Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-21 / 17. szám

* NFPO.ISAG 1962. január 21.. vasáru»" Aktívaülés Lapunk tegnapi számában közöltük a falusi kulturális aktíva vitaindító előadását, most kivonatosan ismertetjük a hozzászólásokat. Varga Ferenc, a nagyrédei Szőlőskert Tsz elnöke, hozzá­szólásában arról a nagy mun­káról beszélt, amelyet a falusi népnevelők végeznek azért, hogy megváltoztassák a falu kulturális arculatának külső képét és belső tartalmát. El­mondotta, hogy a tsz megszi­lárdításának egyik eszköze a jó kultúmevelési munka. Ezért fontosak a különböző oktatási formák, akadémiák és előadá­sok. Nagyrédén az öregek és fiatalok a tsz-akadémiát láto­gatják, s ott hallanak a közös problémák mellett a művelt­ség, a kultúra kérdéseiről, út­jairól is. Szólt a továbbiakban a pedagógusok és a falusi kul- túrmunkások szép, nemes, de nehéz dolgáról, s örömmel üd­vözölte a csaknem minden magas fórumot megjárt műve­lődésügyi minisztériumi javas­latot, hogy önálló, függetlení­tett művelődési otthon isazgató- kat neveznek ki majd a há­romezer lélekszám feletti köz­ségekbe. Luzsi Lajos agronómus, az aldebrői tsz-ből jött be az ak­tívaülésre. Hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a kis köz­ségek több segítséget várnak, mert egy mezőgazdasági értel­miségi és egy pedagógus nem tudja ellátni a falu megnöve­kedett kulturális feladatait. Aztán arról beszélt, hogy fa­lun még elég nehéz megmoz­gatni az embereket, mert álta­lában azok mennek minden­hová, akiknek az igénye már megkívánja ezt, de sajnos, kis számban, és jelentéktelen arányban állnak a falu lako­sainak számával. Ttédei Miklós pedagógus os­toros! példákat hozott annak igazolására, hogy helyesnek tartja a nagyrédeiek kezdemé­nyezését, azt, hogv érdekeltté kell tenni anyagilag is a ter­melőszövetkezeti tagokat atsz- akadémiákon való részvétel érdekében, hiszen tudásüK gyarapításával a termelőszö­vetkezet látja hasznukat. Papp Sándorné, a megyei tanács vb-elnökhelyettese hoz­zászólásában egy fő gondolat­ból indult ki: a szocializmus felépítéséhez... az értelmiség aktív és teljes számú részvéte­le szükséges. A többi között ezeket mondotta: — Ereznie kellene minden értelmiségi dolgozónak, hogy a mi épülő szocialista társadal­munkban alkotóképességük ki- loontakozásán ak olyan széles lehetősége nyílt meg, mint még soha, egyetlen társadalmi rendszer­ben sem ... Megyénk értelmi­ségi dolgozóinak zöme bízik pártunkban, követi politiká­ját. Az utóbbi években szoro­sabbra fűződött kapcsolata a munkásosztállyal, a paraszt­sággal ... Kulturális forradal­munk egyik nagy eredménye, hogy fellendült a tanulási kedv... De van is mit pótol­ni, Kétségtelen, hogy az eddig élért kulturális eredmények­nél nagy a pedagógusok érde­me. Nagy részük lelkesen te­vékenykedik, de szükséges, hogy az az öt-hatszáz pedagó­gus, aki eddig visszahúzódott, lépjen már túl az iskola fala­in és igyekezzék hivatása ma­gaslatára állva világító fák­lyaként hirdetni a tudományos világnézetet. A pedagógusok egy kisebb részénél megmu­tatkozó közömbösség lényege­sen nagyobb mértékű a me­zőgazdasági szakemberek nagy részinél.... Közel 63 000 a ter­melőszövetkezeti tagok száma. Ezeket a szocialista nagyüzem­ben dolgozó embereket gon­dolkodásaikban is szocialistá­vá tenni és a korszerű tudo­mányokat hozzájuk eljuttatni nem kicsi és nem is könnyű feladat. Végezetül arra kérte az ak­tíva részvevőit, hogv maguk is és általuk a falu minden értelmisége kapcsolódjék bele abba a nagy munkába, amely ezt a társadalmat most új uta­kon Járva építi. Héjjá Sándor, a Kompok i Kísérleti Gazdaság küldötte trról beszélt, hogy a mező­Egerben a gazdasági szakemberképzés, az ezüstkalászos tanfolyam, most már ad olyan végzett­séget, hogy magasabb jöve­delmet, jobb anyagi megbecsü­lést biztosítson azoknak, akik munkájuk mellett ezt becsü­lettel elvégzik. Horváth Nándorné, a nőta­nács megyei titkára sok meg­fontolandó problémára, téves szemléletre hívta fel az ak­tíva figyelmét. —’ Vannak számszerű ered­mények — mondotta —, de a számok mögött sokszor mást lát az ember. Vannak kiemelkedő községek, Nagyréde, Karácsond, Ostoros, ahol a számok és a tények egyet mutatnak. A magunk frontján azonban alaposan megvizsgáltunk néhány közsé­get a megyében és felmértük kulturális helyzetüket. A jó tapasztalatok mellett sok a rossz. Kerecsenden számba- vettük például az összes meg­levő oktatási formákat és azt tapasztaltuk, hogy a község lakosságának 15 százaléka jár oktatásra. Verpeléten is mind­össze tíz százalékra tehető ez a szám, s ha azt vesszük, hogy sokan két-három helyre is járnak, akkor ez az arány még csak csökkenhet. A szám­szerűség nem mindig mutat reális képet. Nehéz munka, sok szívósságot és következe­tességet igényel a kultúra ter­jesztése. A nők esetében még nagyobb az elmaradottság, mint a falusi férfiak között. A nők körében is emekedett az érdeklődés, különösen a tsz-akadémián részvevők kö­zött a tudás iránt. A nők el­maradottságának felszámolása egybeesik a termelőszövetke­zetek megszilárdításának kér­désével, mert ők a tsz-tagsag nagy százalékát teszik, más­részt rájuk vár a jövő gene­ráció nevelése és nem közöm­bös az sem, hogy az anya mi­lyen fokán áll a műveltség­nek, mit tud mondani gyer­meke kérdéseire. Befejezésül úgy értékelte az anyagi érdekeltséget a tsz-aka- démiák és mezőgazdasági szakmunkásképzés területén, hogy feltétlenül helyes, hiszen minden más területen fizetett szabadság és különböző ked­vezmények élvezése mellett tanulnak a dolgozók Dr. Molnár Mihály, a gyön­gyösi Hazafias Népfront titká­ra az oktatás legfontosabb esz­közéről, a szemléltetésről, ezenbelül a film fontos sze­repéről beszélt. Szabados Lajos, gyöngyös­patai pedagógus elmondotta, hogy a parasztakadémián be­vezetett munkegység-jóváírás- nak az lett községükben az eredménye, hogy az általános iskola esti tagozatáról — ilyen dotálás hiányában — lemor­zsolódtak az emberek. Szólt arról is, hogy a kulturális bi­zottság necsak a kulturális tervek összeállításában ve­gyen részt, hanem a kivitele­zésben, a megvalósításban is. Végül arra kérte az oktatási szerveket, hogy amikor isko­lai látogatásra érkeznek, be­szélgessenek a pedagógusokkal népművelési kérdésekről is, hogy lássák, egy kicsit ez is feladatuk az iskolai oktató­nevelő munka mellett. Misi Sándor, a KISZ megyei titkára először reflektált Sza­bados Lajos hozzászólására, amelyben azt mondotta, hogy a jók elmennek a falu fiataljai közül, s otthon a buták marad­nak. — Tízezer falusi fiatal nevé­ben tiltakozom — mondotta — és talán úgy helyesbítenék, hogy tanulni valóban elmen­nek a legjobbak, de aki otthon marad, az se kettő-három nyo­morult, mert azok a fiatalok, akik többet termelnek azonos körülmények között, ugyan­olyan nagyságú táblán az egyes termelvényekből, mint a fel­nőttek. azok azért tudnak va­lamit és értenek valamihez. Majd az ifjúsági tsz-munka- brigádok nagy értékéről és hasznos munkájáról beszélt, és arról, hogy meg kell oldani a faluból eljáró ipari munkások kulturális körülményéinek kérdését, hiszen ez a megye egyik sajátos problémája, hogy a falvakból járnak üzembe, GENF (TASZSZ): Pénteken a genfi Nemzetek Palotájában ismét találkozott egymással a három laoszi herceg — Sou- vanna Phouma, Szufanuvong és Boun Oum. A találkozót kö­vetően sajtóértekezletet tar­tottak, amelyen Souvanna Phouma herceg beszélt. Elmondotta, hogy a három herceg között szívélyes eszme­csere folyt a nemzeti egység- kormány megalakításáról. A2 eszmecsere eredményeképpen a hercegek közös közleményt dolgoztak ki és írtak alá a laoszi nemzeti egységkormány megalakításáról. A hercegek közleményükben elismerik, hogy sürgősen meg kell alakítani a nemzeti egy­ségkormányt és egységes dele­gációt kell küldeni a genfi ér­tekezletre, hogy az az egység­kormány nevében részt ve­gyen az értekezlet zárószaka­szában és aláírja a megfelelő okmányokat. A laoszi nemzeti egységkor­mány megalakítását illetően a három herceg a következő megállapodásra jutott: A nemzeti egységkormány 18 tagból, ezen belül miniszterel­nökből, két miniszterhelyettes­ből, kilenc miniszterből és hat miniszterhelyettesből fog áll­ni. A kormányban a tisztségeket az alábbiak szerint osztják meg a három politikai fél kö­zött. Belügyi szerveink jó munká­ja alapján évről évre javul Heves megye közbiztonsága, e javulásnak • volt tanúbizonysá­ga az elmúlt esztendő is. Az utóbbi időben több ízben adott hírt lapunk olyan esetekről, amelyek cáfolni látszanak ezt a megállapítást, s emiatt szá­mos olvasó fordult kérdéssel hozzánk a közbiztonság helyze­tét illetően. A kérdéseket.cso­portosítva továbbítottuk Liber- tiny Sándor elvtárs rendőr­alezredeshez, a Heves megyei Főkapitányság vezetőjéhez, aki a feltett kérdésekre a követke­zőket válaszolta: Javult-e vagy romlott az utóbbi hónapokban a me­gye közbiztonsági helyzete? — A Heves megyei rendőrfő­kapitányság hatósági területén évről évre javul a közbizton­ság. s a bűncselekmények csök­kenése, elsősorban az állam­polgárok személye, és javai el­len irányuló tettekben volt a legkedvezőbb. A megye terüle­tén az elmúlt évben fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ezzel, bár a szo­cialista tulajdon tovább bő­vült, mégsem emelkedett, sőt csökkenés volt tapasztalható a társadalmi tulajdon sérelmére, ezen belül a lopásos bűncse­lekmények számában is. Melyek azok a gyakori esetek, amelyek veszélyez­tetik a megye közbizton­ságát, illetve sérti a szo­cialista együttélés szabá­lyait? Milyen segítséget, támo­gatást vár a megyei rendőr- kapitányság a lakosság­tól, a társadalmi szervek­től, a közbiztonság, a szo­cialista együttélés további védelmében? — Az általános értékelés mellett el kell ismerni, hogy néhány bűncselekmény-ágban nem tapasztalható lényeges csökkenés, sőt egynémely eset­ben emelkedett is a bűnözések száma. Emelkedett például a hatósági közegek elleni erő­szak száma, elsősorban az ezeknek számító dolgozókkal szemben, például erdőőr, me­zőőr, kalauz. Itt arra van szük­ség, hogy a hatósági közegek is sokkal kulturáltabb, előzé- kenyebb, de egyben határozot­tabb fellépést tanúsítsanak, hogy az állampolgárok sokkal tárgyilagosáéban, nagyobb tisz­telettel vegyék tudomásul nép- köztársaságunk törvényeit, s ezeknek kötelező betartását. Emelkedett a gondaUacsag­falusi kulíil vállalatokhoz a dolgozók és a sok jövés-menésben otthon is, munkahelyükön is kiesnek az oktatás és népművelés látószö­géből. Kormos Sándor, Eger város népművelési felügyelője el­mondotta, hogy a tömegszerve­zetek segítsége nélkül aligha szervezték volna meg a pa- rasztakadémiát, de a többi tan­folyamot is. A szevezést úgy irányították, hogy az megfelel­jen a legfontosabb program­nak, nevezetesen: a vezetés megszilárdítását elősegíteni a termelőszövetkezetekben. Dr. Csemik József, a Haza­fias Népfront megyei elnöke hozzászólásában elmondotta, hogy miért fontos ma foglal­kozni a falusi népművelő munka kérdéseivel. Elmondot­ta, hogy mi szükséges a falusi kulturális tervek megvalósítá­sához. Dr. Ibos Ferenc, a Művelő­désügyi Minisztérium képvise­lője, a Népművelés című folyó­irat szerkesztője kapott ezután szót. Elmondotta: — A mi népművelési mun­kánk eléggé sajátos helyzet­ben van, különösen falun. Az okokat vizsgálva, sok minden­re magyarázatot lehet találni, de ez nem javítja meg a mun­kát. A falusi kultúrmunka bi­zonyos felemássága két ténye­zőből adódik. Egyik — ezek­ben az években a falusi nép­művelésnek olyan feladatot kellett vállalni, amelyik nem i kizárólagos feladata: a mező- gazdasági szakemberképzést. — Hiba az is, hogy még, mindig nincs meg a népműve­lés és a mezőgazdasági tárca között a teljes koordináltság, s ez meglátszik a kiadott utasí­tásokon, rendeleteken, sőt, ma­gán a szervezésen, tervezésen is. Megemlítette, hogy csak­nem minden miniszteri szintű fórum jóváhagyta már a há­romezer lélekszámon felüli községekben a függetlenített népművelési dolgozók kineve­zését, s az ötéves terv során ennek végrehajtására sor ke­rül majd. Az új funkció betöl­tésére Bács-Kiskun megyében középfokú népművelöképzőt szerveznek számukra, s kép­zettségük majd feltételezi a jobb, eredményesebb munkát. Hevesi György, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak munkatársa hozzászólásá­ban elmondotta, hogy az át­szervezés sok új feladatot ho­zott. A művelődési jellegű pa­rasztakadémiák célja, hogy olyan előadásokat adjanak, amelyek érdeklik az embere­ket. De ez nem tévesztendő össze a szakmunkásképző ezüstkalászos tanfolyamokkal, amelyek első és második lép­csőjét adják a szakosított há­roméves szakképzésnek. Dr. Csicsai József válaszolt a felszólalók által felvetett álta­lános és egyedi kérdésekre, majd a maga részéről azzal zárta a hozzászólásokat, hogy reméli, mind az előadás, mind a többiek által elmondottak hozzájárulnak ahhoz, hogy a népművelési munka jó irány­ban haladjon tovább a meg­kezdett úton. Végül az aktívaelnöke, Dor- kó József, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője zárszavá­ban a következőkre hívta fel az aktíva figyelmét: — Széles körben elterjedt té­ves nézet, hogy a falusi kultúr­munka azokra tartozik, akiket azért fizetnek. Ezen az aktíván pedig részt vettek azok a me­zőgazdasági szakemberek, a párt- és az állami apparátus képviselői, akiket nem éppen ezért fizetnek, ha már ennél a kifejezésnél akarunk marad­ni. Ez az első ilyen jellegű ta­nácskozás, az első megyei ak­tíva, amelyiknek egyetlen pontja van — a falusi kultu­rális munka megtárgyalása. — Felvetődhet a kérdés, hogy miért nem foglakoztunk már előbb ezzel? A válasz egy­szerű: mert az elmúlt néhány év fő feladata a mezőgazdasag szocialista átszervezése volt, amelyet sikeresen megoldot­tunk úgy, ahogyan azt a párt­határozat előírta, mert ezzel egy időben emeltük a mező­Lrnm Bikáról gazdasági terméshozamot. Most és még hosszú ideig kulcskérdés lesz Magyarorszá­gon a mezőgazdasági termelés fellendítése. Mozgósítunk minden erőt a feladatok megvalósítására A mezőgazdasági termelés fellendítésének legfontosabb tényezője a vezetés színvona­lának emelése. De ez csak úgy hajtható végre, ha a kul­túrával való törődés minden­kinek szívügyévé válik. Az aktíva értékeléséről a következőket mondotta Dorkó elvtárs: — Sok azonos értelmű, ál­talános felszólalás elhangzott, de azok az c’vtársak n°m kér­tek szót. akikre számítottunk. Egy agronómus szólalt fel, nem hallottuk az orvosokat, a többi falusi értelmiség véle­ményét, javaslatát. Mert most kár amn vitatkozni, hogy a népművelési munka kinek a feladata, inkább azon keil lenni a hangsúlynak, hogyan csináljuk, hogy jó legyen. Befejezésül hangsúlyozta: mindent meg kell tennünk a falusi kultúrmunka színvona­lának emeléséért, azért pedig sorompóba kell állnia minden értelmiségnek, akinek nem kö­zömbös a mi szocialista fejlő­désünk, a jövő falujának ki­alakítása. A három laoszi herceg közös közleménye a) Souvanna Phouma her­cegnek: miniszterelnöki tiszt­ség tárcával, hét miniszteri és két miniszterhelyettesi tisztség, összesen tíz tisztség. b) Szufanuvong hercegnek: miniszterelnökhelyettesi tiszt­ség tárcával, egy miniszteri és két miniszterhelyettesi tisztség — összesen négy tisztség. c) Boun Oum hercegnek: miniszterelnökhelyettesi tiszt­ség tárcával, egy miniszteri és két miniszterhelyettesi tisztség — összesen négy tisztség. Ami a tisztségek elosztását illeti, Souvanna Phouma és Szufanuvong hercegek úgy vé­lik, hogy a három kulcsfon­tosságú tárca (hadügy-, bcl- ügy- és külügyminisztérium) Souvanna Phouma herceget illeti meg. Boun Oum herceg kijelen­tette, hogy a hadügyi és a bel­ügyi tárca őt illeti meg, ha azonban nem kapja meg ezt a két tárcát, kettő másikat vá­laszt a külügyminisztérium, pénzügyminisztérium, tájékoz­tatásügyi minisztérium közül. Szufanuvong herceg tolmá­csolta azt az óhaját, hogy sze­retné megkapni a gazdaság­ügyi tárcát. Minthogy a her­cegek között nézeteltérések állnak fenn, úgy döntöttek, hogy megvárják Boun Oum herceg végleges válaszát, ame­lyet Vientianeba való vissza­érkezése után ad meg. (MTI) Javult a menye közbiztonsága - Müven esetek veszélyeztetik a szocialista együttélést - Mi az igaz a szálldosé hírekből — Miben segíthet a lakosság ? A megyei rendőrkapitányság válasza kérdéseinkre vei a túlzsúfolt közlekedés miatt emelkedett a társadalmi veszélyeztetés, sokkal nagyobb felelősségre, lelkiismeretesség- * re van szükség a gépkocsive-,,, zetök körében. •• >1 Az állampolgárok megnöve­kedett felelősségérzete saját , értékeik iránt, valamint a < megelőző rendőri tevékenység lényeges csökkenést hozott az állampolgárok javai ellen eL- . követett bűncselekmények számában is. Itt arra van szükség, hogy továbbra is nör :: vekedjék az elővigyázatosság, hogy közelebb kerüljön egy­máshoz az állampolgár és a rendőr, s e kapcsolat alapján intenzívebb legyen az ellenőr­zésé az ismeretlen, céltalanul , csavargó egyénieknek. Emellett is szükséges, hogy a bűncse­lekmények további csökken­tése miatt még szorosabb le­gyen az együttműködés a tár­sadalmi, gazdasági és bűnüldö­ző szervek között. Van-e valami alapjuk azoknak a híreknek, ame­lyek jelenleg Egerben és. Eger környékén , hallhatók különböző bűncselekmé­nyeket illetően? — Elöljáróban még egyszer le kell szögezni, hogy általá­ban a bűncselekmények száma csökkent, s ezzel párhuzamo­san a közrend, a közbiztonság tovább javult. Minden bűncse­lekmény veszélyes a társada­lomra, vannak azonban olya­nok, amelyek súlyosságuk miatt jobban felkeltik a lakos­ság érdeklődését. Hiba azon­ban, hogy megyénkben, de fő­leg Egerben, egyes jólértesül­tek, vagy hogy inkább felelőt­len fecsegők, részben, valóban sajnálatosan megtörtént élet el­leni bűncselekmények elköve­tését híresztelik, amelyek nem is igazak. Ehhez tartozik pél­dául az állítólagos kőlyuktetői rablógyilkosság, amelynek egy parasztember lett volna állí­tólagos áldozata. A közelmúlt­ban csak Egerben követtek el élet elleni bűncselekményt, Molnár Kálmánt és nejét, egy idős házaspárt öltek meg. A gyilkosság körülményeinek vizsgálata még folyik, más ilyen bűncselekmény nem volt, A kitalált történetek tehát csak arra alkalmasak, hogy zavart keltsenek a lakosság körében. Feltétlenül fel kell tehát lépni minden becsületes embernek az oktalan fecsegés, a zavartkeltő híresztelgetések ellen — fejezte be válaszát Li» bertiny Sándor eivtém. ból okozott tűzvészek száma. Itt tehát arra van szükség, hogy a szülők nagyobb figye­lemmel kísérjék gyermekeik szórakozását, de arra is, hogy a természetbarátok, turisták nagyobb felelősségérzettel és önfegyelemmel járják erdőte­rületeiket. A társadalmi tulajdon sé­relmére elkövetett bűncselek­ményeknél, a sikkasztás, csa­lás, a hanyag kezelés terüle­tén tapasztalható még baj, itt bizonyos emelkedés is mutat­kozik a bűncselekmények szá­mában. Az MSZMP határoza­tai értelmében is megkövete­lendő, hogy a különböző gazdasági szervek vezetői ma­guk járjanak élen a társadal­mi tulajdon védelmében, javí­tani kell számszerűségben és minőségben is az ellenőrzést, mert ez biztosítja csak, hogy e bűncselekmény-kategóriákban is csökkenés következzék be. Kedvezőtlen a kép a család és ifjúság elleni bűncselekmé­nyek területén, lényegesen emelkedett a gyermektai'tási kötelezettség elmulasztása mi­att megindított eljárások szá­ma. A törvény erejével léptünk, és lépünk fel továbbra is az olyan családapával szemben, aki nem teljesíti gyermeke iránti kötelezettségét, megsér­ti a szoc'alizmust építő ha­zánk egyik fő törvényét: leg­főbb érték az ember. örvendetes, hogy az állam­polgárok személye ellen irá­nyuló bűncselekménvek szá­ma lényegesen csökken, kü­lönösen kevés a testi sértő-, az élet és testi épség veszé­lyeztetésével elkövetett bűn­ügy. Itt arra van szükség, hogy az állampolgárok mind­egyike védje munkatársát, em­bertársát a túlzott alkoholfo­gyasztástól, mert a vizsgála­tok azt bizonyították, hogy a bűnesetek nagy százalékában az alkohol volt a mozgató erő. A társadalmi, gazdaság’ szer­veknek, elsősorban a vendég­látóipari egységeknek fcell ezen a területen sokat javíta­niuk. A magukról megfeled­kezett embereket eltávolítani nyilvános helyekről, s meg­találni a módját, hogy mun­kahelyén is megfelelő formá­ban felelősségre vonják. Az élet és a testi épség ve­szélyeztetésével elkövetett bűncselekmények száma ugyan csökkent, de a gépko­csipark lényeges emelkedésé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom