Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-31 / 25. szám

1062. január 31., szerda

NÉPOJSAG

fiz eltelt egy év bizonyítja, hogy a szőlős területeken is létjogosultsága van a nagyüzemi gazdaságoknak

Megtartotta zárszámadó közgyűlését az egri Dobó István Tsz

Ejtőernyős demokrácia

, I délelolt kilenc óla

i. ‘

______I előtt már zsúfolá

sig megtelt az egri Gárdonyi Gésa Színház. Az egri Dobó István Termelőszövetkezet tagjai gyülekeztek, hogy meg-, tartsák zárszámadó közgyűlésüket. A termelőszövetkezet vezetőségén kívül helyet foglalt az elnökségben Pulnoki László, az MSZMP Heves megyei pártbizottságának titkára, Kácsor Jánosné, Eger város pártbizottságának titkára, Kocsmár János, Eger város tanácselnöke és Varga Mihály, á megyei tanács osztályvezetője. Ezenkívül ott voltak még az elnökségben a patronáló üzemek: az Útfenntartó Vállalat, az EMÁSZ és az AGRO- KER képviselői is.

A zárszámadó közgyűlést Farsang Bernét, a termelőszövetkezet elnökhelyettese nyitotta meg, majd átadta a szót Cseh Istvánnak, a termelőszövetkezet elnökének, aki a vezetőség nevében megtartotta beszámolóját.

A termelőszövetkezet elnöke bevezetőben arról szólt, hogy ezelőtt egy évvel tartották meg alakuló közgyűlésüket, s most már lemérhetik azt is, hogy egy év alatt milyen fejlődésen, gyarapodáson ment keresztül a szövetkezet. Ismertette azokat a feladatokat, amelyeket a tsz vezetősége kapott egy évvel ezelőtt a szövetkezet tagságától, és beszámolt arról is, hogyan tett eleget ezeknek a követelményeknek. Elmondotta az elnök, hogy a tsz vezetősége a párt és a tanács segítségével győzte le a kezdeti nehézségeket, amelyek a szövetkezeti élet első hónapjaiban mutatkoztak. Az ezerholdas gazdaság területét brigád és egyéni vállalás alapján művelték meg, és az egész éven át folytatott rendszeres munkával Sok sikert értek el. A szőlő a tervezett 17 mázsás holdanként! átlaggal szemben 21,5 mázsát termett, ugyanakkor jól termett a gyümölcsös is, kifizette a vele való foglalkozást.

azt

hogy

| ELMONDOTTA

lagbun egy-egy tsz-tag 138 munkaegységet teljesiteU. Természetesen voltak olyan tagok is, mint például Juhász Bernét, aki 900 munkaegység fölött, míg Mezei Sándor közel 500 munkaegységet teljesített az egész éven át folytatott becsületes munkájával.

— A szövetkezet 4 millió 240 ezer forint pénzforgalmat bonyolított le — mondotta végezetül — és a tervezett 41 forint helyett 46 forint 50 fillért tud osztani most egy-egy munkaegységre.

A nagy tapssal fogadott elnöki beszámoló után Kormos Pál, a tsz főkönyvelője ismertette a szövetkezet pénzügyi beszámolóját. Elmondotta, hogy egy év alatt a szövetkezet állóeszközeinek értéke 2 millió 236 ezer forintra gyarapodott, amely mögött olyan létesítmények szerepelnek, mint például a sertésfiaztató, hizlalda, istálló, daráló, 120 hordó vásárlása, villamosítás, két pince és szőlőfeldolgozó gépsor, Zetor vásárlása.

— A szövetkezet fel nem osztható alapja egymillió 140 ezer forintot tesz ki — mondotta többek között. — Beruházásaink alapján közel 300 ezer forintos hitelelengedésben részesültünk. A nyár folyamán 2 millió 105 ezer forintot fizettünk ki munkaegység-előlegként, 4 millió 300 ezer forint a szétosztható pénz, de a vezetőség úgy látja, hogy tartalékolásra közel egymillió forintot visszatart, mert jövőre szeretnénk bevezetni a garantált munkaegységes elszámolást, és ezen kívül is, számítani kell mindenre, számolni kell az évközi kiadásokra is.

EZUTÁN

Bóta Sándor, az ___________ellenőrző bizottság elnöke tartotta meg az ellenőrző bizottság beszámolóját és ennek végeztével vitára került sor. Felszólalt Putnoki László elvtárs is, a megyei pártbizottság első titkára. Felszólalásában elmondotta, hogy egy évvel ezelőtt ő is ott volt a Dobó Tsz alakuló közgyűlésé

n, de évközben is többször tett látogatást, illetve tud sok eredményéről, problémájáról a tsz-nek, és így elmondhatja, hogy elég jól is ismeri a tsz egyéves fejlődését.

— Az eltelt egy év azt bizonyítja, hogy a szőlős területeken is létjogosultsága van a nagyüzemi gazdaságoknak — állapította meg, majd így folytatta —, hiszen az elmúlt évben a rendkívüli időjárás ellenére is, a vártnál jobban működitek ezek a gazdaságok!

A feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy ki kell irtani az elkövetkezendő években a nova telepítésű szőlőket, és helyére nemesebb fajtájú szőlőket kell telepíteni. Létre kell hozni Egerben is az oltványtermesztést, hiszen Eger volt az oltványkészítés hazája. A szeszfőzdéket is át kell adni a termelőszövetkezeteknek, mert a jelenlegi körülmények között ezeknek az üzemeknek működése lassú.

Szólt ezután a „hazug prófétákról” is, akik a szövetkezetek bukásáról beszéltek, és ezek most csúfos vereséget szenvedtek, mert a tsz-ek élnek, virágoznak, és nagyobb eredményeket érnek el, mint az egyéni gazdálkodás korában bármikor.

— A hangoskodók kora lejárt — mondotta végezetül. — A szövetkezetnek csak az a jó dolgozója, aki mindent latba vet, hogy minél nagyobb eredményeket érjenek el a gazdálkodásban és okos tanácsokat ad a hibák kijavítására, és ezt maga is minden erejével igyekszik megvalósítani.

CSEH ISTVÁN, |

nöke adott választ a vita, és a felszólalások közben keletkezett problémákra, kérdésekre, majd a beszámoló elfogadása után a tsz főagronómusa ismertette meg a jelenlevőket az idei elképzelésekkel és tervekkel. Ezután a közgyűlés részvevői megválasztották egyéves időtartammal a küldött-közgyűlések küldötteit, majd a déli órában véget ért a zárszámadó közgyűlés.- f.l. ~

Akik a folyó túlsó partján maradlak Ünnep a Máira alján, Párádon .. •

A SZÁLLINGÓZÓ esőben és

fez egyre sűrűsödő ködben, amelyet a közeli Mátra bocsátott a községre, Párádra, ünnepi ruhába öltözött emberek siettek a mozihelyiségbe, vagy ahogy Párádon hívják, „sza- nétlibe”. Faluünnepre gyűltek össze a parádi Vörös Október Termelőszövetkezet tagjai, hogy számot vessenek egy év munkájáról, meghányják-ves- sék ügyes-bajos dolgaikat.

Csortos Bálint bácsi, az elnökhelyettes kissé meghatódott hangon köszöntötte az asztaloknál szorongó tsz-tago- kat, és amikor az elnökség tagjai elfoglalták helyüket, Malicsek Mihály, a tsz elnöke emelkedett szólásra.

ízes parádi tájszóiással hangzottak a szavak és az egyre nagyobb tűzzel beszélő elnök csendet parancsolt a teremre.

— Amikor megmozdult a falunk, még sokan emlékeznek erre az időre, egypáran tamáskodva fogadták az új beköszöntését, még nem mindenki érezte maga alatt erősnek a jeget és bizony még most is vannak olyanok, akik a folyó túlsó partján maradtak, mert féltek, hogy nem tartja meg őket a jég.

A folyó jege kiállta a Próbát, azok, akik bátran a közösbe léptek, ha nem is óriási, de szép eredményekről számolhatnak be.

Lassan fogyott az elnök kezében a beszámoló írott papírja, mert ha olyan részhez ért, ami nagyon a szívén feküdt, magyarázott, emberekhez címezve a mondatokat.

Az időjárás, az emberek viselkedése, felelőtlen munkája,

mind velejárója annak, hogy most csak 25,70 forintot tudunk osztani a tagságnak, ezért a jövő évben nem délután kell abbahagyni a munkát a fogatosoknak a hordás idején, hanem félteni kell a termést, amíg fedél alá, vagy kazalba nem kerül — folytatta a beszámolót az elnök.

S mint a gátjától szabadult patak, úgy ömlött az adat arról a munkáról, amit végeztek, vagy amit éppen végezniük kellett volna a parádi tsz-ta- goknak. A betervezett munkaegységet 9450-nel túllépték, baj volt az állatok gondozásával és bizony néha az egymás közötti emberséges hanggal.

A 198 TAG KÖZÜL 20-nak

üres a munkaegységkönyve, feléje se nézett a tsz-nek, pedig a 747 hold szántó igényelte volna az ő munkájukat is és az igyekvőknek köszönhető az az eredmény, hogy a kukoricából négy mázsával termeltek többet, mint 1960-ban.

Az elmúlt évben közel 700 ezer forinttal növelték a tiszta vagyon értékét, a tsz-nek fedezetlen vagyonhiánya nincs és az, hogy egész évben 1 780 000 forinttal gazdálkodtak, szép eredmény. A tagok ebből 1 100 000 forint értéket kaptak meg.

Rideg számok sorakoznak elő a beszámolóból, amelyek küzdelmes munkát, sok verítéket takarnak. Mert itt, ebben a hegyek közé szorult faluban is minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy egyre többet tudjanak kicsikarni a természettől.

De. győzött a szorgalmas ember és a község határában is

eltűntek az apró parcellák barázdái és a közös földjén szánt majd a tavasszal a gépállomás három traktora.

INNEN IS, ONNAN is helyeslő fejbólintásokkal nyugtázták az elnök szavait és talán újra átgondolták azt a küzdelmes évet, amelyben ösz- szekovácsolódott a közösség.

(—ács)

... hogy az Egyesült Államok vezetői az 1962-es évet a nagy döntések esztendejének harangozták be. Kennedy ehhez még hozzáteszi legújabb kongresszusi üzenetében, hogy hatvankettőben az USA átveszi a. kezdeményezést a nemzetközi életben is.

Mindenesetre, figyelemre méltó, hogy az első washingtoni kezdeményezés, a Kuba elleni agresszió, és a szankciók elhatározása reményében összehívott Punta del Este-i értekezlet.

Kevesen hiszik, hogy az Egyesült Államok ebben az uruguay-i kisvárosban fogja helyreállítani erősen megtépázott világpolitikai tekintélyét.

(zár)

A francia gyarmati hadsereg tisztje veit, Sanghajban, Indokínában, majd Algériában. Algériában ragyogott fel a csillaga, csatlakozott az 1958. májusi puccshoz és ejtőernyős ezcredparancsnok lett.

Két évvel később váratlanul Csombenek ajánlotta fel szolgálatait, s Roger Trin- quier ejtőernyős ezredes neve ekkor bejárta a világsajtót,

ElisabethvÜIc-ben minden a legnagyobb rendben ment volna, ha nincs egy gyenge oldala, a pénzimádat. Tekintve, hogy ura és pa.ran- csolója, Csőmbe is ugyanebben a gyengeségben szenved csakhamar megbomloit

„őszinte barátságuk”, s hősünk visszarepült Franciaországba,

Ezután jó' ideig nem hallottunk róla. Most azonban

hír érkezett Páxizsból: Trin* q ui er úi pártat ala pit és pártprogram-tervezetében kifejti, hegy a dtgauileisla rendszer és az UNR bukása c’kerülhc- tetlen, s helyébe egy „néppárt” éleírchívását javasolja.

„Közvcten népakaraton nyugvó alkotmány” életbeléptetéséről az „1848-as fran- c’a hagyományokból fakadó parlament összehívásáról” szaval.

Végül bújik ki a szög » zsákból. „A legfontosabb, hogy ez a demokrácia elismerje: Algériának franciának" kell lennie”. S még néhány eredeti ötlet, köztük az állami tervgazdálkodás elvetése, a „népi kapitalizmus korszakának hajnala” és más, ezekhez hasonló.

Népi kapitalizmus és francia Algéria. Valódi ejtőernyős demokrácia.

Márkus Gyula

A hite élteti az embert

— Hogy híttem-e ezt két évvel ezelőtt? — kérdez vissza Oszlánczi István, a füzesabonyi Szabad Nép Tsz tehenésze, mintha nem értette volna tisztán, miről érdeklődöm.

A zárszámadási közgyűlés befejezése után még mindig a Muskátli Étteremben ülünk, asztal mellett. Néhány perccel előbb kapta meg a borítékot, amelyben ott lapul 500 forint készpénz és egy takarékbetétkönyv. A fehér papírra írt szám azt mondja, hogy több mint 24 ezer forintot rejt a boríték, amit egy kicsit büszkén, egy 'kicsit elmerengve néz még most is a ’tehenész.

— Ha nem hiszek, nem léptem volna be a tsz-be — üti fel aztán ismét a fejét —, de bizalommal jöttéim ide. Bíztam az akkor mór több mint tíz éve dolgozó Szabad Nép Tsz-ben, s magamban is. Míg egyéni gazda voltam, addig is becsülettel megálltam a helyem. Kilenc hold juttatott földön dolgoztam, kilenctagú családra és azt hiszem, nem lehetett panasza senkinek. Mindenünk megvolt, ami az élethez kellett. Miért féltem volna akkor a tsz-től, amikor tudom, mennyit bírok el.' Itt is éppúgy kell dolgozni, mintha a magaméban lennék, s higgye el, megtanultam: a hite élteti az embert. Ha az van, akkor nem lehet baj...

Megint a borítékot nézzük, most már mindketten.

Ilyen nagy szám — 24 ezer forint — kevés emberére van írva itt. Oszlánczi István egyike azoknak, akik a legtöbbet kapták most, a zárszámadáskor.

— Ebben benne van a magam 783, a fiam 38?, s a tizennyolc éves lányom 184 munkaegysége. Mert ők is segítettek. De ez csak a zárszámadási pénz, ehhez még hozzá kell adni majdnem .harmincezer forintot, amit év közben előlegben és terményben kaptunk.

— Mit csinálnak most ezzel

a pénzzel — kérdezem, s már jön is a válasz:

— Azt, amit a tavalyival. Elvásároljuk. Tavaly 28 ezer forintot kaptam zárszámadáskor, abból a tizennyolc éves lánynak megvettük a szobabútort, s minden hozzávaló kelengyét, hátha egyszer hirtelen férjhezmenésre szánja a fejét. Ruhákat is kapott ő is, a nagy fiam is, a kicsinyek, mindenki. Magamnak vettem egy új csizmát is, a fiúnak meg karórát, s megörvendeztettük a családot egy új rádióval. A házra akkor tízezer forintot fordítottunk javítási munkák szükségessége miatt, de még futotta egy második tehén és három hízó vásárlására is.

— Az idén is meglesz a három hízó, úgy döntött a „családi tanács”. De még a többi

pénzt is beosztotta, mikor megtudtuk, mennyit kapunk záráskor. A fiúnak — ha nem is tetszik neki, mert azt mondja, egyelőre nem akar házasodni — betesszük a szekrénybe az új esküvői ruhát, én meg tavasszal vagy mopedre, vagy Panni robogóra ülök. Az istállók két kilométerre vannak tőlünk, s ha öreg nem is vagyok, a sok gyaloglást nem bírják már a lábaim. Erre kell ez a kis jármű. Szó' :i bútort az idén a tizermégyéves lányom kap, s még ezenfelül megint új ruhát, kabátot mindenki. Kinek mire van szüksége.

— Így határozott a család — nevet fel és zsebregyűri a borítékot. — Erre az évre ezt szántuk a zárszámadási pénzből. Jövőre aztán majd megint mást. Mert az idén is lesz bőven kereset. Ezt két okból Is tudom. Az egyik az, hogy nálunk a tehenészetben 1960-ban százszázalékos, 1961-ben 98

százalékos volt az ellés, s a jövőben sem, lesz rosszabb — tehát szépen növekszik az állomány. A másik meg az, hogy itt a Szabad Nép Tsz-ben mindig arról beszélünk, mit kell még tennünk, mi a rossz, amin javítanunk kell — s ez csak jobbat hozhat minden évben nekünk. (W. L.)

Ötszáz juhot szállítanak Görögországba

Az ördögfalvi Juhtenyésztő

Állomás sok juhot szállít külföldre.

Az elmúlt évben például 3000-et exportáltak Franciaországba é® Görögországba, 300- at pedig Olaszországba.

Az idén is jól indult a külföldi megrendelések sorozata; 500 pecsenyejuhot rendelt Görögország, amelyeket a héten adnak át a megrendelőknek.

Az üzemrészek összehangolt munkája

Több üzem, vagy vállalat belső élete példázza, hogy saját berkeiken belül az egyes üzemrészek között még mindig előfordul bizonyos fokú önteltség, vagy talán nevezhetjük „sovinizmusnak” is, amikor a részlegek és minden dolgozó a saját munkáját tartja fontossági sorrendben elsőnek, a termelés menete szempontjából. Bizonyos mértékig talán helyes ez az önbecsülés, mert a fontosság tudata jobb munkavégzésre ösztönözhet. De veszélyes is, mert állandó súrlódás kútfor- rása lehet és neheztelést, torzsalkodást, sőt egyes esetekben haragot válthat ki a más munkaterületen dolgozókból. Ez pedig már a szervezettség, a nyugodt, folyamatos munka, a fegyelem romlásának: adhat melegágyat. Leghelyesebb tehát, ha az egyes üzemrészek dolgozói, vezetői, egymás munkáját megbecsülve, a belső villongás helyett kialakítják az egészséges versenymozgalmat.

Még rövid idővel ezelőtt példáját nyújtotta az üzemré

szék közötti villongásoknak a XII-es akna. Mert a műhely iparosai azt mondották: ml vagyunk a gépesített üzem lelke. Ha nem javítjuk a gépeket, leáll a bánya. És a fatelepiek? — Ha nem szállítunk a bányába fát, nem tudják ácsolni a vágatokat, nincs hová szerelni a gépeket. Aztán: az ócskafa feldolgozásából nyert anyagokkal százezreket takarítunk meg az üzemnek. De beleszól a szénkezelés is! — És ha mi lassan dolgozunk? Ha nem töltjük a vagonokat: megtelik a bunker, leállnak a gépek, nem lesz szükség fára. És a bányászok vajon mit válaszoltak? — Ez mind mese...! Ha mi nem adunk szenet, nem kell a gép, a fa, a szén kezelés. Van némi igazuk, mert egy bánya gerincét a vájárok, a munkahelyi dolgozók képezik, akik a szenet adják, tehát azt, amiért egy ilyen üzemnél minden történik. De végeredményképpen egyik üzemrész kiegészíti a másikat és a teljes egésznek összmunkájából fakad a termelés.

De ez a villongás lényegében ma már a múlté! És arra kell vigyáznunk, hogy az ilyen nézet ne alakulhasson ki még egyszer. Persze, azóta már változott az emberek gondolkozásmódja, hiszen az üzemi pártszervezet és a szakszervezet minden erővel küzdött az üzemi egység kialakításáért. A bányászok ma már elismeréssel beszélnek Lassú József fatelepi szocialista brigádjáról, amelynek tagjai dermesztő fagyban, áztató esőben vagy éppen perzselő napsütésben: szorgalmasan tevékenykednek a bánya faellátásáért.

De ha a Bognár Béla-féle gépműhely! komplex-brigádot említjük, őket sem illeti kevesebb elismerés. Igaz, a műhely nem mindig dicsekedhetett ilyen szervezett munkával. Baj volt a fegyelemmel, a munkaidő betartásával. Hogy ma mások a viszonyok, azért dicséret illeti Lakatos Imre gépészmérnököt és Dóra István művezetőt, akik szép szóval, de ha a szükség éppen úgy hozta: kemény szigort alkalmaztak a fegyelem megsértőivel szemben.

De ha bármelyik üzemrészben járunk és a bányász szocialista brigádokat említjük, őróluk is mindenki csak dicsérő hangon nyilatkozik. Oláh Sándor, Fekete Pál, Veres Sándor már régi versenytársak és sok szép teljesítmény, sok siker fűződik nevükhöz. Nagy részük van az üzem által elért termelési eredményekben. Egy szóval: a XII-es akna üzemrészei között kialakult a teljes „harmónia”, a kölcsönös segítés, az összedolgozás és így az üzem az elmúlt évben 15 000 tonna szénnel többet tudott adni a népgazdaságnak. De az 1962-es év első hetei is szép eredményekkel biztatnak.

Egy példáját említettük az összefogásnak, amelyre nagy szükségünk van a jelenlegi gazdasági évben is, hogy feladatainknak teljesen eleget tudjunk tenni. Tüntessük el még a maradványait is az üzemrészek közötti „sovinizmusnak”. meri az gátolja a folyamatos teimelő munkát.

Laczik János