Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-04 / 2. szám

**-ÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK J Gombavató AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 2. szám ARA: 50 FILLÉR 1962. január 4., csütörtök Jogtalan előny A termelőszövetkezeti gazdálkodás megteremtésé­vel az emberek gondolko­dása nem változott meg egy csapásra, az egyéni gazdál­kodás szülte önzés, nyerész­kedési vágy még ma is jó néhány embert ösztönöz ar­ra. hogy a közös vagyonból ilyen, vagy olyan módon, „szerezzen” valamit, hogy nem éppen becsületes mó­don növelje jövedelmét. Vannak, akik abban re­ménykednek, sikerült titok­ban néhány öllel megna­gyobbítani a háztáji terüle­tet. vagy néhány kiló szé­nát, abrakot szerezni a ház­táji állatállománynak. Má­sok a sógorság, komaság segítségével olyan munkára kerülnek, ahol kevés verej­tékkel sok munkaegységet lehet szerezni, vagy egy-két fekete fuvarral gyarapod­hatnak. Ismeretesek az olyan és hasonló esetek, ami Gyön­gyöshalászon is megtörtént, hogy a család tagjai más­más termelőszövetkezetbe léptek be, s mindegyikük ige­nyelt háztáji területet. így két-három holdnyi kis ma­gángazdaságot hoztak össze maguknak. Ézek az esetek azt mutat­ják, hogy eléggé gyakoriak még az ilyen esetek és igen sokféle módját ismerik az emberek a különböző jog­talan előnyök megszerzésé­nek. Vannak, akik úgy köny­velik el ezeket a manőve­reket, hogy „istenem, mi­nek erre szót vesztegetni, .ügyes’ emberek mindig voltak, s mindig lesznek, nem pusztul bele a szövet­kezet, ha egy-két kiló szőlőt, vagy krumplit hazavi- szünk”. Akik mentegetni akarják őket, azt mondják rájuk: ügyeskedők. De ha való ar­cukat nézzük, ha az általuk okozott kárt fölmérjük, kide­rül, hogy kártevőkkel van dolgunk. Kártevőkkel, akik a többiek rovására növelik egyéni hasznukat, akik ál­tal az ellopott egy-két kilók mázsákká és tonnákká nő­nek, s akik nyugodtan ga­rázdálkodnak azokban a termelőszövetkezetekben, ahol az „elnéző” emberek nem lépnek fel ellenük eré­lyesen. Az ügyeskedők, a kárte­vők, akik ugyan személyen­ként nem nagy mennyiséget visznek el a közös vagyon­ból, de összességükben még­is nagy kárt okoznak, nem­csak azzal vívják ki az em­berek elítélését, hogy tény­kedésük nyomán csökken a közösség jövedelme, de az­zal is, hogy „ügyeskedésük” bántja a becsületes emberek igazságérzetét, akik szor­galmukkal igyekeznek jólé­tüket növelni, nem eszük csavarosságával, apró kár­tételekkel. S mivel a jogtalan előnyt élvezők ilyen kettős kárt okoznak a termelőszövetke­zetekben, de máshol is, úgy hisszük, ez elegendő alapot ad arra, hogy ne hunyjunk szemet tevékenységük fö­lött. hogy támogassuk a be­csületes és önérzetes embe­rek harcát az ügyeskedőkkel szemben, hogy az idén ke­vesebb bosszúságot okozhas­sanak. s nagyobbat léphes­sen előre a szövetkezeti pa­rasztság — gondolkodás- módjának megváltozásában is. Háromnapos továbbképzés a I IT-előadók részére A megyében dolgozó TIT- előadók részére háromnapos továbbképzést szervezett a He­ves megyei Tanács művelő­désügyi osztálya, a TIT me­gyei elnöksége és a Heves me­gyei Népművelési Módszertani Tanácsadó. A bentlakásos to­vábbképzés tegnap kezdődött az egri Városa Művelődési Házban, ahol délelőtt kilenc órai kezdettel Orosz Lajosné, a budapesti központi pedagógiai szakosztály titkára A felnőt­tek közötti ismeretterjesztés lélektani kérdéseiről és Az is­meretterjesztő munka haté­konyságáról címmel tartott előadást. Csütörtökön és pén­teken az előadásokat szakcso­portok szerint tartják meg. Az előadásokat filmvetítés követi. Nagy Sándor: KÖNYVESPOLC ★ Guzi M.—Becze K.: AZ 57 081-ES LÉGIONISTA ★ Dr. Ábrányi István: 40 000 KILOMÉTER A TÁVOL-KELETEN ★ bAnyászhiradó ★ MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ ★ HÍREK — SPORT A marxista közgazdaságtu­domány fejlődése szükségessé teszi, hogy megszervezzék a közgazdászok tervszerű to­vábbképzését. Erről adott ki utasítást a művelődésügyi mi­niszter. A továbbképzés tanfolyamo­kon történik, amelyek a köz- gazdasági munkaterület lénye­ges és időszerű elméleti és gyakorlati problémáit ölelik fel. A továbbképzés szervezé­sével és irányításával kapcso­latos feladatokat a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem látja el. E feladatok A tavalyi sikertelen széngyalus kísérlet után — az idén homokréselővel próbálkoznak Egeresehiben Az Egercsehi Bányaüzem ta­valyi műszaki- fejlesztési ter­vének legjelentősebb pontja a Il-es telepi frontfejtések jö- vesztésének és rakodásának gépesítése volt a PL—2. típusú csehszlovák széngyalú segítsé­gével. A gép számára kedve­zőtlen mellékkőzet-viszonyok és a szén nagy keménysége miatt a kísérlet nem zárult jó eredmén/iyel. Az üzem vezetői azonban az első sikertelen kí­sérlet ellenére sem mondtak le a Il-es telepi frontfejtések jö- vesztésének és rakodásának gépesítéséről. Az itt dolgozó bányászok kívánságára most homokréselő alkalmazásával próbálkoznak. A közeljövőben sorrakerülő kötélréselési kísér­letektől sokat várnak; a kísér­letek eredményessége esetén az egyik legnehezebb munkától mentesülnek a bányászok. Megtartották a hagyományos gombavatókat megyénk középiskoláiban. Egerben a Gárdonyi Géza Gimnáziumban különösen érdekes, igazi diákhumorból összeállított műsor előzte meg az avatást. Tréfák, paródiák és optimista diákelképzelések jelentek meg a színpadon. Kovács Jutka önkritika az osztályról című monológját osztatlan sikerrel adta elő. Képünkön a közgazdasági technikum három negyedikesét, Goretich Editet, Erdei Ka­talint és Lazúr Gyulát mutatjuk be, '/^vWWWSAVSAAAAAAAAAAAAApAAAA/ , 300 ezer forint saját erőből Az erdőtelki Űj Élet Terme-< lőszövetkezetben az elmúlt év-í ben jelentős összegéket fordí­tottak beruházásra. Az állami! hitelekből történt építkezés és! vásárlás mellett nagyobb ősz-! szeget ruháztak be a szövetke-! zetiek saját erőből is, mintegy! tizenhat százalékkal többet,* mint az élmúlt esztendőben. Saját erőből épült fel többek; között a sertésszállás, bővítet-; ték a fiaztatót, kisebb - gépeket; vásároltak. A termelőszövet-; kezet 1961-ben mintegy 500; ezer forintot fordított saját* erőből a közös épületek, fel­szerelések' bővítésére. Jelentős munkák kendődnek a szarvaskői szénbányában A szarvaskői szénbányában az elmúlt évben nem ' nagyon törődtek az elővájásokkal, fel­tárásokkal, amely pedig a bá­nya jövőjének szempontjából igen jelentős. Ez évben várha­tó némi változás ezen a téren; a tárói fővonal mezejében levő 12. számú fúrólyuk ugyanis feltehetőleg új telepet talált. Ennek igazolására bányabeli kutatófúrásokat végeznek majd, s megfelelő eredmény esetén hozzáfognak az új telep művelési tervének előkészíté­séhez is. Az új telep „megku­tatását” a tárói fővonalról in­dítandó kutatóvágattal kívánják segíteni. is elő ­A Szilágyi Erzsébet le­ánygimnázium tanulói is a hu­mor és a jó­kedv jegyében tartották meg gombavatóju- kat. Képünk azt a pillanatot ábrázolja, arpint az osz­tályfőnök a TV/c osztályo­sok mellére tű­zi a jelképes gombot. (Foto: Kiss Béla.) ? AA/VAAA/VAA/V'AAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VWVAAAAAAAAA/VAAAAAAAAAAA/WVVW Szakmunkásképzés Tarnabodon Mint megyénk több közsé­gében, Tarnabodon is meg­kezdte munkáját a mezőgazda- sági akadémia, amely három­esztendei oktatás után szak­munkásvizsga letételére készí­ti elő a részvevőket A község­ben igen nagy az érdeklődés az akadémia iránt, már az el­ső előadáson nyolcvan terme­Elkészültek a zárszámadási beszámolók a füzesabonyi járásban Teljes erővel folynak a zár- számadási munkák előkészüle­tei a füzesabonyi járás terme­lőszövetkezeteiben. A járási tanács mezőgazdasági osztá­lyának könyvelői és a többi szakemberek kellőképpen fel­készültek a nagy munkára, te­vékenységüket összehangolták a Nemzeti Bank szakemberei­vel. A szövetkezeti könyvelő­ket és vezetőségi tagokat idő­ben tájékoztatták a zárszám­adási teendőkről, és ezután mindenhol megkezdődött a •ározás, a pénzügyi beszé­lő készítése. Január elejétől minden szö­vetkezetben megkezdik az el­készített pénzügyi, gazdasági és termelési beszámolók felül­vizsgálását. s ugyanekkor ke­rül sor azok megerősítésére, il­letve jóváhagyására. A zár- számadási közgyűlések február elején kezdődnek, és rövid időn belül minden szövetke­zetben lezajlanak majd. A szö­vetkezetek közül elsőnek a me- zőtárkányi Szabadság Tsz tart zárszámadási közgyűlést, majd ezt követik az egeríarmosi Rá­kóczi, a kornpolti Búzakalász, és a mezőtárkányi Dózsa ter- melősaöveikezetek zárszámadá­si közgyűlései. Az elmondottak­hoz hozzátehetjük még, hogy az 1962-es évtől kezdődően az eredményesebb gazdálkodás ér­dekében a járás 25 termelő- szövetkezetében bevezetik majd az önköltségszámítást. A szövetkezet vezetői így ponto­san meg tudják majd állapíta­ni, mennyiért állítottak elő egy mázsa búzát, egy liter te­jet, stb. E fontos gazdasági mutatószámok segítségével tervszerűbb és minden bizony­nyal .eredményesebb munkát tudnak majd végezni a jövő­ben. lőszövetkezeti tag — asszonyok és férfiak — jelent meg. Az idén, az akadémia első évében a növényvédelemről, az állat- tenyésztésről, az üzemszerve­zésről hallanak előadásokat többek között. Az előadásokat érdekesebbé, könnyebben ért­hetővé teszik azzal, hogy min­den esetben kisfilmeket is ve­títenek az előadás tárgyköré­ből. = AZ EGERCSEHI Bánya­üzemben 1961 első hat hónapja során 67 újítást nyújtottak be a dolgozók, ebből 14-et fogad­tak el, s tíz újítást vezettek be. Z£T t£L Kikeltek az első kisesibék A Füzesabonyi Állami Gaz­daság keltetőjében napvilágra kerültek az első kisesibék. A gazdaság keltetőállomásának első „termése” 20 ezer kiscsi- be, egy részüket már el is szál­lították a Hevesi Állami Gaz­daságba. A többit a gazdaság baromfitelepén nevelik fel, hogy minél hamarabb szállít­hassanak rántani való csibét a fogyasztóknak. A keltetés most már folya­matosan történik, s a gazdaság keltető állomása a saját szük­ségleten felül biztosítja a töb­bi állami gazdaságok napos­csibe ellátását is. Régi kívánságuk az egri ( taxisofőröknek és a taxira várakozó utasoknak, hogy a líceum melletti taxiállomás területét lesalakozzák. A taxiállomás jó időben nem jelent problémát, viszont eső és enyhe tél esetén ha­talmas 'sár borítja a terüle­tet a gépkocsivezetők és a taxira várók nem kis bosz- szúságára. Nem beszélve arról, hogy a naponta tisz­tára mosott kocsik belsejét alaposan megtöltik sárral. Mivel az AKÖV szállítás­sal is foglalkozó vállalat és j a salakot ingyen is be lehet szerezni — az egész csak az AKÖV illetékeseinek jóin- i dulatán múlik. Reméljükl jóindulatukkal í rövidesen örömet szereznek a taxisoknak és utasaik­nak ... i Megszervezik a közgazdászok továbbképzését: megoldásában az egyetem rek- < torát tanácsadó testületként a < közgazdász továbbképzési bi- ? zottság segíti. A tanfolyamokat S — a rektor felügyelete alatt — > a közgazdász továbbképző ta­gozat igazgatója irányítja. Az általános esti tanfolya­mokon olyan általános köz- gazdasági, elméleti és gyakor­lati kérdéseket tárgyalnak, .amelyek a népgazdaság külön­böző területein egyaránt fel­vetődnek. A tanfolyamokra a felvétel­hez általában felsőfokú köz- gazdasági végzettség igazolása szükséges. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom