Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-26 / 21. szám

8 N E P 0 J S A G IMS. jfttiuár M„ pé«“k B Hazafias Népfront megyei Bizottságának Héséril Zárszámadási közgyűlés képekben Papp Flórián, a szövetkezet elnöke mondotta el a vezető­it j beszámolóját. Felszólalt a közgyűlésen Lo­sonci! Pál földművelésügyi mi- r'szter... Szerdán délelőtt tartotta meg az év első megyebizott­sági ülését a Hazafias Nép­front. Ezúttal közel hetven bizottsági tag hallgatta meg a népfront titkárságának múlt évi munkájáról, valamint az 1962-es év első félévi munka- tervéről szóló beszámolót. A bizottsági ülés keretében hang­zott el előadás a nemzetközi helyzetről, majd a napirend­nek megfelelően, ár. Csernik József üdvözlő szavai után Holló Endre elvtárs, az MSZMP Heves megyei Bizott­ságának munkatársa A járási és falusi népfrontbizottságok időszerű feladatai a termelő- szövetkezetek további megszi- ! lárdításában címmel tartott előadást. — Az 1961-es gazdasági év eredményes volt — mondotta többek között Holló elvtárs. — A termelőszövetkezetek zár­számadásai hatvanöt százalék­ban már elkészültek és így tiszta képet láthatunk, És eb­ben a megállapításban az is bennfoglaltatik, hogy kialakul­tak és kialakulóban vannak a mezőgazdasági nagyüzemek, és ha vannak is gyengébb szövetkezeteink, de az átlagos munkaegység eléri a 30—34 forintot, ami azt jelenti, hogy mérleghiányos termelőszövet­kezet a megyében nem lesz és a legjobban záró megyék közé tartozunk. Emlékeznek még a begyűj­tés idejére az elvtársak, ami­kor 2800—3000 vagon szemes­termény volt a begyűjtés mennyisége. Az elmúlt gazda­sági évben 3500 vagon volt a felvásárlás. Sertésből 42 858 darab, baromfiból hetven va­gon (amire még soha nem volt példa). A szőlőnek 91 százalékát vásároltuk fel és hat milliót kaptak a szövetke­zetek államunktól különféle dotációként. Ezek az első év eredményei és figyelembe vé­ve az elmúlt aszályos eszten­dőt, és az egyéb mellékkörül­ményeket, megállapítható, hogy már most nagyobbak voltak a hozamok, mint az egyéni gazdálkodás idején. Tervünk az, hogy 1962-ben búzából 12, rizsből 14, kukori­cából 14—16, cukorrépából 140—160, burgonyából 70—80 és paradicsomból 100 mázsát termeljünk holdanként. Ha ezt elérjük, akkor biztosítani tudjuk a 38—40 forintot mun­kaegységenként. Ezután Holló elvtárs az anyagi ösztönzés kérdését tet­te szóvá, majd befejezésül kérte a bizottság tagjait, hogy munkaterületükön támogas­sák azt a munkát, amely a mezőgazdaság felvirágzását szolgálja. Az előadás után több hoz­zászólás hangzott el. Részt vett és felszólalt az ülésen Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Bizottság Országos Tanácsának titkára, és Topolcsányi László, a nép­front Országos Tanácsának küldötte is. ... és dr. Lendval Vilmos, a megyei tanács elnöke. Bonn sem akar kimaradni az afrikai üzletből NAIROBI (MTI): Lübke nyugatnémet köztársasági el­nök sokat kommentált afrikai körutazásának — a nyugatné­met neokolonista törekvések eme legutóbbi megnyilvánulá­sának — egyik fő célja az volt, hogy tovább egyengesse az utat a nyugatnémet tőke afrikai behatolásához. Erről a gazda­sági terjeszkedésről árulkodik a Reuter-nek az a jelentése, hogy a kenyai törvényhozó ta­nács elfogadta a nyugatnémet kormány által felajánlott há­rommillió feratsterling összegű kölcsönt. Nem mindenütt ilyen sima az út. A Kameruni Köztársa­ság ugyanis elutasította a nyu­gatnémet kormány által fel­ajánlott „gazdasági segítsé­get”. A kameruni kormány tájékoztatta a bonni külügyi hivatalt, hogy nem veszi igénybe a megígért 40 millió márka hitelt, mert nem egye­zik bele a kölcsön megadásá­hoz fűzött feltételekbe, me­lyek szerint Bonn csak az ál­tala jóváhagyott célokra enge­di fordítani a kölcsönt. (MTI) Legyőzhetjük-e az időt? Az elmúlt esztendőben meg­kezdődött az ember űrrepülé­sének korszaka. A gyors fej­lődés láttán szinte biztosra ve­hetjük, hogy utasszállító raké­ták még a mi életünkben el­jutnak a Holdig és a két szom­szédos bolygóig, a Marsig és a Venusig. De vajon eljutunk-e messzebbre? Elérhetjük-e va­laha is a csillagokat? Más szó­val, eljuthatunk-e a végtelen­be? A probléma ma még csu­pán elméleti jelentőségű, még­is szembe kell nézni vele, mert ne felejtsük el: az űrha­józás valamennyi frissen meg­oldott kérdése tegnap szintén elméleti síkon mozgott. A Tér és Idő mélységei A világegyetem távoli tájai­nak megközelítésében az idő ígérkezik a legnagyobb ellen­felünknek. Korlátlannak hitt térbeli mozgásunknak az idő szab határt: az ember élete vé­ges, a kozmikus távolságok pedig szinte mérhetetlenül na­gyok. Egy holdutazás még le­zajlik két hét alatt, s a Mars bolygót is megjárhatjuk 33 hó­nap alatt. A legkülső bolygó­val, a hat milliárd km távol­ságban keringő Plútóval már bajba kerülünk. Ha rakétán­kat ugyanis olyan minimális sebességgel indítanánk, amely még éppen elegendő a Pluto eléréséhez, az oda-vissza uta­zás ideje 92 esztendeig tartana, ami már több, mint az átlagos emberélet hossza. Nyilván gyorsabb rakétákat kell építe­ni, mert 40—50 évnél tovább a Földről elmaradni még akkor is irreális, ha késői utódaink átlagos életkora megduplá­zódna. És mi van a Naprendszer határán túl? Elképzelhetetlen „szakadék”, hiszen a legköze­lebbi csillagig kereken 40 bil­lió kilométert kell megtennünk, *mi a fény másodpercenként: koo 000 km-es sebességével is, ^jbb mint 4 évig tartana. A je­lenkor leggyorsabb rakétája, az 1961. február 12-én, kb 12 km másodpercenkénti sebességgel indított szovjet Venus rakéta kereken 100 000 évi szakadatlan száguldás után érkezne meg a legközelebbi csillag birodal­mába. Ilyen sebességgel, ilyen távoli célpontok felé embert nem indíthatunk. Kérdés, mi történik akkor, ha űrhajónk sebessége megközelíti a fény sebességét? A legközelebbi csillagot 4,5 év alatt érnénk el. A klasszikus fizika törvényei szerint ilyen sebességgel sem juthatunk messzebbre, mint amennyire az ember véges éle­téből futja, legfeljebb 50—100 fényév távolságig. Pedig a csillagok zöme 25—75 ezer fényév távolságban van, Tej- útrendszerünk, a 150 milliárd alkotta, lapos, lencse alakú, spirális szerkezetű Galaxis át­mérője 100 000 fényév. Hogyan tudnánk ezt a roppant csillag- várost körüljárni? A legköze­lebbi távoli világsziget, az And- roméda Köd csillagainak fé­nye 1,5 millió évig van úton a tér sötétjén, míg hozzánk eljut. A legtávolabbi ismert csillag- rendszerek 5—6 milliárd fény­év távolságban vannak, ami annyit jelent, hogy ma, ami­kor tanulmányozott fényük el­indult útjára, a Nap és a Föld, mint égitestek még nem is lé­teztek. Gyorsan járj - tovább élsz ? Az ember még gondolatban sem tud belenyugodni a vere­ségbe és elméletileg megoldást keres a legnagyobb ellenfél, az idő megfékezésére. A modern fizika egyik legkiemelkedőbb pillére, az Einstein-féle relati­vitás elmélet már fel is csil­lantotta ennek lehetőségét. Ein­stein elmélete nyújtja egyelő­re az egyetlen lehetőséget a kérlelhetetlenül múló idő „le­lassítására, s egyben arra, hogy az ember valaha olyan égites­tekre is eljusson, amelyeket tőlünk sok ezer, vagy millió fényév választ el. A relativitás elmélet s azon kísérletek hosszú sora, amelyeken ez az elmélet nyug­szik, arra tanít bennünket, — még akkor is, ha ez látszólag ellenkezik a mindennapos ta­pasztalatunkon alapuló un. jó­zan ésszel —, hogy nincs „füg­getlen” idő, amely az esemé­nyektől nem befolyásolva, egy­hangúan telik. Az idő mérté ke, folyása a sebességtől, a mozgási állapottól függő té­nyező. Teljesen értelmetlen dolog például földi órával mérni azt az időt, amelyet egy gyorsan mozgó űrhajó utasai élnek át. Azt is mondhatnánk, másképp jár és más időt mu­tat a sebes űrhajó órája, mint a hozzá képest nyugalomban levő földi — bár azonos szer­kezetű — óra. Az űrhajó visz- szaérkezésekor kiderül majd, hogy a „megsétáltatott” óra késik (és sohasem siet) a föl­dihez képest, sőt azonos időt sem mutathat. S hogy meny­nyi a késés, az mindig az űr­hajó menetsebessége és órája által mutatott „saját” ideje határozza meg. Kis sebesség (a mai rakéták sebességét még ide soroljuk!) esetén a két óra közti eltérés ki sem mutatha­tó — hétköznapjainkban azért nem vesszük észre az idő se­bességtől függő voltát. A fém; sebességével összemérhető gyors mozgás esetén, az űrha­jó minden időmérő eszköze erősen késni log a földi órák­hoz képest. Ez annyit jelent, hogy míg a Földön esetleg év­tizedek, vagy évszázadok tel­A nézeteltérések jegyében folytatódik Punta del Este-ben az amerikai államok szervezetének külügyminiszteri értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) alacsony szintje és az, hogy különféle nemzeti és nemzet­közi gazdasági érdekeltségek és csoportok szüntelenül be­avatkoznak az egyes országok életébe. A brazíliai külügyminiszter beszédének elhangzása után Dorticos kubai elnök felállt, odament a külügyminiszter­hez, kezet nyújtott neki, s kö­szönetét mondott felszólalásá­ért. Az AFP megjegyzi, hogy a Kubával szemben álló latin­amerikai országok küldöttsé­gei a brazíliai külügyminiszter kijelentéseit nem fogadták túl­ságosan nagy lelkesedéssel. Az AFP és a Reuter arról is tájékoztat, hogy a vitát köve­tően Kolumbia beterjesztette öt pontból álló határozati javas­latát, amely ugyanazokat az elemeket tartalmazza, amelye­ket lényegében a kolumbiai külügyminiszter beszédében ki­fejtett. A határozati javaslat szerint „Kuba" fenyegeti az amerikai államok politikai függetlenségét". Kolumbia kéri egy hat tagú állandó bizottság megalakítá­sát, amelynek feladata az „ag­ressziói cselekmények és más fenyegetések” megakadályozá­sa. A határozati javaslat kö­veteli Kubától, tartsa be az amerikai államok szervezeté­ből reá háruló szerződéses kö­telezettségeket. Az AP hírügynökség közlése szerint Rusk, az Egyesült Ál­lamok külügyminisztere csü­törtökön szólalt fel a külügy­miniszteri értekezlet vitájában, és kifejtette kormánya állás­pontját. A Reuter jelentése szerint egy hete Montevideóból két­száz főnyi tüntető tömeg in­dult el a 160 kilométernyire fekvő Punta del Este-be. A fel­vonulók tiltakoznak az ameri­kai nyomásra összehívott kül­ügyminiszteri értekezlet ellen és tüntetnek Kuba jogainak védelmében. A tüntető menetet Maldonadonál (az értekezlet színhelyétől nyolc kilométer­nyire) a rendőrség feltartóztat­ta. megakadályozta továbbvo- nulásukat. Ekkor a tüntetők tíz tagú küldöttséget menesz­tettek az értekezleten részt ve­vő Dprtlcos kubai elnökhöz, hogy tolmácsolja a kubai poli­tikusoknak szolidaritásukat. CARACAS: Már harmadik napja tartanak a venezuelai Caracasban a kormányeálenes megmozdulások. A tüntetők éltetik a forradalmi Kubát és tiltakoznak a Punta del Esie-i értekezlet összehívása ellen. Összeütközésre került sor és a hatóságok öt tüntetőt meggyil­koltak. A háromnapos tüntetés halálos áldozatainak száma ez­zel huszonnyolcra, a sebesülte­ké pedig száznál többre emel­kedett, A város több pontján pokolgépek robbantak, s a tün­tetők nyolc autóbuszt felgyúj­tottak. (MTI) Eisenhower ismét „munkában*' WASHINGTON (MTI): Az amerikai hadügyminisztérium nemrégiben, a közvélemény nyomására kénytelen volt olyan utasítást kiadni, amely megtiltja az amerikai hadse­reg magasrangú tisztjeinek, hogy beszédeikben, cikkeik­ben politikai kérdésekkel fog­lalkozzanak. A dolog előzmé­nyéhez tartozik, hogy Walker tábornok, a Nyugat-Németor- szágban állomásozó amerikai haderők egyik volt parancs­noka szélsőjobboldali politikai agitációt folytatott és ezért kénytelen volt katonai tiszt­ségétől megválni. A szélsőjobboldali irányza­tokkal rokonszenvező ameri­kai kongresszusi tagok most ellentámadásba lendültek. Az­zal vádolják a Pentagon ve­zetőit, hogy nem folytatnak kellő ideológiai munkát a hadseregben és majdnem hogy „befogják a száját” azoknak a tábornokoknak és tiszteknek, akik kommunista-ellenes be­szédeket tartanak. tek el, az űrutasok alig né­hány évet öregedtek; az őket útjára bocsátó nemzedék már rég halott. Látogatók a múltból Ha földi órán mérve, egy űrhajó 8 évig van távol s köz­ben a fény sebességének 72 százalékára gyorsult, órája csak 7 évet mutat. A fényse­besség 86 százaléka esetén az idő „feleződik”: földi időben ha tiz év telt el, az űrutas órá­ja 5 évet mutat, szervezete is csak ennyit öregedett. Negy­ven földi évi távoliét esetén 298 500 kilométeres csúcsse­besség esetén órája 12 évet mutat, szervezete 28 évvel ke­vesebbet öregedett, mint a földlakóké. Tegyük fel, hogy űrhajósunk a Földön hagyta ikertestvérét, aki aggastyán­ként fogadja még mindig fia­tal, délceg űrhajós ikertestvé­rét. A fénysebesség 99 száza­lékára felgyorsult űrhajó uta­sai 65 év alatt megjárnák az Antares óriáscsillag vidékét, míg a Földön 465 év pergett le ezalatt. Képzeljük el, hogy a távoli jövőben ősember ki­nézésű, emberszerű lények ve­zette űrhajó érkezik a Földre. Az utasok nagy nehezen meg­értetik, hogy ők is „földi­ek”, s hogy 299 998 kilométe­res sebességre felgyorsított űr­hajójuk órája 33 évet mutat,, míg a Földön kereken 10 000 év telt el távozásuk óta. Az akkori újkor emberei méltán mondhatják, hogy látták elő­deiket, a rég letűnt idők, az emberiség őskorának hozzáiuk alig hasonlítható példányait. Gyorsjáratú űrhajó híján ma mindez csak elmélet. A tudomány mégis szilárdan hi­szi, hogy tudósaink legyőzik az időt és eljutnak a legtávo­labbi csillagokig is. Gauser Károly, az Uránia Csillagvizsgáló | munkatársa I A szenátus hadügyi albizott­ságában lármás vizsgálat kez­dődött, s ezúttal a Pentagon került terítékre. Nagy érdek­lődést keltett az amerikai had­ügyminisztérium tevékenysé­gének kivizsgálása, méghozzá egy olyan kérdés, mint a kommunista ideológia elleni harc. Az albizottság ülésén „szak­értői” minőségben felszólalt Eisenhower volt elnök is. Eisenhower, aki hidegháborús vonzalmairól közismert, azt indítványozta, hogy buzdítsák és lelkesítsék az országnak azokat a katonai és polgári vezetőit, akik beszédeikben ecsetelik „a kommunista im­perializmus páratlan veszé­lyét”. Meghallgatták az albizott­ságban Burke tengernagyot, az amerikai haditengerészet i I, i ■——r-nrx. Macmillan a LONDON (MTI): Macmillan brit miniszterelnök szerdán este televíziós beszédet mondott Beszédének jelentős részében Kennedy elnökkel folytatott decemberi tanácskozásaival foglalkozott, amelyeken — mint mondotta — első helyen szerepelt a szövetségesek nuk­leáris stratégiája. Megállapo­dott Kennedyvel Bermudán, „a Nyugat nem engedheti meg magának, hogy katonai ereje lemaradjon a Szovjetunió mö­gött” hangoztatta, s ezzel Igye­kezett indokolni az amerikai légköri atomkísérletek újra- felvételéről hozott döntést. Utána minden logikát sutba dobva megjegyezte, hogy a nyugati hatalmak „az eddig felmerült nehézségek” ellenére továbbra is igyekeznek meg­állapodásra jutni az atomle­Dr. Hans Globke, a hírhedt hitlerista nürnbergi törvé­nyek egykori kidolgozója és magyarázója, a népirtás náci teoretikusa, ma pedig Aden­auer kancellár jobbkeze, az egyik legmagasabb osztrák állami kitüntetés birtoko-a. 1956-ban az Osztrák Köztár­saságnak tett szolgálataiért kitüntették az Oszírák Köz- társasági Érdemérem arany fokozatával. A dolog csak most, 1862 januárjában jutott a közvéle­mény tudomására a Neues Mahnruf jóvoltából. A hír egész Ausztriában nagy fel­tűnést keltett, hiszen az idő­sebb korosztály még nagyon jól emlékszik arra, hogy ugyanez a dr. Hans Globke huszonegynéhány évvel ez­előtt mily mérhetetlen buz­galommal vett részt az An­schluss kidolgozásában cs véghezvitelében. Szorgalmá­ért és érdemeiért 1938-ban megkapta Hitlertől az An- schluss-érdemérmei. A Neues Mahnruf indiszk­volt vezérkari főnökét is, aki a legharciasabb köröket kép­viseli. A flottánál töltött hosz- szú évek alatt Burke többször tett provokációs nyilatkozato­kat, úgyhogy a kormány nemegyszer kénytelen volt őt megfeddni. Most is tanácsokat adott a kongresszusi albizott­ságnak arra, „hogyan kell har­colni a kommunizmus ellen”. Burke felszólalása, amint az várható volt, a tőle megszo­kott koholmányokból, a szo­cialista országok politikájára szórt rágalmakból állt. A Pentagon tevékenységé­nek vizsgálata előreláthatólag jó néhány hónapig eltart. E látványosság fő célja az, hogy még magasabb hőfokra szítsa a kommunista-ellenes hiszté­riát, tovább fokozza a hideg­háborút. (MTI) televízióban szerelés kérdésében. A függetlenné vált afrikai és ázsiai országokról a minisz­terelnök, mint világpolitikai té­nyezőkről emlékezett meg, de ismét kifejezte azt az aggo­dalmát, amelyet ezen országok növekvő szerepe kelt Nagy- Britanniában. Macmillan végül az Euró­pai Közös Piachoz való csat­lakozás ellenzőinek lecsil­lapítása céljából hangsúlyozta, mennyire fontos a nyugati ha­talmak együttműködése és, hogy a modem világban nem lehetséges Nagy-Britannia el­szigetelődése. Belpolitikai vonatkozásban a miniszterelnök kiemelte, szigo­rú intézkedésekre van szükség, hogy helyreállítsák az ország gazdasági életének egészét. (MTI) rációjának külön pikantériá­ja, hogy a köze'múltban nyújtottak be a bécsi állam­ügyészségnél egy dokumen­tumgyűjteményt a Globke által osztrák állampolgárok ellen elkövetett bűntények ügyében, olyan indítvány kí­séretében, atnely az osztrák jog alapján büntetőjogi eljá­rást kér Globke ellen. Ha rcsszhiszeműek len­nénk, azt mondhatnék: az 1956. évi krtiin'e és e’ hivata­los részről Glcbkénak nyil­ván pontosan azo’ al az . ér­demeit” kívánták jutíi’ma.-.ni. amelyeket az cm íic doku­mentum összeállítói bűn­tényként jellemeztek S ugyan miért is csodálkoz­nánk? Azok, akik Ausztriát most a Körös P:ae rév.'n akárkik bevonn* a nyurral- réniet imperia’iwnus , é'ctíe- rébe”. csak há'ásik lehelnek annak a Gobkénak aki az , élcHér” kiterjesztő érc vo­nathoz i ké"c s g-'t Auszí riábivi oly fénycsőn bebizo­nyította. —at— i my um :>i — ­Globke osztrák érdemei \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom