Népújság, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-03 / 1. szám

» • Ünnepek után, év elején Pont éjfélkor teli pohár­új, az j ral köszöntöttük az ‘ idei, az 1962-es esztendőt. De ne tűnjön ünneprontás­nak, — az új év köszöntése mégis tegnap reggel történt meg valójában, amikor fel­zúgtak a gépek az üzemek­ben, amikor az első ügyfél kopogtatott a tanács ajta­ján, amikor... igen, amikor < a „szürke” hétköznapok el­< só katonája felsorakozott a ( megkezdett új esztendő i naptárában. A Szilveszter < éji pohárkoccintás a kiván- [ ság, az óbaj volt: a tegnap, < a ma, a hétköznapok ugyan { nem ünnepélyesek, de raj- f tűk múlik, hogy szilveszteri v jókívánságaink meg is fo- | ganjanak az idő méhében. Még karácsonykor közzé­tette a kormány Tájékozta­tási Hivatala, hogy az 1962-es népgazdasági ten' keretében milyen jellegű és mértékű feladatok várnak egész népünkre. Akkor még ezek a meggondolások a jö­vő feladatai voltak, — ma már ezért, értük dolgozunk. Azért, hogy például a gép­iparban majdnem 11 száza­lékkal emelkedjék a terme­lés, alapvetően a munka termelékenységének növelé­se révén. Azért dolgozunk, hogy mintegy 10 százalék­kal emelkedjék a mezőgaz­daság terméshozama, s ösz- ^ szeségében azért, hogy a j nemzeti jövedelem 9 száza- $ lékos emelkedéséből adó­dóan 4 százalékkal emel­kedjék a lakosság fogyasz­tási alapja. Nem kell ahhoz különö­sebb közgazdasági szakérte­lem, hogy ezekből a szá­mokból levonhassuk a meg­felelő tanulságokat: reális terv ez! Nem tűz ki „gigá­szi”, de megoldhatatlan fel­adatokat, nem célja, hogy számokkal és tervekkel kápráztasson, de a célok el­érhetők, megvalósíthatók, ha nem is kevés munkával, erőfeszítéssel. A tervek és célok tehát adva vannak. A mi. a dolgozó nép tenni­valója most nem más, mint ezeknek a feladatoknak megvalósításán munkál­kodni serényen és kitartóan, — már az év elejétől lan­kadatlan szorgalommal. Idei népgazdasági ter­vünk sikere nem azon mú­lik, hogy milyen tempóban dolgoznak az üzemekben a második félév folyamán, hanem attól, hogy milyen tempóban dolgoztak már az első munkanapon. A mező- gazdaság termelésnöveke­dése sem azon múlik, hogy megfelelően, szemveszteség nélkül történt az aratás, hanem azon, hogy milyen volt a vetés, a tavaszi szán­tás. a növényápolás: ho­gyan használták ki a szö­vetkezeti tagok a nagyüze­mi gazdálkodás lehetőségeit, — már az év elején is. Ünnepek után vagyunk. Vígan és jogosan remény­kedve tekintettünk az idei esztendő elé. Most a dol­gos hétköznapok során né­ha tekintsünk vissza az | ünnepekre: mit vártunk ak- | kor és mennyiben függ tő­lünk, hogy álmaink a való- ! ság testét öltsék fel. A pohár már csendült, most C! endüljön szaporán a ; kalapács! VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 1. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. január 3., szerda Kik a legjobbak a Finomszerelvény- gyárban ? Jól szórakoztak az egriek Jól kezdődött az év A Szilveszter valahogy mos­toha vélt az idén,’ és- fehér, hi­deg köntöse helyett ködbe, eső­be burkolta a habkönnyű ru­hás fiatal lányokat és a fekete gálába öltözött férfiakat. No, de ez nem szegte kedvét senki­nek, hiszen Szilveszter egy van egy esztendőben, tehát rajta! Mindenki a fedélzetre!!! Kö­szönjük, ott voltunk. De most már hétköznap van, s nézzük meg, ki hol? Hogyan? ... El­sőnek a Park Szállóban tájékozódtunk afelől, hogy mi is volt, hogy is volt? Havas József üzletvezetőn nem látszik a kétnapos fáradt­ság, boldogan konstatálja a következőket: — Jó néhány éve teljesítek már itt szolgálatot, de nem emlékszem ilyen hangulatos, jó szilveszteri éjszakára. Min­den asztalunk foglalt volt, s így az éttermekben 340, a grillben 147 vendéget számlál­hattunk. Hogy éjfél után mennyien voltak? Azt nem tu­dom. De sokan. Szilveszteri menünk nagy sikert aratott, a sok-sok vacsora mellett 140 hideg tálat szolgáltunk fel. örvendetes jelenség (minden furfang nélkül!), hogy a rövid italok terhére rengeteg borunk és pezsgőnk fogyott el. Pontos méréseket még nem csinál­tunk, de azt tudom, hogy pél­dául likőrből mindössze né­hány liter fogyott. Nagy sike­re volt az egri boroknak és a kis palackoknak. Mégis érde­mes kis palackokat is tölteni! A grillben a tavalyinak két­szerese volt a forgalom, közel hétszáz fekete és sok-sok pezs­gő fogyott — egészíti ki a fel­sorolást Szebenyi Gábor. — A tombola sok vendéget csalt az étterembe, s a visítozó malac nyakára többszörös piros zsi­nórt tekert a szerencsés nyer­tes, s aztán a szerencsére áhí­tozó vendégek egyszeriben tíz- centinként szabdalták a visíto­zó jószág díszét. Am a hangulat ezen az éj­szakán nem válogatta a helyét. Mindenütt arról számolnak be a műszakosok, hogy bizony so­ha nem volt még ilyen vidám­ság. — Kérem, nálunk a vendé­gek hordták le a széket a pad­lásról. Százhúsz férőhelyünk van — mondja Nagy Béla, a VADÁSZKÜRT főpincére, — de kétszáz ven­dégünk volt. Mondtuk, hogy amit lehetett, mi már bezsúfol­tunk, még a padláson van szék. Nosza, megindult a hadjárat, az egyik tanulónk vezérletével a — padlásra. Végül alig tud­tunk mozogni. Hogy mi fo­gyott? Sok-sok étel és sok-sok bor, éjfélkor pezsgő volt a slá­ger. A palackok durrogásától békés fronton képzelte magát az ember. Meddig voltunk nyitva? Reggel hétig. — Ugyan! Amikor én nyolc­kor bejöttem, akkor csináltam zárórát — szól csendesen Imre bácsi, a főszakács, akinek disznótoros vacsorájából igen sokat elfogyasztottak a vendé­gek. Egy házzal odébb, az Ifjúsági Büfében is szép sikerről számolnak be. Reggel hétig voltak nyitva és nem volt olyan üveges ital — málnák és bambik is beleértve —, amelyek el ne fogytak vol­na, ha még olyan sok volt is belőlük. A fiatalok, és koron- túliak egyformán jól érezték magukat és a zsongó méhkas reggelig zúgott a tánctól, ének­léstől. Korán reggel már a presszó­ban feketéztek az éjszakázás­ban fáradt vendégek. A hatos­ban Szilveszterkor és újév napján közel háromezer feke­tét adtak ki. Hogy mennyi bambit és citromszörpöt... Sokat... Aid éjszakázott, az szomjas. Közel hatezer fekete fogyott el ezen az összevont napon. * S hogy hova vezet a haj­naliak útja? Természetesen a piacra, Szabó bácsihoz, aki érré'a napra,' itletvé haj­nalra igen jól. felkészült. A kis bódé előtti fán, , mint ezüst szálak, lógtak a díszek és a színes égők. Az asztalokon különböző nagyságú poharak hirdették a jó fogyasztást. Vi­dám társaság énekelte a so­kak által ismert, remek rit­musú brazil dalokat, s friss levegőn észre se vették, hogy újra, meg újra meg kell tölte­ni a poharakat. Szabó bácsi meg mérte... — Elfogyott bizony 15 kiló hurka, 8 kiló házikolbász, 20 liter likőr, 45 liter pálinka, 50 üveg pezsgő, és 35 üveg hab­zóbor. Már azt hittem, hogy megrontja az üzletet az éj­fél utáni zuhogó eső, de az­tán kegyes volt és megegye­zett a Nagyokkal Bacchus, így én 13 ezer forintos forgalmat bonyolítottam le ezen az éj­szakán. No, de nemcsak ennyi he­lyen! Nem jártam sem az üze­mi „murikon”, sem a „házi­bulikon”, sem azokon a helye­ken, ahol tegnap pihenték a fáradalmaikat és most szünna­pot tartottak. Ezt a felmérést hagyom az utókornak!... Egy biztos: mindenütt sokan voltak, mindenütt többen, mint tavaly és talán minden­kinek jobb kedve volt, mint tavaly. Telve voltak a pénz­tárcák (pedig csak az idén van fizetés), sivítottak az új­évi malacok, hangos jókedv és forgalmas, mozgalmas utca fogadta az 1962-es esztendőt. (A. E.) Tegnap ellátogatott me­gyénkbe a Komszomol Köz­ponti Bizottságának négytagú delegációja, Podtikajlovnák, a szűzföldi terület Komszomol- bizottsága első titkárának ve­zetésével. A küldöttség tagjai Hevesen megtekintették az állami Ejféli tizenkettőt üt az óra... S mire összecserídühiek a •pezsgőspoharak, .mire elhango­zik a sok jókívánság,' már 1962. január 1-et írunk, s dal­lal, tánccal ünnepeljük „kivi­lágos kivirradtig” az új évet. De ők, akik a mi egészsé­günkre és életünkre vigyáz­nak — az orvosok — ők tud­ják, hogy az élet nem áll meg még ilyenkor sem, Szilveszter éjszakáján, hogy nemcsak vi­dámságot és örömet hoz ma­gával, hanem betegséget és szenvedést is. Számukra most sem volt ünnep s az új év gondolatának boldog szívdob­banása mellett aggódva szá­molták a beteg érverését, eset­leg sürgős műtétet hajtottak végre, vagy. egy újabb kis emberkét segítettek a világra. Az egri I-es számú Kórház szülészeti osztályán december 31-én este nyolc óra előtt tíz perccel harsant fel Veres Lászlómé besenyőtelki fiatalasz- szony három és fél kilós egész­séges kislányának jelentkező sírása — mintegy boldog finá­léjaként az óévnek..i ... S másnap, az új év haj­nalán negyed hatkor Bíró Ist­vánná istenmezei lakos egy kislánnyal ajándékozta meg családját — ez a legszebb nyi­tány, amely bevezetője lehet az új színjátéknak — az 1962- es évnek. r- Ez az éjszaka nem volt nagyon forgalmas, — súlyosabb szilveszteri bal­eset sem történt, akik felkeres­ték a kórházat, a saját lábu­kon tették ezt, tántorgóvá az gazdaságot, majd délután a művelődési házban tisztele­tükre rendezett nagygyűlésen vettek • részt. Ma Jászapáti községbe láto­gatnak el, majd csütörtökön Egerbe jönnek és részt vesznek a KISZ Heves megyei Bizott­ságának ülésén. újév atmoszférájától, ld pétiig békötöztetni az enyhébb vere1- kedések „következményeit”. Mindenesetre, a tavalyi ese­tekhez, képest ezen az éjszakán csodálatra méltóan, kevesen Voltak. Az éjszakai kórházi vendé­gek többsége a disznó torok vendégei közül került ki... Diagnózis: gyomorrontás... Az új év kezdete tehát nem okozott nagyobb gondot a kór­háznak, s ha babonásak len­nénk, azt mondanánk: amilyen az év első napja, ... de nem vagyunk babonásak. Az tagadhatatlan, hogy jól kezdődött. >. (kátai) Ítéletet hozott első fokon t Megyei Bíróság özv. Vinczc Gézáné, egercsehi lakos vádlott ügyében. A nevezettet gyilkosság vád­jával 15 évi börtönbüntetésre ítélték. A vádlott fellebbezett. A* ítélet nem jogerős. „Kérdezz - felelek estet rendeztek a nagykökényesi fiatalok Nagykökényesen az ünnepek alatt első alkalommal rendez­tek a fiatalok „Kérdezz — fele ]ek”-estet. Ez alkalommal e kultúrház zsúfolásig megtelt. A közönség soraiból kiválasztó* versenyzőgárda tagjai meglep biztonsággal válaszoltak a m hezebb kérdésekre is, amelyr főleg a történelem, politika é sport területén való jártassá­gukról és tudásukról tettek te núbizonyságot. A jól sikerű* verseny első díját — egy üve likőrt — Kiss József KISZ-ü nyerte. A műsor után a hatvani Ifjú­sági Tánczenekar éjfélig szol­gáltatta a zenét a jókedvű fia. tatoknak. Megyénkbe is ellátogatott a Komszomol - Központi Bizottságának delegációja — Kik a legjobbak? Képes elvtárs, aki a szakszervezeti bizottság titkárát helyettesíti, először megismétli a kérdést. Gondolkodik, látszik rajta, hogy nem akarja elhamarkodni a választ. Egyetértünk vele, hogy ilyen nagy gyárban nem könnyű erre kielégítő és biztos választ adni. A fecskendőgyártás dolgo­zói? Kétségtelen, elsőség illeti őket, mert december 15-én már teljesítették a terv rájuk eső részét. De a 35-ös üzem por­lasztósor dolgozói is hasonló eredményekkel dicsekedhet­nek. Itt jobbak a termelési fel­tételek, zökkenőmentesebb az anyagellátás, megfelelőbb a gyártáselőkészítés? Lehetséges. De a dolgozók akarata, becsü­letes helytállása nélkül nem végezhettek volna az első he­lyen. Közben megszólal a hangos­bemondó: „Megdicsérjük a 31-es üzemből Szabolcsi János művezető ciklusában dolgozó munkásokat és Hóra János mű­vezető ciklusának dolgozóit, mert 100 százalékon felül telje­sítették a terv rájuk eső ré­szét.” Az élenjárók nevét említette a versenyfelelős és őket dicsér­te a hangosbemondó. Üj esz­tendőt kezdtünk, új feladatok­kal. NEMZETKÖZI SZEMLE ★ Dr. Ábrányi István: 40 000 KILOMÉTER A TÁVOL-KELETEN ★ Guzi M.—Becze K.: AZ 57 081-ES LÉGIONISTA ★ Pataky Dezső: HANS PFEIFFER DRÁMÁJA ; EGRI SZÍNPADON ★ GYORSLISTA A BÉKEKÖLCSÖN­SORSOLÁSOKRÓL ★ SPORT — HÍREK Képviselői fogadónap Rátkai Ferencné országgyű­lési képviselő 1962. január; 3-án, reggel nyolc órakor foga-.' dónapot tart az Egri Városi Tanács kistanácstermében. Vidámság, jókedv, tánc és zene kivíUugos-kivirradatig. Búcsúztunk az óesztendötőt, de egy percre még felidéztük az elmúlt évet, hogy aztán amikor éjfélt ütött az órai már az új év sikerére ürítsük poharunkat. Denk János Zsebe Gizikével köszöntötte 1962-őt. fFoto: Kiss Béé»)

Next

/
Oldalképek
Tartalom