerítette őt a he­lyére ... Nádass József ^AAAAA^S^/WVVWV\VWVAA/WVNAA/WNAA/WVVVWVWVNAAAA/WWWVNAAA/WWW,WVWNAAAA/SAA/WSAA/NAA/VV\AíVVWWWVWWWVWWWW'AAA/^^^^WWV^^VVW^W^^^^VVVWWW ÓNODY GYÖRGY: A szürke eminenciás szaltó mortáléja (Befejező rész.) A kubai kudarc után a világ közvéleményének reflektorfé­nyébe került a Potomac-parti ház második emeleti sarokszo­bájának lakója, a hatalmas kémszervezet főnöke: Allan Dulles. Voltak, akik védelmük­be vették, mások hevesen bí­rálták; s a szemére vetették, hogy az „amerikai titkos szol­gálat, amit nem tud, azt lei ta­lálja, hamisítások és vágyál­mok váltakoznak jelentései­ben”. Amikor a CIA központi épülete előtt a washingtoni la­kosság tüntetést is rendezett — az egyre sokasodó bírálatok hatására Kennedy elnök bizo­nyos lépések megtételére szán­ta el magát. Megbízta Maxwell Taylor tábornokot, a hadsereg volt vezérkari, főnökét, hogy vizsgálja felül a hírszerző szervezet működését. Ennék a lépésnek a hátteré­ben az a szándék rejtezett, hogy a kubai kaland felelőssé­gét csupán egy helyen, a CIA központjában kell felvetni. Ha­bár nem sokkal a bandita-ka­land megfeneklése után a Fe­hér Ház sajtófőnöke sietett be­jelenteni, hogy „nem próbál­nak bűnbakot keresni”, rövi­desen nyilvánvalóvá vált, hogy a történteket a hivatalos ame­rikai adminisztráció felhasz­nálja Allan Dulles eltávolítá­sára. Az történt ugyanis, hogy az amerikai sajtó, amely koráb­ban csak igen elvétve és igen óvatosan szellőztette a CIA és személyesen Allan Dulles külpolitikai baklövéseit, most a cikkek egész sorát közölte, amelyekben számon kérték a titkos szolgálat korábban és jelenleg elkövetett hibáit. A CIA ugyanis — annak ellenére, hogy hatalmas apparátussal dolgozott, sok esetben későn, vagy egyáltalán nem értesült fontos eseményekről és elem­zései, javaslatai sem feleltek meg minden esetben a való­ságának, gyakorta félrevezették a Nemzetbiztonsági Tanácsot, mert jelentéseik a tényleges helyzet helyett azt tükrözték, amit a két Dulles-fivér szere­tett volna. Természetesen, kezdetben szóba sem jött Allan Dulles le­váltása, sőt, az amerikai kül­politika szürke eminenciása még helyet is kapott Taylor tá­bornok bizottságában. Dulles, mint annyiszor a politikai kér­désekben, most a maga és a CIA helyzetének megítélésé­ben is tévedett. Nem vette észre, hogy a „Kuba-operáció” az ő tragikusan végződő szaltó mortáléja lett. Dulles olyan biztosan érezte magát a nye­regben, hogy augusztusban még követelésekkel állt elő. El akarta érni, hogy Kennedy a CIA-ra bízza a „növekvő dél-vietnami kommunista par- tizánerők” ellen előkészület­ben levő „széleskörű művele­tek” ellenőrzését. Elképzelései szerint a Pentagon szerepe eb­ben az akcióban csupán arra korlátozódott volna, hogy fel­szereli és kiképezi a Dél-Viet- namban szervezett „partizán”- egységeket. De Dulles személye már túl­ságosan kellemetlenné vált a Ken nedy-admi msztrack) sza­mára. Főként módszerei miatt. Az amerikai elnök helyeselte és támogatta a Kuba ^lleni ag­ressziót de Dulles-szel ellentét­ben, inkább a polgári konzer­vatív emigránsokra kívánt tá­maszkodni, akiket legalább színleg el lehet különíteni Batista véres rendszerének em. léikétől. Dulles ezzel szemben a Batista-hívekben látta a biz­tos szövetségest. Hasonló prob­lémák kerültek előtérbe a kémügynökség algériai akció­jával kapcsolatban is. Az al­gériai tábornokok puccsában — ma már köztudomású — jelen­tős szerepe volt Allan Dulles embereinek is. Nemcsak tud­tak róla, de jóváhagyásukat adták az akcióhoz, sőt, támo­gatást is ígértek. A CIA mögött álló szélsőségesén militarista és reakciós amerikai monopol- tőkés körök szívesen látták volna ugyanis, ha egy erőske­zű, fasiszta érzelmű, az algé­riai háborút tovább folytató katonai junta kerül hatalom­ra Algériában és Párizsban. Ez pedig keresztezte a hivatalos washingtoni politikát, s Ken­nedy — amikor az eset napvi­lágra derült — meglehetősen kellemetlen helyzetbe került francia kollégája előtt. Sokáig kétséges volt az új kémfőnök személye. Többen az elnök öccsét, Robert Ken- nedyt emlegették, mások úgy vélték, hogy Taylor tábornok a jelölt. A választás végül is John Alex McConra esett, aki Eisenhower alatt egy ideig az atomenergiai bizottság elnöke volt. Az 59 esztendős kalifor­niai üzletember első ízben a Truman-kormány idején állt közszolgálatban. 1947^48-ban az elnök légügyi politikai bi­zottságának tagja volt, s e munkája közben találkozott és kötött szoros barátságot Dwight D. Eisenhowerrel. Ez vezetett arra is, hogy 1950-51- ben a légierők miniszterhe­lyettese lett, és fő feladata volt a katonai repülőgépek terme­lésének növelése, a koreai há­ború számára. Később nevez­ték ki az atomenergiai bizott­ság elnökévé, de McCone erről a tisztségéről 1961. január 20- án önként lemondott. Ma még vajmi keveset le­het tudni McCone elképzelé­seiről, terveiről. De egy bizo­nyos, ha a Dulles-féle irány­vonalat követi, rá is hasonló sors vár. A XX. század hatva­nas éveiben már más a világ- helyzet, mint az iráni, vagy guatemalai kaland idején. De természetesen számolni kell azzal is, hogy ezt a tanulságot a Kennedy-adminisztráció is levonta és új emberével tulaj­donképpen csak a megválto­zott körülményekhez szeretné alakítani ennek a hatalmas, szabotázsokat és államcsínye­ket szervező, katonai invázió­kat irányító kémszervezetnek a tevékenységét. Erre a kérdésié a választ csak az elkövetkező hónapok adhatják meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom