Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-28 / 23. szám

1962. január 2?., vasárnap NEPÜJSAG 7 EGY EGRI MÚZEUM Amelyből nem lett semmi A megvalósulás küszöbén Amelynek meg kell születnie ! Milyen úi filmeket láthatunk februárban ? Mivel éppenséggel nem ne­vezhető a múzeumok városá­nak, vette mindenki — akinek egyre izmosodó idegenforgai- ’ műnk és a régmúlt korok ve- rejtékes és finom emberi munkája szívügyét képezi — igaz örömmel, már évekkel ez­előtt, a hírt: a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosz­tálya Egerben kívánja felállí­tani az ország egyetlen ková­csoltvas múzeumát. Már elnevezéséről is nyíltan beszéltek: Fazola Henrikről, a a magyar kovácsoltvas művé­szetépek legjelentősebbikétől venné a nevét. Egy Budapest környéki kas­télymúzeumból már évekkel ezelőtt megérkezett a páratlan értékű és érdekességű anyag a Dobó István Vármúzeumba. A tervek szerint, az egri új mú­zeum az akkor „megmentett” rossztemplomba került volna felállításra. Az épület tetőze­tét az Országos Műemlékfel­ügyelőség helyre is állította, az épület további tatarozásá­ról azonban a minisztérium lemondott. Ezzel, valamint a színház építésével meg is pe­csételődött a születendő mú­zeum sorsa ... Hosszú évekig, a vármúze­um raktárában ládákban heve­rő kincsek hiába várták egri bemutatásukat. Mint értesül­tünk, sajnos, nem sikerült se­hol Egerben megfelelő helyet találni a magyar kovácsművé­szet kincseinek bemutatására — rrtegindult s talán már be is fejeződött a ládába zárt kincseknek Egerből való el­szállítása. így vetélt el egy jobb sorsra érdemes nemes szándék, így lett szegényebb Eger egy or­szágos jelentőségű múzeum­mal ... ★ Tavaszra minden bizonnyal befejeződik a Pedagógiai Főis­kola csillagászati tornyának tatarozása. A munkák előre­haladásának arányában, egyre sürgetőbben lépett fel a maga nemében egyedülálló csillag­vizsgáló torony egykori ob-' szervatóriumi helyiségeinek hasznosítása és a múltból meg­maradt nagyértékű műszerek bemutatása. A csillagvizsgáló Hell Miksa tervei szerint épült, az obszer­vatórium forgókupoláját pe­dig Fazola mester készítette nagy hozzáértéssel. A műsze­reket Hell részben Bécsben, részben pedig Londonból, Maskelyne greenwichi csilla­gász közvetítésével, a világhí­rű Dolland cégtől szerezte be. Szerencsére, a páratlan ér­tékű csillagászati műszerek ma is megvannak. A Művelő­désügyi Minisztérium műszaki emlékeket gyűjtő és nyilván­tartó csoportja a budai Uremia Csillagvizsgálóban őrizteti. A Pedagógiai Főiskola tor­nyában berendezendő csillagá­szati múzeumra vonatkozó tárgyalások megindultak. Itt kerül berendezésre az ország egyetlen csillagászati múzeu­ma, melynek jelentősége túl lépi városúnk, megyénk, sőt, országunk határait is — te­kintve, hogy ma már unikum számba mennek a XVIII. szá­zadból megőrzött asztronómiai műszerek. A kiállitáson bemutatásra kerülnek, a műszerek mellett páratlan értékű csillagászati könyvek legszebb példányai és a levéltárak mélyéről feltárt s az egri csillagdára vonatkozó okmányok. Kevesen tudják ugyanis, hogy mintegy 1300 csillagászati témával foglalko­zó kötetet őriz a Pedagógiai Főiskolában levő könyvtár, mely az egykor működő csil­lagvizsgáló tudományos mun­káinak szolgálatában állott. Az előzetes tervek szerint — a speciálisan egri anyagon túlmenően —, általános ma­gyar csillagásztörténeti anyag is bemutatásra kerül a múze­umban. Az obszervatórium helyisé­gei a Pedagógiai Főiskola föld­rajzi tanszékéhez tartoznak. A múzeumba való bejutás is csak a tanszéken keresztül le­hetséges. sőt, mivel legutóbb a Művelődésügyi Minisztérium rendezte a főiskola idegenfor­galmi látogatásának rendjét is, így a tervek szerint, az eg­ri csillagászati múzeumot megnyugtatóan és zökkenő­mentesen csak a Pedagógiai Főiskola „üzemelheti”. Ezt az elgondolást indokolja az is. hogy megfelelő tudományos munkatárs áll a földrajzi tan­szék rendelkezésére, aki a nagy jelentőségű múzeum fenntar­tásában, a látogatás kellő megszervezésében biztosítani tudja a megkívánt tudomá­nyos színvonalat. Egyébként külföldi példa is áll előttünk, hol egyetemi tanszék tart fenn hasonló múzeumot. Szeretnénk remélni, hogy az igen nagy jelentőségű egri csillagászati múzeum felállítá­sa elé nem gördül akadály. ★ Ha Eger nem is a múzeu­mok városa, de mindenesetre jó borairól már évszázadok óta Európa-szert i ismert. Ép­pen ezért szinte évről évre egyre sürgetőbben megmutat-, kozik egy úgynevezett borá- ! szati múzeum felállításának a; szükségessége. Az egri szőlő-' kultúra a középkorból'veszi az '. eredetét és az egri parasztok hozzáértő kézé nyomán, egyés borai világhírre tettek szert. A szőlőmunka egykor oly gyakori eszközei egyre ritkáb­bak — kiszorítja a korszerűbb technikai felszerelés. Tudo­másunk szerint a Dobó István Múzeum már pár éve gyűjti is a fel-felbukkanó értékes és egyre ritkább régi szőlészeti- borászati eszközöket., A levél­tári kutatás is egyre több ada­tot tár fel a múltból, a Peda­gógiai Főiskola egyik profesz- szora pedig már egyre inten­zívebben foglalkozik az egri szőlészet-borászat nyelvészeti vonatkozásának kutatásával. Igen előnyös körülmény az is, hogy az egri Idegenforgalmi Hivatal most bocsátja forga­lomba az egri és környéki bo­rospincékről szóló kis köny­vecskéjét, mely tudományos igényekkel ismerteti az érde­kes kérdést. A születendő múzeumnak be kell mutatni az egri borvi­dék kapitalista időkbeni egészségtelen birtokmegoszlási viszonyait, a régi szőlészeti- borászati eszközöket, a nép­rajzi érdekességeket, Eger bo­rainak egyre felfelé ívelő kar­rierjét és nem utolsósorban a szocialista szőlő- és borgazdál­kodást s az egri borvidék re­konstrukcióját. Egyszóval, van anyag bőven, csak határozott léptekkel hozzá kell kezdeni az egri szőlészeti-borászati múzeum fölállításának, szer­vezésének előkészítő munkála taihoz. Ebben a munkában természetesen a vezérszerep a múzeumé kell, hogy legyen, de véleményünk szerint támo­gatni kell a pincegazdaságnak, valamint a városi és idegen­forgalmi szerveknek is. Ma, amikor az, országban Egernél sokkal kisebb helysé­gek, közte például idegenfor­galommal egyáltalán nem ren­delkező kis község is létesített már borműzeumot az Alföl- -dön — parancsoló szükségként lép fel az egri hasonló célóikat szolgáló múzeum felállítása, annál is inkább, mivel az ide­látogató idegenek. —, hazaiak és külföldiek egyaránt —, sok szór kifogásolták már hiányát. Reméljük, hogy nem sokat vá­rat már magára ez az országos jelentőségű múzeum. Sugár István Február hónapban a megye három városában több magyar és külföldi filmek kerülnek bemutatásra. A VÁD TANÚJA című magyarul beszélő ameri­kai film Agatha Christienek, a defekt ívregények népszerű író­nőjének egyik színdarabját dolgozza fel világhírű sztárok —" Marlene Dietrich, Tyrona Power és Charles Laughton tol­mácsolásában. (Bemutatja az egri Vörös Csillag Filmszínház február 1:—7-ig). Májusi faßy Magyar film, amely a mai fiatalokról szól, akik könnyel­műen és meggondolatlanul ál­doznak fel komoly, szép érzel­meket, könnyű futó kalando­kért. Főszereplői Moór Ma­rianna, Sztarikai István, Bod­rogi Gyula, Petényi Ilona, Máthé Erzsi és Csurka László. (Bemutatja az egri Vörös Csillag Filmszínház február 8—14-ig). Éva aludni akar A film érdekes kísérlet, új­szerű útkeresés a lengyel víg­játék fejlődésének során. Sok szellemes ötlet, mulatságos fi­gurák egész sora nevetteti meg a közönséget Tadeusz Chirnie- lewsky rendező filmjében, amelynek két főszerepét Bar­bara Kwiatkowska és Stanisz- lav Mikulski alakítja. (Bemutatja az egri Vörös Csillag február 15—18-ig és a gyöngyösi Szabadság február 19—20-án). Az énekesnő hazatér A legszebb és a legjobb ro­mán filmek közé tartozik. A zenei részeknél a legjobb ro­mán operaénekesek működnek közre. Nagyszabású, színes operafilm. Ezt a filmet Haric- lea Hartulari (Darcklé), a hí­res román énekesnő születése után egy évszázaddal készítet­ték. (Bemutatja az egri Vörös Csillag Filmszínház február 19—21-ig, és a gyöngyösi Sza­badság február 15—18-ig). MEGSZÁLLOTTA fi Almási Gyula és Kékesdi Gyula novellája nyomán ké­szült új magyar film. Mák Ká­roly rendezésében. A film egy csalódott fiatal mérnökről szól, aki új munkájában hozzá hasonló „megszállott” barátjá­nak segítségével megtalálja helyét és kiharcolja igazát. (Bemutatja a gyöngyösi Pus­kin Filmszínház február 1—5-ig). Római történetek Nagyon kedves, ötletes, szel­lemes, mulatságos történetet dolgoz fel a film, amely a fia­talok problémáival foglalkozik. A film írója Moravia, a híres olasz író, akinek könyvei ná­lunk is közismertek. (Bemutatja a gyöngyösi Puskin Filmszínház február 8—14-ig). ' FEL VI EGYEK A MINISZTERHEZ A film mulatságos, kacagta­tó szatíra, a szövetkezetekről szól, olyan eszközökkel, hogy a nézők önkéntelenül is kineve­tik és ezzel egyben el is ítélik Balogh Bódogot, aki egyetlen­ként akar megmaradni a falu­ban egyéni gazdának. A film főszerepét Páger Antal, Gázon Gyula, Rajz János, Bánhidy László, Békés Itala, Mádi Sza­bó Gábor játsszák. (Bemutatja a gyöngyösi Puskin Filmszínház február 15—21-ig). FEHÉR CSAT Magyarul beszélő csehszlo­vák film, amely fordulatos történetek, izgalmas bonyodal­mak, érdekfeszítő jelenteken keresztül mutatják be egy áruház titokzatos tolvajainak leleplezését. (Bemutatja az egri Bródy Filmszínház február 16—17-ig, 20—21-én.) A kilencedik kör A hasonló témájú filmek közül messze kimagaslik mű­vészi feldolgozásával, megrá­zó és döbbenetes erejével. Ki­tűnő a film rendezése. Rende­zője France Stiglic, a Béke völgye című filmjével a Can- nes-i Filmfesztivál nagydíját nyerte. Jó a két főszereplő alakítása. Két fiatal tragédiájáról szól ez a megrázó jugoszláv film­dráma. (Bemutatja az egri Bródy Filmszínház február 23, 24-én és 27, 28-án.) A filatelisták, bélyeggyűjtők tábora szinte napról napra nö­vekszik megyénkben is. Szük­ségesnek érezzük, hogy lapunk hasábjain rendszeresen külön kis rovat keretében számol­junk be — ha csak röviden is — a gyűjtőket érintő időszerű hírekről, érdekességekről. Minden, a bélyeggyűjtést érintő kérdésben szívesen ál­lunk olvasóink rendelkezésé­re. Leveleiket címezzék a Nép­újság szerkesztőségéhez, a le­vélre írják rá: „Bélyegsarok”. Az SZKP XXII. kongresszu­sa tiszteletére az elmúlt év vé­gén egymást követték a kiadá­sok. Mint tudjuk, a Magyar Posta Lenin arcképét ábrázoló 1 forintos értékkel látott napvi­lágot, egymillió példányban. A Szovjetunió postája, egy emléksor mellett, a világűr meghódítását szimbolizáló, különleges kivitelű, 1 rubeles bélyeggel lepte meg a gyűjtő­ket. Még a Vietnami Demok­AAAWVAA ■A^AWv^^^^^^AAAAWA^^^VA^A^^A✓V^Vv^AA^A^^V^^őAWvVV^AAWV^^^/WV^A^^^A^^- /WWWvW Miért volt vízözön ? Most, hogy mind gyakrab­ban olvas, hall, s mi több lát is az ember tudományos be­számolókat, amelynek kereté­ben a néző, látó, hallgató el­jut hat elméletben a legtávo­labbi csillagrendszerig és le­juthat a legkisebb parányok világába, állandóan valamifé­le furcsa érzés tart hatalmá­ban. Hosszú ideig nem tud­tam megmagyarázni, mi lehet ez az érzés, mígnem a közel­múltban egy tudományos kis- film keretében betekintési nyerhettem egy csepp vízbe... Amit én ott láttam, az egy­maga elegendő lett volna ah­hoz, hogy notórius alkoholista legyek, ha nem tudnám azt, hogy az alkohol létrejöttében is van valami részük ezeknek a kis pálcika, orsó, meg egyéb alakú izéknek. Nem beszélve arról, hogy ilyen alapon saj­tista. kenyerista is lehetnék, amely ugyan kevésbé veszé­lyes. de legalább annyira ösz- szefügg a bacilusok intenzív tevékenységével. Mondom, láttam azt a víz- csöppet, ahol gyanútlanul nyü­zsögtek napi osztódásuk, to- xintermelésük után a bacilu­sok, rendkívül serényen és ki­tartóan, mert a megélhetés a bacilusok világában sem köny- nyű dolog. Az egész kép, ott a vásznon, néhány pillanatig tartott csak, mégis sikerült egynéhányat külön is megfi­gyelnem. az egyik például olyan volt, mint egy hurka- pálcika és éppen egy orsó ala­kú másikkal táncolt csa-csa­csát, mig egy összegörbedt', öreg bacilus néhány fiatalabb- nak tartott élménybeszámolót I az osztódás, valamint az em-'. béri máj, tüdő és lép titkairól. I Nehogy a gyomorba kerülje-', nek, ha már a májba indul-' tak! S ahogy néztem őket, ré-', mületbe oldódott fel eddig! megnevezhetetlen és körülöt-'< tem ólálkodó érzésem: hátha', csak én is egy bacilus vagyok.í Csak nagyobb. Amíg én ők ft', figyelem és lesújtó meg jegy- ■ zéseket teszek szervezetünk; felépítését, szellemi képessé-; güket és rosszindulatukat ille­tően, addig egy hatalmas mák-j rokozmosz-mikroszkópon en­gem néz valaki, s közben okos; tanácsokat osztogat, hogyanj lehet ellenem, ellenünk egyszeri; gondos óriáskézmosással vé-\ dekezni. Rettenetes. Itt ülök a mozi-J ban, mellettem Malvinka, fo-\ gom mosdatlan kezét, amelyet', ezek szerint nem merné'< mikroszkóp alá tenni, s egy-', szer csak egy hatalmas víz-', özön — s lemostak! Igaza van a bibliának, s ninci igazuk azoknak, akik ta­gadják a vizözönt. Volt víz­özön! Andromeda Mihály ha,: miután két pofont kapott Ext­ragalaktika Ödön nevű bácsiká- jától, bőgve kirohant kezet mosni... Az volt a vízözön! Ezentúl nem lesz egy nyu­godt pillanatom sem. Halál a: vízre és a kézmosásra — koz­mikus méretekben is! (egri) IÍOD H amar sötétedik. A házacskák korán nyitogatják fényes ablakszemeiket. A hazasietők lépte nyomán koppan a járda. Rö­vid a nappal és hosszú az éj. Én is hazafelé igyekszem. Valaki megállít az utcasarkon s míg beszélgetünk, valahonnan a titkos ma­gasságból tejszerű fehérség ereszkedik alá. Szinte észrevétlenül fonja körül a sárgás fé­nyű utcai lámpákat, beburkolja a háztetőket, azután még lejjebb ereszkedik, le, egészen a földre. Minket is körülfon fátylával, ahogy az utcasarkon beszélgetünk. Milyen köd van megint! — jegyezzük meg s folytatjuk a té­mát, azután búcsúzunk. Gyorsabban lépkedek, hogy behozzam az elvesztett időt. Nekem szabad, mert gyalog­szerrel vagyok, nem úgy, mint a kanyarban feltűnő Volga. Ködlámpái elsuhannak mellet­tem s még megfordulok és utána nézek, va­jon nem történt-e valami baj ilyen ködben és ilyen sebesség melleit. Szerencsére, semmi ... De lám, azért nem szabad elbizakodni így gyalogosan sem. Befordulok az utcámba s valakivel összeütközöm. — Ez az átkozott köd! — Alig látok... Milyen jó mindent a ködre fogni — gon­dolom, hát még ha valakit „másfajta” köd is zavar a tájékozódásban! Lassan hazaérek. Mielőtt belépnék a kü­szöbön, még egyszer széttekintek. A lámpák körül glóriás koszorúkba szűkült a fény, pa­rányi pontok csupán a meseszerű fátyolba burkolt világban. Es milyen kicsinynek tűnik is most a világ. Néhány méterre már a hori­zont s parányi kör csupán, amit beláthatok és azon túl, mintha maga a végtelenség len­ne. Milyen szép is ez a köd és milyen jó tud­ni, hogy csak köd van — és a vZqi«]»nségben nem vagyok egyedül! JÉGVIRÁGOK Ifialudt verőfény, elnémult madárdal. A kopár, megmeztelenedett faágak fa­gyosan csörgő roppanásai szinte misztikusan hatnak. Amikor kitekintek az ablakon, mégis virá­gokat látok, nyiladozó, csodálatos sziromsoka­ságot. Hűvös gyémántragyogásuk sziporkázva csillan a kelő nap sugarában, s a fény, a szín millió fényszilánkra törve villan, gyönyörköd­tet, ámít, Illattalan viráglelkek varázsát lopta hal­kan az üvegre a hideg. Olyan az ablak, mint egy csodálatos festmény, vagy maga a mese­beli tündérkert. Az illattalan szirmok rend­ben sorakoznak, összefonódnak, ■ szertefoszla­nák. — Margaréta, százszorszép, szegfű — amott feljebb mintha rózsa bontogatná him­bát, itt lenn, a függöny szegélye mellett, egé­szen a sarokban húzódik meg a szerény kis árvácska s mellette a pompás gyöngyvirág. — Négy évszak képviselteti magát az üvegen. Szemkápráztató, megfoghatatlan, illattalan kis jégvirágok! S ahogy a nap egyre emelkedik, mi nyá­ron színt, illatot, életet csen minden kis vi­rágba, most úgy bágyasztja, hervasztja őket. — Egy vízcsepp hull a párkányra — s egy kis virággal kevesebb az ablakon... Hát nem kü­lönös? De az élet folytatódik tovább. Néhánp óra s újra benépesül téli kis virágoskertem az ob-| lakon, míg egyszer el nem jő a rügy bontó íe-< helet, az igazi, illatozó, virágokat előcsaloga-\ tó, aranyos napsugárözön — és ami akkor az< ablakon végleg elhervad, ott tündöklik majd \ 'túl az üvegen, a kéklő ég alatt. \ (rőczey) ratikus Köztársaság is adott ki bélyeget a kongresszus tisz­teletére. * Liszt Ferenc születésének 150. évfordulójáról több ország emlékezett meg bólyegkibo- csátással. Az ismert magyar kiadás mellett igen szép és remekül sikerült Ausztria 3 S névértékű, az ősz mestert ábrázoló bélyege. Az NDK 5, 10, 20 és j)0 Pfg névértékű sorral örvendeztette meg a gyűjtőket. A Szovjetunió egy 4 kopekes bélyeggel rótta le ezúton is tiszteletét és elis­merését a nagy magyar, zene­szerző iránt. * .. Bizonyára nem minden gyűj­tő tudja, hogy Eger 1. sz. Pos­tahivatal, a feladók kérésére, levélpostai küldeményeiket, il­letve azok szép bélyegeit, kü­lönleges bélyegzőlenyomattal látja el. A bélyegzőlenyomat rajza egy szőlőfürtöt és a tö­rök minaretet ábrázolja. * Igen érdekesek a Nagy-Bri- ítanniához tartozó Guernsey­> és Herm-szxgeteken, a szige­tekről a postát a szárazfödre »szállító hajóstársaság által ki­adott bélyegek. Ezekkel a bé­> lyegekkel róják le a levelek > feladói, küldeményeiknek az »első angol hivatalos postáig > való szállítási költségeit. * Kevesen tudják, hogy a bé­lyeg egyik előfutárának te­kinthetjük a francia Villayer eljárását, aki XIV. Lajostól 1653-ban kapta azt a felhatal­mazást, mely szerint a magán­leveleket Párizs egyik pontjá­ról a másikra szállíthassa. Vll- layer „szabadalma” abból ál­lott, hogy papírszalagokat ké­szíttetett, melyeken felirat ál­lott: „BiŰets de port paye” és mindenütt kaphatók voltak. Az ára egy ilyen szalagocská­nak 1 sol, azaz 5 fillér volt. A megvásárolt szelvényt a levélre ragasztották s a dátu^ mot a feladáskor a postatirzt- viselő írta rá a szalagra. 1680- ban egy angol vállalkozó más eljárást dolgozott ki. William Dockwra egész Londonban mintegy 4—500 levélfelvevő­helyet létesített, hol a feladott levelekre egy háromszög ala­kú bélyegzőt nyomtak, „Penny Post Paid” szöveggel. Ez töl­tötte be tehát ebben az idő­ben a bélyeg szerepét. Egyéb­ként. Dockwra már óránként szállította el felvevőhelyeiről a levelet, kézbesítés céljából! * Az 1961. évi budapesti nem­zetközi bélyegkiállitáson az egyik aranyérmet nyert angol bélyeggyűjtő anyagát 25 000 angol fontra értékeli, de ezen összeg sokszorosára volf a gyűjtemény biztosítva! (s) >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom