Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-30 / 24. szám

I

NÉPCJSAG

1962., Januar 3*., JeM

Tegnapi szedés...

Ügy kináltatják magukat a fügekoszorúk, hogy szinte lehetetlen ellenállni. Gusztusosak, letakarták átlátszó borítóval is, hogy még jobban kellessék magukat, ráadásul az eladók is kedvesen kínálgatják.

De milyen a vásárló? örök kétkedő. A kínálkozó fügecsodákat is leplezetlen gyanakvással szemleli és aggodalmának eme szavakkal ad kifejezést:

— És tessék mondani, frt Sj szédésű a füge?

Az eladó méltán képed el a furcsa kérdésen, de hogy megnyugtassa a kedves vevőt, így szól tréfálkozva, miközben csomagolja, a jó néhány hete szedett, beért, ízes gyümölcsöt.

— Hogyne ... tegnapi szedésü. A vevő rábólint és boldogan viszi

zsákmányát.

S vele a szó-fügét, amit gyanakvása miatt kapott. (K. E.)

— FEBRUÁR elsején tárgyalja Eger város tanácsának végrehajtó bizottsága a város termelőszövetkezeteinek perspektivikus tervét.

— A TERVEK szerint az ÉMÁSZ Egri Üzletigazgatósága még ez évben üzembe helyez egy idomvágó gépet és egy daruskocsit, ugyancsak beszereznek és munkába állítanak egy sztalinyecet is.

— „BECSÜLET és humanizmus” — ezzel a címmel tartanak előadást február elsején a füzesabonyi járási könyvtár olvasóklubjában.

— A SZAKSZERVEZETEK Heves megyei Tanácsa elnökségének rendezésében öt sportágban ez évben is sor kerül a szakmaközi bajnokságok lebonyolítására.

— 1962-BEN az Egri Városi Tanács 150 ezer forint költséggel járul hozzá a városi gázvezeték-rendszer építéséhez. A pénzből gépi berendezéseket vásárolnak, továbbá biztosítják a gázmérő órák, gázszabályozók, tolózárak és csőanyagok beszerzését.

BRATISLAVA! TV MŰSORA*: 17.30: Orosz lecke kezdőknek. — 18.10: Kíváncsi kamera. 18.55: Műsorismertetés. 19.00: Tv-újság. 19.30: Nép, mez, hép. 19.40: Kultúrélet. — '10.00: Rejtvénymüsor. 21.30: A

Honvédelmi Szövetség életéből. — 31.45: A nap visszhangja.

Egerben este 7 órakor: MONTMARTREI IBOI/PA

(Szelvény-bérlet)

Készül az Eger—Bükki

idegenforgalmi régié fejlesztési ter/e

HAZÁNK idegenforgalmában az egyik legjelentősebb helyet foglalja el Eger és a tőle északra elterülő Bükk hegység vidéke. Az illetékes főhatóságok, értékelve e terület nagy fontosságát, megbízást adtak a VÁTERV-nek, e régió idegenforgalmi fejlesztési terveinek elkészítésére.

A munka az elmúlt napokban kezdődött, melyben a VÁTERV építési, közlekedési, vízügyi, közgazdasági és ún. zöldterületi szakértői vesznek részt, hogy a hatalmas területegység idegenforgalmi vonatkozású fejlesztésének minden kérdése szakszerű megvilágításba kerüljön. A Bükk- hegység peremén két vonzó- ponttal számol előreláthatóan a terv: Egerrel és Miskolccal, az egyikhez a Bükk Heves megyei, a másikhoz pedig borsodi része tartozik.

Az előzetes megállapítások szerint: Egernek, mint a

„Bükk kapujának”, jelentős szerep jut a fejlesztés során. A város országosan kimagasló idegenforgalmában több tényező játszik közre: a nagy történelmi múltú vár, a nagy számú műemlék, páratlan langyos vizű fürdői, tüzes bora és nem utolsósorban turisztikailag értékes környéke. A város idegenforgalmi vitalitását mi sem bizonyítja jobban, minthogy míg 1960-ban 330

ezer idegem fordult meg falai között, addig 1961-ben, noha a hétvégi olcsó vonatok számát egészen lényegtelenre csökkentették, 310 ezer látogatója volt. A strandfürdő látogatottsága a múlt évben pedig soha nem gondolt mértéket ért el, a nyári hónapok során 80 ezer fürdőzővel 1—1 hónap alatt A terv számol az Alma- gyar domb üdülőnegyedének kiépítésével és új vonásként szerepel előreláthatóan a város idegenforgalmi fejlesztési elgondolásaiban, a Szépasz- szonyvölgy kellő kiépítése is. Ez a terület ugyanis, bár közel van a városihoz, könnyűszerrel elérhető, jelenleg meglehetősen elhanyagolt E terü- i létén egy vendéglátóipari létesítmény mellett, egész sora építhető a világszerte kedvelt víkendházaknak és sátortábor- I nak, s mint halljuk, szóba kerülhet majd egy nagyobb méretű arborétum megteremtése j is, a Bükk egy-egy szelíd őzikéjével, szarvasával érdefce- i sebbé téve.

NOHA EGER eddig zömében csupán átfutó idegenforgalommal bír, az úgynevezett maradó forgalma, szállodájának csekély befogadóképessége miatt, nem jelentős. Az épülő új, idegenforgalmi szálló is elsősorban a külföldről hazánkba érkezők szolgálatába áll majd. A diák- és turistaszállás sem túlságosan elégíti ki az ország minden részéből jelentkező igényeket. Számolni kell tehát a tervnek a város idegenforgalmi elszállásolási lehetőségeinek fokozásával is!

Szóba került az első tárgyalás során is, hogy jelentős szerepet kell biztosítani az idegenforgalommal kapcsolatos kulturális fejlesztésnek! (A

nyári időszakban szabadtéri, zenekari hangversenyek és

előadások megrendezésével.) A székesegyház előtti tér, a Dobó tér, vagy a várbeli palota előtti udvar igen alkalmas ilyen jellegű, évenként rendszeresen visszatérő rendezvények megtartására.

Az országosan legmagasabb rádiumemanáció tartalmú gyógyvíz hasznosítására is építeni kell. A terv behatóan vizsgálja az Egerhez tartozó felnémeti, almári részek idegenforgalmi fejlesztési lehetőségeit is, ahol a jelenlegi TÜ- Z ÉP-telepről, illetve később majd a Gyermekvárosból kiinduló úttörővasút kap szerepet. Az almári tájon is szóba kerülhet egy könnyen elérhető nyaralótelep kiépítésének lehetősége is.

Síkfőkút romantikus környezetében sátortábor létesítését javasolták, ahol a hegyek, erdők, a tó és Eger közelsége képezi az idegenforgalom vonzóerejét. Szarvaskő, Bélapátfalva, Szilvásvárad és Felsőtárkány községeknél számol a terv a meglevő idegen- forgalmi lehetőségek teljes kihasználásával és értékesítésével. Igen komoly problémát jelent majd a fejlesztés során a Bükk vízviszonyainak megjavítása, illetve a turistaszállók, táborok megfelelő vízzel való ellátása.

Javaslat merült fel arra vonatkozóan is, hogy foglalkozzék a fejlesztési terveket felmérő vizsgálat egy. a bélapátfalvi, hírese apátsági templomtól a Bélkőre felvezető drótkötélpálya megépítési lehetőségeinek kérdésével is.

Az első tárgyalások során, a szilvásváráéi Szalajka völgy közelében levő Tótfalusi völgyben egy idegenforgalmi súlypont kiépítésének lehetősége is javaslatba került. Tekintettel lesz a terv természetesen a bükki rezervátumok, így az Istállóskő alatti „őserdő” és a távolabbi ún. „svéd fenyves” idegenforgalmi jelentőségére

Beható vizsgálat tárgyát képezi a téli sportra alkalmas területek felderítése is.

AZ EGER—BÜKKI idegen- forgalmi régió fejlesztési terve előreláthatóan szeptemberre készül el.

Sugár István

Hárem kutatóintézet folytat fagyállósági megfigyeléseket a Mátra »tetején"

A Maira „tetején”, Mátra* szentlászló község határában működik az ország egyetlen gabonafagytósérletí állomása. A kompolti Északkelet-Magyarországi Kísérleti Intézet a 830 méter magasságban fekvő másfél holdas parcelláján- most a tizedik télen figyelik meg a különböző őszi gabonafélék fagyállóságát.

Az intézet a fagyállóság vizsgálatára éj, eddig sehol nem alkalmazott módszert dolgozott ki. Egyes parcellákat keretekre feszített dróthálóval takarnak le, hogy a hó közvetlenül nem éri, más táblákat pedig közvetlenül kitesznek a hó hatásának, s a különböző megfigyeléseket feljegyzik, s abból vonjak le a következtetéseket.

Jelenleg is több mint tízféle őszi gabonafajta áll fagyállósági megfigyelés alatt. Köztük az intézet új, olasz és \ magyar búzaíajtákkal keresztezett törzsei. A kutatók szerint az idei tél különösen hasznos megfigyeléseket szolgáltat, mert a korábbi éveknél zordabb volt.

Mátraszentlászlón a fagyos napok száma általában 16-tal több, mint a sík vidéken. Ez lehetőséget nyújt különböző felfagyási kísérletek elvégző- j sere is. Ez annál is fontosabb, mert Északkelet-Magyarorszá- i gon a tavaszodás után a ké-1 sői fagyok is fellépnek.

1

c

<

1962. JANUAR 30., KEDD:

MÁRTONKA

110 évvel ezelőtt, 1852 januárjában született ION CARAGIALE román író, a román kritikai realizmus megalapozója. A munkásmozgalomban maga is részt vett, tanulmányt írt az 1907-es romániai parasztlázadásról, műveiben mesteri szatírával leplezte le a burzsoázia és a földbirtokos osztály korruptságát, a politikai élet csalárdságait. Müvei közül kiemelkednek karcolatai (Jegyzőkönyv) és társadalmi vigjátékai (Elveszett levél, Zűrzavaros éjszaka).

80 évvel ezelőtt, 1832. január SO-án született FRANKLIN DE- ’ EANO ROOSEVELT, 1933—1945-ig az USA elnöke. Kormányzata alatt ION GARAGIALE vették fel a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval. A világválság után a New Deal révén kívánta a tőkés gazdaságot helyreállítani. A második világháború alatt a Hitler-ellenes koalíció egyik vezetőjeként a teheráni (1943) és a jaltai (1945) konferenciákon vett részt. ChurchilleX együtt késleltette a második front megnyitását és ezzel — a monopóliumok nyomására — a háború jjgfgj ezését.

60 évvel ezelőtt, 1902-ben született ALEXANDER STENBOCK- FEEMOR német író. Mint bányász kezdte és bányászélményeit irodalmilag feldolgozta: Németország alulról nézve (1931). Később mint filmszerző tűnt ki (Semmelweis — 1951. Scuderi kisasszony — 1955).

50 évvel ezelőtt, 1912-ben ezen a napon halt meg AIGNER SÁNDOR építész, budapesti középületeit középkori stílusokban tervezte.

Rádió- és televízióműsor

JANUÁR 30., KEDD: KOSSUTH-RADIÖ: 4.26: Rákóczi induló. 4.30: Hírek. Időjárásjelentés. 4.40—7.59: Vidáman — frissen. Zenés műsor. Közben 6.35: Pillanatfelvétel. 8.00: Műsorismertetés. Időjárásjelentés. 8.10: Mai szerzők operettjeiből. 9.00: A Gyermekrádió műsora. 9.40: Fúvószene a Moszkvai Rádió műsorából. 10.00: Hírek. Lapszemle. 10.10: Magyar nóták, csárdások. 10.45: Élő világirodalom. 11.05: Zongoramüvek. 11.40: A váci müv. ház Vox Humana énekkara énekel. 12.00: Déli harangszó. Hírek. Idő járás jelentés. 12.15: Zenés ajándékműsor a gyors vágathaj tó bányász-brigádnak. 13.00: Ezüstkalászos szövetkezeti gazdatanfolyam. 13.20: Egy falu — egy nóta. 13.40: Lehóczky Éva operaáriákat énekek 11.00: A kozmosz titkaiból és más érdekességek. 14.30: Tánczene. 15.00: Hírek. Közlemények. 15.08: Időjárásjelentés. 15.10: Kórusok. 15.40: Krisztina kisasszony. Operettrészlet. 16.05: Megtudtuk — elmondjuk. 16.25: Kamarazene. — 16.55: Műsorismertetés. 17.00: Hírek. Idő jár ás jelentés. 17.15: Régi magyar dalok. 17.30: Illik, nem illik? 17.50: Könnyűzene. 18.10: Az ipari rovat műsora. 18.30: Zenekari muzsika. 19.05: A Szabó-család. 19.35: Részletek J. Strauss, Kreisler, Kálmán, Fall és Lehár műveiből. 19.54: Jó éjszakát, gyerekek. 20.00: Esti Krónika. Időjárásjelentés. — 20.25: Bemutatjuk új tánczenei felvételeinket. 21.10: A Magyar irodalom kincsesháza. A nemes vér. Rádiójáték. 22.00: Hírek. Időjárásjelentés. 22.15: Mai szemmel. 22.2SS Nemzetközi Enescu Fesztivál, 1961. Operahangverseny. 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. 0.10: Verbunkosok. 0.30: Himnusz.

PETŐFI-RÁDIÓ: 5.50: Hírek. Időjárás jelentés. 6.00: Reggeli zene. — 8.00—8.10: Hírek. Idő járás jelentés. 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.15: Beethowcn-művek. — 15.00: Lajtha László: Vas megyei kuruc- képek. 15.10: Uzsó méregtárak. — 15.25: Zenekari muzsika. 16.00: Hírek. Időjárásjelentés. 16.05: Köny- nyűzene. 16.45: Az öröm és a Tör* vény. 17.00: Emlékezetes hangversenyek. 17.50: Időszerű nemzetközi kérdések. 18.00: Hírek. Időjárásjelentés. 18.10: Tánczene. — 18.301 Vidám félóra. 19.00: Hírek- Időjárás jelentés. 19.05: A Pjatnyickij- együttes műsorából. 19.20: Ezüst- kalászos szövetkezeti gazdatanfolyam. 19.40: Közvetítés a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. A Leningrádi Filharmonikus Zenekar hangversenye. A szünetben któr 20.35: Gyermeknevelés. 20.50—20.55: Hírek. 21.45: Könnyűzene innen- onnan. 23.00: Hírek. Időjárásjelen- tés. 23.15: Műsorzárás.

A TV MŰSORA:

17.30: Iskolások műsora. — HUJO: Szünet. 18.40: Orvosi tanács ók. — 18.50: Négy nap Leningrádban. 19.06: Telesport. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Szünet.' 19.50: Vörös felhő. Kínai balettfilm. Kb. 21.20: írók a kamera előtt. 21.40: Hírek. A Tahira dó ismétlése.

it»*uatiiuiMiuiu«t!iiiiiiiii»iiiiiittiu«ii«iiiii«ii*iiini!itti!>tt*u«u«ir»uvtimiii!aii»ii«i}BH«tiiHiM«n«ua!iit!iiiiugiTiTfiitiTr«ft*rr«ti«]T«n«min«t?vtiin lYftvutttgitiutifiimiitutiriniiiiiigiiiiotnattitwniiiiiiiimuiiiBiMiMUflUBtsvirfircuiiniiimiimngiiiiiviiiusniftiniiiititiigiiguBngiiBiisugtiaiigittnvuaisBitgiiainnigiianBmiHnia

Gun kakoiv

gttk

59.

Izgatottan sietett a sütöde leié. Lhan Nung már várta.

— Mi ez? — kérdezte fojtot- tan, izgatottan Gazsó. — Itt mindenki ismer engem?

— Igen — válaszolta nyugodtan Lhan Nung.

— Nem okozza vesztemet ez a nagy ismeretség? Valaki el- kotyogja magát és végem.

— Attól ne félj. Ha titkodat bennszülöttekre bízod, annyi, mintha sírba rejtenéd. Egy vietnamit elfoghatnak, agyonkorbácsolhatnak, mégsem vall soha.

Gazsó némileg megnyugodott.

— A „szennyessel” kapcsolatban mi az utasítás? — kérdezte.

— Nekem adod át. Én pedig a kenyérszállitó kocsin juttatom ki az erődből. A kocsikísérő vietnami...

— Értem.

— Az első szállítmányt ma este add ide... Bő köpenyt Vegyél magadra, az alatt hozd e' ... Egyedül leszek ...

— Értem ...

— Most pedig menj, ne tartózkodj itt sokáig... Itt a kenyered .: . ^

A nap folyamán újabb beteget hoztak a betegszobába. Az olasz Pikala volt, a kapitány csicskása. Pikala igen rút betegséget szedett fel, amely csak itt, Távol-Keleten ismeretes. T^pref. testét ellepte a gennyes

kiütés, amely külön-kiRön is mind gyulladásban volt.

Az udvaron bárki találkozott az olasszal, mindenki elfordította a fejét. Sőt, amikor a betegszobába lépett, a betegek sem tudtak ránézni, mindenki undorodva fordult a fal felé.

Gazsó' azonnal megkezdte a kezelést. A leghatásosabb gyógyszereket alkalmazta, ennek ellenére délutánig semmit sem változott a helyzet.

Este izgatottan készült Lhan Nung-hoz. Amint átadta a csomagot, izgatottan megjegyezte:

— Űj beteget hoztak.

— Hallottam róla.

— Nagyon csúnyán néz ki. Arca, karja, egész teste tele van fekéllyel. Azt hiszem, egyik gyógyszer sem gyógyítja...

— Ne félj... Majd csinálunk valamit...

Gazsó jól sejtette. Másnap reggelig semmit sem javult a beteg állapota.

Még a kora reggeli órákban beállított a kapitány, aki az új egészségügyi ottléte alatt egyszer sem látogatott el a betegszobába.

A parancsnok a kezében levő nádvesszövel ide-oda hadonászott. Miután megnézte Pika- lát, nagyot suhintott vesszőjével a levegőbe, aztán Gazsóhoz fordult.

— Parancsolom; kövess el

mindent, hogy tisztiszolgám mielőbb felgyógyuljon.

— Igyekszem, kapitány úr.

— M5 az, hogy igyekszem? Ha tisztiszolgámnak valami baja történik, lelőlek, mint egy kutyát!

Elvih ar zott. A betegek is

megkövültén néztek utána.

Az egészségügyi szomorúan állított be a pékségbe. Lhan Nung átadta neki a kenyeret, aztán egy pálmalevélbe göngyölt kis valamit.

— Kenőcs van benne — mondotta halkan. — Ezzel kend be Pikala egész testét... Pár nap múlva elhagyhatja a betegszobát. Ezt európai gyógyszertárak nem gyártják..: Ezt a betegséget és ellenszerét csak mi ismerjük..:

Gazsó egészen meghatódott.

— Köszönöm...

Lhan Nung megszorította a

kezét.

— A szállítmány egyébként rendeltetési helyén van. .«Várják az újabbat..

Gazsó izgatottan sietett a betegszobába. A kenőcsöt több tégelybe rakta, aztán tetőtől talpig bekente Pikalát. A beteg arcát betakarta törülközővel, hogy a gyógyszer jobban hasson.

Pikala nagyon eä volt keseredve.

— Hagyj békén, úgysem tudsz meggyógyítani — mondta, szinte gorombán, — Hagyj megdögleni!

— Csak maradj nyugodtan... Meglásd, holnap reggelre sokkal jobban leszel...

Mindenki izgatottan várta a reggelt.

Amint virradt. Gazsó szívdobogva ment az olasz fiúhoz és levette róla a törülközőt.

Pikala arcáról szinte teljesen eltűntek a sebek és előtűnt halvány, rózsaszínű bőre. Olyan volt az egész teste, mintha leégette volna a nyári nap. Csupán itt-ott volt látható egy-egy száradó, gennyes seb.

Az alvó Pikala felébredt. Végignézett magán és örömében sírva fakadt...

— Hajnalban lecsapunk a

vietnamiakra.

Az egészségügyi bánatosan tárta szét kezét.

— Nem mehetek mégsem — mondotta —, súlyosak a betegeim. Pikala sem hagyhatja még el addig a betegszobát. .. Őrá pedig vigyáznom kell. .. Hiszen tudja!... A kapitány megnyúz, ha valami baja lesz...

— Érteni — nevetett Lafarte hadnagy. — No, mindegy! Pedig sajnálhatja . . .

Gazsó alig várta, hogy a pékségbe mehessen.

Lhan Nung mosolyogva várta.

— Nos, hogy van a beteg?

— Kitűnően ... Nagyszerű gyógyszert adtál...

Óvatosan körülnézett.

aztán egyetlen szó nélkül kisietett a szobából.

Hamarosan két üveg pálinkát küldött; egyiket Pikalának, másikat az egészségügyinek.

Feltűnt a hadnagy is. Amikor személyesen győződött meg a hír valódiságáról, gratulált Gazsónak.

— Hallom, pálinkát kapott a kapitánytól — mondta nevetve.

— Igen. Ügy látszik, meg van elégedve az eredménnyel..;

— A végén még megbékél magával — nevetett Lafarte.

aki állandóan négy fal között, kórházban dolgozik? ...

— Élmény, kaland? — Gazsó elmosolyodott. — Igaza van,

nincs.

— No látja! Jöjjön velünk* Felderítés... Aztán egy kis csetepaté a bennszülöttekkel. Az a?, igazi.. . Ott aztán lehet virtuskodni. .. Ki-ki megmutathatja, legény-e a gáton

Gazsó lázasan gondolkozott.

— Holnapután ... mikor lenne az indulás? — kérdezte hirtelen.

Gazsót is nagyon jóleső érzés fogta el.

Az olasz fiú gyógyulása volt a nap eseménye. Beteg társai mind megnézték, sőt sorra eljöttek az altisztek is.

Végül a kapitány füléig is eljutott a hír. Nem akarta hinni, azért ő maga is berobogott a betegszobába. Nem szólt semmit, egyenesen tisztiszolgájához ment, hogy személyesen győződjön meg a váltQzás- IV hajtotta az olasz taka- . öjc. , végigmustrálta Pikalát,

Apropó... Unalmas lehet itt bezárkózva . .. Nem akar egy kis változatosságot?... Holnapután századom felderítésre megy Na-Fac és Futingra között ... Nem tart velünk? ...

— Egészségügyi nem köteles ilyesmiben részt venni. ..

— Persze, hogy nem!... Én csak egy kis változatosságot kínálok. Egy kis kalandot... Bizonyára nem volt még ilyesmiben része Távol-Keleten . .. Kát hogyan is ’ehetne? .. . Milyen e III lényt gyűjthet valaki,

— Ide figyelj, Lhan Nung — kezdte izgatottan. — Holnapután hajnalban Lafarte hadnagy százada felderítésre indul a Na-Fac és Futingra közötti szakaszra...

— Mikor indulnak?

— Hajnalban. Pontos időt nem tudok.

— És h^ny ember?

— Egy század.

— Milyen lesz a fegyverzetük?

(Folytaiét