Népújság, 1962. február (13. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-23 / 45. szám

2 NEPOJSAG 1962. február 23., péntek VIT-Ottusa Kedves Pajtások! A mai számunkban indul az ötfordulós V1T-ÖTTUSA. öt héten keresztül öt-öt kérdésre kell válaszolnotok és azt legkésőbb a következő hét hétfőjén postára adnotok a NÉPÚJSÁG SZERKESZTŐ­SÉGE, Eger címre. A borítékra írjátok fel: VIT-Öttusa. A beküldött pályázatokat hétről hétre pontokkal érté­keljük. Az ötödik hét után a legtöbb pontot elért pajtások között értékes jutalomtárgya­kat sorsolunk Iá: fényképező­gép, töltőtollak, könyvek, stb. Vegyetek részt mindnyájan öttusánkon. A megfejtések az úttörőpróbák letételéhez is se­gítséget adnak. Az 1. forduló feladatai: 1. Ki és mikor írta az Inter- nacionálét? (Szövegírója, kelte, a vele kapcsolatos esemény. Ze­neszerzője, éve. Magyarra fordította.) 2. Mikor, hol jött létre a DÍVSZ? (Hány ország, mennyi fia­talját egyesítette. Mi az oka a gyors fejlődésnek?) 3. A DÍVSZ legszámottevőbb akciói. (Hol, mikor tartottak ilyen rendezvényt?) 4. Mikor, hol jött létre a KOMSZOMOL? (Milyen nagy feladatokat hajtott végre?) 5. A magyar ifjúsági moz­galom története. (A KISZ létrejötte fel­adatai. Az úttörőmoz­galom — csapatunk — történetének fontosabb ál­lomásai.) A válaszokat csak röviden fogalmazzátok meg. Tehát, ahol lehet csupán évszámokat, szavakat írjatok. Várjuk a megfejtéseteket. ...Legendák népe vagy... A z első világháború vér- ontásába, mint villám­fény hasított a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Orosz­ország forradalmi proletariá­tusa kezébe ragadta a hatal­mat, megteremtette a világ első szocialista államát, a ki­zsákmányolás mentes társa­dalmat. Az emberek milliói szeme ezekben a napokban fe­léjük fordult bizakodó re­ménységgel, várva, hogy saját hazájukban is a dolgozó nép kezébe kerül a hatalom. Több nép, közöttük mi magyarok is, tevékenyen követtük az orosz példát, dicső munkásosztá­lyunk — élén a kommunisták­kal —, ha rövid időre is, meg­teremtette nálunk is a szocia­lista államrendet, a Tanács- köztársaságot kikiáltva. A for­radalmi eszmék gyors terjedé­se és sikere megrémítette a hatalmon levő ki zsákmány ólo­kat, és látva a szovjet rend­szer győzelmét, nyílt beavat­kozás útjára lépett: katonai erőit a fiatal Szovjetunió ellen vetette harcba. A megdöntött uralkodó osztályok emigrált tagjai,* valamint a hazaárulók, szövetkeztek a külföldi be­avatkozókkal, és saját népük ellen támadtak. A Szovjetunió, amely pe- dig létrejöttének első perceiben kiadta a békéről szóló dekrétumot, kénytelen volt fegyverbe szólítani a né­pet, szocialista hazája megvé­désére. Akárcsak nálunk a dicsőséges Tanácsköztársasá­gért vívott harcokban, a Szov­jetunió Honvédő Háborújában is részt vett a nép apraja­nagyja. Az önkéntesek sorai­ban a fegyvert ragadott mun­kások mellett ott találjuk a fiatalok és nők ezreit is. Csodálatos eredményekre képes a nép, ha összefog. A történelemben már számtalan példa igazolta ennek helyessé­gét, de ezek között is kiemel­kedik a Vörös Hadsereg pél­dája. A hiányosan felszerelt, kiképzetten katonák hősies ön­feláldozása mindenütt meghát­rálásra kényszerítette a túl­erőben levő ellenséget, és vé- gülis megvédte hazáját, rend­szerét, a nép uralmát. A Szovjetunió erősödésével együtt erősödött a Vörös Had­sereg is. Bátor katonái a Nagy Honvédő Háborúban nemcsak hazájuk épségét őriz­ték meg, de a fasiszta hadakat üldözve, felszabadították az. európai országok egész sorát, — köztük hazánkat is. Az ő győzelmük nyomán válhatott valósággá mindaz, amiért nagyapáink, apáink annyi vért hullattak, annyi áldozatot hoz­tak, amely álmok ma már nálunk is megvalósulhatnak, a mi népköztársaságunkban. A/l i, úttörők, nagy szeretet- tel gondolunk a dicső­séges Vörös Hadsereg tagjaira. Közülük nem egynek a nevét jól ismerjük és példaképünk­nek tekintjük. Azzal a biztos és jóleső tudattal ünnepeljük a Vörös Hadsereg napját, hogy ereje a béke — a mi békénk — biztosítéka. Ma már a fölény a szocialista tábor oldalán van, de mi ezt nem más népele le­igázására, hanem a béke fenn­tartására fordítjuk. Tudósítóink írják: Hevesről jelentjük Nagy öröm érte a hevesie­ket: náluk járt Dobi elvtárs, A természettudományok nagy úttörői Ebben a hónapban két nagy tudósról emlékezik meg a vi­lág haladó emberisége. 1809. február 12-én született Darwin Károly, a nagy angol természettudós, akinek nevé­hez fűződik az élet fejlődéséről — ezzel kapcsolatban az em­ber származásáról — szóló ter­mészettudományos tétel dia­dalra juttatása. A fejlődéstan­nak ókori bölcselőit a közép­kor egyházi uralma igyekezett teljesen a feledés homályába burkolni, a felvilágosodás ko­rának elméje azonban feltárta a puszta hiten alapuló tudo­mányellenes magyarázatok tarthatatlanságát és szívós harcban juttatta diadalra az észokokikal magyarázott világ­nézetet: a tudományos, mate­rialista világnézetet. Darwin hosszú kutatómunka után jutott azoknak az adatok­nak a birtokába, amelyekkel diadalra juttatta a fejlődés el­méletét, vagyis azt a tételt, hogy az élőlények nem egy ter­mészetfeletti lény teremtése útján egy adott pillanatban jöttek létre, hanem az egysze­rűbb szervezetekből a környe­zet változása eredményezte a fejlettebb szervezetek kialaku­lását. Ezt a tételt — ha nem is teljesen pontosan — alkalmaz­ta az ember származására is. Tévedéseit Engels helyesbítet­te. Darwin munkásságát a marxizmus vezéralakjai is igen sokra becsülték, és a proleta­riátus világnézetének alapjai­vá tették. Az emberiség nagy tudósai között van a helye Koperni- kusnak, a nagy lengyel csilla­gásznak is. 1473. február 19-én született a csillagok világának nagy kutatója, aki az egyház addigi tanításával szemben, amely szerint a világegyetem központja a föld — a Nap köz- pontiságát hirdette. Hosszú élete során sok-sok kutatás eredményeként született meg tudományos tétele, amit csak halála előtt közvetlenül hozott nyilvánosságra. Követői: Gali­lei, Giordano Bruno, Kepler, Newton tovább folytatták munkásságát, dacolva az egy­házi inkvizíció kínzó módsze­reivel. Az agg Galileivel ugyan vissza tudták vonatni tanítá­sait, halála előtt azonban még­is bátran hirdette: Mégis mo­zog a Föld. Mi, úttörők. igyekezzünk {»Idájukat követni. Mindig álljunk ki az igazság mellett. az Uj Barázda Termelőszövet­kezet zárszámadó gyűlésén. A gyűlés kezdetén hat úttörő vi­rággal kedveskedett neki. Március 3-án farsangi jel­mezes bált tartunk. A bevételt nyári táborozásra fordítjuk. Pénzünk kiegészítésére, ta­vasszal előadást fogunk ren­dezni. Megindult a készülődés a tavaszi kulturális seregszem­lére is. Schwarcz Márta őrsvezető, Heves, I. sz. iskola A TASZSZ tudományos szemleírója Glenn űrrepüléséről . a gyakorlatban kimerítette műszaki lehetőségeit. Feltehető — mutat rá Va- sziljev — mindazon megpró­báltatások közül, amelyeken John Glenn-nek át kellett es­nie, amikor űrhajós-jelöltté választották, a legnehezebb megpróbáltatás a start több­szöri elhalasztása volt. Kilen­cedszer halasztották el az in­dítást, majd tizedszer, a start napján, bizonyos műszaki za­varok miatt ismét kétórás ha­lasztásra került sor. Távol áll tőlünk, hogy leki­csinyeljük John Glenn űrre­pülésének érdemeit. A szovjet emberek az amerikai űrkuta­tás kiváló eredményének te- kint'k ezt az utat. Csak továb­bi sikereket kívánhatunk az Egyesült Államok tudósainak az űr békés kutatásának fej­lesztésében. Kívánjuk, hogy Glenn űrhajójának elnevezése, a „Barátság”, valóban a népek közötti béke és barátság jel­képévé váljék. (MTI) Kennedy válaszolt Hruscsov üdvözletére A francia kormány jóváhagyta a francia—algériai megállapodásokat PÁRIZS (MTI): Nyugati hír- ügynökségek egybehangzó je­lentése szerint a francia kor­mány szerdán délután ölórás vita után jóváhagyta a svájci titkos tárgyalások során kidol­gozott francia—algériai meg­állapodásokat. A mintegy százoldalas egyezménytervezet intézkedik a fegyverszünet, az önrendel­kezés, valamint a francia— algériai együttműködés felté­teleiről, az Algériában éíő eu­rópai kisebbségnek nyújtandó biztosítékokról. Abban az esetben, ha az al­gériai nemzeti forradalmi ta­nács csütörtökön, vagy pénte­ken Tripoliban kezdődő ülésén szintén jóváhagyja a megálla­podást, hivatalos, de már csak formális jellegű francia—algé­riai találkozón írják alá az egyezményeket. Harold King, a Reuter tudó­sítója szerint a Svájcban, tit­kos tárgyalásokon kidolgozott egyezmény előírja, hogy Algé­ria függetlenné válása után 15 évre adja bérbe Franciaország­nak Mers el Kebir tengerészeti t Szovjet jegyzék az amerikai kormányhoz MOSZKVA (TASZSZ): A szovjet kormány ismételten kö­veteli az Egyesült Államokban élő Kari Linnas kiadását, aki a háború alatt szovjet terüle­ten bűntetteket követett el. Ez­zel a kérdéssel kapcsolatban a szovjet külügyminisztérium jegyzéket nyújtott át a moszk­vai amerikai nagykövetségnek. A tartui bíróság január 16— 20-ig megtartott nyílt tárgyalá­son Kari Linnast bűnösnek mondotta ki az ellene felsorolt vádpontokban és távollétében halálra, valamint teljes vagyon­elkobzásra ítélte. (MTI) Nevessünk együtt FÖLDRAJZÓRÁN A tanár a Holdról magyaráz K gyerekeknek: — A Hold igen hatalmas égi­test. Több milliónyi ember is elférne a felületén. Pali egyszerre csak felnevet: — És mi lenne ezekkel az emberekkel, amikor félhold van? IGAZOLTA MAGÁT — Szégyen, hogy még mindig az ujjadon számolsz — szidja negyedikes fiát a mama. — Igazán használhatnád már a fejedet is! — Igen, igen, mama! — vála­szolja a fiú. — Csakhogy az a baj, hogy fejem csak egy van, de ujjam tíz. VILLAMOSON A tele villamoson megszólí­tanak egy ülő kisfiút: — Ejnye, nem szégyelled ma­gad? Te itt ülsz, nagy kényel­mesen, melletted meg ott áll ez az öreg néni? — Ez nem egy öreg néni, ha­nem a nagymamám! — vála­szolja a fiú. A% 1937. február 23-i történelmi jelentőségű pécsi bányáss-sstrájkról 1Q-17 február 23-án este * * 10 órakor hiába szólalt meg a Pécs-vasasi Tho- man-aikna műszakvégét jelző dudája. A bányában dolgozó 265 bányász a munka befeje­zése után föld alatti éhség- sztrájkba kezdett, hogy a Du­na Gőzhajózási Társaságtól el­fogadhatóbb bért, folyamatos munkát, emberibb körülmé­nyeket harcoljanak ki. A sztrájk közvetlen célja az 1933- ban foganatosított 6—8 száza­lékos bércsökkentés eltörölte- tése volt, amelyhez a bánya urai többszöri ígéretük ellené­re, mereven ragaszkodtak, ön­magában nem sokat jelentett ez a pár százalék, de ha szá­mításba vesszük, hogy a leg­jobb vájárok 60—70 pengős ke­resete is csak egyharmadrésze volt az akkori létminimum­nak, a segédvájárok és más ki­segítő bányamunkások pedig még ennél 30—40 százalékkal kevesebbet kerestek, akkor vi­lágossá válik, hogy végsőkig elkeseredett, éhező, nyomorgó bányászok nem válogathattak eszközeikben. A Rundschau cí­mű egykorú bázeli munkáslap szerint: „Ilyen súlyos harci módszerekhez akkor fordulnak a proletárok, ha éhhalál előtt állnak” — és ebben nincs semmi túlzás. A pécsi járás magyar ki- ^ rályi főszolgabírója — akit igazán nem vádolhatunk a bányászok iránti szolidaritás­sal — így jellemezte egyik sztrájk, előtt írt jelentésében a pécsi bányák helyzetét: „Az egész bányavidék munkássá­gának hangulata igen elkese­redett. Közöttük és soraikban a nyomor és elégedetlenség folyton-folyvást növekszik”. — A bánya vezetői azonban hal­lani sem akartak a bányászok jogos követelésének teljesítésé­ről, sőt elbocsátásokkal, a munka beszüntetésével fenye­getőztek. Ilyen körülmények között határozták el a Thoman-akna bányászai a földalatti éhség- sztrájkot, amelyhez másnapra csatlakozott az egész pécsi szénmedence bányászsága. A szociáldemokrata párt he­lyi korifeusai szokásukhoz hí­ven megkísérelték a sztrájk lecsendesítését. „A vezetőség minden éhségsztrájk ellen foglal állást — jelentették ki — és azzal nem azonosítja ma­gát. Aki az éhségsztrájkban részt vesz, soraiból kíméletle­nül ki fogja zárni”. — A bá­nya uraival együtt többször is megkísérelték a harc feladá­sára bírni a föld alatti bányá­szokat, de azok híven követték a maguk választotta öttagú sztrájkbizottság utasításait és a bányatelefonon visszaüzen­ték: „Addig nem jövünk fel, amíg követeléseinket nem tel­jesítik.” A felszínen maradt tár­^ sai.k — a vasasi, me- csekszabolcsi, pécs-bányatele- pi bányászok — ez alatt úgy határoztak, hogy másnap reg­gel a város belsejébe vonul­nak és az egyetemistákkal együtt tüntetést rendeznek a bányakapitányság épülete előtt. A három-négyszáz főnyi tüntető menetet Mecseksza- bolcs határában csendőrök tartóztatták fel és amikor lát­ták, hogy a végsőkig elkesere­dett embereket semmiképpen sem tudják visszafordítani, gyilkos tüzet zúdítottak az asszonyokból, gyermekekből, bányászokból álló tömegre. Keller János, Hegedűs Mihály és Feitig János bányász a hely­színen meghalt, tízen súlyosan megsebesültek. Ma is élé szemtanúk állítása szerint igen sokan eltitkolták sérüléseiket, nehogy bajba keveredjenek. A véres sórtűz eldöntötte a sztrájk sorsát. A bánya vezető­ség bizonytalan időre beszün­tette a munkát. A föld alatt sztrájkolok a tragikus esemé­nyek hallatára, 66 órás éhezés után, 26-ára virradó éjjel fel­jöttek a bányából. Harcuk bizonyos részered­ményeket mégiscsak hozott. A városban és a bányásztelepe­ken forrongó, fenyegető köz­hangulat és saját bűnössége tudatában a bányavezetőség másnap eltörölte a négy évvel korábban hozott bércsökken­tést, de volt gondja rá, hogy a sztrájk szervezőit és részvevőit kíméletlenül megbüntesse. El­bocsátás, kilakoltatás, bírósági tárgyalás, börtön — és ki tud­ná még felsorolni, milyen sok­oldalú, milyen kegyetlen volt az urak bosszúja. Jellemzésül talán csak annyit: Április 21-én 195, május 10-én újabb 88 bá­nyászt és bányászasszonyt ál­lítottak bíróság elé. A horthys­ta „igazságszolgáltatás” örök szégyene, hogy harminc bá­nyászt éppen hatósági közeg elleni erőszak vádjával ítéltek el... A pécsszabolcsi Csere- tetőn emlékmű hirdeti a huszonöt év előtti sztrájk- here mártírjainak emlékét, elük életüket áldozíák a bá- ’"'yászság igaz ügyéért. Vasvári W. támaszpontot, valamint rövt- debb időtartamra a többi Al­gériában levő légi és más, ka­tonai jellegű támaszpontot. A megállapodás — a Reuter sze­rint — felhatalmazza Fran­ciaországot, hogy még legalább három évig folytathassa atom­kísérleteit a Szaharában. A Le Monde, a délután meg­jelenő, rendszerint jól értesült polgári lap szercián jelentést közölt arról, hogy a francia— algériai megállapodás a kö­vetkezőket írja elő: 1. A fegyverszünet megkö­tése után is Algériában ma­radnak a francia erők, főleg a tunéziai és marokkói határ mentén. 2. A fegyverszünet, és a nép­szavazás közötti, körülbelül négyhónapos időszakra arab többségű, ideiglenes algériai végrehajtó szervet állítanak fel, amely a választási kam­pány szabadságának, és a nép­szavazás szabályos lebonyolí­tásának biztosítására európai­akból és arabokból álló vegyes rendőri erővel rendelkezik. (MTI) Egyesült Államok és a Szov­jetunió tegyenek közös erőfe­szítéseket az űrkutatásban. Kennedy válaszában megkö­szönte Hruscsov szovjet mi­niszterelnök jókívánságait és kijelentette, hogy örömmel üd­vözli a két ország együttműkö­désére tett javaslatot. Az ame­rikai elnök hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államokra és a Szovjetunióra különleges fele­lősség hárul ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Közölte, utasí­totta kormányának illetékes tagjait, hogy készítsenek elő, űj és konkrét javaslatokat a két ország együttműködésére és reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok és a Szovjet­unió képviselői minél előbb ta­lálkozni fognak. WASHINGTON (Reuter-AP): Kennedy, az Egyesült Államok elnöke szerdán válaszolt Hrus­csov üdvözletére, amelyben a szovjet miniszterelnök jókí­vánságait fejezte ki Glenn ez­redes sikeres űrrepülése alkal­mából és javasolta, hogy az MOSZKVA (TASZSZ): Va- sziljev, a TASZSZ tudományos szemleírója, kommentárt fűz John Glenn amerikai űrhajós­pilóta Föld körüli útjához. Bevezetőben ismerteti a Mer- cury-Atlas 6. típusú rakétával Föld körüli pályára jutott „Ba­rátság—7” űrhajó műszaki ada­tait és Glenn űrrepülésének le­folyását. John Glenn útját nagy ér­deklődéssel figyelték a Szov­jetunióban — írja a továb­biakban Vasziljev. — Az űrre­pülés előkészületeit és mene­tét folyamatosan közvetítették a rádió- és televízióállomások. Az esemény ma az egész vi­lágsajtót foglalkoztatja. Az űrrepülés eredményeit értékelve, az Egyesült Álla­mok és más országok sajtója ter­mészetesen összehasonlítja azt a szovjet űrrepülők teljesítmé­nyével. A New York Times szerkesztőségi cikkében meg­állapítja, hogy Glenn űrrepü­lése „csökkentette a szakadé­kot" a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között. A lap ugyanakkor rámutat, hogy a -Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közötti távolság „az űr­repülések terén valóságban lé­nyegesen nagyobb, mint felté­telezni lehetett". Azok az űr­hajók, amelyekben Gagarin és Tyitov tették meg Föld körüli útjukat, egyébként mintegy öt tonna súlyúak voltak, míg a „Barátság—7” súlya mindösz- sze 1376,6 kilogramm. A New York Times megje­gyezte, hogy Gagarin és Tyi­tov szárazföldre érkezett visz- sza, az amerikai űrhajós vi­szont a tengerre szállt le. Fel­tételezhető — írja Vasziljev —, hogy visszatérésének ezt a módját az “űrhajó súlyának korlátái indokolták, illetve a kisebb súly nem tette lehető­vé a más módszerrel való biz­tonságos leszállást. A leszállás módszere a Vosz- tokhoz képest lényegesen csök­kenti a Mercury kabinjának lehetőségeit. Ez a kabin való­színűleg nemcsak a viharos tengerre nem ereszkedhetett le, hanem a szárazföldre sem. Jelentették, hogy ha az ame­rikai űrhajó folytatta volna Föld körüli útját, pályájának alacsony volta miatt mindösz- sze hét fordulatot tudott vol­na megtenni a Föld körül. A Vosztok tíz napig lett volna képes folytatni repülését, a Mercury azonban három for­dulatával szemmel láthatólag

Next

/
Oldalképek
Tartalom