Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-27 / 22. szám

x* ei®®» WBWP Cff CM' AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI XIII. évfolyam, 22. szám ARA: 50 FILLÉR 1962., január 27., szombat Szakértő < traktoristákat Tanulni! Ez a felkiáltás, ez a parancsszó, ma már nemcsak az iskolásgyerme- kekve vonatkozik, hanem mindenkire: fiatalra, öreg­re, felnőtt emberre és gyer­mekre egyaránt. Ma többet kell tudni, mint tegnap, s holnap még többet, mint ma. Az országban, de me­gyénk területén is sok em­ber forgatja napjainkban tankönyvét, jegyzetfüzeteit, tanul, jár ilyen vagy olyan oktatásra, szakmai tovább­képzésre, sőt, sokan napi munkájuk végzése mellett egyetemi tanulmányokat is folytatnak. Nagyszerű dolog ez, de egyben szükséges is elkerül­hetetlenül. Tanulni kell, — mint ahogy tanul is az ipari munkás, hogy műveltebb körülmények között, köny- nyebben kereshesse meg fi­zetését. De tanulnia kell a földművelőnek is, hogy mi­előbb megismer je a korsze­rű, nagyüzemi mezőgazda­ság létrehozásának, meg­valósításának követelmé­nyeit és értékes embere le­gyen közös gazdaságának. Ugyanígy, ma talán még egy fokkal magasabb okok miatt tanulnia kell a gép­állomások dolgozóinak is, hiszen az ő „okosságukon” áll vagy bukik nagyrészben a minél nagyobb termés- eredmények elérése. Ha van az életnek leggyorsabban változó oldala — de még mennyire, hogy van —, s ma ez a mezőgazdaság, úgy a gépállomások traktorosai­nak, szerelőinek van okuk arra, hogy művelődjenek, hogy lépést tartsanak a fej­lődéssel, lépést az új és új, magasabb szakismereteket követelő, bonyolult beren­dezésű mezőgazdasági gé­pek szakszerű kezelésének megismerésében. Megyénk majd minden gépállomási dolgozója fel­ismerte már ezt a tenniva­lóját. Nincs is megyénknek egyetlenegy gépállomása sem, ahol ne folyna decem­ber közepétől egy, vagy két szakmai tanfolyam, ahol ne ismertetnék meg az erőgé­pek vezetőit az új gépek ke­zelésével, de azok karban­tartásával, működésével is. Talán első pillanatban fe­leslegesnek tűnik az utóbbi. Az élet viszont azt igazolja, hogy nem felesleges, hanem szükségszerű. Meg kell ta­nulni minden traktorosnak a munkagépek működését. A gyakorlat azt bizonyít­ja, hogy napjainkban még kevés erőgépvezető ismeri munkagépeinek rendszerét. Mindez természetesen idő­ben, pénzben, értékben mil­lió forintok elvesztését is je­lenti mind az állam, mind a termelőszövetkezetek és nem utolsósorban a traktorosok keresetéből is. Ha nem működik jól a vetőgép, rosz- szul vet, vagy egyáltalán nem lehet használni. Míg a szerelő megérkezik, órák vesznek kárba. De ha is­meri a traktoros a munka­gépe működését, talán csak egy csavar pótlásával, egy­két vezérlő kar beállításá­val üzemképessé teheti is­mét a gépet. De számtalan példán keresztül lehetne igazolni azt, hogy mit ér a társadalomnak egy univer­zális traktoros, aki nemcsak erőgépét, hanem munkagé­peit is „tenyereként” ismeri. Tehát feladata a trakto­rosnak az, hogy tanuljon. A téli gépjavítások ideje alatt sajátítsa el az új gépek szerkezettanát és karbantar­tását is. A zárszámadásokról jelentjük Eddig 40 szövetkezetben vök közgyűlés — Ötvenhárom forintot fizetett az erdőtelki Új Élet Tsz Az elmúlt gazdasági évben megyénk területén 201 mező- gazdasági és egy halászati ter­melőszövetkezet működött. A gazdasági év végeztével vala­mennyi termelőszövetkezetben megindult a zárszámadás elő­készítése, majd ezen túlmenő­en, a járási tanácsok mezőgaz­dasági osztályainál is megkez­dődött a zárszámadási adatok felülvizsgálása. A mai napig körülbelül 65 termelőszövet­kezet zárszámadását vizsgál­ták már felül, amelynek nyo­mán több mint 40 közös gaz­daságban meg is tartották a zárszámadási közgyűléseket is. Január 25-én megyénk terüle­tén több tsz-ben volt zárszám­adó közgyűlés, mégpedig a nagytályai Viharsarok Tsz-ben, az adácsi Kossuth Tsz-ben, a domoszlói Mátragyöngye Ter­melőszövetkezetben, a zagyva- szántói Aranykalász Tsz—ben, a komlói Haladás Tsz-ben és a pélyi Üj Élet Tsz-ben. Teg­nap csupán az ecsédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben, az erdőtelki tJj Élet Tsz- ben és a gyöngyösi Mátra­gyöngye Tsz-ben tartottal?; zár­számadási közgyűlést a szövet­kezeti tagok. Az eddig megtartott közgyű­lések tapasztalatai azt mutat­ják, hogy megyénk közös gaz­daságai az elmúlt évben jód dolgoztak, becsületesen kivet­ték részüket a tagok a mun­kából, és az aszályos időjárás ellenére is jó eredményeket értek el a mezőgazdasági ter­melésben, az áruértékesítési terv teljesítésben, és nem utolsósorban a közös vagyon gyarapításában. Annak ellené­re, hogy a szövetkezetek töb­bet fordítottak beruházásokra, mint amit tavasszal terveztek, mégis — mint ahogy ez a zár­számadásoknál kiderült — át- lagban véve egy-egy munka­egységre eddig 35—45 forint között tudtak fizetni. Termé­szetesen nem egy közös gaz­daságban ennél jóval többet fizettek munkaegységrészese­dést. Így például az erdőtelki Üj Élet Tsz-ben 53 forintot ér '■ egy munkaegység. Ma megyénkben újabb tsz- ekben tartanak zárszámadási közgyűléseket. Délelőtt 9 óra­kor Egerben a Vörös Csillag Mozi helyiségében az egri Rá­kóczi Tsz, míg a Bródy Mozi helyiségében az egri Nagy Jó­zsef Tsz tagsága tart zárszám­adást. Atkáron az Üj Élet Tsz délelőtt kilenc órakor, Abasá- ron a helybeli Rákóczi Tsz reggel nyolc órakor, Hálmaj- ugrán a Béke Tsz délelőtt ki­lenc órakor, Tarnabodon a Tarnagyöngye Tsz, Hevesen az Üj Barázda Tsz délután egy órakor, Bükkszenterzsébeten a Petőfi Tsz délután 14 órakor tart zárszámadási közgyűlést. Ugyancsak a mai napon kerül sor a zárszámadási közgyűlés lebonyolítására a makiári Bé­ke Tsz-ben (délután négy óra­kor) és a gyöngyösi Dimitrov Termelőszövetkezetben reggel nyolc órai kezdettel. A jövő héten tovább folyta­tódik a zárszámadási közgyű­lések megtartása, hiszen kö­zel 140 termelőszövetkezetben van ez még hátra. Már biz­tos, hogy az egri Dobó István Termelőszövetkezet tagsága hétfőn délelőtt 9 órakor Eger­ben a Gárdonyi Géza Színház­ban, mig a gyöngyösi Üj Élet Tsz Gyöngyösön reggel 8 órai kezdettel tartja meg zárszám­adási közgyűlését. Valamennyi termelőszövet­kezetben több vendéget, a pat­ronáló üzemek képviselőit hívták meg a közgyűlésre, hogy ezáltal is ünnepélyesebbé tegyél? a szövetkezet életében nagy jelentőségű napot — f-í — Az NDK dolgozói termelési tettekkel készítik elő a békeszerződést. A Potsdam- Babelsberg-i Kari Marx Mozdonygyár termelőmunkásainak több mint fele csatlakozott már a termelési felajánlási mozgalomhoz. > (A/WSAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^^AAAAAAAAAAA«^AAAA^^i^WNAAA^AAAAAAAAAA/VAAAAAA/SAAAAA^AAAA« — AZ EGRI L számú Ál­talános Iskola január 28-án. vasárnap a KISZÖV-székház kultúrtermében apák napját rendez. A kicsik műsorral köszöntik az édesapákat, majd kis ajándéktárgyakat adnak át a nap emlékére. Átadták Egerben az ötemeletes modern irodaházat Az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat átadta a megyei tanács udvarának túlisó részén, a patakpart; és a szö­vetkezeti Székház közötti tel­ken épült modem, ötemeletes irodaházat. Bár a lift nem működik és a telefonokat sem kötötték be, a megyei tanácsnál megkezdő­dött a költözködés. A régi, túlzsúfolt helyiségekből a me­zőgazdasági és a tervosztály már kiköltözött és elfoglalta helyét az új irodaházban. Ide költözik a községfejlesztési csoport és a Heves megyei Ta­nácsi Tervező Iroda. Készítik a melegágyakat termelőszövetkezeteink A téli időszak vége felé egy­re több termelőszövetkezetben látnak hozzá a melegágyak ké­szítéséhez. Különösen azok a szövetkezetek veszik komo­lyan ezt a munkát, amelyek már eddig is komoly és szak­szerű kertészkedést folytattak. Ebben a munkában jó példá­val jár elöl a kompolti Üj Ba­rázda Tsz tagsága, akik már kihordták a melegágyak alá kerülő szükséges istállótrágyát, és hozzáfogtak az ágyak elké­szítéséhez. Ez a szövetkezet az idén 30 holdon kertészkedik, s természetesen, szükségét látja annak, hogy időben hozzálás­A tömegek között végzett felvilágosító meekát az SZKP XXII. kongresszusának szellemében kell végeznünk son a szakszerű palántanev-e- léshez. Több szövetkezetben hozzá­láttak az ablakkeretek javítá­sához, a hiányos és törött üve­gek pótlásához. A mezőtárká- nyi Búzakalász Tsz tagsága már fonja az úgynevezett ha­surát, zsúpszalmából készíti a melegágyak éjszakai védőtaka- röját Hasonlóképpen jól ha­ladnak az előkészületek a ká­polnai Űj Élet Termelőszövet­kezetben, valamint a besenyő- telki és a mezőszemerei közös gazdaságokban is. A LOTTO e heti nyerőszámai: 3, 28, 43, 46, 86. Ütést tartott as MSZMP Heves megyei Bizottsága Az MSZMP Heves megyei Bizottsága a megyei tanács nagytermében kibővített ülést tartott, amelyen első napi­rendi pontkén a szőlőtermelő községek néhány közgazdasági problémáját tárgyalták meg. A végrehajtó bizottság erről szóló beszámolóját Bíró József elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára tartotta. A beszámolóhoz számosán szóltak hozzá, sok értékes, ki­egészítő javaslat hangzott el és a kibővített ülésen határo­zat született, amelynek értel­mében a beszámoló és az el­hangzott javaslatok alapján kell megszabnia a végrehajtó bizottságnak azokat az intéz­kedéseket, amelyek segftené­\ nek megoldani a szőlőtermelő tsz-községek közgazdasági problémáit. Szünet után az MSZMP He­ves megyei Pártbizottsága zárt ülést tartott, amelyen Putnoki László elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára számolt be az 1961-es év munkájáról és az 1962-es év legfontosabb feladatairól. Putnoki élvtárs beszámolója Kedves elvtársak! A beszámolóm célját há”oan pontban foglalnám össze. Ezek: 1. Számot adni a pártbizott­ságnak arról, hogy mit >g- zett a végrehajtó bizottság 1961-ben. 2. Elbírálni a végrehajtó bizottság munkáját, helyesen dolgozott-e, vagy sem. 3. Megbeszélni, milyen kér­dések voltak azok, amelyek megoldását az egész megyében erőteljesen élőre kell vinnünk. Ezek után Putnoki elvtárs az elmúlt év tapasztalatainak ismertetésére tért rá. — Az 1961-es év jelentős ta­pasztalatai közé tartozik — hangoztatta —, a tömegekre támaszkodva, a pártpolitikai munka esz­közeivel sikerült megolda­ni a legalapvetőbb gazda­sági és politikai feladat o­Tovább erősödött pártszerve­zeteink kapcsolata a dolgozó tömegekkel, tovább szélesedett az állami és pártélet demok­ratizmusa. Jelentős lépést tet­tünk előre a tömegek között végzett politikai, kulturális félvilágosító munka terén. A dolgozó tömegeket sike­rült mozgósítani azokra a leg­fontosabb feladatokra, ame­lyek a párt és a kormány ha­tározataiból fakadtak. Számot­tevő előrehaladás tcirtáat a szövetkezetekbe tömörült pa­rasztság szocialista öntudatá­nak alakításában és a közös munkához, a közös tulajdon­hoz való viszonyának megvál­toztatásában. A megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság meg­tárgyalta azokat a legfon­tosabb, az egész megyét érintő kérdéseket, amelyek előre vitték a megye gaz­dasági, politikai és kultu­rális életét. Ezek közé tartozik a nép­gazdaság előtt álló feladatok­ból például a szocialista mun­kaverseny, a normakiigazítá- sok, az ipari termelés önkölt­ségének alakulása, az anyag­takarékosság, stb. A mezőgaz­daságban a soron levő mező- gazdasági munkák — szántás, növényápolás, betakarítás, felvásárlás, stb. A mezőgazda­ság gépesítésének problémája, a jövedelemosztási formák leg- (Folytatása a 2. old l; C/LttT Kezemben egy MÁVAUT szakaszjegy, amelyet csü­törtökön délután váltottam Felnémeten két forintért. Igaz, hogy az A. 020 soroza­tú 0364827. számú jegyre pi­rossal 1,80 Ft van írva, még­is 2 forintba került. Meg­kérdeztem a kalauzt, hogy miért két forint ez a jegy, mire azt válaszolta, hogy csak a helyi járaton 1,80, itt kettő, mert itt biztosítás is van, ez ugyanis a felsőtár- kányi autóbusz. Most ezen a jegyen gon­dolkozom. Mert én nem va­gyok ellene a biztosításnak, de ezen a jegyen a biztosí­tásnak semmi nyoma. Ha például baleset ér az autó­buszon, vajon a biztosítónál ki hiszi el nekem, hogy igenis kifizettem a biztosí­tási díjat? Az autóbuszban ez többeknek szöget ütött a fejébe, s nem is indokolat­lanul. Valóban — jó lenne tudni, miért 2 forint az egyébként 1,80-as jegy?! {árt VILÁG PROLFTARrm e6W93LJEim

Next

/
Oldalképek
Tartalom