Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-24 / 19. szám

6 N EPÜJSAG 1962. január 24., szerda kozott kö7.be, az Barátságos labdarugó-mérkőzés Szegedi VSE—Gyöngyösi Spartacus 3:0 (1:0, 1:0, 1:0) Gyöngyös, 200 néző. V.: Megyeri. Gyöngyös: Bakondi — Kévés, Treiber. Somod! — Bánhidi, Tren- eeényi — Keszthelyi, Borosi, Potye, Baranyi, Rozgo- nyi. Sáros, mélyta­lajú pályán ke­rült sor a Gyön­gyösi Spartacus első idei barátsá­gos mérkőzésére, amely szegedi rohamokkal in­dult. Bakondi két ízben is jól avat- percben pél­dául bravúros vetődéssel ütött szögletre egy bal alsó sarokba tar­tó labdát. Negyedóra elteltével fel­jött a hazai csapat, több formás támadást vezetett, mégis a vendé­gék értek el gólt: a 30. -percben Ké­vés hazaaáását Bakondi kiejtette és a. balszélső közelről a hálóba Lőtt. 1:0. A második harmadban sem vál­tozott a helyzet, kiegyensúlyozott küzdelem folyt, s ebben ismét sze­gedi gól esett: a 34. percben egy távolról leadott lövés jutott a győrit gyösi kapuba. 2:0. (Bakondi az előtte állóktól nem látta a labdát, cimely a kezét érintve, vágódott a halóba.) A harmadik harmadban mindkét csapat cseréket hajtott végre. A gyöngyösiek ekkor így álltak fel: Bakondi - Nagy, Huszár, Szalma - Bakó, Ambrus — Potye, Répás, Trencsényi, Húgai, Zimonyi. Répás szép lövése keltette az első izgal­mat, majd a 67. percben az egyik játékos fegyelmezetlensége miatt kiállításra került sor, a szegediek tíz főre csökkentek. A 72. percben, ennek ellenére, to­vább növelte előnyét a vendégcsa­pat: szabadrúgás után a kozepcsa- tár'közei! lövése jelentette a har­madik. golt. 3:0. A hajrában jelentős fölényt har­colt ki a gyöngyösi csapat, ame­lyet azonban mindössze három szöglet jelzett. A hazaiak közül Treiber, Ba­kondi, Trencsényi, Répás. Huszár tss Szalma játéka tetszett. (szkocsovszky) Olvassa! Terjessz*! a NÉPÚJSÁGOT ; . _ ___ ____ j Ä lengyel Adamski legyőzője visszavonul az ökölvívástól ? Minél nagyobb jövedelmet a teiástermefésböl és az áruharomfi neveléséből Jaczkó Gyurkával együtt úgy tűnt fel az ökölvívás egén, mint az üstökös. Sorra verte ellenfeleit, s kemény öklét megtanulták tisz­telni nemcsak hazánkban, ha­nem hazánk ha­tárain túl is. Pogonyi Jóská­ról, a népszerű egri ökölvívóról van szó, akiről az--------* ^....—.. egyre kevesebbet ha llottunk, aki már csak barátsá­gos mérkőzéseken lépett szorítóba, — miután olyan hírek terjedtek el utóbbi években ses győzelmet aratott a világ egyik legjobb ökölvívója, a lengyel Adamski ellen, a végleges vissza­vonulás gondolatával foglalkozik. 1258 óta ugyanis kifejezetten rossz lakáskörülmények között, egyetlen kis szobában él feleségével és gyermekével, ahol — mint mondja — még a megkívánt pihenése sincs biztosítva. Pedig most volna csak igazán szükség Pogonyi Jóska kemény ök­leire, most, amikor eléggé kátyúba jutott Eger ökölvívó sportja! Szeretnénk remélni, hogy Adamski legyőzőjének elhatározá­sa nem végleges, szeretnénk to­Pogonyi József legutolsó mérkőzését 1%1. december 3-án vívta Egerben, a szovjet Acsevnyikov ellen. Pogonyi pontozásos győzelmet aratott. (Asztalos felv.) róla. hogy bizonyos kérésének vábbra is egri színekben látni Őt nemtelj esi tése miatt végleg búcsút a versenyeken, — ehhez persze ]a- mond az ökölvívásnak. ^álproblémájának elintézésére vol­Valóban ez a helyzet. A kitűnő na szükség, versenyző, aki annak idején kiüté- Megoldhatatlan probléma...? Sportakadémia Hétfőn este nagy érdeklődés mel­lett került sor a Heves megyei TST mellett működő agitációs és propaganda bizottság megyei sportakadémiájának ötödik rendez­vényére. A Bródy Mozi termében, mintegy 200 főnyi hallgatóság gyűlt A megyei TST közleményei A megyei TST - mint ismeretes - február első felében rendezi meg nagyszabású sportfciállít(is(it. Ezért ismételten kéri az egri sportkörö­ket, sportolókat, sportbarátokat: akiknek Eger sportját dokumentáló fényképek, írásos anyagok, egri sportolók által nyert serlegek, tisz­teletdijak, érmek, zászlók, kes- kenyfilmek és egyéb, kiállításokon használatos anyagok vannak birto­kukban, február 1-ig — teljes anya­gi felelősség mellett — bocsássák a megyei TST rendelkezésére. A TST tudomására jutott ugyanis, hogy sok helyen összegyűjtötték már az anyagokat, de még nem adták át. A mielőbbi átvételre a kiállítási anyag csoportosítása miatt lenne szükség. Hí A Heves megyei TST 1962. feb­ruár havában kezdődő levelező­konzultációs versenybírói és játék­vezetői tanfolyamot indít kézilab­da labdarúgó és röplabda sport­ágakban. (A röplabda tanfolyamra jelentkezettek a tanfolyam vizsgája irtán társadalmi edzői minősítést is kapnak.) A megyei TST eredetileg január 25-ben jelölte meg a jelent­kezési határidőt, amelyet azonban most meghosszabbít. A jelentkezé­sek megtörténte és a tanfolyam megindulása előtt a felvételt nyert hallgatók egységes eligazítást kap­nak a tanfolyam lebonyolításáról, s ugyanakkor kézhez kapják a tan­folyam anyagát is. Az eligazítás időpontjáról kellő időben tájékoz­tatást kapnak a hallgatók. A je­lentkezéseket a Heves megyei TST címére kell beküldeni. össze, hogy meghallgassa Marko- vits Kálmán, kétszeres olimpiai bajnokunkat, a magyar vízilabda­válogatott kapitányának előadását arról, hogy a magyar sportolók megtarthatják-e helyüket az olim­piák, a világ- és Európa-bajnoksá- gok rangsorain. A kitűnően felépített, érdekes előadást Markovits Kálmán egyéni élményeivel fűszerezte, s méltán kapott érte nagy tapsot a jelen­levőktől. Ezután a Papp Lászlóról készült Három olimpiai aranyérem című és a budapesti birkózó világ­bajnokságról készült sportfümeket vetítették le. A sportakadémia leg­közelebbi, egyben utolsó előadásá­ra február 5-én kerül sor, amikor Körmöczi Zsuzsa, sokszoros ma­gyar teniszbajnoknőnk, a világ- ranglista helyezettje élménybeszá­molót tart. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN egy­re gyakrabban esik szó ter­melőszövetkezeteinkben a nagyüzemi baromfitenyésztés jövedelmezőségéről. Vannak, akik még ma is állítják, hogy a baromfinevelés, a törzsba- i romfi tartása nem gazdasá- í gos, de sokkal több az olyan ■ tsz-vezetök száma, akik előtt ma már nem kétséges, hogy a nagyüzemi tojás- és húster­melés jövedelmező. Ennek bi­zonyítéka, hogy több termelő- szövetkezetben elkezdték a nagyüzemi csibenevelést. Van már fejlődés ezen a té­ren, de még sokat lehet tenni azért, hogy a törzsbaromfi-ál- lomány tartását, a tojásterme­lést, az árubaromfi nevelés jö­vedelmezőségét fokozzuk. A régi, „hagyományos" módszernek megfelelően még ma is az április-május hóna­pokban keltetett csibéket tart­ják a legmegfelelőbb tojó­anyagnak és a legolcsóbban felnevelhető árubaromfinak. Ennek következtében a tojás- és baromfihús-termelés na­gyon idényszerű. A termelt to­jásmennyiség 60—70 százaléka március, április és május hó­napokra, a felnevelt áruba­romfi többsége pedig június- július és augusztus hónapokra esik, míg október, november és december hónapokban csak mutatóban lehet friss tojást látni és szinte lehetetlen a kora tavaszi hónapokban rán­tani való csibét kapni. Ennek oka, hogy az áprilisi, májusi naposcsibék a tényleges tojás­termelést csak 6—8 hónapos korukban kezdik el, így a leg­intenzívebb termelést, a tava­szi március, április és május hónapokban fogják elérni. Még inkább tapasztalható ez a jelenség a háztáji állomá­nyoknál. EZZEL MAGYARÁZHATÓ, hogy a felvásárló szervek bár­mennyire törekednek a folya­matos ellátást biztosítani, az idényszerűség miatt nem ké­pesek erre. A régi hagyomá­nyos szokásokhoz való ragasz­kodás eredménye, hogy a vá­rosi lakosságnak sokszor két- háromszoroe árat kell fizetni a téli tojásért, vagy a kora ta­vaszi rántani való csibéért. Most, amikor már megvál­toztak a tartási körülmények, intenzív tojás- és hústerme­lésre alkalmas istállóink van­nak, csak elhatározás kérdése, hogy egész évben folyamato­san tudjunk tojást termelni, árubaromfit biztosítani. Arról van szó csupán, hogy nem kell megvárni, amíg fűtőanyag felhasználósa nélkül lehet ne­velni, vagy még a tyúkok el- kotlanak, hanem már február március, sőt január hónapban igényelni kell a naposcsibét. A korai naposcsibék nevelésénél többletként mutatkozó fűtő­anyag értéke búsásan megté­rül az 5—8 forinttal magasabb átvételi árakból. Ha csak 1000 darab naposcsibe fűtött helyi­Az Egri Dózsa mátrafüredi edző- táborozásról hazatért labdarúgó- csapata ma délután 14,30-kor, az egri népkerti salakos pályán, ba­rátságos mérkőzést játszik a Nosz­va jón üdülő Nyíregyházi. Spartacus Nb ll-es csapatával. A mérkőzés annál-is inkább fokozott érdeklő­désre tart számot, mivel az Egri Dózsa együttesében az új játéko­sok is helyet kapnak. A tavaszi idény nehéz küzdelem­sorozatára való felkészülés egyik fontos állomása lesz a vasárnap ugyancsak Egerben sorra kerülő újabb barátságos mérkőzés, amely alkalommal a Budapesti Spartacus két együttesét látja vendégül az Egri Dózsa. A két mérkőzés dél­előtt kilenc, illetve 10,30 órakor kerül lebonyolításra a népkerti sa­lakos pályán. A Népújság totó-iippjei 4. HÉT 1. Bologna—Torino 1 2. Catania—Roma 1 3. Juventus—Spal 1 4. Lanerossi—Atalanta x 5. Lecco—Mantova 1 6. Sampdoria—Milan x 7. Udinese—Florentine 2 8. Venezia—Palermo 1 9. Novara—Napol! x 10. Reggiana—Pro Patria x 11. S.-benedettese—Monza 1 12. Verona—Genoa 1 Pótmérkőzések: 13. Bari—Parma 2 x 14. Catanzora—B rései a 1 15. Prato—Messina 1 16. Inter—Padova 1 A TOTÖ NYEREMÉNYEI: Beér­kezett 639 749 szelvény. Felosztásra került 1 151 549 forint. 12 találat <7 db) = 41 126 forint, 11 találat (141 db) — 2041 forint, 10 találat (1689 db) =327 forint. X 2 ségben történő felnevelését va­lósítják meg egyes termelő- szövetkezetek, a felhasznált kt>. 20 mázsa fűtőanyag 5—600 forintos értékével szemben 5- 6000 forint többletbevételre le­het szert tenni. A háztáji gazdaságokban is könnyen megoldható a téli ne­velés, csupán a megüresedett istállók fűtését kell biztosíta­ni. A korai nevelés előnyét emeli az a tény is, hogy a ta­gok munkaerejét éppen a téli időben nem tudjuk kellőkép­pen kihasználni, míg a téli ne­velés esetében a szabad mun­kaerőt igen gyümölcsözően tudnák hasznosítani. Ezzel a tavaszi hónapokban jelentős bevételekhez jutnak a terme­lőszövetkezetek, s abból a munkaegység-előleg fizetését könnyen biztosítani lehet. AHHOZ TEHÄT, hogy minél jövedelmezőbbé tegyük a to­jástermelést, az szükséges, hogy a január, február, már­cius hónapokban kelt csibéket neveljük és hagyjuk meg törzsállománynak. Árubaromfi nevelésünk pedig akkor lesz a leggyümölcsözőbb, ha már no­vember, december hónapok­ban igényelünk naposcsibét, ezt legkésőbb máricus-április ban lehet értékesíteni. A ja­nuári februári naposcsibékből nevelt törzsállomány augusz­tus-szeptemberben megkezdi a tojástermelést, és a döntő hozamot éppen az őszi és téli hónapokban produkálják, ami­kor a tojás igen keresett és jól megfizetett cikk. így érthető, hogy hasonló takarmányozás és gondozás mellett az őszi és téli tojások, a szokásos 1,30—1,50 forintos önköltség mellett, darabon­ként 0,5—1 forint tiszta bevé­telt hoznak. A jövedelmezőséghez tarto­zik az is, hogy az állatoknak állandóan fehérjében gazdag takarmányt biztosítsunk. Egy 2 kg-os tyúk napi takarmány­igénye 12 dkg, ez évi 40—50 kg-os fogyasztásnak felel meg és mintegy 130—15Ö db tojás termeléséhez elegendő. Szük­séges, hogy a napi abrak­mennyiség nagy része tojótáp­ból álljon. Ennek biztosítása ma már nem jelent gondot, mivel megyénk keverő üzemei a tojó- és csibetápot teljes mértékben biztosítani tudják. Szükséges azonban, hogy ezekkel a lehetőségekkel ter­melőszövetkezeteink jobban éljenek. A szükséges abrak­mennyiséget feltétlen biztosí­tani kell, mert a tyúkoknál a takarmánnyal való takarékos­kodás célszerűtlen, a legna­gyobb pazarlás. A nagyüzemi baromfitartás­nál és takarmányozásnál ma még komoly problémaként jelentkezik főleg téli időszak­ban a természetes nyári zöld­takarmányok és ezzel egyes vitaminok pótlása. Takar­mányrépával, répaszelettel, lu- cemaliszttel igyekeztünk hiá­Jó képzettségű, önálló VlZVEZETÉKSZERELÖ SZAKMUNKÁST azonnali belépéssel felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet az Egri Lakatosárugyár munkaügyi osztályán 7—14 óráig. NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Suba Andor. Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth József Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz u. 3. Telefon: 12—57. 12—73. Postafiók: 33. Gyöngyös. Főtér 3.; fszt. 19. Telefon: 697. Kiadóhivatal: Eger; Bajcsy-Zsilinszky utca 1. Telefon: 24—44. Postafiók: 23. Heves megyei Nyomda Vállalat. Eger, Bródy Sándor utca 4. Mb. Igazgató: Marosán József terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. I Előfizetési <Wc o«r bóoa#r« 11 R. BELVÁROSBAN, bútorozott szo­ba, elsősorban diáknak kiadó. Cím: Magyar Hirdetőben, Eger. SZALMABAlAZÖ gépet átve­szünk. Hárosi Falemezmüvek, Bp., XXII. Háros utca 16. sz. Műszaki Osztály. Telefon: 269—830. (—) SZALLITOSZALAGOT 10—15 m-es hosszúságban átvesz könyvjóvá- irással a Felsőbabád! Állami Gazda­ság, Ocsa. (—). KERESÜNK megvételre 1 db 8— 14 légkörös, 409—1200 liter/óra tel­jesítményű centrifugál szivattyút. Mohácsi Bútorgyár. (—) TÖRZSKÖNYVEZETT puliköly- kök eladók. Horváth Antal; Szen­tes, Dőnát 113. (—) OOOOOOOOOOOCXXK)OOOCX5(X>COOOOOOOOOCXX)CXXX ­A Füzesabonyi Gépállomás agronómusi szakképzetség­gel rendelkező férfiakat keres brigádvezetoi beosztásba Fizetés kollektív szerint. Jelentkezni minden nap 7— 16 óráig a gépállomás iro­dájában. ucoooooooooonooooooonnoooooooooooooooo. nyossúgokat pótolni, de ez ki­elégítő eredményeket nem ho­zott. Egyes állami gazdaságok és termelőszövetkezetek a ba­romfiak téli takarmányát vi­taminban gazdag, nyersrost­ban szegény, koncentrált zöld silótakarmánnyal egészítették ki. A kísérleti eredmények azt igazolják, hogy ezzel a téli tojástermelést növelni lehet. Hasonlóan javult a takarmá­nyok értékesülése is. BAROMFISILÓ készítésére szinte kivétel nélkül minden termelőszövetkezetben meg­van a lehetőség, mivel zsenge lucerna, kerti hulladékok (sár­garépa, káposzta, vagy kara­lábélevél, hulladék paradi­csom, tejes érésben levő csö­ves kukorica, stb.) rendelke­zésre állnak. Silótakarmányból 1000 da­rab törzsbaromfira alig 4—5 köbméter, 1000 darab csibére pedig csupán 1—2 köbméter szükséges, így egyszerű beton­kádakban, betongyűrűkben is minden vidéken elkészíthető. Sok termelőszövetkezet a külföldi fajták beállításától vár nagyobb jövedelmet, több tojást. Meg kell azonban mon­dani, hogy e fajták nagymér­tékben történő elterjesztése célszerűtlen, amíg a hazai, primitívebb fajták felneve­lési és tenyésztési feltételeit sem látjuk teljes mértékben biztosítottnak. Törekszünk a külföldi, nagyobb testű, tojó és húsfajták beállítására, azonban ezeket elsősorban keresztezésre használjuk, hogy az árucsibe-neveíést olcsóbbá tegyük. Köztudomású ugyanis, hogy a keresztezésekből szár­mazó árucsibék a takarmányt sokkal jobban értékesítik, fej­lődési erélyűk magasan felül­múlja a fajtiszta állományok fejlődését. Mind a tojás, mind a ba­romfihús termelésénél komoly tényezőként szerepel a friss, páramentes levegő. Ennek hiánya növendékcsibéknél, de a kifejlett állatoknál is aka­dályozza a jó eredmények el­érését. Mindent kövessenek el tehát termelőszövetkezete­ink, hogy a szellőztetést jobbá tegyék. Szükséges továbbá an­nak megszívlelése is, hogy na­poscsibéből 18—20, kifejlett baromfiból 5—7 darab jusson egy négyzetméterre. MINDEZEK EGYSZERŰ és könnyen megvalósítható té­nyezők és megvalósításukkal a téli tojástermelésben és ez­zel a jövedelmezőség fokozá­sában az eddiginél jóval na­gyobb eredményeket tudunk produkálni. Sárosi István, megyei ált. állattenyésztő ááAAÄÄÄAÄÄÄÄÄÄ5® Mérnökök9 technikusok figyelem ! Tiszántúli ipari „A” vállalat azonnali felvételre keres GÉPÉSZMÉRNÖKÖKET, VILLAMOS­MÉRNÖKÖKET, GÉPÉSZ- ÉS VILLAMOS­TECHNIKUSOKAT. Fettétel: mérnököknél mi­nimum 4 éves, techniku­soknál minimum 6 éves szakmai gyakorlat (tö­meggyártás, forgácsolás, lemezmunka, kikészítés). Megegyezés esetén családo­sok részére, 1, IV2, 2 szo­bás, összkomfortos la­kást, nőtlenek részére központi fűtéses, modern szállást biztosítunk. Jelige: „Vidék iparosítása”. Ajánlatokat: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Hírlapkiadó címre kérjük. V-WW wv wvww V Csónakázó te A Népújság 1961. december 30-i számában örömmel olvastam, hogy végre döntés született: a Népkert- ben jégpályát létesítenek, amely a nyár folyamán csónakázó helyül szolgálna, a későbbiekben pedig alapja lehetne egy műjégpálya megteremtésének. Mi, egriek — ismétlem csak azt mondhatjuk erre: végre! Igen, vég­re, mert ezt a nyári csónakázó ta­vat — de a téli jégpályát is — Eger város idegenforgalma már régóta nélkülözi! Az egyik délután kislányommal együtt látogatást tettem az egri ■jégpályán es a. látottak felett öröm­mel vegyes szomorúság fogott el. örültem, mert láttam azt a lelkese­dést, ahogyan a fiatalok korcso­lyáztak, szomorkodtam, mert a korcsolyázást eléggé silány, kor­szerűtlen körülmények között űz­ték. Fűtetlen , gondozatlan, barát­ságtalan helyiségben kínlódtak a gyerekek a korcsolya-csatolással, a szülők pedig kint a szabadban mél­tatlankodtak: meddig kell még várni egy olyan korszerű jégpályá­ira, ahol a nézők részére fűtött me- lepedő áll rendelkezésre l 0« BSOSlB > — jégpálya Városunkról — minden helyi so­vinizmus nélkül — elmondhatjuk, hogy külföldi viszonylatban is az ismertek közé tartozik. Végigjár­tam csodálatosan szép Népkertjét, tanulmányoztam a lehetőségeket és őszintén elmondhatom: valósá­gos kis Görö mböly-Tapolcát lehet­ne ott létesíteni, apró szigetekkel, virágos tóparttal, a söröző mögött csónakházzal, amely télen a kor­csolyázók pavilonja lehetne. A sö­röző északi oldala alkotná a ven­déglátó vállalat teraszát. Csak nyakon kellene ragadni a kínálkozó alkalmat, csak egy kis befektetés kellene áhhoz, hogy mind a város „kasszája”, mind pe­dig a kirándulók százezrei — és nem utolsósorban az egriek — jól járjanak. A régi, régi egri jégünnepélyek emléke még sokakban él, S ezek a sokak” most a legőszintébb öröm­mel üdvözlik a városi tanács 871—2. 1961. Ti. számú határozatát, amely végeredményben ezer. és. ezer szülő, gyermek, sportoló évtizedes óhaját foglalja hivatalos formába! 04 I Ma és vasárnap érdekes barátságos labdarúgó-mérkőzéseket játszik az Egri Dózsa labdarúgócsapata

Next

/
Oldalképek
Tartalom