Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-07 / 5. szám

VR.AG PRO! FTIRJAI. EOVESHMETEK1 Nagyüzem az ear? ’égpályán AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 5. szám ÁRA: 60 FILLÉR 1962. január 7., vasárnap Rendelet a termelőszövetkezetek szakmai vezetésének megerősítéséről Egyes szám, első személyben Nem nyelvtani értekezés­sel akarjuk untatni a ked- | vés olvasót, bár ha távolról < is, de valami köze van a 5 n> elvtanhoz annak a prob­lémának, amelyről itt szól­ni kívánunk. Történetesen arról az ismeretes tényről, hogy az emberek egy része — szerencsére ma már ki­sebbik része — még mindig nagy előszeretettel használ­ja a felelősséget elmosó | többes számot, ha bírálat- - rói, vagy netalán önbírálat­ról van szó. Szívesen használják a fe­jedelmi többest, hiszen ak­kor az ő vétkük, úgymond, feloldódik a többiekében, s . legtöbb esetben így senki sem veszi magára a bírála­tot. A néhány hete lezajlott pártvezetőségválasztó tag­gyűléseken ennek a gyakor­latnak az ellenkezőjét ta­pasztalhattuk. Örömmel lát­tuk, hogy a taggyűlések hangulata szinte megköve­telte, hogy az emberek sze­mélyre szóló bírálatokkal illessék azokat, akik hibát vétettek, s ha saját botlá­saikról beszéltek, akkor sem törekedtek arra, hogy azt elködösítsék, hanem ilyenképp szóltak: ezt és ezt a hibát én követtem el, s ezt akarom tenni kijavítására. S ha bíráltak, személy szerint nevezték meg a hibák elkövetőit, fgy tették ezt Markazon is, ahol Gerhát Józsefet azért bírál­ták, mert nem járt rendsze­resen taggyűlésre, de ugyan­ezt tapasztalhattuk máshol is, többek között Gyöngyös­halászon, ahol Tarnóczi Jó­zsef párttitkár beszámoló­jában nagyon őszintén tárta fel a pártszervezet tevé­kenységében mutatkozó hi­bákat, s nem vonta ki ön­magát sem a felelősség alól. S ezek a példák, úgy lát­szik, hatottak, mert a kom­munisták döntő többsége is hasonló szellemben értékel­te saját munkáját. Ezt tette Zay István is, a gyöngyös- halászi termelőszövetkezet kommunistája, aki elmond­ta, milyen felelősséget érez, | személy szerint is, azért, I hogy nem foglalkozott elég­gé a fiatalok nevelésével, s t a többiek is, akik nem álta- I Iánosságban beszéltek saját < és társaik hibájáról. * Ismeretes, hogy a pártta­goknak nemcsak joguk, de kötelességük a bírálat és J önbírálat fegyverével küz- j deni a hibák ellen, s ezt ! meg is teszik. S ha ebben a I küzdelemben hiba mutat- j kozott, az legtöbbször ab- ; ban jelentkezett, ahogyan a bírálatot, s önbírálatot el- : mondták, abban a bizonyos többes számban, amelyből , hiányzott a személynek '! szóló bírálat, a személyes I felelősségvállalás, s amely ! nagyon alkalmas volt arra, : hogy kibújjanak a megbí- j ráltak a felelősség alól. ! A bírálat és önbírálat el­mondásának hogyanját a kommunista lelkiismeret v diktálja mananság. Az em- / berek azt tartják — s leg- > főként a kommunisták —, } hogy nem tessék-lássék, ál­talános frázisoktól teli mea- kulpázás kell a hibák fel­számolásához. de őszinte és konkrét feltárása, megneve­zése a felelősöknek. A fent idézett vezetőség­választó taggyűlések azt bi­zonyítják. hogy ez az őszin­te és konkrét bírálási mód egyre jobban hozzátartozik l mai életünkhöz, s egyik ! biztató jele a kommunista I őszinteség, bátorság egyre j nagyobb térhódításának. v __ __ _____ jél si került pályamunkákat jutalmazott a megyei művelődésügyi osztály A Hámán Kató kulturális seregszemle keretében a He­ves megyei Tanács művelődés- ügyi osztálya pályázatot hirde­tett a megye általános és kö­zépiskolai tanárai részére. Várakozáson felül nagy ér­deklődést keltett a pedagó­gusok körében a pályázati felhívás: a megyéből 36 jól si­került pályamunkát küldtek be a művelődésügyi osztályra, ezek közül 28 munkát pénzju­talomban részesítettek: 1000 forint jutalmat kapott Lóska Károly, az egri Gár­donyi Géza Gimnázium igaz­gatóhelyettese A gyakorlati oktatás és a tanóra közötti koncentráció című munkájá­ért. Misóczki Lajos gyöngyösi általános iskolai tanár ugyan­csak 1000 forint pénzjutalmat kapót az Egy művészeti cso­port élete című pályamunká­jáért. 600—600 forint pénz­jutalomban részesült Nagy Jó­zsef, az Egri Pedagógiai Fő­iskola tanára és Sípos István, az egri Dobó István Gimná­zium igazgatója.-r KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEINK ★ Guzi M.—Becze K.: AZ 57 081-ES LÉGIONISTA ★ GYORSLISTA A LOTTÓ TÁRGYNYEREMÉNY- SORSOLÁSRÓL ★ TERMŐRE FORDULT FA ★ IRODALMI MELLÉKLET ★ GYEREKEKNEK ★ EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR ★ ELKÉSZÜLT A LABDARÚGÓ I NB Hl. ÉSZAK-KELETI CSOPORTJÁNAK SORSOLÁSA Egyetemi előkészítő előadások Egerben Eger középiskoláiból sokan jelentkeznek az ország külön­böző egyetemeire. Hogy sike­resek legyenek a felvételi vizs­gák, a megyei tanács művelő­désügyi osztálya az egyete- ‘ mekre jelentkező tanulók! számára előkészítő előadásokat í szervez, január 10-től az egri! Dobó István Gimnáziumban. A nagy téli szünet alatt a természet nem bánt valami bőkezűen a téli sportok ked­velőivel, de volt néhány nap, amikor például az egri népkerti jégpályán feledhetetlen, kedves órákat töltöttek az egri fiatalok. íme, az egyik nap eseményéből: Horváth László VI. osztályos tanuló a kis Szilvási Szilvia korcsolyáját igyekszik felerősíteni, s az ilyennek mindig akad szemlélője. Ezúttal Záhorszky Zsuzsa figyeli az önzetlen segítségnyújtást. A napokban jelent meg a földművelésügyi miniszter ren­deleté a termelőszövetkezetek szakmai vezetésének megerősí­téséről. A rendelettel kapcso­latban az MTI munkatársa az alábbi tájékoztatást kapta a Földművelésügyi Miniszté­rium Szövetkezetpolitikai Fő­osztályán:. A közös gazdaságok nagyobb részében a vezetés kérdése megoldódott, a szövetkezetek többsége mind politikai, mind szakmai szempontból megfele­lő képzettségű vezetőkkel ren­delkezik. Ugyanakkor a gyen­gébben gazdálkodó termelő- szövetkezetek vizsgálatánál ki­tűnt, hogy a gazdálkodás ala­csony színvonalának ezek je­lentős részében elsősorban a vezetés gyengesége, a vezetők nagyüzemi tapasztalatainak, kellő szakmai hozzáértésének hiánya az oka. Az egész ter­melőszövetkezeti mozgalom­ban most az egyik legfonto­sabb feladat, hogy a gyenge szövetkezetek mielőbb elérjék legalább a közepesen gazdál­kodók színvonalát, s ez a fel­adat meghatározza a szakmai vezetés megerősítésének fon­tosságát is. Ezért mondja ki a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről szóló 3004/4-es kormányhatározat, s ennek nyomán a mostani rendelet is, hogy az idén már csak a gazda­ságilag meg nem erősödött szövetkezetekbe lehet szak­embereket átirányítani. A rendelet több új intézke­dést tartalmaz a szakemberek átirányításáról és állami támo­gatásáról. Az idén van első íz­ben lehetőség arra, hogy elnö­kök, mezőgazdászok és köny­velők mellett állatorvosokat, gépészmérnököket, építész­mérnököket és technikusokat is átirányíthassanak a szövet­kezetekbe. A termeléstechni­ka mai színvonala ugyanis egyes, még gyenge szövetkeze­tek gazdaságában i* indokolt, illetve a megszilárdításhoz fel­tétlenül szükséges a szakmai vezetés specializálása, az állat­egészségügyi, gépesítési, beru­házási feladatok szakosított irányítása. A szakemberek átirányításá­ról szóló régebbi rendeletek az elnököknek három, a mező­gazdászoknak és könyvelőknek két évre biztosítottak jövede­lemkiegészítést. Az új rendelet szerint ezentúl valamennyi átirá­nyított szakember három évig részesül állami támo­gatásban. A 3004/4-es kormányhatáro­zat alapján a gyenge termelő- szövetkezetekben az idén öt­száz újabb szakember kezd dolgozni, akik munkaegység­részesedés mellett három évig előző keresetüknek 80 százalé­kát kapják jövedelemkiegészí­tésként. Az állam most ennél is több szakember alkalmazá­sához nyújt segítséget az arra rászoruló szövetkezeteknek. A rendelet szerint ugyanis jöve­delemkiegészítést kaphatnak azok az elnökök, mezőgazdá­szok és könyvelők is, akik nem átirányítással kerültek ugyan a szövetkezetbe, de a közös gazdaság még nem képes ré­szükre megfelelő jövedelmét biztosítani. A jövedelemkiegészítéssel kihelyezett szakemberek „tar­talékát” eddig kizáróan külön­böző állami intézmények, vál­lalatok, gazdaságok képezték. Az idén az erős termelőszö­vetkezetek vezető beosztású tagjai (vezetőségi tagok, bri­gádvezetők, stb.) is átmehet­nek más, gyengén gazdálkodó szövetkezetbe elnöknek, mező­gazdásznak, vagy könyvelőnek, s ebben a munkakörben az állam részükre is jövedelem­kiegészítést nyújt. Ez az intéz­kedés mutatja, hogy a termelőszövetkezeti moz­galom már nagy számban neveli ki saját kádereit, s bár sok helyén még szak- emberhiánnyal küzdenek, szá­mos szövetkezet már szakem­berrel is tudja segíteni gyen­gébb társait. Az új rendelet intézkedik néhány, a termelőszövetkeze­tekben dolgozó valamenyi szakembert érintő kérdésről. Ezek közül külön érdemes megemlíteni azt, amely a szak­embereket az eddiginél is ér­dekeltebbé teszi a közös gaz­daság megszilárdításában. A rendelet szerint ugyanis azo­kat az elnököket és szakem­bereket, akik a gyenge szövet­kezetek megerősítésében jó eredményt érnek is, a földmű­velésügyi miniszter jutalom­ban részesítheti. A rendelet végül foglalkozik a termelőszövetkezetek szak­emberutánpótlásának egyik igen fontos módszerével, az egyetemi, főiskolai társadalmi ösztöndíjjal. (MTI) Ez a kép beszédes bizonyítéka annak, hogy a fiatalok egyik legkedvesebb téli szórakozása a korcsolyázás, s való­ban érdemes, sőt szükséges az egri jégpálya-problémával be­hatóan foglalkozni! (Kiss Béla felvételei) — A GYÖNGYÖSI kórház felújítására az idén kerül sor. Az állam 650 000 forintot for­dít a munkák elvégzésére. Ülést tartott a Pedagógus Szakszervezet Heves megyei Bizottsága A Pedagógusok Szakszerve­zete Heves megyei Bizottsága kétnapos tanácskozást rende­zett az iskolai szakszervezeti bizottságok titkárai és bizal­mijai részére. A tanácskozáson, kevés ki­vétellel, részt vettek a megye összes oktatási intézményeinek szakszervezeti funkcionáriusai és felkészültek a január—feb­ruár hónapban tartandó iskolai szakszervezeti választásokra, valamint a következő félév gyakorlati tennivalóira. Dr Bartos Imre, megyei el­nök ünnepélyes megnyitója után Dorkó József, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztá­lyának vezetője tartott színvo­nalas politikai tájékoztatót az SZKP XXII. kongresszusa ha­tározataiból* majd Fumcz Já­nos, az SZMT vezetőtitkára a moszkvai SZVSZ kongresszu­sáról. Az iskolai választásokkal kapcsolatban Bárczi Mihály, a Pedagógusok Szakszervezete Központjának megyei instruk­tora adott értékes tájékoztatást és útmutatást a bizalmiak ré­szére. Pöltl József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának ta­nulmányi felügyelője a gyer­mekvédelemmel kapcsolatos szakszervezeti tennivalókról beszélt, s végül Brozman János megyei titkár tartott előadást a szakszervezeteknek a társa­dalomban betöltött helyzetéről, a szakszervezetek alapszabá­lyairól, a jogokról és kötelessé­gekről, s az 1962. évi felada­tokról* legfőbb tennivalókról. Ma nyílik az Egri Bisztró Igaz, hogy csak próbaüze­melésre, de ma délután két órakor megnyitja üvegajtajait az Egri Bisztró. Az újfájta gépekkel, modem berendezés­sel felszerelt bisztróban ál­landóan kaphatók a legkülön­bözőbb ételféleségek és italok. A város régen nélkülöz egy ilyen jellegű éttermet, s most érthető a várakozás, amely- lyel a megnyitó elé néznek az egriek. A próbaüzemelés után néhány nappal megtörté­nik majd az átadás, s ha nem is oldja meg Eger idegenfor­galmának arányában a ven­déglői ellátottságot, mégis nagyban könnyít a most még fennálló helyzeten.- NÉHÁNY NAPPAL ez­előtt tapasztalatcsere látogatá­son veitek részt a megye óvo­dai munkaközösségének veze­tői és a körzeti óvodai felügyel lök Sátoraljaújhelyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom