Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-18 / 14. szám
1983. január 18.. csütörtök nbpOjs.ao s Víg zárszámadás Márkázott A vigasság oka : 1 ,tS mi,lió f°rint bevétel------Z,_____?_______ 53 forintos munkaegység A község mozijában kedden délelőtt lekerült a vetítővászon a falról, átrendezték a székeket, a színpadot ünnepi díszbe öltöztették, fél tíz fele egy gombostűt se lehetett volna leejteni. Az érdeklődők a mozi előterét, sőt az udvar egy részét is betöltötték: A Mátravölgye Tsz tartotta itt zárszámadó közgyűlését. A gyűlés kezdetére megérkeztek a vendégek, a környező községek termelőszövetkezeteinek küldöttségei, megjelent a közgyűlésen Bíró József, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára, Havellant, Ferenc, a "MÉSZÖV elnökhelyettese, Szabó Imre, a Gyöngyösi Járási Pártbizottságának > titkára. A'falu pártós tanácsi vezetői. A több, mint félezer szövetkezeti tagot s a vendégeket Halasi János, a községi tanács1 titkára köszöntötte, majd Skvara Gyula, a termelőszövetkezet ellenőrző bizottságának elnöke számolt be arról, miként védték a közös vagyont, s mit tettek a fegyelmezetlenségek megszüntetéséért. A beszédeket, a 2árszámadó közgyűlés minden mozzanatát magnetofonra rögzítették s a hangos híradó is közvetítette, hogy azok is értesüljenek az eseményről, akik nem fértek be a nagy moziterembe. Dér József, a Mátravölgye Tsz elnöke emelkedett ezután szólásra, hogy beszámoljon a szövetkezet egyéves működéséről. Szavai nyomán megelevenedett a múlt, a falu életének egykori sivársága, kilá- tástalansága s az a nagy változás, amelyen a falu a fel- szabadulás óta átment s az a gyors kulturális és anyagi előrehaladás, amely az elmúlt évet jellemezte, amikor a falu lakossága szövetkezeti útra lépett. A markaziaknak nagyon sokat adott a közös gazdálkodás első esztendeje. Nemcsak forintban, de új élményekben, emberségben Is. A termelő- szövetkezetben arra is gondoltak, hogy mindjobban kielégítsék a tagság szociális és kulturális igényeit. A nyáron háromnapos kiránduláson vettek részt, s a markazi emberek először csodálhatták meg életükben az Országházat, hazánk szép tájait, mert most már — mint az elnök mondotta —, a parasztembernek nemcsak ahhoz van joga, hogy dolgozzék, de ahhoz is, hogy az élet örömeit élvezze. S ennek bizonyítására példákat sorolt: Tresó Kálmán, Hatályúk Ferenc, Molnár Istvánná példáját, akik Hévízen üdültek, azokat, akik Paládon töltenek majd felejthetetlen tíz napot, vagy éppen jutalomkirándulásra mennek a Szovjetunióba. Mindezt a szépet és jót szorgalmas munkával teremtették meg a markazi szövetkezeti gazdák, így vált lehetővé, hogy a tervezett 36 forint helyett 53 forint tudjanak osztani egy-egy munkaegységre, nem 90-et, mint tegnapi számunkban tévesen írtuk, s emellett minden 250 munkaegységnél nagyobb teljesítményre jelentős prémiumot is fizetnek, mintegy 450 ezer forint értékben. S ez csak a jövedelmük egy része, hiszen a'háztájiból és más természetbeni járandóságból tovább gyarapodott ez az összeg, s még négymillió forintot az idei gazdasági évre is tartalékolhattak. Az első gazdasági év azt eredményezte, hogy az előlegek felvétele után Tresó Kálmán több mint húszezer, Ha- dobás István 24 ezer. Hegedűs József, s igen sok társa 15—20 ezer forint készpénzt vehet át. A nagy figyelemmel és tapssal fogadott elnöki beszámoló után Kálmán Imre, a termelőszövetkezet főmezőgazdásza ismertette. Már több órája tartott a zárszámadó közgyűlés, mikor sor került Ferenczi János főkönyvelő beszámolójára, aki a termelőszövetkezet pénzügyi helyzetét ismertette. Elmondotta, a hallgatóság tapsa közepette, hogy a szövetkezet az elmúlt gazdasági évben több mint 11,5 millió forint bevételre tett szert s majdnem hatmillió forint értékű vagyonnal rendelkezik, miután 6 977 000 forintot osztott ki a munkaegységekre. A beszámolók elhangzása után került sor a felszólalásokra, amelynek során a szövetkezet tagjai: Simonyák Pál, özv. Barta Józsefné és Do- moszlai Pálné, elismeréssel beszéltek a szövetkezet vezetőinek munkájáról, a tagság szorgalmáról, s ígéretet tettek arra, hogy az idén még nagyobb szívvel végzik munkájukat a közös gazdaság felvirágoztatásáért. A közgyűlésen felszólalt Bíró József, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára is, aki a megyei pártbizottság és tanács üdvözletét tolmácsolta a markaziaknak — elismerést az elmúlt évi munkáért, amely a megyei átlagnál jóval nagyobb jövedelmet biztosított a tagság számára. Bíró elvtárs ismertette a szövetkezeti gazdaságok fejlődésének fontosabb mozzanatait, hangsúlyozva, hogy már az első évben jóval többet adtak a termelőszövetkezetek húsból, búzából, gyümölcsből az ország ellátására, mint az egyéni gazdaságok idején bármikor. Felhívta a figyelmet, hogy a szorgalmas munka mellett fordítsanak nagy gondot a szakmai-politikai és általános műveltség növelésére, végezetül sók sikert kíván a szövetkezet tagjainak további munkájukhoz. Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnökhelyettese is. gratulált a markaziaknak a . sikeres évhez, a szép jövedelemhez, s reményét fejezte ki, hogy az idén a markaziaktól megszokott szorgalmas munkával még nagyobb eredményt érnek el. A tagság élénk . helyeslése mellett mondott rövid beszá- .det Potoczki János, a termelőszövetkezet elnökhelyettese is, aki a szövetkezet alakuló közgyűlésén elmondott szavait idézte: „most már egyforma szegények, vagy gazdagok leszünk. S rajtunk múlik, hogy melyik leszünk”. S most a tagság helyeslése mellett állapíthatta meg, hogy az utóbbi valósult meg. Aztán arra kérte a szövetkezeti gazdákat, büszkén mondják el mindenütt milyen sikert s jövedelmet hozott múlt évi munkájuk. Még nagyobb helyeslést és derültséget okozott befejezésül elhangzott felhívása: most pedig mulassunk jól. Rövidesen sok követője akadt e felhívásnak. A kedvet rögtön megadta Szabados Jánosáé vidám nótája, amelynek legalább olyan szívvel tapsolt a közönség, mint az elnök beszédének, és énekelte vele együtt: „mert mi innen nem megyünk haza...” Nem is nagyon mentek s másnap reggelig állt a vigasság, ügyködtek a szakácsok, csaposok, de legfőképp a zenészek, akiknek úgy kopott a lószőr a vonóból, félő volt, hogy utánpótlásért kell szalasztani. Zaya József helyettes pincemester is készenlétbe állt, ha netán kiürülnének a hordók. A szövetkezet vezetősége azonban megfelelően gondoskodott az enni- és innivalókról, különben hogyan is tartottak volna ki másnap hajnalig. Kovács Endre Tanultak a múlt hibáiból a csányi LJj Élet Tsz-ben A HATVANI járásban sokat beszélnek ezekben a napokban Csány község két termelőszövetkezetéről: a Petőfi és az Üj Élet termelőszövetkezetekről. Példának hozzák fel arra, hogy egy-egy községben, ahol viszonylag területileg, létszámban, és természeti adottságokban is egyenlő eséllyel gazdálkodtak az elmúlt évben, mégis milyen eredménykülönbségeket szült mind a gazdálkodás színvonalában, mind pedig az anyagi részesedésben az új gazdálkodási és jövedelem- elosztási módszerek alkalmazása,. illetve nem alkalmazása. A csányi Petőfi Termelőszövetkezetben tavaly merészen, bátran merték alkalmazni a részesművelést, a premizálást, a kapásnövények kiosztását, míg az Üj Elet Tsz-ben görcsösen ragaszkodtak a régi, úgynevezett munkaegységes elszámoláshoz. Míg a Petőfi Tsz-ben az új módszerek alkalmazása nagyszerű eredményeket hozott, az aszályos időjárás ellenére is, addig az Üj Élet Tsz-ben ez a görcsös ragaszkodás lényegében megbosszulta magát: nem hozott olyan eredményeket. Csak néhány példát a szavfk igazolására. A csányi Petőfi Tsz-ben 30 hold uborka veteményről 57,9 mázsás átlagtermést takaríthattak be, és az egy holdra eső jövedelem elérte a 13 000 forintot, addig az Üj Élet Tsz-ben 50 hold uborka után csak 30,1 mázsás átlagtermést értek el, és az egy holdra jutó jövedelem 4709 forintot ért el. Ugyanígy nagy eltérés mutatkozott paradicsom, főzőtök és más kertészeti növények termesztésében is. Az elmúlt napokban Csányban, az Üj Élet Termelőszövetkezetben jártunk, és arról beszélgettünk a főkönyvelővel: Józsa Józseffel, mennyire okultak az elmúlt év hibáiból, s hogyan, milyen elképzelések alapján kezdenek majd hozzá az idei mezőgazdasági feladatok elvégzéséhez. — ELŐSZÖR IS — mondja a tsz-főkönyvelő — új tervet készítünk. Szakítunk a hagyományos, csupáncsak munkaegységes elszámolással, és mi is rátérünk ebben az évben a munkaegység plusz prémium, Az ellenszenves Fekete Gyakran van dolgom a Pehely- gyárban és ilyenkor ott szoktam étkezni. Rendszerint Balázs Barnabással, régi ismerősömmel étkezem együtt. — Figyeld meg ezt a Feketét — mutatott az üzemi étkezdében Balázs egy hórihorgas fiatalemberre. — Ennél undorítóbb fráter nincs az egész vállalatnál. Mint előadó, három beosztottal dolgozik, azokat kínozza. Semmi se jó neki, mindenben hibát talál, kiabál, gorombás- kodik, túlterheli őket munkával, egyszóval: ronda egy alak. Elviselhetetlen ... Megkérdeztem: — És felfelé? — Gondolhatod. Az ilyen típus undorítóan hízeleg feletteseinek. Fekete ezen a vonalon állandóan világrekordot javít. Az embernek kavarog a gyomra, amikor látja és hallja, hogy ez a Fekete milyen szolgálatkész, milyen férfiatlanul dicséri hivatali felettesének minden szavát,minden cselekedetét. Ahogy Fekete tüzet ad, amikor főnöke cigarettát vesz elő, ahogy a kabátját feladja, ahogy a felettes legbutább viccén kacag, az a szervilizmus csúcsteljesítménye. Persze, a felettesek szeretik az ilyesmit. — Mások is úgy utálják, mint te? — Hát lehet öt kibírni? Akinek kisebb, vagy vele egyenlő a beosztása, azt észre sem veszi, annak alig, vagy sehogyan sem köszön vissza. Borzalmas alak. Ha meglátom, elmegy az étvágyam. Néhány héttel később ismét a „Pehelyben” volt dolgom és újra együtt ebédeltem Balázzsal. A levesnél tartottunk, amikor Fekete belépett az ebédlőbe. Egyenesen kettőnk asztalához tartott és megkérdezte: — Szabadna itt megebédelnem? Kicsit csodálkoztam azon, hogy az ellenszenves Fekete ilyen tisztelettel kér helyet az asztalnál, hiszen Balázs is előadó volt. Fekete pedig a vele egyenlő beosziásúakat észre se szokta venni. — Hogyne, Fekete kartárs. Tartson velünk — válaszolta Balázs. Hangja szívélyes volt. Ezt is fur- csállottam. Ebéd közben barátságosan elbeszélgettünk Feketével. Amikor Balázs cigarettára akart gyújtani, Fekete kezében. már csattogott az öngyújtó. Mi előbb távoztunk. Fekete rohant a fogashoz Balázs kabátjáért és feladta rá. Egyre jobban csodálkoztam, de nem akartam kérdéssel zavarba hozni Balázst. Mástól tudtam meg, hogy Balázs két nap óta Fekete főosztály- vezetője ... Most már ö is felettes volt és igy neki is jólesett az ellen- szenvesFekete hajbókolása. Palásti László ■.latiinaiiaittiiiiiaiiaiiauatiaiiitiaiiniiiiin^iiiiiiiiiittiwiiioaiiiniiiiiiiiiiitiiiaHaiiiiiiiiiiitiiiitiHiiiinaiiiHiiw'tuiiiittitiiitainiiiiiinitiiüBiianiiiR iaita»a..aiia,'iiia'ia><ai>a'iaiiaHa"a'iaiiai'aiia«aia*iaiiaiiaiiaiiaiiaiiaiianai aiia"aiiaiiaiiatiaiiaiiaiis'iana>ianaiiaiia»a.<ai' JELENTŐS KÖZGYŰLÉS zajlott le a közelmúltban á mezőtárkányi Búzakalász Termelőszövetkezetben. Zsúfolásig megtelt a községi kultúr- ház nagyterme, hiszen a tagság jelentős számú már, és most csatlakozott már hivatalosan is ehhez a közös gazdasághoz a volt Dózsa Termelő- szövetkezet tagsága. A közgyűlés jelentőségét az is növelte, hogy ez a zárszámadási közgyűlést megelőző utolsó nagy összejövetele az egyesült termelőszövetkezet tagságának. Itt találkozott először a két közös gazdaság tagsága, itt kezdődött meg a két közösség összekovácsolódása, s most választották meg hivatalosan az egyesült szövetkezet új vezetőségét. A megjelent tagság előtt Bo- da Sándor elnök tartott beszámolót, s mindenekelőtt az új szövetkezet üzemszervezési kérdéseit ismertette. Közölte, hogy szakosítják az állattenyésztést. A növénytermesztési munkákat három brigád végzi majd, s egy-egy közel 800 hold öldet vesz majd kezelésbe. A jrigádtagok a brigádvezetők- cel együtt közös felelősséggel végzik területükön a termelő- nunkát. Az új vezetőségválasztások során kijelölték a fegyelmi, az ellenőrző, a szociális, valamint u vagyonvédelmi bizottságoSaját jövőjükről volt szó Az egyesülés utáni első közgyűlés Mezőtárkáiwban kát. Ebben az'újonnan választott vezetőségben helyet kaptak a régi vezetőség legjobb tagjai, s ugyanakkor friss erőkkel is gyarapodott, javult annak összetétele. Helyet kaptak itt azok az élen járó szövetkezeti dolgozók, akik már eddig is sokat tettek a közösség ügyéért. A közgyűlés jelentőségét külön emeli még, hogy az egyesült szövetkezetben először esett szó a premizálási rendszer bevezetéséről. A szövetkezet elnöke részletesen ismertette, hogy az egyes növénytermesztési ágakban milyen premizálási feltételek mellett dolgozik majd a tagság az új gazdasági évben. SZÁMOS JELENTŐS | tot hoztak ezen a közgyűlésen a szövetkezeti tagok a tagság szociális ellátottságának javításáról is. Határozatban állapították meg, hogy gyermek- szülés idején az anyának járó szabadság ideje alatt az átlagos munkaegységének 75 százaléka jár. Az a szövetkezeti tag, aki tanfolyamon vesz részt, a tanfolyam idejére 70 százalékos munkaegység-jóváírásban részesül. Megbetegedés esetén, legalább egy évi tagság után, az egy hónapra eső átlagos munkaegységnek 50 százalékát kapja meg a szövetkezeti tag. A katonának bevonuló fiatal tsz-tagnak 500 forintos segélyt adnak. Anyagi támogatásban részesül a szövetkezeti tag akkor is, ha a tényleges idején túl katonai szolgálatot teljesít. Ilyen esetekben a szövetkezeti tag, családja nagyságától függően, részesül munkaegységjóváírásban. Halál esetén ugyancsak 500 forintos temetkezési segélyt ad a szövetkezet, ezenkívül tovább növekszik a különféle szociális segélyek mennyisége. Nagy tetszést váltott ki az s határozat, amely szerint fokozottabb mértékben gondoskodnak majd a munkában elöregedett szövetkezeti tagokról. Ezek részére is bővítették a szociális alapot, amely most már a tiszta jövedelem 3 százalékát teszi ki. Terménnyel és pénzzel is segíti a szövetkezet a nyugdíjas tagokat. Most mintegy 25—30 idős nyugdíjas tsz-tag részesül majd szociális támogatásban. A felsoroltakon kívül szalmát, tüzelőt, hulladékfát is adnak nekik. A közgyűlés eseményei közé tartozott még két új szövetkezeti tag felvételi kérelmének elbírálása. Most kérte felvételét Cseh György és özvegy Kiss Istvánná. Kérelmüknek a szövetkezet tagsága helyt adott s a szavazás pillanatától kezdve velük is bővült a taglétszám. A HOZZÁSZÓLÁSOK során több szövetkezeti tag beszélt az új közösség terveiről, problémáiról, többen mondották el, hogyan és miként végezhetnének még eredményesebb munkát a jövőben. Jelen volt és felszólalt többek között Horváth Ferenc, a járási pártbizottság első titkára is. Beszédében elsősorban az új vezetőségi tagok, a brigádvezetők és a szakemberek irányító munkájának fontosságát hangsúlyozta. Kérte a vezetőket, hogy bánjanak a tagsággal méltányosan és mindenkor emberségesen, munkájukban használják fel a szövetkezeti tagok kezdeményezéseit, javaslatait. Hangsúlyozta, hogy az új szövetkezetben mindenki a végzett munkája alapján részesüljön megbecsülésben és elismerésben. Végezetül bizakodását fejezte ki, hogy az elkövetkezendő időkben ebben a szövetkezetben is kialakul az új, egységes, paraszti osztály arculata. Poczok Barnabás, a járási mezőgazdasági osztály vezetője a premizálási rendszer fontosságáról szólott, s azt tanácsolta, hogy a következő közgyűlésre az állattenyésztés új premizálási rendszerét is dolgozza ki a vezetőség. Véleménye szerint igen hasznos lenne ösztönző prémiumokat kitűzni a takarmánybetakarítás, illetve gyűjtés mielőbbi elvégzésére. Ugyancsak a premizálási rendszer előnyeit igyekezett megvilágítani Macskás Bertalan is, aki arra kérte a tagságot, fogadják el a premizálási rendszert, s meglátják, hogy milyen előnyökkel jár majd ez számunkra az új gazdasági évben. A KÉSŐ DÉLUTÁNI | órákig tartó közgyűlésen végig figyelemmel hallgatta a szövetkezet tagsága a beszámolót, a felszólalásokat és a javaslatokat. Természetes ez, hiszen a saját sorsukról, a saját életükről és munkájukról volt szó, s ez mindannyiuk elsőrendű, közös érdeke. Császár István valamint a kapásnövények családonkénti megművelésér*. Ügy tervezzük, hogy a kukori* cát 33 százalékos, a zöldségféléket pedig 37—40 százalékos arányban kiosztjuk a tagoknak, attól függően, hogy milyen növényről van szó. A kertészetben is a részesművelést vezetjük be, de gondoskodunk a premizálás elvének érvényesüléséről is. Arra gondoltunk — természetesen ez még csak terv —, hogy az állattenyésztőknek az idén már biztosítjuk a 35 forintos garantált munkaegységet. A szarvasmarha-gondozóknak napi egy liter tejet, míg a .sertésgondozóknak minden 100 malac után egy malacot adunk prémiumképpen, amit a termelőszövetkezeti tag kérésére pénzben is kifizetünk. — Hogyan állnak a kapásnövények kiosztásával? — kérdem. — Az előző évek hangulatát figyelembe véve, nyugodtan elmondhatom, hogy jól. Tavaly a vezetőség, de a tagság is leszavazta az eredményességi munkaegységelszámolás alkalmazását, de ebben az évben már a tervezett 470 hold kapásterület 60 százalékára kötöttek szerződést a tagok a szövetkezet vezetőségével. Amikorra ténylegesén is munkára kerül a sor, szövetkezetünkben nem lesz egy négyszögöl terület sem a kapásnövényekből, amit ne családi művelésben dolgoznának meg a tagok. 2450 holdas a közös gazdaság, 110 munkabíró, rendszeresen dől« gozó tagunk van, így, bizony, gondot jelent a földek megművelése. Nem is beszélve arról, hogy 1961-ben is engedéllyel, vagy anélkül 130 tsz-tagról tudunk, aki elment dinnyésnek az ország és a megye különböző területére. A szerződések kötésével viszonylagosan meg tudjuk akadályozni- ezt a nagy népvándorlást, hiszen minden embernek lesz munkája éppen elég a nyár folyamán, s így a rendszeresen dolgozó 110 tag mellé a családtagok is felsorakoznak. — SZERETNÉM elmondani azt is — folytatta a főkönyvelő —, hogy ebben az évben folytatunk majd brigádmunkát is. Azaz régi, hagyományos munkaegységes művelést folytatunk azokkal, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak területet vállalni. — Milyen eredményeket várnak az új módszerek alkalmazásától? — Sokkal nagyobbakat, mint 1961-ben elértünk. Bízunk már az újban, hiszen a helyi példa azt mutatja, hogv érdemes úgy gazdálkodni, mint ahogy a Petőfiben is tették. Reméljük, hogy egy év múlva már nagyobb eredményekről számolhatunk be. mint a község másik termelőszövetkezete — mondotta Józsa József főkönyvelő. Az elmondottakhoz még csupán annyi a hozzáfűzni való, hogyha nem Is az első évben, de a másodikban végre megindult a „jégzajlás” a órányi Üj Élet Tsz-ben is. Tanultak a múlt hibájából, a régihez való görcsös kapaszkodásból, és úgy igyekeznek majd dolgozni, hogy az idei évet nagyobb nyereséggel záriák, mint az 1961-et, és többet osszanak majd egy-egy munkaegységre, mint amit terveztek, — mert mint mondják: haladni kell a korral, hogv le ne maradjunk. A CSÁNYI Üj Élet Termelőszövetkezetben ez volt a legnagyobb tanulság, amit leszűrtek az 1961-es esztendő gazdálkodásából. Fazekas István Túlteljesítették az állattenyésztési tervet A ludasl Üj Élet Termelő- szövetkezetben az idén a zárszámadások eddigi eredményei szerint 40 forintot osztanak egy munkaegységre. A jó eredmény részben annak is köszönhető, hogy a tsz-ben túlteljesítették az állattenyésztési terveket. A sertésállomány például jóval nagyobb lett a tervezettnél, meghaladja a 600 darabot, így terven felül 80 sertést adhattak le. A 90 férőhelyes növendékistálló felépítése-a szarvasmarhatenyésztési tervek túlteljesítésér* adott lehetőséget.
