Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-10 / 7. szám
i 1962. január 10., szerda NÉPÜJSÍG 5 Több mint 50 millié forintot ruháztak be 1961-ben salát erőből a megye tsz-ei Alig két hete hagytuk .magunk mögött az óesztendőt, 1961-et, és máris hozzáláttunk az új feladatok végrehajtásához. így, esztendőforduláskor illik — mert íratlan törvénnyé vált már nálunk —, hogy vázoljuk az előttünk álló feladatokat, de ugyanakkor az is kötelezővé vált már, hogy megemlékezzünk az elmúlt év munkasikereiről, az elért eredményekről, és a hibákról is egyaránt. Különösen fontos ez most, amikor 1962. január eiső napjait írjuk a naptárban, és termélőszövetkezeteinkben a szövetkezeti tagok egy elmúlt év zárszámadását készítik elő. Milyen eredményeket értek el 1961-ben a megye termelőszövetkezetei, mennyit tudnak majd osztani egy munkaegységre, mennyit ruháztak be saját erőből, — minderre az egész pontos felelet csak zárszámadáskor derül ki, de a megye mezőgazdasági szakemberei már ma tudnak nyilatkozni a zárszámadási kilátásokról. Munkatársunk az .elmúlt napokban felkereste Kátor Imrét, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának revizorát, és megkérte, hogy a megye termelőszövetkezeteinek zárszámadási kilátásairól nyilatkozzék lapunk olvasóinak. — Mikorra várható a zárszámadás előtti munkák befejezése, hol tartanak jelenleg á feladatok elvégzésében a megye közös gazdaságai? — Az elmúlt napokban fejeződtek be a megye tennelő- szövetkezeteiben a leltározási munkák — válaszol Kátor Imre. — Napjainkban a belső, tehát irodai, számviteli munkákkal vannak elfoglalva a szövetkezetek könyvelői. Most folyik a leltárkönyvek összehasonlítása, a hiányok, avagy többletek megállapítása, s ha szükséges, a felelősök megállapítása is ott, ahol hiány mutatkozik az állóeszközökben. Sok helyen, elkészítették már a földjáradékok megállapítását, és a zárszámadási munkalapok kitöltését is. Hogy mennyi munkát, milyen nagy feladatot ró a zárszámadás előkészítése a megye közös gazdaságaira, szeretném megyei viszonylatban néhány számadattal is bizonyítani. Heves megyében 201 mezőgazdasági, és egy halászati termelőszövetkezet készít zárszámadást. E munkákkal 519 könyvelő foglalkozik, de a leltározó bizottságok és a bevont személyekkel együtt kétezer embert mondhatunk, akik már ezt csinálják napok óta. Aki napjainkban járja a községeket, ennek ellenéré azt ta- oasztaihatja, hogy késő éjszakákig világosak a termelőszövetkezetek irodáinak az ablaóexelleneiája, a t. Ház elnöke, néhány szóval megnyitotta az ülést. Napirenden valamilyen törvényjavaslat, illő a többihez: történetem a Beth- len-korszakban játszódott le. Felszólalásra következik... A képviselő úr beszél. Tavaszi délelőtt, kint sárgán süt a■ nap. A parlament előtt tömött uszály — Becs felé; a felezte vontatóhajó mélyen dudál, a galambok felrebbennek itt, a parton. A képviselő úr beszél. Nem ügyelnek rá, nem érdemes. Műképviselő. Kis növésű, csizmás parasztember, úgy tudják, urasági inas volt, aztán néhány hold föld, most: kisgazda, Mutatóba hozták be a kormánypártba, legyen egy igazi Idsparászt ember is ... A képviselő úr beszél. A büfében több a honatya, mint a teremben. Virsli, sör, fekete: -avanyú ‘bor, pörkölt, világos szivarok. A képviselő úr beszél. A beszéd vége felé tarthat, mert étin, az emelvényen, a házel- •ök rnegnyomja a büfébe szó- •5 csengő gombját. Ez azt je- :.nti: mindenki jöjjön a teambe, mert a parasztocska :tán fontos ember következik, miniszterjelölt, a bethleni párt egyik tekintélye. — Szólásra következik ... Most már ió sokan ülnek a hörpámás képviselői padok- k& Csak a karzatok üresek, kai. Bent papírok fölé hajolva, emberek dolgoznak, mert sok a munka. És erre a feszített ütemű munkára szükség van, hiszen január 10-én már megkezdik a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai a zárszámadások felülvizsgálását, és február 20-ig szeretnék befejezni a zárszámadási közgyűlések lebonyolítását is megyénkben. — Milyen új módszerek bevezetésével gyorsítják, vagy könnyítik meg e munkák elvégzését az elmúlt évekhez képest? — Különösebben új eljárásokról nem beszélhetünk a termelőszövetkezetek könyvelésében, mert azokat a munkafolyamatokat, amiket ezelőtt is el kellett végezni, most is el kell Végezni, csupán a gyakorlatra, a-jártasságra támaszkodhatnak szövetkezeteink. Viszont ebben az évben először, kísérletképpen bevezetik a zárszámadási adatok gépi feldolgozását. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az elmúlt évben is a járási és a megyei apparátusnak sok idejét vette igénybe a zárszámadási adatok feldolgozása és csoportosítása, s így, sokára tudtunk országos viszonylatban pontos adatokat kapni a termelőszövetkezetekről. Az idén e folyamat meggyorsítására, és a járási és megyei apparátus munkájának megkönnyítésére a termelőszövetkezetek adatait országosan. Budapesten gépi úton dolgozzák fel. Gépi úton állapítják meg az állóeszközök és a tagok részesedésének alakulását, a zárszámadási mérleg, munkalapok, illetve a gazdasági beszámolók néhány fontos adatát. Ezért valamennyi termelőszövetkezetre nagy felelősség hárul, mert ha hibás adatokat közölnek, a gép rögtön jelzi, és újra kell számolni, ugyanakkor persze az országos adatok megállapítása is késést szenved. Az elkövetkezendő években egyre több zárszámadási adatot dolgoznak majd fel gépi úton. — Mit mutatnak az előzetes számok? Milyen eredményeket értek el a megye termelőszövetkezetei 1961- ben? — A termelőszövetkezetek fejlődését általában három fő adat ismerete határozza meg. Először az áruértékesítési terv teljesítése, a saját erőből történő beruházás értéke, és nem utolsósorban az egy munkaegységre eső anyagi érték. Talán az utolsóval kezdeném. Megyénkben, átlagban 36 forint 52 fillért terveztek a szövetkezetek egy-egy munkaegységre. Az időjárás kedvezőtlen hatása néhány termelő- szövetkezetünkben tapasztalt helytelen munkaszervezés és munkafegyelem miatt (Sziha- lom, Tarnaörs, Tárnáméra: tJj Erő, Virágzó Tsz) a betervezett munkaegység értékét nem tudják kifizetni. Előreláthatóan 30 forintot tudnak majd megyei átlagban osztani a termelőszövetkezetek egy- egy munkaegységre. Meg kell természetesen említenünk, hogy az 1960 esős őszi időjárás hatása is érezhető a munkaegységérték csökkenésében, hiszen az ez évi terhére történt, nem egy tsz-ben az ősziből lett tavaszi szántás, kukoricatörés, stb. Ennek ellenére azonban sok szövetkezetben a tervezetthez képest többet osztanak munkaegység-részesedést. Nagyrédén, Abasáron, Markazon, az egri Dobóban, Adácson a munkaegység értéke sokkal több, mint amit terveztek. Úgy naivkor többet is ruháztak be, mint amit terveztek. De ez tapasztalható a megye majd minden szövetkezetében. így lehetséges az. hogy megyei szinten . 47 millió forintot terveztek salát erőből beruházni, és ezzel szemben meghaladja az 50 milliót a beruházott szövetkezeti vagyon értéke. A megye termelőszövetkezetei áruértékesítési tervüket lényegében teljesítették. Egyes árukból többet, míg más árukból yalamivel kevesebbet adtak el, mint amit terveztek. Ennek okát az előbbiekben már elmondtam. örvendetes azonban az, hogy szövetkezeteink többségében túlteljesítették áruértékesítési tervüket. S ha ezt az előző évhez hasonlítjuk, megállapíthatjuk azt is, hogy megyénk valamennyi gazdasága óriási léptekkel haladt előre a szocialista nagyüzemmé válás útién. A legközelebbi zárszámadáskor. biztos vagyok benne, nagyon sok meglepő jó eredményről fogunk majd hallani. Jól sikerült az őszi. mélyszántás — nem úgy mint 1980 őszén —, szépen kelték a vetések. nagy ütemben fejlődik az öntözéses gazdálkodás, új és új módszereket vezetnek be a mezőgazdasági termelésben, egyre gyarapodik a gépállomány. és nő a tsz-tapok közösségi szeretete is — fejezte be nyilatkozatát Kátor Imre. — f. i. — — DECEMBERBEN fejezték be a csátiyi kultúrotthon bővítését és a hónap végén s az új évben szinte ugrásszerűen fellendült a kultúráiét. A klubhelyiségekben majdnem minden este van valamilyen rendezvény: filmvetítés, ismeretterjesztő előadás, vagy éppen táncest. Tanulni kell ... hogy merényletet követtek el Sukarno, indonéz köz- társasági elnök ellen. Az elnök országjáró körútja — mint ismeretes — seregszemle, amelyen a Nyugat-Irian felszabadítására készülő nép demonstrálja erejét, elszántságát. A gyilkos fegyver ugyan célt tévesztett, de mégis ölt: anyát és gyermekét pusztította el, akik a Sukarno üdvözlésére összegyűlt tömeggel együtt az utcára vonultak. A merénylők újabb áldozatokkal terhelték a gyarmatosítók ibűnlajstromát. —zár— Százezer munkavédelmi plakát Az SZMT mellett működő munkavédelmi csoport az év elején százezer munkavédelmi tikettet osztott szét a megye szakszervezeti alapszervei, üzemei között a munkavédelmi propaganda támogatására. A százezer, apró, bárhova felragasztható plakát figyelmeztet az ittasságból eredő balesetekre, azokra a veszélyekre, amelyeket a gépek mozgás közben történő tisztogatása jelent és a közlekedésrendészeti szabályok betartására oktat. Sarki város - plasztiktetS alatt A Szovjetunióban elkészültek egy délsarki város tervei. A központilag fűtött, hatalmas várost egy óriási, átlátszó műanyag sátortető borítja majd. A városhoz, amelyet leningrádi mérnökök terveztek, sportstadion, hangversenyterem, park és vendéglő is tartozik. A többemeletes lakóházakat szigetelt alumínium-elemekből építenék fel. A Moszkvai Rádió tájékoztatása szerint a plasztiktetos sarki várost a Déli-sark jeges talajára emelt, vagy egy méter magas alapzatra építenék. Kezdetben az volt a szenzáció, ha a falu nevét hirdető tábla alatt ezt lehetett még olvasni: Termelőszövetkezeti község. Aztán az, ha a megyehatár névtáblája alá írták: Termelő szövetkezeti megye. Nem tudom, meg kellene nézni, nincs-e az országhatáron egy tábla, ezzel a felírással: Magyarország — termelőszövetkezeti ország. Mindez onnan jutott eszembe, hogy a hevesi járás községeiben járván, . gyakran hallottam ezt a megjegyzést: — Mikor termelőszövetkezeti község lettünk, akkor még eszünkbe se jutott, de most, hogy... ...igen, most, hogy az egész ország mezőgazdasága lényegében a szövetkezés útjára lépett, a hevesi járásban, de nyilván az ország többi járásában is, eszébe jutott vezetőnek, szövetkezeti tagnak: jó... jó, szép dolog, hogy most szövetkeztünk... De ehhez most már valamit tanulni is kellene. Nem esküszöm meg rá, hogy pontosan ezzel a szöveggel, vagy hogy mindenütt egyforma, határozott akarással vallották ezt a szándékot, de a hevesi járásban, néhány nem örvendetes példától eltekintve,, nemcsak vallották, de meg is valósítják. Van dolga most szakembernek járáson belül és kívül, pedagógusnak, állatorvosnak bőven, mert tizenhárom községben, több mint nyolcszáz szövetkezeti tag, brigádvezetö, elnök, vezetőségi tag, hetenként egyszer béül a kijelölt előadóterembe és — tanul. Meghallgatja szépen, rendben, sorban az előadásokat, a helyes talajerő- gazdálkodásról, a kukorícatermesztés új módszereiről, vagy a kisállattenyésztés hasznáról, céljáról, megnézi a kísérő tudományos kisfümet is. Tiszanánán volt olyan termelőszövetkezeti akadémia, amelyen 150-en vettek részt, de átmeneti csökkenés után — közbeléptek a szövetkezetek vezetőségei — nyolcvan fővel halad az év vége felé az akadémiai előadássorozat. Kömlőn úgy történt a dolog, hogy az egyesített szövetkezet vezetősége határozatot hozott, amelyben kötelezte a vezetőség tagjait, a brigád- és munkacsapatvezetőket, hogy jelentkezzenek és vegyenek részt az akadémián: Hát most aztán előadásról előadásra 72 ember, nem is mind vezető, van köztük egyszerű szövetkezeti tag is, ott ül a teremben és hallgatja a szakemberek okító szavait. Hiányzás ódig van, mert aki jelentkezett és hiányzik, attól levonnak egy tized munkaegységet, aki meg részt vett, annak jóváírnak ugyanannyit. Mert így is lehet. Es úgy is, ahogyan Kiskörén csinálták, mert, sehogy sem csinálták. A három szövetkezetnek kellett volna „kiállítania” negyven főt az akadémiára, hogy érdemes legyen az előadóknak idejönni, filmet hozni. Az első kettőn megjelent 30, illetőleg a másodikon még annyi se, de az is csak a Rákóczi Termelőszövetkezetből. Aztán senki és porába is hamvadt az akadémia. Most töprengenek Kiskörén, hogy hát talán mégis kellene... Nos, amíg Kiskörén töprengenek, addig a többi, tizenhárom községben szépen halad a munka, tanulnak a szövetkezeti tagok, hogy a mezőgazdasági munka, a kukorica- termesztés, vagy a baromfinevelés szakemberei legyenek. Amire nem is olyan régen, amikor még csak a község táblája alá került ki a büszke cím, nem is gondoltak, az ma már mind természetesebb, magától értetődőbb: tanulni kell! És a téli esték, a megfelelő előadók, a tanuságos filmek megteremtették az alapot ahhoz, hogy a tanulás szándéka a tudás fájában lombosodjék ki. ‘ (Gy. G.) Tervek, elgondolások az Egeren átvezető tehermentesítő utakról LÉGY a közönség nem kiváncsi a fontos emberre. 6 pedig még a padját is ütögeti: — Mert t. Ház!... A t. Ház úgy tesz, mintha hallgatná a fontos embert. Az újságírók karzatán a fiúk unatkoznak. Valaki közülük azzal szórakozik: feljegyzi, hány közhelyet, frázist mond a fontos ember. Ketten, öreg parlamenti tudósítók, frázis- gyűjteményüket, fontos emberek butaság-mondatait cserélik. Egy cs. és kir. tábornok például, amikor szülővárosa díszkarddal ajándékozta meg, elérzékenyülten ezt mondta: — Uraim, ez a kard életem legszebb napja. Egy másik fontos ember így fejezte ki magát: — És ha így haladunk tovább, akkor az állam szekere hajótörést szenved egy vulkánon ... Közben az unalom ránehe- kedett a nagyteremre. A házelnök bóbiskolt, az ellenzéken újságot olvastak, a kormánypárt soraiból kiszökött egy- egy bátor a büfébe. A képviselő úr veri a padját ... — Mert ami a helyzetet illeti, t. Ház!... — Vitatkozik a levegőbe, senki sem mond ellent, karjával beleszúr a semmibe, szavai, elvékonyodva a belső tüztől, magas régiókba szökkennek, aztán mélyen alá- dftrdülnek; kérdez és felel rá nyomban. Pompás szónok hírében áll, büszke rá, a szavak virtuóza. Mindegy mit mond. a tudását csillogtatja — ki tud így beszélni? ... Mindenki unatkozik. Ekkor a parasztocska — az előbb, beszéde után ő is kint volt a büfében, gyors fröcs- csökre — elneveti magát: — Né ... A terem tompa déli fénben. A fontos ember kopasz fején egy korai légy mászkál. A fontos em,ber egy pillanatra megáll a beszédben, legyet más is észreveszi. Nevetnek, lassan felbolydul a Ház. (Mozgás a Ház mindkét oldalán.) Egy-két idős képviselő szigorúan összenéz. A parasztocska nevetgél. A Ház elnöke a csengő után nyúl, rögtön rácsönget erre a pusztafi- ra. A fontos embert nem lehet tartósan zavarni. Búbjára csap, a légy felrepül, persze nyomban visszaszól. — Mert t. Ház!... A fontos ember búbjára csap. A légy felriad, visszaszáll. — Az ország sorsáról van szó ... A légy visszaszáll. Már minNemréglben a Népújság hasábjain olvashattuk Hevesy Sándor városi főmérnök Egy év városfejlesztési mérlege című cikkében, hogy a belvároson átvezető új forgalmi út tervjavaslata elkészült. Bizonyára érdekli lapunk olvasóit a városon átvezető terelőút megoldásának problédenki figyeli. Az ülés kezd', érdekes lenni. A fontos ember', most nagyágyúit hozza elő.) Ha az előbb a levegőbe szúrt,', most ágyúival dördül. A légy', visszaszáll. — Csapja agyon! — a pa-- rasztocska félhangon odaszól.! — Igen, csapjuk agyon! kiáltja a fontos ember —, csap-' juk agyon a destrukciót, az'- erkölcstelenséget, amely egy< vele ... Kristálycsengésű szavak kö-\ vetkeznek. Mert mi az erkölcs,; uraim? Talpfa, uraim, funda-- mentum, uraim! Emlékezzünk:- a nyáron leeresztették a fürdőruhák pántjait a sírandó-; kon ... Lépten nyomon látunk; székesfővárosunk házain, er-\ kélytartó, kapuhomlokzatot-, tartó kariatidákat, mez nélküli-, nők, mez nélküli szobrok! .. Hová jutunk?... hová az ifjúság? ... blabla... blabla ... .4 talpfa, a fundamentum, az\ erkölcs, az erkölcs, az erkölcs... A fontos ember 'hevülten ragyog. Szentek ragyognak így. A légy visszaszáll. Egy papminiszter is ült a\ kabinetben. Bársonyszékében', hátrafordulva hallgatja a fontos embert. A papminiszter| aranyszájú, érceshangú, min-1, den szóra bólint. Erkölcs, bó-', lint, talpfa, bólint. Egyetlen, akit a légy nem mosolyogtál', meg. Bólint, bólint, szívből', helyesli. Mindenki tudja, a'- papminiszter egy színésznő', ágyában halt meg. • Bodó Béla mája. Ezért felkerestük Hevesy Sándort, a városi tanács ipari-műszaki osztályának vezető főmérnökét, s az ő tájékoztatása alapján közöljük a számításba jöhető útvonalak tervezetét. öt esztendő alatt a négyszeresére emelkedett a város főbb útvonalain áthaladó forgalom. Ez a fejlődés tette szükségessé, hogy az építőművészek Egerben tartott vezetőségi ülése a városon átmenő forgalom ügyével is foglalkozzék. Itt vetődött fel először a gondolat, hogy a Széchenyi utca tehermentesítésére szolgáló úgynevezett keleti és nyugati tehermentesítő terelőutak alternatív megoldása mellett próbáljunk megbarátkozni egy harmadik forgalmi út lehetőségivel, amely a Dobó utcán át vezetne. Mivel azonban a régi település a vár alatti szűk területre zsúfolódott, alig lehet arról szó, hogy a régi, szűk — nem szélesíthető és tekervé- nyes utcákon a városrészek közötti és távolsági forgalom itt átfuthasson.' Hevesy Sándor főmérnök Szerint városépítési, forgalmi és gazdaságossági szempontból is az alábbi elképzelés volna a legmegfelelőbb: Az új, szélesebb út céljára az Almagyar utca keleti oldalának egy részét fokozatosan szanálni kell. A szanálás itt két — nem különös értékű — műemlék jellegű lakóház bontásával is jár. Az új út és a Kossuth Lajos utca, valamint a - Dobó utca találkozásáriái megfelelő forgalmi csomópont alakulna ki. Az út észak felé haladva elkerüli a műemlék „Gallasy”-házat - és két, kevéssé értékes ház lebontása árán eljut a vár alatt vezetendő 170 méteres alagútig. A vár alól kijőve, nagyjában a Harangöntő utca helyén haladva csatlakozik be az új út a Knézich, Károly utcaba. Ennek a sza kasznak a kialakítása sem já: sok, vagy értékes épület bontásával. A tervek szerint rendeződi! a Gólya utca és a Minaret kör nyéke. Az épületek javasol kialakításánál a történejm városközpont útvonalainál zártságát igyekeztek biztosíta ni. Az új épületek magassági a környezetben kialakult pár kánymagasságokkal egyezik. Különös gondot fordítottal arra, hogy a belvárosba érke zőket élményszerű városképei fogadják. így az Almagyar utca felől egyszerre tárulnak fé a vár részben kiszabadítot bástyafalai és a parkos környezetbe kerülő Valide Szultána török fürdő. Északról pedi| egy időben látjuk a most mái majd jó háttérrel rendelkezi Minaretet és a Dobó bástyát amelyre az új út tengely« szinte rámutat. A tervezet szerint, ha a ne héz gépjárműveket (tehergépkocsik, traktorok, stb.) a vái mögötti, keleti útra (Szarva: tér—Egervár útszakasz) irányítanák. akkor az egyéb motoros. kerékpáros és fogatol iárművek zavartalan forgalmi hosszú időre, évtizedekre biztosított. Az Almagyar és Harangöntc utcáknál a teljes szélesség 18,? méter, az alagút teljes szélessége 9 méter. Az előzetes becslések szerint a kivitelezendí munkák várható költsége kilenc—tízmillió forintot tesz ki A forgalmi útvonalak problémáinak fenti elképzelése nerr ellenkezik a tanácsok illetékes szerveinek elvi álláspontjával és beleilleszkedik a második és harmadik ötéves terv városrendezési terveibe. A nagyszabású és érdeklődésre számot tartó tervezet ez idő szerint az illetékes minisztériumbán van elbírálás vő" gett. Okos "-“'-ffr
