Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-14 / 11. szám

9

NEPÜJSAG

1962. január 14., vas»’*"»«

i

Gondolatok egy Gárdonyi-tanulmány olvasása közben

E lap hasábjain jelent meg Okos Miklós készülő Gárdonyi-tanulmányából egy részlet, amely az író Isten rabjai című regényének elemzését kísérelte meg. (1962. január 7.) A tanulmány részletének megjelenése késztetett arra, hogy — mint Gárdonyi életművének szerény tanulmányozója — néhány megjegyzést fűzzek a regény elemzéséhez, és rámutassak a tanulmány irodalomszemléleti hiányosságaira. Nem vitaszándékkal írom ezeket a sorokat — habár arra is kész vagyok —, de a marxista irodalomszemlélet igénye és az író szere- tete, tisztelete adta kezembe a tollat.

A tanulmány szerzője idézi dr. Dudek János egyetemi tanár sorait, amelyek keményen bírálják Gárdonyi regényét. Dudek elfogultsága nyilvánvaló, habár az idézett résznek is vannak figyelemre méltó megállapításai. Különösen azok, amelyek arra vonatkoznak, hogy Gárdonyi nem hatolt be a kor leikébe, a XIII. század atmoszféráját csak felvillatva tudja éreztetni. Dudek bírálata, amely bizonyára ismert az irodalmi körökben, már indulásában félrevezette a tanulmány szerzőjét. Nem lépett fel a szélesebb koncepció igényével, s meg sem kísérelte, hogy Gárdonyi regényét a történelmi regény és különösen a magyar regény fejlődésének folytonossága felől megközelítse. Az Isten rabjai még akkor is történelmi regény, ha az író nem törekedett a XIII. századi társadalmi viszonyok szélesebb ábrázolására. Márpedig a történelmi regény 1908-ig, tehát az Isten rabjai megjelenéséig, sajátos fejlődésen ment keresztül. AZ 1848-as forradalmak bukása után a polgári ideológusok ' — felismerve osztályuk

szomorú jövőjét — lemondtak a társadalmi ellentétek feltárásáról, a fejlődés elméletét mellőzték, s a történelem puszta anekdoták gyűjteménye lett. A letűnt történelmi nagyságot az írók a történelmi regényben álmonumentális dekoratív díszletekkel pótolták.

A magyar regény fejlődé- ** se ettől eltérően speciális jelleggel bír: az igaza magyar regény a reformkorban Jósika Abafijával a történelmi regény műfajában született meg. Ennek oka a reformkor nemzetébresztő, a régi dicsőséget felelevenítő tendenciája volt. Eötvös József figyelemre méltó elveket állapított meg a történelmi regény írására, de a történelmet, népszerűsítő írói elvének nem akadt folytatója a szabadság- harc bukása után. Kemény Zsigmondnál jól megfigyelhető a néptől való elfordulás, történelmi regényeiben modern erkölcsi konfliktusokat boncolgat, gyakran vallási formában. Jókainál a reformkor nemzetébresztő romantikája élt tovább, s nála — Király István szerint — ,.a történelem hitelesítő keret volt csupán, a csillogó, harmatos mese számára". Eötvös egészséges realizmusát megakasztotta .a szabadságharc bukása. Jókai hatása óriási volt, és Mik- száthnál sem a történelmi élményhez kapcsolódó konfliktus figyelhető meg történelmi regényeiben.

Gárdonyi a maga módján szintén részese volt annak, hogy a nagy magyar regény a századvégen nem született még. Okos Miklósnak ebből a szempontból kellett volna elemeznie az általa emlegetett Mikszáth—Gárdonyi-iskola irodalomtörténeti jelentőségét, amely „írói iskola” emlegetése lyen formában teljesen homályban hagyja a tanulmány szerzőjének elgondolásait,

logy tulajdonképpen mit is ért ő ez alatt az irodalmi iskola alatt. Azt kellett volna kimutatva, hogy Gárdonyi legjobb történelmi regényében, az Egri csillagokban — amely realizmusának legsikerültebb

alkotása — jó érzékkel ábrázolta az egyéni konfliktusok összefonódását a nemzeti konfliktusokkal Bornemissza Gergely sorsában (de ott sem a társadalmi osztályok ellentmondásában). Az Egri csillagokban az író csokorba kötve adja korának problémáit: Habsburg-ellenesség, a -nemesség bírálata, antiklerikaliz- mus. Ezeket transzponálja át a XVI. századba a két történelmi korszak hasonlóságának felismerése alapján. Az#alakok vérbő, cselekvő, igazi emberek.

E

zt az utat azonban Gárdonyi nem tudta végigjárni. Az osztályellentmondások ábrázolásáig nem jutott el — ennek Is megvan az oka, de itt nincs alkalom kifejteni —, sőt, lemondott arról az ábrázolási módról is, amit az Egri csillagokban produkált. Az Isten rabjainak megírása már az író alkotó útjának másodig felére esik, amikor Gárdonyi különös világnézete, a lélekvándorlás hite, az egyházon kívüli istenhit műveiben is tükröződik. A világnézeti változást jól mutatja a regény megírásának szándéka. A kilencvenes években, amikor harcos radikalizmusa virágkorát élte, még valóban felháborítónak tartotta szent Margit életét. De 1906-ban már világosan olyan szándékkal közelített Margit királylány felé, hogy megszépíti életét: „A kilencvenes évek közepén került kezembe először a Mar- git-legenda. Érdeklődéssel olvastam el. De borzadva tettem le. Vallási őrültségnek háza volt az, gondoltam és az a . szegény leány annak az őrültségnek legsajnálatosabb áldozata ... Tíz évre rá, 1906 nyarán olvasok rövid idézetet a Margit-legendából, amelynek eltörlését kívánta volna szent Margit, ha a kéziratot az ő élete folyamán írják .., Nem sokkal szebb volna-e, ha valaki úgy írná meg szent Margit életét, ha azokat a vonásokat emelné ki belőle, amelyek szépek. Hiszen a legenda tele van a szívbéli nemesség és jóság vonásaival is.” (Gárdonyi József: Az élő Gárdonyi. II. 146—147. Idézet az írótól.) Gárdonyi egy ember életét állította előtérbe, de az Isten rabjaiban közel sem tudta ösz- szekapcsolni úgy az egyéni konfliktust a társadalom konfliktusával, mint ahogyan azt az Egri csillagokban megkísérelte. Az Egri csillagok még közelebb áll az eötvösi történelmi regényhez, de A láthatatlan ember és az Isten rabjai inkább a dekoratív pompájú történelmi regény visszahatásaként keletkezett új történelmi regényhez hasonlítanak, amely Conrad Ferdinand Meyemél is megfigyelhető. Gárdonyi így fogta fel késő^1 * * * * *' a történelmi regény feladatát: az Isten rabjaiban már nem azt kereste, hogy egy nép sorsa mivé alakul a középkor barbarizmusa idején, hanem az érdekelte — Schöpflin Aladárt idézzük —, hogy mivé alakul egy ember élete egy bizonyos korban. A történelem itt már másodsorban fontos a magánügyek mögött. (Nyugat. 1922. 1245. lap.) Ezzel pedig lemondott a realista erejű regényről is.

S

ajnos. Okos Miklós tanulmányában nem vette figyelembe a történelmi regény sajátos fejlődését, így a közölt tanulmány a Dudek- féle bírálat ellen intézett magyarázkodás marad. Mert az Isten rabjai nem készült „leleplező szándékú munkának”. Margit életében a történelem csak annyiban fontos, hogy belejátszik-e életébe. vagy sem? Igazat kell adnunk a Lehotai álnév alatt megnyilatkozó Kosztolányinak, hogy olyan ez a regény, éppen a szépítő szándék miatt, mintha az író egy szivárványos templomüvegen át nézné a világot. A királykisasszony meseszerü, ibolyaszemű, légiessé válik, a hihetetlenül sok szenvedés valószínűtlenné teszi: „A violás pluviálék, pezsgőszinű, meggypiros-kénsárga díszruhák alatt valami durván és megindító- an emberit keres a kritikua,

de hiába ... Nem ezt vártam! ; A fanyar, kesetnyés középkort ] akartam látni, vézna, beteg szenteket, akik stilizáltságuk- ban is emberek maradnak.” (Kosztolányi: írók, festők, tudósok. I. Szépirodalmi, 1958 és A Hét 1908. 23. szám.)

A regényt az egyházi körök még dicsérték is. A Katolikus Szemle kritikusa is elismerőleg szólt Gárdonyi regényéről. Az egyház sokkal korábban, meggyőződött Gárdonyi egyházellenes magatartásáról, amikor a kilencvenes években megjelent a Lámpás a Nemzeti Iskola hasábjain, amikor a Budapesti Szemlében Gyulai Pál éles kirohanást rendezett az Ygazság a földön című legenda ellen, amely már 1896-ban keményen pellengérre állította a papokat. Gárdonyi életében bekövetkezett változás nem fokozta antiklerikalizmusát,

mert hiszen nehéz lenne elképzelni, hogy Halászy Cézár és Paluscsák Pál (a tanulmányban Pulcsák Pál) tudós dominikánus segítséget adtak volna egy egyházellenes munkához. Az viSzont, hogy a regényből kiolvashatjuk a kolostori élet sivárságát, a realista író művészetére vall. Világnézete messze állt attól, hogy 1908-ban isten földi képviselőit bírálta volna, de a realista írói ábrázolás igénye túllép a világnézeten is. Nem első eset a polgári írók között.

1/ ár az is, hogy Okos Mik- lós éppen azzal foglalkozik a legkevesebbet, ami érték a regényben: a részletekben felvillanó realista írói ábrázolás. Például Bajcsi jellegzetesen középkori nemesi figurája, vagy Jancsi gyermekkorának megkapóan hiteles, üde rajza, stb. Valóban, Jancsi sorsa példázza az elvágyódást ebből az életből, de maga az író is Margitra fordítja az olvasó figyelmét: „Hogy a munkám főalakjául Jancsi frátert tettem, annak magyarázatát fölöslegesnek vélem. Munkácsy Krisztus Pilátus képénél is előbbre van téve egy jelentéktelen római katona, mégis Krisztus marad a főalak”.

Gárdonyit szent Margit alakja már a kilencvenes években is foglalkoztatta, ö maga elvált feleségétől, ha a bontóper döntését 1909-ben mondtál? is ki, szívében egy szerencsétlenül végződött budapesti szerelem keserűségével, amelyről Feszty Árpádné könyvében olvashatunk (Fesztyné: A tegnap. Bp„ 1924.), nem valószínű, hogy Tóth Ilona közelsége indította volna szent Margit „végtelen jóságának” bemutatására. Margit királylány alakja egyszerűen 1908-ra formálódott regénnyé, és mi pedig hitetlenül fogadjuk azokat az újabb kutatásokat, amelyeket Okos Miklós hangsúlyoz.

árdonyi regénye mint ” üde, költői alkotás részleteiben nagyszerű, az író jelentős alkotása. A teljesség azonban azt kívánja a tanulmány szerzőjétől is, hogy ne elégedjék meg a régi irodalomtörténetírás szokványos módszerével, a cselekmény közlésével, és valóban összefüggésében, az írói életmű egészében és a műfaji sajátságok teljességében értékelje az írót. Gárdonyiról már nagyon sokat írtak,' de sokan felszínesen. Az értékelő munkák egész tömkelegé létezik, s még mindig létezik a Gárdonyi-probléma is. Meg kell mondanunk, hogy igényesebben kell az írói életműhöz nyúlni, le kell ásni Gárdonyi világnézeti fejlődésének legmélyebb gyökeréig, mert csak így lesz érthető az a törés, amely írói alkotó munkájában bekövetkezett. Igényesség és tárgyilagos igazságosság vezesse a tanulmány szerzőjét, aki meg akarja keresni az író értékeit és végre hiteles Gárdonyi-képet akar kialakítani. Nem tudom, hogy a szóban forgó tanulmány többi része milyen igényességgel készül, de a közölt részlet hibái mutatják, hogy ezzel a módszerrel nem lehet hiteles képet kialakítani Gárdonyi Géza életéről és munkásságáról.

Nagy Sándor

Az NDK nemzetvédelm* miniszterének

rádióbeszéde

Igor ör’ov bommentára a washiit” oni angol—amerikai leválásodéi

Csőmbe amerikai megbízottja zavarbahozía

a washingtoni külügyminisztériumot

Csőmbe csendőrei ENSZ segédlettel iakoltattak ki Baluba-családokat

A Pravda cikke a SEATO kambodzsai provokációiról

Willy Brandt, Nyugat-Ber- lin harcias főpolgármestere, buzgón igyekszik elhitetni a világgal, hogy a Német Szövetségi Köztársaság ragaszkodásának a Nyugat úgynevezett berlini jogaihoz, az égvilágon semmi köze sincs a revansista-militarista törekvésekhez. Brandt úr nagy buzgalmában egyre-másra invitál meg nyugati közéleti személyiségeket a „frontvárosba”.

Legutóbb Brandt úr kezdeményezésére — teljesen jogtalanul — Nyugat-Berlinben ülésezett a nyugatnémet városok polgármestereinek konferenciája. Ezt az alkalmat sietve arra is felhasználta, hogy meghívják Nyugat-Ber- linbe több külföldi város vezetőjét is.

bevezetését egyre erélyesebben követelték.

Az NDK ezentúl is mindent meg fog kísérelni a németországi feszült helyzet enyhítése érdekében, de meghoz minden olyan intézkedést is, amely szocialista hazánk védelméhez szükséges, mindaddig, amíg a'r őrültek Bonnban le nem tesznek hódító terveikről — fejezte be beszédét Hoffmann miniszter. (MTI) \

létről van szó az ENSZ-köz- gyűlés január 15-én folytatódó 16. ülésszaka előtt. Viszont ismeretes, hogy ezt a kérdést Kennedy és Macmillan már a bermudai találkozón is érintette.

A gyarmattartók nyugtalan- kodnak. Látják, hogy az EPÍSZ mind gyakrabban válik a gyarmati rendszer elleni harc színterévé, amióta 1960-ban a Szovjetunió kezdeményezésére elfogadták a gyarmati országok és a népek függetlenségének megadásáról szóló nyilatkozatot.

A gyarmattartók táborában fokozódott a zűrzavar, amikor sikerült az ENSZ gépezetét fel- basználniok az indiai területen levő portugál gyarmatok megmentésére. Nem kisebb mértékben aggasztja a NATO-szö- vetségeseket az a kilátás, hogy a holland gyarmattartók elveszíthetik Nyugat-Iriánt.

Bár a washingtoni tárgyalófelek egyazon célra törekszenek — a gyarmattartók uralmának visszaállítására az ENSZ-ben, nyilván eltérő terveik vannak ennek elérésére. A dolog lényege természetesen nem az, hogy Washington Londonnál nagyobb mértékben gondoskodik leplezési eszközökről. Az ENSZ ..átszervezésére” előterjesztett amerikai terv sok tekintetben" nem elégíti ki az angolokat. Londonban, mint a Daily Mail rámutat, attól tartanak, hogy ez a terv „amerikai politikai ellenőrzést biztosít az ENSZ-ben, amerikai pénzügyi ellenőrzésen keresztül”, de figyelmen kívül hagyja Anglia és a többi NATO-szövetséges érdekeit. Az angol—amerikai civódás azonban nem változtat közös feladatuk lényegén, nevezetesen azon, hogy torlaszt akarnak emelni az Egyesült Nemzetek Szervezetében jelentkező egészséges új áramlatok útjába. (MTI)

MOSZKVA (TASZSZ): Igor Orlov, a TASZSZ kommentátora írja:

Washingtonban angol—amerikai tárgyalások folynak „az ENSZ tevékenysége megjavításának módszereiről”. Mindkét részről tekintélyes küldöttségek vesznek részt a megbeszéléseken. Nyugat legjobb diplomáciai elméit vetették be, hogy további eszközöket és módszereket kutassanak fel, amelyek segítségével harcolhatnak az ENSZ-ben az anti- kolonialista és antiimperialista erők befolyásának növekedése ellen.

Hivatalos körökben azt bizonygatják, hogy csupán a . szokásos” stratégiai értekezTTira—nr»-|rrnii i

a dominikai fővárosban

zetőjének haladéktalan szabadon bocsátását követelte, akit, a hírek szerint, az amerikai Florida-állambeli Miami városában tartanak fogva. A tüntetők elégettek egy amerikai zászlót és megrongálták az amerikai konzulátus egyik gépkocsiját. (MTI)

utalt arra, hogy az NDK önkéntesen csökkentette néphadseregének létszámát 90 000 főre. Ennek kapcsán azt is hangsúlyozta, hogy hosszú éveken át lemondtak az általános katonakötelezettség bevezetéséről, habár a közársaság dolgozói az ország szuverén jogainak és a honvédelmi szükségszerűségeknek megfelelően az általános hadkötelezettség

BERLIN (ADN): Heinz Hoffmann, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere péntek este rádióbeszédet mondott és katonaipolitikai szempontból értékelte a jelenlegi helyzetet Németországban. A nyugatnémet kormány politikáját a háború előkészítésének minősítette,

amellyel a második világháború eredményeként bekövetkezett helyzetet akarja erőszakkal megváltoztatni és Európában a hatalmat megszerezni. Elmúltak azonban azok az idők, amikor a monopóliumok urainak egy kis csoportja az egész népnek parancsolhatott és más népek ellen a háborúba kergethette. Ma ezekkel a kártevőkkel egy szilárdan megépített és a néppel szoros egységbe forrott szocialista állam áll szemben, amely hatalmával 1 és katonáival az egész nemzet 1 békés érdekeit megvédi a nyugatnémet militaristák ellen és ; elháríthatatlan akadályokat • gördít útjukba.

A miniszter emlékeztetett a \ Német Demokratikus Köztár- \ saság által múlt év augusztus 1 13-án hozott védelmi intézke- 1 désekre.

Hoffmann beszélt arról, hogy a Német Demokratikus i Köztársaság már sok javasla- 1 tot tett a németországi helyzet enyhítésére. A többi között

Amerikaellenes tüntetés

SANTO DOMINGO (MTI):

Amerikaellenes tüntetés zajlott le pénteken az Egyesült Államok santo domingói konzulátusának épülete előtt. A főleg fiatalokból álló tüntető csoport Lopez Molinónak, a novemberben betiltott dominikai népi mozgalom pártvevel elősegítette, hogy 130 ka- tangai csendőr rajtaütésszerűen megszállja Elisabethville egyik, a közelmúltban lakatlanná vált villanegyedét és mintegy 100 villából kilakoltassa azokat a baluba családokat, amelyek nyomorúságos ládaviskóikat igyekeztek felcserélni emberi lakhelyre. (MTI)

MOSZKVA (TASZSZ): J

Jasznyev, a Pravda pnom-pen- hi tudósítója jelenti: a thaiföldi és délvietnami légierők gépei — kihasználva, hogy a békeszerető Kambodzsának n;ncs megfelelő légvédelme — több alkalommal kambodzsai terület fölé repültek, légifelvételeket készítettek katonai és ipari objektumokról, rettegésben tartják a határmenti terület lakosságát. Ha figyelembe vesszük — írja Jasznyev —, hogy ezeket a Kam- bodzsa-ellertes provokációkat a bangkogi és a saigoni sajtó hazug hírverése kíséretében hajtották végre, akkor világos, hogy a SEATO-tömb Kambod- zsa-ellenes kampányának új szakaszáról van szó.

A provokációk stratégiai célja, hogy eltávolítsák a politikai színtérről Szihanuk herceg kormányát, kiszakítsák Kambodzsát a semleges országok köréből és bezárják a SEATO láncát a indokínai félszigeten.

A helyszíni tudósítás a továbbiakban ismerteti, hogy a kambodzsai nép nagy éberséget tanúsít agresszív szomszédainak mesterkedése:vel szemben. Norodom Szihanuk kambodzsai államfő kijelentette, ha a háború elkerülhetetlenné válik, akkor Kambodzsa a7, utolsó emberig harcolni fog függetlenségéért, szuverenitásáért és semlegességéért,

(MTI)

tdő'ái*«« V rnlr«

A Meteorológiai Intézet jelenti:

Várható időjárás vasárnap estig: Felhőátvonulasok, többfelé kisebb eső, a hegyekben havaseső vagy kisebb havazás. Mérsékelt, időnként élénk délnyugati, nyugati, majd észalrnyugati szél.

Várbr'é .—fc-gr'ahb nappali hő- m értsék!-tt plusz 2—plusz 6 fok, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz l—plusz 2 folt között. (MTI)

Brandt úr törököt fogott..,

i Az illusztris társaság számára szervezett sajtóértekezleten felszólalt Lúri Teoman

török tábornok, Ankara főpolgármestere is. A magasrangú vendég sietett kijelenteni, hogy ő megérti a nyugatnémetek és a nyugat-berliniek politikáját. Megérti, jobban, mint bárki más. Hiszen mint büszkén hangoztatta

— ő régi militarista családból származik és nagyra- becsült tanítómesterei a régi német tábornokok voltak”.

A döbbenetes csend, amely- lyel a jelenlevők a tábornok főpolgármester őszinte szavait fogadták, nyilvánvalóvá ilette. hogy Brandt úr most

igazán törököt fogott...

Lehel Miklós

WASHINGTON. Washingtoni UPI-jelentés szerint pénteken újabb részletek kerültek nyilvánosságra a szenátus belbiztonsági albizottságának hétfőn tartott üléséről, amelyen Struelenst, a Csőmbe ka- tangai diktátor' New York-i „tájékoztató irodájának” belga állampolgárságú vezetőjét hallgatták meg.

Az ülésen elhangzottakból kiszivárgott részletek szerint Struelens szemébe mondta az albizottság tagjainak, az amerikai külügyminisztériumtól kapott megbízást bizonyos közvetítésre Kongóban. ■

Struelens vallomása kínosan érintette az amerikai külügyminisztériumot, amely szavakkal Adoula központi kormányát támogatta.

NEW YORK. Az ENSZ , titkársága pénteken este közleményt adott ki, amely bejelenti, hogy „helyreállt az együttműködés’ Csőmbe csendőrei és; az ENSZ egységek között. A közlemény szerint január 14- én 40 ENSZ-katona jelenlété-