Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-28 / 23. szám

VHÄG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 23. szám ARA: 60 FILLÉR 1962. január 28., vasárnap II Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1961. évi gazdasági, szociális és kulturális eredményeiről Heves megye gazdasági szer- és kulturális ellátottságát az veinek termelési tevékenysé- alábbi adatok és tények jel- gét, a lakosság egészségügyi lemezték: Ipar A megye szocialista ipar­vállalatai a második ötéves terv első évét jó eredménnyel zárták. Az ipari termelés az 1960. évinél 14,5 százalékkal magasabb és 2,5 százalékkal jobb volt, mint az országos átlag. A minisztériumi ipar vállalatai 14,1, az állami helyi- ipari vállalatok 21,1, a kisipari termelőszövetkezetek 10,9 szá­zalékkal termeltek többet, mint 1960. évben. Legtöbb ki­emelt cikk termelése is meg­haladja az előző évit. Lignit­ből például 13,1, villamosener­giából 1,5, ólomszínporból 8,8, cukorból 18,5, paradicsomkon- zervből 45,6, zöldborsókon- zervből 19,3 százalékkal nőtt a termelés. A termelés növekedése 79,6 százalékban a termelékenység emelkedéséből, 20,4 százalék­ban létszámnövelésből szár­mazik. Az iparban foglalkoz­tatottak évi átlagos állományi létszáma 27 781 fő volt, 928 fővel (3,5 százalék) több, mint az előző évben, Ezen belül a munkáslétszám 3,1 százalék­kal volt magasabb. A normák rendezését csak­nem valamennyi állami vál­lalatnál végrehajtották. 1961. novemberében a munkások 30,5 százaléka munkanormán alapuló teljesítménybérben dolgozott. A november hónap­ban elért átlagos teljesítmény­százalék 101,0 százalék volt. A minisztériumi iparban 100,3, az állami helyiiparban 103,7 százalékos átlagteljesítményt értek el. A szövetkezeti ipar­ban a normarendezés végre­hajtására 1962. évben kerül sor. Egyes vállalatoknál nem volt kielégítő a munkafegyelem, az igazolatlan mulasztások ará­nya nem javult. Az összes mulasztások 1,2 százalékát az igazolatlan mulasztások teszik ki. Különösen kedvezőtlen ez az arány az idényjellegű élel­miszeripari vállalatoknál és a bányászatban. Meaőgaadaság 1961. évben a mezőgazdaság teória lista átszervezése me­gyénkben is' sikeresen befeje­ződött. A megye összterületé­nek 97.9, szántóterületének 97,4 srzrivalékn a szocialista szektorhoz tartozik. A szántó- terület 82 százalékán folyt nagyüzemi gazdálkodás. A me­gyében működő 200 termelő- szövetkezet átlagosan 1670 ka- tasztrális holdon gazdálkodott. A szövetkezetek közel három­negyed részének a területe az ezer katasztrális holdat meg­haladja. Termelőszövetkezeteink az év folyamán tovább erősöd­tek. Száz katasztrális hold mezőgazdasági területre év vé­gén szarvasmarhából 8,9, ser­tésből 16,4 jutott, 31, illetve 34 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Jelentősen nőtt a baromfiállomány is — a törzsállomány mintegy két és félszerese az 1960. évinek. Termelőszövetkezeteink gép­parkja — erő- és munkagé­pekkel — tovább gyarapodott. Év végén például mintegy 60 •zázalékkal több traktorral rendelkezdek, mint az előző év végén. A gépállomások a termelőszövetkezetek részére több mint egymillió normál­hold traktormunkát végeztek, 28 százalékkal többet, mint 1960-ban, A gépállomásokon egy traktoregységre átlagosan 863 normálhold gépi munka jutott, 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban, A termelőszövetkezetek az engedélyezett 81 milliós hitel­keretből 79 millió forintot használtak fel. Ezenkívül sa­ját erőből több mint kilenc milliót ruháztak be. A beru­házott Összegeket zömében építkezésre fordították. A gabonafélék termésered­ményei búzából és őszi árpá­ból jók voltak, a tavaszi árpa viszont gyengén fizetett. (Az őszi betakarításé növények terméseredményeit az aszály nagymértékben csökkentette.) Búzából 10,8, őszi árpából 13,7, tavaszi búzából 7,9, kukoricá­ból 10,6, burgonyából 37,8, cu­korrépából 89,6 mázsa volt a kataszteri holdankénti termés­átlag, általában valamivel gyengébb az országos átlag­nál. 1961. év őszén 10 százalékkal több kenyérgabonát és 63 szá­zalékkal több őszi árpát ve­tettek a megyében, mint 1960. év hasonló időszakában. Az igen nehéz vetési, illetve talaj­előkészítési körülmények elle­nére a vetések jól keltek, és megfelelő fejlettségűek. Me­gyénkben egyre jobban terjed az intenzív búzafajták vetése. A termelőszövetkezetek búza­vetésének mintegy 29 száza­léka külföldi búzafajta. Ezek közül legnagyobb területet a szovjet Bezosztája foglalja el — az összes külföldi búzaterü­letnek kürölbelül 82 százaléka. Az őszi mélyszántás területe 1960. évhez képest mintegy 57 százalékkal növekedett. A ter­melőszövetkezetek közös terü­letének 53,3 százalékát őszi és állóvetés teszi ki, 37,3 szá­zalékát tavasziak alá szántot­ták, és mindössze mintegy 9— 10 százalék volt a szántatlan terület 1961. december 1-én. Kenyérgabonából az év fo­lyamán 1370 vagonnal (35,4 százalékkal) többet vásároltak fel, mint 1960-ban. Jelentősen — 34,9 százalékkal — nőtt a vágósertés-felvásárlás is. A vágómarha-felvásárlás 3,2 szá­zalékkal csökkent. Borból, to­jásból is többet vásároltak fel az előző évinél. Kedvezően alakult a baromfi-felvásárlás, ugyanis csaknem két és félszer többet vásároltak fel, mint 1960-ban, Áruforgalom A megye kiskereskedelmi áruforgalma 3,4 százalékkal « meghaladta az I960, évit, a tervezettnél azonban 1,1 szá­zalékkal alacsonyabb. Az összforgalmún belül a bolti kiskereskedelem forgalma 2,6, & vendéglátóé 6,6 százalékkal nőtt. A főidművesszövetkeze- tek forgalma nagyobb mérték­ben nőtt, mint az állami kis­kereskedelemé ;— ez a, mező­gazdaság szocialista átszerve­zésének következménye. Az áruforgalom összetétele az elójtő evektől eltérőéit vál­tozott. Az élelmiszerek for­galma nőtt, ugyanakkor az iparcikkeké csökkent. Az élel­miszerek részesedése az össz­forgalomból az 1960. évi 44,7 százalékkal szemben 47,3 szá­zalék. Jelentősen nőtt egyes tartós fogyasztási cikkek for­galma. Így például porszívóból 350 darabbal, mosógépből 737 darabbal, televízióból 1631 darabbal többet vásároltak, mint 1960-ban. Tovább növekedett a lakos­ság takarékbetétállománya is. Év végén 27 millió forinttal volt több a betétállomány, mint egy évvel korábban. Ezen belül az 1589 darab gép­kocsi nyereménybetétkönyv­ben elhelyezett összeg meg­haladta a 14 millió forintot. Egészségügy és kulturális ellátottság A megyében az SZTK-bizto- sítottak száma tovább növeke­dett. Ev végén a lakosság 95,5 százaléka volt SZTK-biztosí- tott. A saját jogon biztosítot­tak 42,5 százaléka termelőszö­vetkezeti biztosított volt. 1961. december 31-én Heves megyében 372 kórházi és ren­delőintézeti orvos működött, héttel több, mint egy évvel korábban. A rendszeresített 105 körzeti orvosi állásból ti­zenkettő betöltetlen. Á megye kórházainak férő­helye az év folyamán tovább bővült. Hatvanban égy új, 70 ágyas kórház kezdte meg mű­ködését, 30 sebészeti és 40 bel­gyógyászati ággyal. Egerben az idegosztály férőhelye 20 ággyal növekedett. 1961. évben a tanácsi kezelésben levő kór­házak 40 871 beteget, a minisz­térium irányítása alatt levő kórházak 8853 beteget kezei­tek. A szakorvosi rendelőinté­zetekben mintegy 920 000 gyógykezelés történt, 14 szá­zalékkal több, mint 1960-ban. Az év folyamán a megye terü­letén tíz vizsgázott fogász kezd­te meg a működését. 1961-ben megyénk területén 2518 házasságot kötöttek, és 4661-en születtek. A halálozá­sok száma 3323 volt, kevesebb, mint az előző évben. Az általános iskolákban több mint 47 ezer gyermek tanul, 3,8 százalékkal több, mint az előző iskolaévben. A középig kólák nappali tagozatára 4108 diák iratkozott be, mintegy ki­lenc százalékkal több az 1960. évinél. A középiskolák esti és levelező tagozatán csaknem 2600-an tanulnak, 42 százalék­kal többen, mint egy évvel ko­rábban. A megye filmszínházaiban az év folyamán közel 30 000 előadást tartottak. A látogatók száma megközelíti a négymil­liót. Az egri Gárdonyi Szín­ház az év folyamán több mint 500 előadást tartott, melyet mintegy 120 ezren látogattak meg. Az Egerben tartott elő­adásokon a látogatok száma meghaladta az 55 ezret. Jelentősen^ növekedett a rá­dió- és televízió előfizetők szá­ma, A rádióelőfizetők száma mintegy négyezerrel, a televí­zió-előfizetők száma az 1980, óv végi 1612-ről több mint négy­ezerre növekedett. Nőtt a köny­vesboltok forgalma is! me­gyénkben 9,5 millió forint ér­tékű könyvet vásároltak, csak- nem kétmillió forint értékkel többet, mint 1960-ban. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Heve« megyei lg«*#a.t ósága Város a falu kapujában A tegnapi Felnémetről, a mai egri északi városrészről írunk. Azokról az emberekről> akik egy éve Eger város lakói, akiknek minden gcmdja-baja egy a városéval, hiszen egy éve egyesült a község Egerrel. De Bajzáth Istvánná már tízéves jubileumát ünnepelte néhány nappal ezelőtt. Tíz éve vezeti a felnémeti tanácsot, illetve most már a kirendeltséget. Egyetlen munkatársa, Berecz Sándomé segít az ügyek intézésében. Mert van itt mit tenni, hiszen az 1960-as évben mindössze 480 000 forintos költségvetéssel dolgoztak, 1961-ben már 1 182 549 forint felett gondolkozhattak, s ebben az esztendőben még magasabb a beruházás, a felújítás, mert a városnak ez a része nagy fejlődés előtt áll. (Riport a 3. oldalon)- • • • j.: •; ’\ *. Oiéves a munkásőrség Jubileumi megemlékezést tartottak a munkásőrség megyei parancsnokságán Bensőséges ünnepségre jöt­tek össze szombat délelőtt a megyei munkásőrség törzska­rának és parancsnokságának dolgozói,! hogy megemlékezze­nek a munkásőrség megalaku­lásának fél évtizedes évfordu­lójáról. A megyei munkásőrség pa­rancsnoki épületében rende­zett ünnepi összejövetelen Zábráczki Ferenc, a munkás­őrség megyei parancsnoka üd­vözölte az évforduló alkalmá­ból a megjelenteket, majd megemlékezett a munkásőrség ötéves fennállásának jelentő­sebb eseményeiről. Megemlé­kezett azokról az időkről, ami­kor az ellenforradalmat követő időkben munkások ezrei fog­tak fegyvert a néphatalom vé­delmében és a munkásőrök so­kat tettek azért, hogy helyre­álljon a rend és törvényesség, s mindörökre elvegyék a kül­ső és belső ellenség kedvét attól, hogy hazánkra, a szo­cializmus vívmányaira kezet emeljenek. — A munkásőr alakulatok megjelenésekor — mondotta Nagyzenekari hangverseny hétfőn a* egri Gárdonyi Géza Színházban A Városi Művelődési Ház rendezésében hétfőn, január 29-én, este 7 órakor nagyzene­kari hangverseny lesz az egri Gárdonyi Géza Színházban. — Műsoron Haydn Az évszakok- oratórium, A Budapesti MÁV Szimfoni­kusokat Erdélyi Miklós ve­zényli, Közreműködnek! László Margit, Réti József, Matézis Demeter és a Szolnoki Városi Tanáes vegyeskara, karjgazga­tó Kóbor Antii, Zábráczki elvtárs, — bizako­dás töltötte el a szocializmus­hoz hű, rendet és törvényessé­get akaró embereket, mert a munkásőrség rövid fennállása alatt meggyőződhettek arról, hogy a nép fiaiból kikerült munkásőrök békés építőmun­kánk vívmányait védelmezik. Zábráczki elvtárs végezetül sok sikert kívánt a Heves me­gyei munkásőrök további te­vékenységéhez, majd az évfor­duló alkalmából átadta a Mun­kásőr Emlékjelvényeket a fél­évtized óta becsülettel dolgozó munkásőröknek, közte Katona Bélának, Kiss Gábornak, De­meter Györgynek, Hudálc Im­rének, Jenei Bélának. Csirmaz Dezsőnek, Sebők Bélának, Alex Frigyesnek, s több más — A BÉLAPÁTFALVI Ce­ment- és Mészműben Mező Sándor cementoldali lakatos brigádja nagy igyekezettel dolgozik a cementmalmok utáni szállítóberendezés át­alakításán. Szállítócsigák he­lyett pneumatikus szállító­vályúkat építenek be és ezzel olcsóbb, modernebb cement­szállítást biztosítanak a gyár és a tárolási hely között. Két és fél millió forint iskolai napközikre Eger város tanácsa nagy gon­dot fordít az iskolai napközik ellátására, rendben tartósára. Ebben az évben a városi ta­nács költségvetésében több mint két ég félmillió forintot irányoztak elő a napközik fenntartására. Az idei évben 600 gyermekről gendeskodnak az iskolai napközikben, 108-al többről, mist az elmúlt év­munkásomét, akik elismerés­re méltó munkát végeztek az utóbbi öt év alatt. Az emlékünnepség este a helyőrségi tisztiklubban foly­tatódott, ahol a munkásőrség megyei parancsnoksága foga­dást adott az évforduló alkal­mából, amelyen részt vettek a megye párt- és állami vezetői, a fegyveres erők képviselői. Űj és új színfoltok tarkít­ják a hónap közepétől megkezdett zárszámadási közgyűléseket, újabban már a technika is bevonult az ülésezésbe. A markazi Mát­ra Völgye Termelőszövet­kezet zárszámadásán, mi­közben az elnök, főagronó- mus, s a szövetkezet többi vezetője beszámolt egész évi munkájáról, a szövetke­zeti tagság eredményeiről, az elnöki asztaltól néhány méterre, szorgalmasan pör­gött a magnetofon korongja, hogy megörökítse minden hang-mozzanatát a nagy eseménynek. Amellett, hogy érdekes dokumentuma lesz ez a szö­vetkezet történetéiiek — az első zárszámadást örökítette meg a szalag — azt a hiányt is pótolta, amely a férő. helyben jelentkezett. A kul- túrházban ugyanis nem fért be a szövetkezet több mint félezer dolgozója, ezért azok számára, akik kintrekedtek- vagy betegségük miatt nem tudtak eljönni- a magneto­fonról a községi hangoshír­adó segítségével „játszották le" az egész közgyűlést. A technika így segített a szövetkezet jó eredményei­nek elterjesztésében. (K. E,)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom