Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-04 / 2. szám

19615. Január 4., csütörtök NEpCJSÄG BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT 1 Űjra eltelt egy esztendő, elmúlt az 1961. év és 1962. évre lapoztunk a naptárban. Ebből az alkalomból a Pctő- ftbányal Nagyüzemi Pártbizottság, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Petőfibányal Területi Bizottsága és a Mitravtdékl Szénbányászati Tröszt Igazgatósága sikerek­ben gazdag, boldog új esrtmdot kíván a Mátravldéki Széntröszt minden dolgozójának és családtagjának. Az új esztendő új feladato­kat hoz, amelyeket csak úgy tudunk teljesíteni, ha megfe­lelően felkészülünk rá, A fel­adatok teljesítésére való fel­készülés az elmúlt esztendő alatt végzett munkánk megfe­lelő kiértékelését is jelenti. Az esztendő fordulóján szá­mot kell adnunk az 6 évben végzett munkánkról. A mátravidéki szénbányá­szok becsülettel megálltak he­lyüket az 1961. évben is, mert az előírt tervfeladatot, a mennyiségi termelés vonatko­zásában teljesítettük. Ez a helytállás nagy feladatot je­lentett mindnyájunk számára, amelynek sikeres megoldása lehetővé tette, hogy a külfej­tésen történt jelentős mennyi­ségű lemaradást a mélyműve­lésből történő túlteljesítéssel pótolni tudtuk. 1961. évre vonatkozóan pár­tunk Központi Vezetősége ne­héz, de megtisztelő feladattal bízott meg bennünket. Ezt a megbízatást a mátravidéki bá­nyászok magukévá tették és keményen harcoltak megvaló­sításáért. Felajánlásokat tet­tek a VII. pártkongresszus ha­tározatainak megvalósításá­ért. Felajánlásaikat nemcsak teljesítették a bányászok, hanem túlteljesítették. Ezzel a munkával a rájuk bízott te­rületen megvetették a szocia­lizmus további építésének gaz­dasági alapjait. Ennek alap­ján az év végével nyugodtan mondhatjuk, hogy a mátravi­déki bányászok, műszaki dol­gozók és egyéb állományú dolgozók, egymás munkáját segítve, becsületesen helytáll­tak a maguk munkaterületén, mivel teljesítették kötelezett- cégüket. Az 1961. évben ránk hó­— AZ ELSŐ negyedév végé­ig SÖ 000 darab hazai gyártá­sú önmentő készüléket kap­nak bányászaink és ézzel ha­zánk valamennyi bányaüzemét ellátják önmentö készülékek­kel. — PáL ISTVÁN és Nagy József frontmesterek brigádjai kiváló eredményeket értek el az Aitáró 38-as pajzsfrontján. Őket illeti az új esztendő első dicsérete. — ORSZÁGOS átlagban a gépi jövesztéssel kitermelt szén arányát a mai 3 százalékról év végére 5,2 százalékra kell emelni. A rakodógéppel és a rárobbantással felrakott szén­termelési arányt 24,5 százalék­ra kell fokozni. A műszaki fej­lesztési célkitűzések megvaló­sítására hasai gyártási és im­portgépeket kap a szénbányá­szat, de a jelenlegi géppark jobb kihasználásával is hozzá­járulhatunk a kedvező arány- számok eléréséhez. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány rendelet« köte­lezi a vállalatokat, üzemeket, hogy az életben levő bérfor­máikat és azok alapelveit, a normák készítését, azok beve­zetését, megváltoztatásuk rendjét és azokat a, munka­ügyi szabályokat, amelyeket a vállalati munkarend nem tar­talmaz, foglalják írott bérsza­bályzatba. A bérszabályzat célja, hogy rendszerbe foglalja a tröszt ás az üzemek területén érvény­ben levő bérformákat, bérezé­si szabályokat és bérkategóri­ákat, hogy megismertesse a dolgozókkal a bérezés kérdé­seit, segítségükre legyen eset­leges Vitás kérdéseik elintézé­sében, egyértelmű felelelet nd- jón felmerülő kérdéseikre. A bérszabályzatot az üzeni «vezetője és a .dolgozók képvi­seletében a szakszervezeti bi­zottság köti meg abból a cél­ból, hogy a törvények, kor­mány- és miniszteri rendele­tek, illetve az azok alapján hatáskörükbe utalt bér- és munkaügyi kérdések végre­hajtását a veztésük alá ren­delt üzemekre vonatkozóan egyetértésben szabályozza.' A bérszabályzat alapvető feladata, hogy megteremtse a dolgozók bérbiztonságát, előse­gítse a munka- és bérfegye­lem megszilárdulását, jó esz­köze legyen a tartalékok fel­tárásának és ezzel a termelé­kenység emelésének, valamint az önköltség csökkentésének. A bérszabályzat helyes ab kalmazása és folyamatos el­lenőrzése hatásos eszköze a szocialista törvényesség mara­déktalan érvényesülésének és az üzemi demokrácia tovább­fejlesztésének. ■ Trösztünk bérszabályzatát a Nehézipari Minisztérium es a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete elnökségének együt­tes utasítása alapján a Munka Törvénykönyv és az érvény­ben levő jogszabályok figye* lembe vételével készítettük el. összeállításánál nagy gondot fordítottunk arra, hogy a? üzemek dolgozóinak vélemé­nyét és az üzemi bizottságok javaslatait a bérezéssel kap­csolatosan figyelembe ve­gyük. Ezáltal biztosítottuk * bérszabályzat legfőbb célkitű­zését, hogy az a dolgozók ré­szére is és a tröszt, illetve üzemek részére is ' egyformái» kötelező érvényű legyen. A trösztünkre érvényes bér- szabályzat 1962. január 1-én lépett életbe és a jóváhagyás időtartama egy évre szól. A bérszabályzatöt a dolgo­zók is megvásárolhatják, hogy esetleges felvetett bérezések­kel kapcsolatos problémáikat maguk is ellenőrizhessék, il­letve, hogy meggyőződhesse­nek ügyükkel kapcsolatos kér. déseik helyes elintézéséről. Adorján László 1962. évi műszaki fejlesztés Jól zárták az évet Kutató Intézet már 1961. év­ben is foglalkozott. Az eddigi eredmények indokolttá teszik, hogy 1962-ben tovább folyja­nak a kísérletek. A kísérletek azért is jelentősek, mert vég­eredményben meg kell talál­niuk a bányatüzek keletkezé­sének okát, hogy megelőző és hatékony védekezést tudjanak nyújtani a bányatüzek ellen. 3. Pajzsberendezések kor­szerűsítése. Saját hatáskörben végezzük a korszerűsítést. amelynek során célul tűztük ki, hogy az eddigi beépített és használt ,,B” típusú kaparóbe­rendezés helyett ■ házi gyárt­mányú kaparóberendezést fo­gunk alkalmazni. 1962. évben ezen kívül egyéb korszerűsí­tési feladatokat is tűztünk ki célul. Ezeknek a műszaki fejlesz­tési feladatoknak a megvalósí­tása eredményesebbé fogja tenni termelési munkánkat is. Szabó Imre Néhány szó a külfejtésről Mi tagadás, a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnek az idén sok fejtörést okozott a külfejtés. Ennek okait most ne kutassuk. Inkább vessünk egy pillantást az országos adatok­ra és így nagyobb távlat tükré­ben vizsgáljuk, hogy milyen eredményeket hozott eddig a külfejtés és hogyan bontakozik ki a jövő képe. Hazánkban mintegy tízéves múltra tekinthet vissza a kül­színi fejtés rendszeres alkal mazása. Ez alatt a rövid idő alatt is, de főleg a külföldi ta­pasztalatok nyomán bebizo­nyosodott, hogy a lelőhelyeket külfejtéssel tökéletesebben és gazdaságosabban lehet kiter­melni, mint mélyműveléssel. A bamaszén-mélyművelésnél mintegy 40 százalékra tehető a termelési veszteség. Ugyanez a külfejtésnél nyolc százalékot tesz ki. Ha figyelmbe vesszük egy-egy lelőhely több millió tonnányi szénkészletét, akkor rendkívüli népgazdasági jelen­tőséget kell tulajdonítani a két művelésmód közötti termelési veszteség különbözeiének. Persze, nem minden szén­mezőt lehet külfejtéssel mű­velni. A takaróréteg és a szén- telep vastagságának egymás­hoz való aránya, továbbá ezeknek a rétegeknek az ab­szolút vastagsága határozza meg a külfejtés lehetőségét. A takaróréteg és a széntelep vas­tagságának viszonyszáma 6:1— 8:1 között Ingadozik, a talaj minőségétől és a műszaki be­rendezésektől változóan. Ez azt jelenti, hogy egy 10 méter vas­tag bamaszéntelep külfejtéses művelése még akkor is gazda­ságos, ha azt 60—80 méter vas­tag fedőréteg takarja. Vitathatatlan, hogy a kül­fejtés alapvető problémáját a fedőréteg eltávolítása jelenti. Évek óta a letakarítási techni­ka javításén és a letakarítás önköltségének csökkentéséért dolgoznak tudományos és gya­korlati szakembereink. A térviszonyok, települési és k ü zetnyotnÁsi kötütinéoj’ek a mélyművelésű bányákban nagymértékben korlátozzák a gépesítést (például: Egerese hí), így csak részleges gépesítésről beszélhetünk. Ennek következ­tében barnaszén-mélyművelés- ben alacsonyabb a munka ter­melékenysége: Magyarorszá­gon mintegy 1,5 tonna (fő) mű­szak, míg külfejtésben az ösz- szes munkafolyamatok gépesí­tésével 20 tonna (fő) műsza­kok is ismertek. Mindebből látszik, hogy a külfejtés mel­lett két döntő tényező szól: az alacsony önköltség és a kedvező munkatermelékenység. A munkatermelékenység fo­kozásának kézenfekvő eszköze a korszerű technika alkalmazá­sa, a modem gépesítés és ez a tényező nagymértékben befo­lyásolja az önköltség alakulá­sát. Tegyük még hozzá, hogy a második ötéves terv a lignit­termelés arányának 32 száza­lékos növelését írja elő és ez a növekedés főleg külfejtés révén fog bekövetkezni. Ezért népgazdasági szinten is jelen­tős az ecsédi külszíni fejtés gépesítésének modernizálása, kotrók, szalagos hányóképeő gépek alkalmazása. Az ecsédi külfejtés szalagosított üzeme Európában az elsők közé tarto­zik. Ebben az évben 1200 köb- méter/óra teljesítményű há­nyórendezőt állítanak üzembe és folyamatosan a legmoder­nebb marótárcsás kotrógépeket szerzik be. Modern gépesítés­sel és fejlett munkaszervezés­sel megoldják a hazai külfejtés problémáit.------» ____________ — TEGNAP délelőtt a Mát­ravidéki Szén bányászati Trösztnél fontos megbeszélést tartottak, A műszaki és gazda­sági vezetők a frontok az dó- válások teljesítményeit vli*» gálták és kijelölték a köve'kfr. ző időszak legfontosabb teen­dőik ugyanúgy, mint a munkahelyi dolgozóknak, meg kell ismer­nie a munkahelyeket, de amely még ennél is nehezebb és fon­tosabb, az embereket. Ponto­san tudnia kell, melyik csa­patnak milyen a képessége, szakmai felkészültsége. Ha ez­zel tökéletesen tisztába jön, csak úgy tudja hibamentesen a munkákat szervezni és vé­geztetni. És mindehhez idő kell. Ezzel kapcsolatban lehet­ne hivatkozni az üzemi érdek­re is, de mi azt a nézetet vall­juk, hogy minden ember olyan munkaterületen tud egész munkát nyújtani, amelyen kellő gyakorlatot szerzett. Nem kijavíthatatlan hibák ezek, mert egy kis körültekin­téssel, jobb szervezéssel hely­re tudnánk hozni és javítani tudnánk a munkánkon. Amint mondottuk, a feladatok nőt­tek és ezzel párhuzamosan nö­vekednie kell az üzemi szer­vezettségnek is. Tudjuk, hogy a XII-es akna, amely az 1961- es évben tröszti viszonylatban is kiváló eredményeket ért el és tekintélyes mennyiségű többletszenet adott az ország­nak. 1962-ber is ugyanilyen eredményekkel dicsekedhe* majd. Logik János hol szorít a cipő, milyen téren kell rendszerezni munkánkat, hogy a termelés folyamatossá­gában ne akadjon zökkenő. A munkahelyi vándorlás kérdése! Ez hónapról hónapra visszatérő jelenség a XII-es aknánál. A csapatok 60—80 perccel műszakkezdés után, szerszámmai a kezükben, elé­gedetlenkedvé mennek új munkahelyekre. Ez csökkenti a csapat teljesítményét, de idő kiesés miatt az üzem összter­melését is befolyásolja. Ezzel kapcsolatban mondhatnánk azt, hogy az aknászok körülte­kintése gátat szabhatnak ennek a káros jelenségnek. Ez igaz, de csak bizonyos mértékig. A teljes megszüntetésre azok a műszakiak hozhatnának gyö­keres változást, akik a havi te­lepítést végzik. Fordítsanak fi­gyelmet arra, hogy a munka­hely, amelyre a csapatot tele­pítették, üzemel-e a tárgyhó­napban. Az is tény, hogyha egy csapat töbh hónapon át végez egy bizonyos munkát, nő a gya­korlat, a teljesítmény. Ne telepítsük tehát a csapa­tokat hónapról hónapra kü­lönböző munakhelyekre és az eredmény rövidesén mutatko­zik majd. De ugyanezt a rend­ellenességet tapasztalhatjuk 5 felügyelet telepítésével kap­csolatbem is. Az aknásznak is, tonna még szebb képet nyújt. Általában az Olyan hónapok­ban, amelyek bővelkednek ün­nepekben, a termelés nem fo­lyik olyan mederben, mint a hétköznapokon. Az ünnepek előtti és utáni hangulat a las­súság, a huzavona, a teljesít­mények rovására megy. Ennek a „törvényszerűségnek” éppen az ellenkezőjét • tapasztalhat­tuk a XII-es aknánál. Mert amíg novemberben az egy főre eső teljesítmény 1713 tonna volt, ez decemberben már 1755 tonnára emelkedett. Igaz, mondhatnánk, hogy akadt az évben olyan hónap is — még­pedig a június —, amikór az egy főre eső teljesítmény te­rén 2013 tonnát értek el. Lezártuk tehát az évet, el­könyveltük az eredményeket, alapos átgondolás után felfed­tük a hibákat, amelyeket elke­rülve még elégedettebben néz­hetnénk az új év elé. És el kell kerülni minden termelést gátló körülményt, mert az ed­digi 13Ó vagonos termeléshez viszonyított 12 vagonos többle­tet jobb szervezéssel a terme­lékenység növekedésével kell elemi. Ki kell hangsúlyoznunk a terv szót, mert a terv tör­vény és a teljesítményért fele­lőséggel tartoznak a munka­helyi és a műszaki dolgozók. Tekintsünk tehát kissé körül, Néhány héttel ezelőtt még azzal foglalkoztunk, hogy le&z-e évvégi hajrá a XII-es aknánál. Az eltelt Idő választ adott a kérdésre, és az ered­mények most is, mint az év többi hónapjaiban, dicséretre serkentenek. Azt sem tagad­hatjuk, hogy volt rohammun­ka, de ez nem az üzem száz százalékos tervteljesítése mi­att történt, mert az biztosí­tottnak látszott, hanem, mert a XII-es akna bányászai a több­let szénnel gyarapítani akar­ták a tröszt összteljesítményét havi és éves viszonylatban. Az év utolsó hónapjának 105,2 százalékos eredménye ismétel­ten megerősíti azt a tényt, hogy a munkahelyi dolgozók, valamint a műszakiak, tudásuk legjavát adták és az üzem mű­szaki felkészültség tekinteté­ben még többre is képes. Ez a biztosíték, hogy 1962-ben a na­pi 142 vagon körül, még ha a jelenlegi létszámmal is kell azt termelni, nem lesz különösebb bonyodalom. Nézzünk talán néhány ada­tot, amelyek a számok tükré­ben mutatják a XII-es akna sikereit, A decemberi hónap­ban 1611 tonna szenet adtak terven felül népgazdaságunk­nak a gyöngyösi bányászok, fia ugyanezt vizsgáljuk éves viszonylatban, akkor a 14Ó22 A műszaki fejlesztés igen nagy jelentőségű a termelés gazdaságosságát és biztonsá­gát megvalósító új technológiai eljárások kialakítása szempont­jából. A műszaki fejlesztéssel foglalkozók munkája ezért igen fontos. A fontossága nem­csak abban érvényesül, hogy megfelelő technológiát dolgoz­zon ki, hanem abban is, hogy az új technológia kikísérletezé­se is gazdaságos legyen. A gaz­daságosság biztosítása érdeké­ben műszaki fejlesztési terv készül, amelyet a minisztérium hagy jóvá. Mi is elkészítettük műszaki fejlesztési tervünket, amit fe­lettes szervünk jóváhagyott. A jóváhagyott műszaki fejleszté­si tervünk alapján 1962, év­ben feladataink a következők: 1. Többszeletes lejtés. 1962. év­ben a vastag lignittelep újra művelése a már egyszer le­fejtett területen című témával foglalkozunk, amelynek kidol­gozását a Bányászati Kutató Intézet végzi el. 2. Lignitbányák szellőztetése. Ezzel a témával a Bányászati előztük őket. Gagarin és Tyi- lov elv társak hőstette a vi­lágtörténelem örökké kiemel­kedő ..eseményé marad. j Az 1961. évben a szocialista t tábort vezető Szovjetunió kö- i vetkezeles békeharca olyan je- - lentős eredményeket hozott, , mint a gyarmati népek sorra j történő felszabadulási mozgal­ma, illetve függetlenné válá- . sa. A gyarmati népeknek a ] függetlenség utáni vágya, il- í lelve függetlenségi harcai 1961-ben azért érhettek el < sikerekét, eredményeket, mert a Szovjetunió nemzetiségi po- ( litikája ösztönző, bátorító ha- ( tással volt a nemzeti felsza- , badulási mozgalmakra. , Óriási jelentőségű volt az 1 SZKP XXII. kongresszusa, < amely eredményeit illetően j messze túlszárnyalta a vára- , kózásokat; a szocializmus 3 fejlődésének hatalmas ütemét ■' bizonyították, amikor bejelen- : tették, hogy a Szovjetunióban , befejezték a szocializmus épí­tését és a kommunizmus alap­jainak lerakását kezdik meg. Igen nagy jelentőségű volt az a határozott elvi kiállás, amellyel megbírálták az Al­bán Munkapárt vezetőinek * 1 2 munkáját. Ezeket a pozitívu- * mókát kiértékelve, mindenki < előtt világos, hogy a szocialis­ta tábor nagy többségének ál­lásfoglalása határozott irányú, ( és semmi sem térítheti el ki- j tűzött céljától. Az 1961. évben elért- világ- ' és hazai eredrhények és ese- ’ mények arra ösztönöznek mindnyájunkat, hogy az ez évi feladatainkat még sikere­sebben valósítsuk meg mind magunk, mind a magyar bá­nyászat, mind a dolgozó nép javára. A szocializmus építésében mindnyájunkra nagy felada­tok várnak. De ezeket a fel­adatokat érdemes vállalni, mert az áldozatos munka meg­hozza gyümölcsét és csakis a munkánk lehet további gaz­dasági felemelkedésünk alap- ' ja. —krónikás— VWWVWWWV\x.--------------- m. ru ló feladatok teljesítése na­gyobb követelményeket tá­masztott elénk, mint a koráb­bi évek feladatai. Ezek a meg­növekedett feladatok, igények az alapjai a gazdasági felfejlő- désnek és életszínvonalunk emelkedésének is. A megnőve- kedett feladatok teljesítése tette lehetővé pártunk és kor­mányunk év végi részleges árrendezési intézkedéseit is. Ahhoz, hogy az árcsökkenés általános legyen, még eredmé­nyesebb munka szükséges, amit még magasabb követel­mények teljesítése árán lehet biztosítani. Ennek érdekében növelnünk kell a teljesítmé­nyeket, a megnövekedett telje­sítményeket pedig a normák állandó jellegű figyelembevéte­lével kell azon a maximális szinten tartani, amely ered­ményessé teszi termelésünket. Munkánk eredményességé­nek növelésében igen lelkesítő­én hat az az óriási siker, ame­lyet a Szovjetunió ért él 1961. évben, de igen ösztönzó volt számunkra a többi szocialista országban történt kimagasló eredmény is. Bár a mi ered­ményiünk szerényebbek, mégis büszkeséggel tölt el bennün­ket, hogy mi is a szocialista táborhoz tartozunk, amelyet a hatalmas Szovjetunió vezet következetes békeharcával. Büszke örömmel tölt el az is, hogy a szocialista tábor, a technikai előrehaladás terén, nemcsak utóléri az imperialis­ta államok iparát, hanem egyes területeken, a tudomány, és ezen belül az űrrepülés vo­natkozásában már meg is Éleibe lépett a vállalati bérszabályzat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom