Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-18 / 14. szám

ft nepűjsag 1962. január IS., csütörtök Edzőinké a szó: Csizmánk Imre a Gyöngyösi Spartacus labdarúgó-csapatáról-A csapat az őszi idényben nyúj­tott teljesítményével természetesen nem vagyok elégedett, — noha sok­kal többet egyelőre nem is vár­tam a fiúktól. A szakvezetőkkel együtt úgy szá­mítottuk, hogy az együttes ősszel 12 bajnoki pon- c tot szerez, ám a tervezett 12 pont­ból csak 11 pont lett. Szívből örü­lök viszont an­nak, hogy — ha nem is teljes egészében —, de jó­részt sikerült az eltávozott játéko­sokat főleg fiatalokkal pótolni. Ezek a fiatalok az idény végén már egészen jó játékkal örvendez­tették meg a szurkolókat. A csapat egyik legpozitívumabb vonása az volt, hogy sikerült meg­felelő kollektív szellemet kialakí­tani. A fiatal játékosok megadják a tiszteletet vezetőiknek és az idő­sebb labdarúgóknak, akik viszont mindinkább megértőek a fiatalab­bak apró-cseprő hibáival szemben. A csapat védelme a kapott 28 gól ellenére is jól megállta a he­lyét. hiszen nem kevesebb, mint 11 mérkőzésen mindössze egy gólt kapott a csapat (sőt néhányszor egyet sem), sajnálatos viszont az a tény, hogy sok mérkőzésünket vesztettünk el a támadók tehetet­len játéka miatt. Csatáraink négy mérkőzésen bizonyultak gólképte­lennek, és hét alkalommal mind­össze egy-egy gólt tudtak elérni... A negatív vonások között kell megemlítenem néhány fiatal játé­kos sportszerűtlen. fegyelmezetlen viselkedését, ezek azonban a lezaj­lott fegyelmi hatására jobb belá­tásra tértek, és gyökeresen meg­változtak. Az újoncok közül a fiatal Szer­dahelyi, Borosi, Kévés és Húgai bemutatkozása sikeresnek mond­ható. Az idősebbek közül Tompity, mire játékba lendült volna, — meg­vált a csapattól, Homovics és Czi- ráki pedig nem minden esetben váltották be a hozzájuk fűzött re­ményeket. A csapat a 4—3—3*-as rendszert igyekezett játszani. Ez a taktikai elképzelés a védőjátékosokba meg­felelően beleidegződött, a csatárok azonban sok esetben nem tartották be az utasítást, nem tagozódtak kellőképpen mélységben, úgy, aho­gyan azt a mérkőzések előtt meg­beszéltük. Ez pedig néhány játé­kos taktikai éretlenségére vall. A legjobb teljesítményt a Debre­ceni Gördülőcsapágygyár és Tiszá­tok ellen nyújtotta az együttes. Lelkesedésből mindkét esetben je­lesre vizsgáztak a fiúk, a Tiszalök elleni találkozón a fiatal Borosi ötletes játéka új színt és lendül tét vitt a támadósorba, s ez a len­dület a többi csapatrészeket is magával ragadta, jó játékra kész­tette. A leggyengébb játék viszont Bu­dapesten. a Bp. Tűzoltók elleni mérkőzésen következett be, ahol a gyenge napot kifogó Csaba védése nyomta rá bélyegét az egész ta­lálkozóra, de hozzájárult a súlyos vereséghez a játékosok cipőinek elégtelen bőrszegezése is. A legtöbb gólt, szám szerint 10-et, Baranyi rúgta. Utána, messze le­maradva, Potye és a védőjátékos Treiber következik, mindössze 2—2 góllal. A legjobb egyéni teljesítmény a Gyöngyösön nagy népszerűségnek örvendő Csaba József kapus nevé­hez fűződik. Egy kisiklástól eltekintve, mind­végig megbízhatóan látta el fel­adatát. Mellette Treiber és Somodi érdemel dicséretet, a fiatalok kö­zül Szerdahelyi, Trencsényi és Bo­rosi játéka emelkedett az átlag fölé. A Gyöngyösi Spartacus január 9-én kezdte el az edzéseket, tor­naterem hiányában a szabadban. Egyelőre kétnaponkint tartunk ed­zést, amelynek műsorában több hosszabbtávú futóedzés is szerepel. A későbbiek folyamán áttérünk a heti háromszori edzésre. Első edző­mérkőzésünket a Mátraházán tábo­rozó Szegedi VSe csapatával vív­juk. Remélem, a kritikus időszak át­vészelése után a csapatnak sike­rül majd megszerezni a bentmara- dáshoz szükséges pontokat. Tavasszal több fiatal játékos sze­replésére kerül sor, annál is in­kább. mivel Farkas, T ompity, Paszti és Vigh eltávozott és iskolai tanulmányai miatt egyelőre Szer­dahelyi is visszavonuló-félben van. Rendelkezésre áll majd viszont a két „veterán játékos”. Bánhidi és Rozgonyi! A Debreceni Építője dr. B altos nevű csatár játékosa is já­tékra jelentkezett, azonnal igazol­ható. de egyelőre lakásprobléma gátolja ennek megtörténtét. A szurkolóknak azt üzenem: le­gyenek belátással és türelemmel irántunk, hiszen máról holnapra nem születnek csodák. Gyengébb szereplés esetén ne szidalmazzák a játékvezetőket, játékosokat, edző­ket és más vezetőket, hanem he­lyette egy emberként buzdítsák a csapatot. Ha közösen akarjuk, — ez az együttes nem eshet ki! ázi betegápolás! tanfolyam A BETEGSZOBÁBAN A betegszoba hőmérséklete 20—21 foknál sem melegebb, sem hidegebb ne legyen. Leg­alább kétszer szellőztessük na­ponta a betegszobát, ahol ter­mészetesen tilos a dohányzás, a lárma és a szomszédok, ba­rátok sűrű „részvevő látoga­tása” is. Különösen influenzás időben ne engedjünk a beteg közelébe — az ápolón kívül — senkit. Az influenza, ha le­gyengült szervezetű beteg kap­ja meg: halálos kimenetelű is lehet, de mindenképpen sú­lyosbíthatja az állapotát. A beteg ágyát lehetőleg úgy állítsuk, hogy az mindkét ol­dalról megközelíthető legyen és a beteg arccal az ablak felé feküdjön. Vigyázzunk arra, hogy a fény ne bántsa, ne za­varja. Ha az ágyban három­részes matrac van, akkor az egyes részek időnként cseré­lendők, mert különben a kö­zépső rész hamar lelapul. A, szalmazsákot kétnaponként igazítsuk meg. A derékfájós beteg matraca alá tegyünk deszkát, a gerinc előregörbü- lésének megakadályozására, de más betegségben szenvedő be­tegek ágya se legyen túlságo­san süppedő. A lepedő sarkai­ba kössünk csomókat, hogy ne csússzon fel, ne ráncolódjék, de még így is naponta több­ször simítsuk ki a lepedőt, hogy a bőr kisebesedését el­kerüljük. Nehezen mozgó, ma­gatehetetlen beteg sarkai aló tegyünk gézből készített kis védőkarikát, fara alá pedig felfújható gumipárnát, és hogy felülhessen, az ágy lábtól eső végére kössünk gézből kapasz­kodó gyeplőt, amely mindig a kezeügyében lehet. A beteg táplálkozását, sőt olvasását és írását is megkönnyíthetjük egy ágy fölé tolható betegasztal segítségével, ilyet házilag is készíthetünk. A legelterjedtebb házi ke­zelés A BOROGATÁS. Február elején rendezi meg es megyei TST nagyszabású egri sportkiállítását A magyar testnevelési és sportmozgalom ötéves fejlesztési tervéből n. Az ötéves terv időszakában a te­rületi vezetés> a TSK-k további egységesítése és megerősítése el­sődleges feladat. Fokozni kell test- nevelési és sportmozgalmunk tár­sadalmi jellegét és demokratizmu­sát. A TST-k váljanak a testneve­lési és sportmunka hatékonyabb irányítóivá, és a legfontosabb kér­dések a TST-k határozatai alapján Irerüljenek megvalósításra. A sport- szervezetek költségvetései jóváha­gyásának feladatkörét a TST-k hatáskörébe kell utalni. A testne­velési és sportmozgalom fejlődésé­vel lépést tartva, szükséges a leg­nagyobb járási jogú városokban testnevelési és sporttanácsot létre­hozni! El keH érni, hogy a sportegye- sülétek irányítsák, vezessék, szer­vezzék, illetékességi területükön, valamennyi testnevelési és sport- tevékenységet. Bővíteni kell a szakosztályok feladatkörét, s a szervezeti megerősítés mellett nö­velni kell a sportegyesületek szá­mát. Rendkívül fontos, hogy növe­kedjék a termelőszövetkezeti sport- JzöróJc száma. Az ötéves terv végé­re a sportegyesületek száma a je­lenlegi 3580-ról 4560-ra emelkedik. Ezen belül a termelőszövetkezeti sportkörök számát 1660-ról 2310-re, a szakszervezeti sportegyesületek számát 1210-ről 1460-ra kell növel­ni. A tervidőszakban 700 új általá­nos iskolai úttörőcsapatnál kell biztosítani a rendszeres sportolást. De ugyanígy gondoskodni kell a szakosztályok számának növelésé­ről is. Biztosítani kell, Hogy a termé­szetjárás tömegesítése érdekében 1050 új természetjáró szakosztály alakuljon, s ezek taglétszáma 43 600-zal növekedjen. Az ötéves terv során erősíteni és szélesíteni kell a sportszövetségek hálózatát. Az ötéves terv végén 460 középszintű és 860 alsószintű sport- szövetségnek kell működnie. A helyi sportszövetségek a TST irá­nyításával, de a terület jellegének megfelelően, önállóan oldják meg feladataikat. A vezetés megjavításáért éven­ként egységes évi feladatterveket kell készíteni valamennyi sport­szervnek és sportegyesületnek. A megyei TST február hónap elején nagyszabású sportkiállítást rendez Egerben. A kiállításon be­mutatásra kerül a Magyar Test- nevelési és Sporttanács külföldet is nagy sikerrel megjárt kiállítási anyaga, amely a magyar sport dia­dalmas útját dokumentálja nap­jainkig. A kiállítás másik anyaga Eger város sportéletét óhajtja bemutat­ni. E cél megvalósításáért a me­gyei TST Eger város hivatalos szerveinek, sportköreinek, sporto­lóinak és sportbarátainak segítsé­gét, támogatását kéri. Mindazok, akik városunk múltbeli, vagy je­lenlegi sportját dokumentáló fény­képnek, írásos anyagnak, egri sportoló, vagy sportolók által nyert serlegnek, tiszteletdíjnak, érem­nek, zászlónak, sporteseményekről készült keskenyfilmnek, vagy egyéb kiállításokon használatos anyagnak vannak birtokában — szíveskedjenek a megyei TST ren­delkezésére bocsátani. A megyei TST az átvett tárgyakért teljes ányagi felelősséget vállal. A doku­mentációs anyagokat 1962. február 1-ig kell a megyei TST címére (Eger, Kossuth Lajos u. 9.) eljut­tatni. A tervek szerint a kiállítás feb­ruár első felében az egri Városi Eredményes évet zártak az Egri Dózsa birkózói Az Egri Dózsa birkózó szakosz­tálya az 1961. évet jó eredmények­kel zárta. A versenyzők 29 verse­nyen vettek részt, s összesen 54 el­ső, 24 második, és 14 harmadik he­lyezést értek el. ________________Különösen ör­vendetes az ifjú­sági versenyzők kiváló szereplése. Kelemen István például az ötven­ha t kilogrammos súlycsoportban kötöttfogásban,- magyar bajnoksá­got nyert, szabadfogásban pedig a harmadik helyen végzett. Az ifjú­ságiak országos versenyeken a kö­vetkező helyezéseket érték el: 9 első, 9 második és 3 harmadik he­lyezés. Közöttük az összesített helyezési pontok alapján az alábbi sorrend alakult ki: Kelemen István 60 pont, Bőgős László 49 pont, Hanus Sán­dor 38 pont, Szűcs Béla 24 pont, Kovács Kálmán 18 pont, Berkes László 12 pont. A többi versenyzők is igyekeztek felzárkózni a felsorolt birkózók mellé. A legszorgalmasbbak közé Garabás László, Bakondi Károly, Macsinka Róbert tartozott. Az Egri Dózsa ifjúsági csapata a te­rületi csapatbajnokságban máso­dik helyet szerzett. Felnőtt versenyzőink szereplésé­vel is elégedettek lehetünk. A leg­eredményesebb versenyzők közé Kun József, Ludnai József, Adam- csek János, Terenyei István, Szarvas József és Pálinkás Béla tartozott. A csapat a területi csa­pat-bajnokságban a második hely­re került és az 1962. évben az NB n. küzdelmeiben szerepel! Az utánpótlás fejlődése jó úton halad. A legfiatalabbak között Keskeny István, Bakondi Károly, Garabás László és Macsinka Ró­bert látszik a legtehetségesebbnek. Az Egri Dózsa birkózói január 3-án kezdték el alapozó edzéseiket. Kun István edző * irányításával. Szeretnének jól felkészülni az év küzdelmeire, szeretnének az el­múlt évitől is jobb eredményeket elérni. Pénteki számunkban közöljük a megyei labdarúgó-bajnokság sorsolását A Heves megyei Labdarúgó Szö­vetség elkészítette a megyei labda­rúgó-bajnokság sorsolását, amely március 4-én az őszi idény máso­dik fordulójával kezdődik és jú­nius 17-én fejeződik be. A párosítást lapunk pénteki szá- txuümM irtTTíík köüA Művelődési Házban kerül megren­dezésre. Mindennap különböző Időpontban, egyórás tartamú film­vetítésre is sor kerül majd, s a filmvetitések keretében egri spor­tolókról készült, valamint szóra­koztató és tanitójellegű sportfil­meket mutatnak be. 2 SZOBA, összkomfortos egri lakásomat elcserélném hasonlóért, esetleg nagyobbért. Cím: a Kiadó- hivatalban. NAPOSCSIBE rendelhető, fajtisz­ta „hempsir” állományból. Kut- nyák Gézáné, Eger, Május 1. u. 16. ÖNALLÖAN dolgozó villanysze­relő szakmunkást állandó alkalma­zásra felveszünk. Jelentkezés: Fűrészüzem, Felnémet. KÖNYVÁRUST keresünk jutalé­kos alapon; közeli munkahelyre. Jelentkezés önéletrajzzal a Gyön­gyösi Könyvesboltban. Török Ig­nác u. 28. A SÁRBOGÁRDI Gépállomás egyetemi; vagy technikumi vég­zettséggel rendelkező munkagép­mechanikust, valamint traktorja­vításban jártas szerelőt keres. La­kást biztosítani nem tudunk. (—) FELVÉTELRE keresünk növény- termelési specialistát egyetemi, valamint brigádvezetőt technikumi végzettséggel. Sinatelepi Állami Gazdaság, Ercsi. (—) A borogatások hatását két té­nyező határozza meg. Egyik a felhasznált folyadék hőfoka, a másik pedig az, hogy helye­zünk-e a borogatás fölé víz­hatlan réteget (viaszkosvásznat vagy nylonkendőt), vagy sem. Ha nem teszünk a borogatás fölé vízhatlan réteget, akkor a borogatóruha hamar kihűl és víztartalma elpárolog. Víz­hatlan réteg alatt a borogatás a test hőjétől felmelegszik és a kezelendő testrészt a kelet­kező párával szinte „dunsztol- ja”. Az elmondottakból követ­kezik, hogy ha hűtőhatást aka­runk elérni, akkor vízhatlan réteget nem alkalmazunk és a borogatást gyakran váltjuk. Meleghatás eléréséhez pedig dunszkötést, vagy magyarul: párakötést készítünk. A reumás betegségek bizo­nyos időszakában az orvos ál­tal előírt hőfokú és időtar­tamú HÁZIFÜRÖÖ, ha a gyógyfürdővel nem is egyenértékű, de kétségtelenül előnyös hatású lehet. Ha egy kád 35—36 fokos vízben fel­oldunk 100 gramm kálium sulfuratumot és 16 gramm kénsavat, akkor erős hatású kénes fürdőt nyerünk, amely­nek egyetlen hátránya, hogy a zománckádat sárgára festi. A szívbetegek számára hasznos szénsavas fü^dö házi elkészí­téséhez egy kád langyos víz­ben oldjunk fel 1 kg szódabi­karbónát és egy liter tömény ecetsavat. A hévízi iszap- kompressz segítségével ma már iszapkezelés is végezhető a beteg otthonában. A fürdő hőfokáról és időtartamáról mindig kérjük ki az orvos vé­leményét, mert sok betegség­ben a túl meleg fürdő az ál­lapot rosszabbadását idézheti elő. (Egyébként a háza fürdő elengedhetetlen feltétele a für­dőhőmérő.) A hosszú időn át ágybanfekvő betegetnaponta legalább egyszer — reggel — mosdassuk meg, haját fésül­jük meg. Ez utóbbiak igen MAGÁNOS férfi albérleti szobát keres Egerben, vagy Felnémeten. Cimet: „Értelmiségi” jeligére Ma­gyar Hirdetőbe, Eger, kérem. HIRDETÉSI DIJAK: Apróhirdetés hétköznap szavanként 1.— Ft. vasárnap szavanként 8.— Ft. Olvassa! | Terjessze! I o NÉPÚJSÁGOT Hmm#« NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Suha Andor. Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth József Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz u. 3. Telefon: 12—57. 12—73. Postafiók: 33 Gyöngyös. Főtér 3., fszt. 19. Telefon: 697. Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zsilinszky utca 1. Telefon: 24—44. Postafiók: 23. Heves megyei Nyomda Vállalat, ’ Eger, Bródy Sándor utca 4. Mb. igazgató: Marosán József Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj; egy bóoapra 11 Ft. SOKAT JAVÍTANAK A BETEG KÖZÉRZETÉN, Hosszabb ágyban fekvéssel járó betegségeknél gyakori a székrekedés. Az orvos ilyen­kor hashajtót, esetleg beön­tést ír elő. Az ágyban fekvő beteg alá ilyenkor helyezzünk gumi-, vagy nylonlepedőt, a beöntokannába öntsünk fel­nőttek részére egy liter, gyer­mek részére negyed-félliter langyos vizet, amelyben az orvos utasítása szerint szap­pant oldhatunk fel, vagy .ka- millás, olajos beöntést készít­hetünk. Ügyeljünk arra. hogy a csőben levegő ne legyen, mert ez hasgörcsöket okozhat. Ezt úgy érjük el, hogy a be­öntő edényt kissé felemelve a. csapot megnyitjuk, s kevés folyadékot kiengedjük a cső­ből, majd a csapot zárjuk, vagy két ujjunkkal a csövet elszorítjuk és a beöntő edényt a földre tesszük. A kiengedett folyadék maga előtt kihajtja a levegőt a csőből. A gumi­cső végét vazelinozzuk be és vezessük óvatosan a jobbol­dalán fekvő, bal lábát kissé felhúzó beteg végbelébe. A cső bevezetését erőszakolni nem szabad. Fordítsunk gondot A BETEG TÁPLÁLKOZÁSÁRA is. A különböző betegségek esetére az orvos természete­sen különböző diétát ír elő, itt csupán néhány általános elvet ismertethetünk. A lázas bete­geknek csali könnyen emészt­hető, fűszerben és zsírban szegény, folyékony, pépes kosztét adjunk. (Sovány le­ves, tea, keksz, burgonyapü­ré, puhára elkészített hús, to­jás, kompót, gyümölcslé.) Hir­telen hasmenés esetén leg­jobb, ha 24 óráig semmit sem eszik a beteg, utána is csak szaharinoö teát, kekszet, reszelt almát, esetleg nyákle­vest és lágytojást fogyasszon. A hasmenéses beteg folyadék­veszteségét bő folyadékfelvé­tellel kell pótolni. Ügyeljünk arra, hogy az ápolás ne fárassza jobban a beteget, mint a betegség. Gyógyszerbeadás és hőmérő­zés miatt lehetőleg ne éb­resszük fel álmából. A leg­jobb ápoló az, aki szinte ész­revétlenül tudja elősegíteni a beteg gyógyulását. Nagy je­lentősége van a környezet hangulatának is. A túlzott ag­godalom megijeszti, a gépies közömbösség, az ápolás ter­hes, kényszeredett voltának kifejezése pedig elkeseríti a beteget. j Dr. S. R. Mesieleni a Kök Lapja Kalendárium! A Nők Lapja szerkesztősé­ge 1962. évi „Okos Kata” ka­ll lendárium kiadásával egész éven át hasznosan forgatható kézikönyvet nyújt át olvasói milliós táborának. A 224 oldalas; képekkel és színes mellékletekkel gazda­gon illusztrált kalendárium­ban Gelléri Andor Endre ffj nyomtatásban először megje­lent novelláját, Bihari Klára, Móricz Virág, Oravecz Paula és mások írásait olvashatjuk. A „Mit olvassunk?” a ma­gyar és külföldi irodalom je­les műveiről ad segítő tájé­koztatást. A gondosan válogatott kézi­munka-minták kollekciója mellett különösen érdeklődésre tart'számot az „Öltözkö­dés iskolájáénak négy évszakot felölelő divatmodell- gyűjteménye, és az áruházakban kapható, legkorszerűbb bútorokat bemutató, „Hogyan rendezzük be lakásunkat” összeállítás. Szépségápolás, kozmetikai tanácsok, diétás és fogyókúrás recepteket is közlő, háztartási tanácsadó egészíti ki a fontos tudnivalókat. A „Mit mond a jogszabály?” a nőkre vonatkozó jog­szabályok nélkülözhetetlenül fontos gyűjteményét ismer­teti. A legkülönbözőbb korú nők — jegyesek, feleségek, férjezettének, elváltak, özvegyek és nagymamák — prob- iémáiban ad praktikus segítséget a „Családi állapota” című összeállítás. Buga doktor egészségügyi tanácsai, továbbá mesék, gyermekjátékok bő választéka és humo­ros írások tarkítják még a kalendárium hasznos és szó­rakoztató tartalmát. Figyelemre méltó végezetül a 20 000 forintos rejtvény­pályázat: a 90 értékes nyereménytárgy között szerepel jégszekrény, háztartási robotgép, varrógép, porszívó, stb. , A Nők Lapja „Okos Kata” kalendárium kapható a postahivatalokban* újságárusoknál és postás kézbesítők­nél. ÄRA 10 EORINT. A gyöngyösi Yak Bottyán Gimnázium egyik legjobb síversenyzője Bern át Kálmán lesiklásban és ugrásban második helyezést ért el. 1961-ben az országos középisko­lás bajnokságon képviselte a gyöngyösi gim­názium színeit. Itt a nagyon erős mezőnyben mű­lesiklásban har­madik, lesiklás­ban pedig a ha­todik helyen vég­zett. A gyöngyö­si Vak Bottyán Gimnáziumban komoly hagyo- nyai vannak a sísportnak. Ter­mészetes tehát, hogy verseny­zői szorgalma­san készülődnek az elkövetkezen­dő középiskolás ba;j nokságokra. Bemát Kálmán hetenként három edzést tart, ked­vező hóviszo­nyok esetén ha­vas, kedvezőt­len időben pedig úgynevezett szá-! ráz edzéseket folytat. Terve az, hogy a sízést az érettségi után sem hagyja abba, szeretne olyan sportkörhöz kerül­ni, ahol további fejlődése biztosít­va van. Tehetségét, szorgalmát, szerénységét ismerve, reméljük: ez sikerülni fogj*«» Nem férhet kétség ahhoz, hogy a január 27—28-án Kékesen lebo­nyolítandó megyei középiskolás sí­baj nokságokon a gyöngyösi Vak Bottyán Gimná- »---------­zi umnak van a j legtöbb esélye a i jó helyezésekre. I A gimnázium sí- | csapatában ugyan- 8 is sok kiváló j versenyző talál- j ható, s közöttük I is talán Bernát j Kálmán a legte- j hetségesebb. A fiatal spor­toló még egészen [ kisgyermek ko- \ rában ismerke- ! dett meg a sie- j léssel, s már 9 j éves korában j részt vett egy • Mátrafüreden megrendezett ver­senyen. Az első versenyt követ­te a többi, és ezeken — kevés kivételtől elte­kintve — mindig j Bernát Kálmán 1 lett a győztes. Az általános iskola elvégzése után a gyöngyösi Vali Bottyán Gimnázium tanulója lett, s kedvenc sportját az iskola sportkörében folytatta to­vább. Hogy milyen sikerrel? 1960- í*an például a megyei középiskolás **Jnokságon műlesiklásban első,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom