Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-10 / 7. szám
1982. Január 19., széria NÉPŰJS AG ÍT Népfront és szocializmus A nemzeti erők összefogásának ideje; rendszerint a nagy országépítés, vagy a nemzeti katasztrófa. A történelem sok ilyen példával szolgál: Erdélyben Bethlen Gábor országépítésének kora, a mohácsi katasztrófa, vagy a Rákóczi és a 48-as szabadságharcok összefogásának ideje. Szabadságáért, felemelkedéséért, újjászületéséért harcolt a nemzet. Akadnak a példák között azonban olyanok is, amikor ezek az ösz- szefogások vagy későn indultak — mint az elmúlt világháború idején —, vagy pedig létre sem jöttek. Így jártunk 1956-bán, amikor tudtuk ugyan hol a helyünk, s mit kell tennünk, de a cselekvés pillanatában hiányzott az az összefogó szerv, amelynek léje esetében az ellenforradalom már az első óráiban fiaskót szenvedett volna. Ragyogó példáját adta a nemzeti összefogásnak a magyar értelmiség és munkásosztály 1945-ben, amikor eltakarította a háború okozta károkat, pusztításokat és ' hozzáláthattunk az újjáépítéshez. Az 1957-ben újjáalakult Hazafias Népfront szükségességét mutatja az a tény, hogy ma már a munkásosztály és szövetségeseinek összefogása nemcsak hogy elmélyült, de őszinte szövetség a szocializmus építéséért. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa december 8-án tartott ülése sok-sok olyan megállapítást tett és határozatot hozott, amely megerősítette azt az elvi álláspontot, miszerint szükség van a párttagok és pártonkívüliek őszinte barátságára és összefogására, tehát a Népfront munkájára. A Heves megyei Népfront vezetősége már az 1956-os események után folyamatosan beválasztotta megyebizottságának tagjai sorába azokat a progresszív erőket és a volt koalíciós pártok vezetőit, képviselőit, akik a Népfront keretei között őszintén és becsülettel vállalták a politikai ténykedést. Ezt a kezdeményezést az Országos Tanács is helyesléssel fogadta, hiszen a szocializmus alapjainak megszilárdításáért, a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért folytatott harcban az újabb pártonkívüli tömegek szövetsége, az újabb erők csatlakozása csak elősegítheti és meggyorsíthatja az új feladatok megoldását. A népfrontban egyesült erők képviselői tehát nem a percemberkék, a politikai törtetők és karrieristák, a fejbólintó- jánosok és nem is a vállverege- tést igénylők és a maguk fontosságát fitogtatok, hanem az ország és a nemzet jövőjéért munkálkodók, a felelősséget vállalni tudók, olyanok, akikre az elmúlt évtized országépítő munkája nagy hatást gyakorolt. A Hazafias Népfront-mozgalom és annak vezető tagjai elsősorban tehát figyelői és irányítói a közvéleménynek, a társadalomnak. így szerepe van a párt és a tömegek kapcsolatának elmélyítésében. Fejleszti a helyi tanácsok a népfrontbizottságok együttműködését. Támogatja a helyi kezdeményezéseket; előadásokat, tanfolyamokat szervez a termelőszövetkezeti parasztság művelődésére. Nagy szerepe van a társadalmi munka kibontakoztatásában és a helyi tanácsok állandó bizottságai munkájának támogatásában. Az egyik legfontosabb fiiadata a népfrontmozgalomnak, hogy lankadatlanul mozgósítja a tömegeket a béke védelmére. A népfront erősíti a magyar nép körében azt a tudatot, hogy a népek egyesült erejével a béke fenntartható és csak a mi munkánkon múlik, hogy milyen léptekkel haladunk előbbre terveink megvalósításában. Vagy tagadható-e- az a változás, amely ma a falvakban végbemegy? A falvak népe is naponként látja az ország rohamos fejlődését és ismeri a munkásság törekvéseit az ipar és kereskedelem fellendítésére. A falvakban a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztése, az ezüstkalászos tanfolyamok szervezése, az agrártudományok propagálása, elterjesztése, tehát a falusi kulturális munka színvonalának fokozása a ihe- gye kiváló pedagógusainak bevonásával, mind-mind népfronti feladat. Nem örvendetes tény-e az, hogy az év őszén már kétszáznegyvenezer középiskolás tanult az országban, atni az 1938-as évi létszám négy és félszerese. A sok-sok és fel nem sorolt eredmények mellett a közös munka formáló ereje, az egyes emberekben végbemenő belső harc útján a régi és az új összeütközéseivel, falun is, lépésről lépésre alakítja a falusi emberek erkölcsét. Megszűnik a „kódis” és „módos” megkülönböztetés és kibontakozóban van az egységes paraszti osztály. Az ország sorsáért, jövőjéért felelős magyar munkásosztály friss erővel gyarapszik: az egységes paraszti osztállyal. És ez a friss erő, ez az eleven vérkeringés már eddig is bebizonyította, hogy nem nagy szavak keljenek, hanem hozzáértő, okos gondolatok, amelyek képesek éppen a szakértelemmel nagy eredményeket elérni. A második ötéves terv lelkesítő céljain kívül a legidőszerűbb napi gondok is foglalkoztatják a népfront-bizottságokat, így az őszi szántáskor a két műszak gondolata is a népfront megyei bizottsági ülésén került szóba a mezőgazdasági beszámolón. Az eredmény rhár ismeretes. A népfrontmozgalom a XXII. kongresszus után még inkább elevenebb, élő szervezete a társadalomnak, amely az élet ütőerét tapintva erősíti belső egységünket. A népfrontban az ország szíve lüktet és egy egész ország politizál. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa legutóbbi ülésén Kádár János elvtárs felszólalása is ezt célozta: ..A személyi kultusz idején a társadalmi tényezők tíz- és százezrei felmentve érezték magukat a gondolkodás kötelezettsége és a felelősség alól. Ha ugyanis olyan helyzet van, hogy azt rtiondják: van az országban öt ember, vagy egy, aki mindent tud, mindent lát és mindenre gondol, akkor ez azt jelenti, hogy nekünk tulajdonképpen nem is nagyon kell törnünk a fejünket. A személyi kultusz idején az ilyen gondolkodás nem volt véletlen, hiszen ha nincs széleskörű tanácskozás a döntésekről, ha az embereknek semmilyen beleszólásuk sincs abba, hogy mi a teendő, akkor azért a teendőért semmiféle felelősséget nem éreznek”. „Higgyék el, százszor nyu- godtabbak lehetünk az ország sorsa felől, ha tudjuk, hogy lelkiismeretes emberek százezrei — vagy nyugodtan mondhatom — milliói foglalkoznak az ország sorsával, mintha csak tizenöt, öt, sőt, esetleg csupán egy ember foglalkozik vele”. Kádár elvtárs fenti sorai a XXII. kongresszus szelleméből faliadnak és félreérthetetlenül azt célozzák, hogy mind a párt, mind a népfrontmozgalom politikájával egyetértés ne puszta kijelentésekben nyilatkozzék meg, hanem mindenenek- előtt a tettekben, mindenki gyakorlati munkájában. Ennek a politikának a helyességét az élet, a tömegek saját tapasztalatai igazolják és erősítik meg. Ha vitázunk — és szükséges is vitáznunk egyes kérdésekről —, mert azok még nem mindenki előtt világosak, ez csak egy célt követhet: a népfrontba tömörült dolgozó nép egységének erősítését, a szocializmus építését. Okos Miklós, a Hazafias Népfront megyei bizottságának tagja. Uj gépekkel, épületekkel gazdagodott 1961-ben , a Füzesabonyi AG Az elmúlt gazdasági évben jelentősen gyarapodott a Füzesabonyi Állami Gazdaság felszerelése. A gépparkba többek között négy új, szovjet gyártmányú kombájnt, két Szuper Zetort, három személy- gépkocsit vásároltak. Értékes felszereléssel bővült az elmúlt évben a 'gépműhely is, mert tavaly sikerült vásárolniuk modern szervizberendezést, modem szerszámgépeket, magasnyomású zsírzóberendezést, félautomata esztergagépet, villamos próbapadot, dieselada- goló-szabályzó berendezést és ezenkívül még több más fontos, kisebb berendezést és szerszámokat. A gazdaság dolgozói büszkén emlegetik az elmúlt évben épített modern magtárat is, amelyik 120 vagon termény befő - gadására képes. Az új magtárat a poroszlói üzemegységben építették 1961-ben. Ugyancsak tavaly sikerült a gazdaságnák felépítenie egy 400 férőhelyes szarvasmarha-telepet, ahol mindössze három ember munkája elég a jószágok gondozásához. Az idén újabb gép és szerszám vásárlásával, új és új, modern gazdasági épületek létrehozásával könnyítik meg az állami gazdaság dolgozóinak nehéz munkáját. — A TERMELŐSZÖVETKEZETEK zárszámadási felülvizsgálatát január tizedikétől kezdik meg megyénkben a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai. A felülvizsgált szövetkezetek néhány napon belül megtartják a zárszámadási közgyűlésüket is. ('iJ)iiiajiatkífL... ^gerben az Agyagos út ŐJ közepét síkosra szán- kázták a gyerekek. Idősebb néni igyekszik nagy csomaggal felfelé a veszélyes szakaszon. Kezéből hol a kétkilós kenyér* hol a zöldség csúszik ki, s imbolyogva, alig tud megállni a lesuhanó szánkó előtt. Csikorog a „lábfék”, szemfényvesztő gyorsasággal áll meg a kisfiú és lepattanva a szánkóról odaszalad a nénihez. — Tessék ideadni azt a kenyeret, majd én elviszem! Jancsi — kiált át a híd alá —, gyertek segíteni ennek a néninek, mert nem tud felmenni! — Hagyjátok, kisfiam — mentegetőzik a néni —, majdcsak hazaérek már! — Szó sincs róla! Minek tetszett így felpakolni? — kérdik szemrehányóan és máris szétkapkodják a szatyrot, tejeskannát, kenyeret. Vidáman kanyarodik a kis menet, egyikük a nénit támogatja, közben mindenféléről beszélgetnek, s a néni sem tőlük felejti el megkérdezni miért tették ezt. — Nem érdekes! — válaszolja fölényesen az egyik Kisfiú —, megszoktuk! Mi direkt várjuk azokat, akiknek lehet segíteni. — Úttörők vagytok? — tapint rá a néni a számára legérthetőbb indokolásra. — Hát... — akadozik a felelelet — azért is, de éppen én nem is vagyok úttörő, hanem azért, mert olyan jó dolog segíteni azoknak, akik Idősebbek. Meg azért is, mert megfogadtam, hogy ha a kistestvérem meggyúgyul — pa- ralízises volt —, akkor mindig segítek akin csak lehet. Meggyógyult. — És melyik iskolába jártok? — Ide a Makiári útra, a hatosba. Nevük nincs, az elöl megszöktek. Magam is kíváncsi vagyok, kik ezek a gyerekek, mert már több esetben hallottam róluk, de eddig nem sikerült nyomukra bukkannom. No, majd egyszer, csomagokkal ... (ádám) Századik születésnap RITKA ÉVFORDULÓ megünneplésére gyűltek össze Gyöngyöstarjánban a Kossuth Lajos utca 19. számú házban az érdeklődők és a községi tanács képviselői. Száz évvel ezelőtt, 1862. január 6-án született a ház és egyben a falu legöregebb lakója: Kiss Antalné, Ludányi Rózái, a még mindig jókedvű, élénk észjárású Rozi néni. Bizony, szép időt megért. Még emlékezik a dézsma-rend- szerre, amikor a „Főszögön”, a mai Rákóczi üt végén, a keresztnél és a templom mögött minden hat puttony szőlőből egyet teljesen ingyen a földesúrnak kellett átadni. Emlékszik, hogy azon a Rákóczi úton, ahol most tízesével sorakoznak a modem, két-, háromszobás kő- és téglaépületek, valamikor csak négy vityilló volt, az is vesszőfonásból, sár- *al betapasztva. Bizony, még a kéménye is vesszőfonásból volt ezeknek az épületeknek. Előfordult gyakran, hogy a sártapasztás lehullott, a kémény kigyúlladt és leégett a ház. Mindig földműves volt, hatéves korától kezdve dolgozott. Mindig szeretett munkálkodni. Tétlenül soha nem ült, még ma is dolgozgat, olvasgat. Csak két osztályt járt annak idején, mert nem tanították tovább. Az iskola szalmatetős volt, pad sem volt benne, négy könyve volt összesen, ezek közül három a hittannal foglalkozott. Dicsekedve mondja, hogy száz év alatt egyetlen egyszer sem volt orvosnál. Kórházat csak kívülről látott, ha elment mellette: soha nem volt beteg és mindig dolgozott. Nagyon szerette a földműves munkát, gyermekeit is a munka szere- tetére tanította. Férjével 60 évig élt együtt, 81 évvel ezelőtt kötöttek házasságot. A falut soha nem hagyta el: három gyermeke, egy fia és két lánya van, a legidősebb most; 78 éves. Van tíz unokája, ugyannyi dédunokája, és 11 ükunokája. Nagyon szereti; őket, örül, hogy egészségesek! mindannyian, mert, bizony, az! ő fiatal korában minden héten! eltemettek egy-két kisgyerme-! két a községben, és nagyon ke-! vesen élték meg 60. életévüket:' fiatalon meghaltak az embe-! rek, sokféle nyavajában, leg-; inkább tüdővészben. Mindig megőrizte a nyugal-j mát. szerette a békés, nyugodt; munkát. Kedvenc étele a tej' volt, a húsfélét soha nem kedvelte. A HELYI PÁRTSZERVEZET! a termelőszövetkezet vezetősége és a tanács vezetői, vala-! mint a hozzátártozók kedves; ajándékokkal lepték meg Rozi! nénit századik születése napján, és erőt, egészséget kíván-! tak neki a második évszázad-; hoz is. ! Szabó Mihály ! Prémiumrendszer o esáity! Új Élet Termelőszövetkezetben Az idei gazdasági évben a csányi Űj Élet Termelőszövetkezetben szakítanak a régi, Úgynevezett munkaegységes kapásnövényműveléssel és rátérnek a százalékos, részes, és munkaegység plusz prémium elszámolási módra. A 2450 holdas gazdaság az idén 470 holdon termel kapásnövényeket, amelyeknek megművelésére már megkezdték a szerződéskötést a tsz- tagok a termelőszövetkezet vezetőségével. A premizálás lehetőségét az állattenyésztésben is tovább növelték. Minden 100 malac után egyet a gondozónak adnak prémiumképpen, amelyet pénzben is kifizet a gondozó kérésére a szövetkezet. Ezenkívül az idén az állattenyésztők részére 35 forintos garantált munkaegységet terveznek fizetni. Marianne Ugyebár, ismerjük és szeretjük a fríg-sapkás Marian- ne-t, a francia géniusz kissé kokett, de bájos jelképét. A Gloire megszállottjai azonban olykor-olykor alaposan kompromittálják őt. Éppen most lcpetj életbe például az a legfrisebb francia törvény, amely szigorúan bünteti a — mélytengeri rablókat. Ezek a mélytengeri rablók arról nevezetesek, hogy búvárruhában leereszkednek a tenger fenekére és kirabolják az elsüllyedt hajókat. De most aztán, jaj lesz nekik: elkapják a gallérjukat és lecsukják őket. Ügy kell nekik. Miért nem olajat rabolnak az araboktól a Szaharában. Miért nem lépnek be az OAS-ba és miért nem zsarolják Brigitte Bardot? Miért nem dobálnak bombát a moziból kijövő békés polgárokra. Miért nem lövöldözik le a járókelőket Algír utcáin. Miért nem pak- tálnak Adenauerrel egy harmadik világháború kirobbantása céljából? Miért nem szövetkeznek . Francoval, Sala- zarral és a belga union—mi- niereisíákkal a gyarmati népek leigázására? Ha államilag engedélyezett gazságokat követnének el, kutya bajuk se lenne. Sőt, vigyáznának a testi épségükre. Csakhogy a mélytengeri rablók védelmét a francia rendőrség nem vállalja. A francia rendőrség a vízi cápáktól fél. És Mariann? Ö nem fél. De hogy szégyenkezik, az biztos .. • A jó fülhallás Jenki „tudósok” sokat vizsgálódnak mostanában Afrikában. Megállapították, hogy az Etiópia határa közelében élő mabaan szudáni néptörzs tagjainak jobb a fülhallása, mint a nyugati civilizáció embereié. Eszerint a mabaan törzs tagjai csaknem olyan jól hallanak — örvendeznek a jenkik —, akár a kutyák vagy a macskák. Nos, már- már boldogan gratulálnánk a derék mabaanoknak, ha nem tudnánk, hogy Uncle Sam és John Bull kései utódai sem panaszkodhatnak a fülükre. Nincs olyan kutya, macska, vagy mabaan fül, amely élesebben hallana az övéknél — némelykor. Ha például ij nyersanyaglelőhelyek vagy piacok hollétéről suttogna!c; a nyugatiak ezt még akkor is meghallják,• ha a suttogás el se hangzik. Ez aztán a fül: nem igaz? Ha a jenkik mégis fontosnak tartják, hogy Ka- tangától az etióp—szudáni határig mindenütt tanulmányozzák a bennszülöttek „fülhallását”, ez jelént valamint. Csőmbe beszélhetne erről, ha akarna. Csakhogy ő tudja már, hogy a belgák és az angolok „fülhallása” sem rossz. No, mindegf): a „fülhallások” kutatása egyre tart, s mindaddig tartani is fog, amíg az összes afrikai mabaanok — meg nem unják. f. m. A tsz-ellenőrzo bizottságokról A termelőszövetkezetek ellenőrző bizottságai igen fontos szerepet töltenek be a termelőszövetkezetek életében. Feladatuk, hogy hatékony ellenőrzéssel biztosítsák a termelőszövetkezeti vagyon védelmét, a tervteljesítést, ellenőrizzék a pénz- és hitel- gazdálkodást, a törvényes rendelkezések megtartását. Az ellenőrző bizottság van hivatva arra, hogy az egyes termelőszövetkezete’:!'?,i biztosítsa a belső eller őrzést. Ehtfez azonban arra van szükség, hogy az ellenőrző bizottság tagjai Ismerjék jogaikat és kötelességeiket. Ismerjék alaposan azt a területet, ahol ellenőriznek. Az elmúlt év második felében a főügyészség, valamint a járási ügyészségek rendszeresen értékelték, hogyan látja el feladatát egy-egy termelőszövetkezeti ellenőrző bizottság. A vizsgálatok során néhány jellemző hiányosságot tártak fel, amelyeket mielőbb ki kell javítani. Az egyik legnagyobb akadálya a jó munkának, hogy az ellenőrző bizottságok tagjai nem ismerik kellőképpen feladataikat, nincsenek tisztában munkájuk jelentőségével és nem ismerik azokat a módszereket, amelyekkel eredményesebben végezhetnék az ellenőrzést. A vizsgálatokat általában ötletszerűen, rendszertelenül végzik. A termelőszövetkezetek közgyűlése sem számoltatja be őket a végzett munkáról, s sok esetben nem megfelelő az ellenőrző bizottsági tagok kiválasztása. A gyakorlatban ez úgy jelentkezett, hogy az egyes ellenőrzési bizottsági tagok nem a saját munkaterületükön végeztek ellenőrzést, hanem olyan munkaterületen, amihez megfelelő szakismerettel nem rendelkeztek. Ellenőrzéseikről általában nem készítettek feljegyzést és elmaradtak az észlelt hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedések is. Mivel ezek a hiányosságok nem csupán megyénk termelőszövetkezeteire vonatkoznak, hanem országosan is megtalálhatók, a Földművelésügyi Minisztérium és a Termelőszövetkezeti Tanács a munka megjavítására felhívást bocsátott ki. A felhívás értelmében a termelő- szövetkezeteknek rövid időn belül közgyűlésen kell megvitatni az ellenőrző bizottságok munkáját. Az ellenőrző bizottságok választásánál arra kel! törekedni, hogy minden fontosabb munkaterület képviselve legyen egy-egy (aggal. A termelőszövetkezetek vezetőségei gondoskodnak arról, hogy a tagságot tájékoztassák az ellenőrző bizottság szerepéről, munkájának jelentőségéről. Az előadások megtartásához segítséget nyújtanak a Hazafias Népfront járási szervei mellett működő jogi bizottságok tagjai. Minden ellenőrző bizottságnak éves munkatervet kell kidolgoznia, amit a közgyűlés hagy jóvá. A munka megjavítása érdekében a tanácsi szerveknek kell gondoskodnak arról, hogy az ellenőrző bizottsági tagok megismerjék jogaikat és kötelezettségeiket. A felhívás pontjainak végrehajtása hozzájárul ahhoz, hogy az ellenőrző bizottságok munkája jobb legyen. A munka javítását segíti az is, hogy az ügyészi szervek ebben a félévben is rendszeresen vizsgálják egy- egy termelőszövetkezet ellenőrző bizottsági munkáját, s ebben a munkában hatékonyabban részt vesznek ezeri túl a járási tanácsok mező- gazdasági osztályainak dolgozói is. Dr. Gyulavári Endre, csop. vez. ügyész Ülést tartott az egri városi • kulturális bizottság nyolcadik egri dalosünnep rendező bizottságának megalakulásáról, és létrehozták a Hámán Kató kulturális seregszemle operatív bizottságát* amelyben a kulturális intézmények munkatársai és a szemle lebonyolításában érdekelt szervek képviselői vesznek majd részt. A napokban tartotta meg ülését Eger kulturális bizottsága a Városi Művelődési Házban, ahol a bizottság tagjai megtárgyalták az elmúlt évben végzett munka eredményeit. és a következő negyedév munkatervéf. Ezután a kulturális bizott- I ság határozatot hozott a
