Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-02 / 284. szám

I 4 NÉPÜJSÄG 1961. december 2., szombat * Húszéves perspektivikus terv üdülőhelyek kiépítésére Halló 1 — Halló!... — Nem így kell, kérem, elő­ször tessék beledobni a két pénzdarabot, azután tárcsáz­ni... — Azt én tudom, de már a negyedik órája hajigálom ebbe a vacakba a pénzt és az min­dig kiesik... Igen, ez a „szerencsésebb” eset. Ő visszakapja a pénzt, de mi lesz a többivel? Eger né­hány helyén működött már — vagy tíz percig — a nyilvános telefonállomás. Aztán megbok­rosodott. Elvesztette a kagyló­ját, bedugaszolódott a perse­lye, esetleg maga a szerkezet is „meglépett’. Sok a panasz mostanában, nem lehet telefonálni a nyilvá­nos telefonállomásokon. Tud­ják mit? Üssék nyakon azokat, akik a nyilvános telefonállo­mások készülékeit rongálják! (g) — AZ EGYESÜLT hatvani termelőszövetkezetek tegnap délután négy órakor a városi művelődési házban közösen tartották meg pártszerveze­tük újjáválasztó taggyűlését. ★ — HOSSZAS előkészítő mun­ka után megkezdjék a foglal­kozásokat az egri járásban szervezett ezüstkalászos tanfo­lyamok és termelőszövetkezeti akadémiák. Különösen nagy reményekre jbgosít az Ostoro­son szervezett akadémia, amelyre több mint száz hall­gató jelentkezett. Ugyancsak jó munkát végeztek a szerve­zők Kerecsenden, ahol 77 és Makiáron, ahol 51 részvevője van az akadémia foglalkozá­sainak. ★ — SZÉPEN FEJLŐDÖTT ebben az évben a nagykö- kényesi Rákóczi Tsz. A, két esztendeje közösen dolgozó tsz-tagok az első gazdasági év végén még mindössze huszon­egy forintot. tudtak osztani maguk között munkaegysé­genként, 1961-ben viszont, mint az eddigi jelek mutat­ják, harminc forintnál töb­bet ér majd egy munkaegy­ség. ★ — JÖVŐRE az ez évihez ké­pest mintegy 100 ezer forinttal többet fordítanak megyénkben a tűzrendészen verseny lebo­nyolítására és jutalmazásra. a mátrai A Mátra—Egervidéki Intéző Bizottságtól szerzett tájékoz­tató alapján vált ismertté a Budapesten, a VÁTERV-nél le­zajlott tanácskozás napirendje. A tanácskozás napirendjén a VÁTERV és az UVATERV együttes brigádja által készí­tett terveknek szakemberek ál­tal történt elbírálása, megvita­tása szerepelt. A terv perspek­tivikus és kivitelezése 1960— 1980-ig, húsz évre terjed. A Mátra, mint jelentős üdülő- és gyógyhely, a nagyközönséget érdekli, tekintettel arra, Yiogy legnagyobb része Heves me­gyére terjed. Az évek szorgos munkálko­dását igénylő, Kész rendezési tervek tárgyalásán napirendre kerültek nejaicsak a területfog­lalási és a természeti adottsá­gok kérdései, de az ezzel kap­csolatos föld, mezőgazdasági és népesség-üdültetési témakörök kérdései is. Mindenesetre ez a terv hosz- szú időre meghatározza és meg­szabja a Mátra-kömyék ren­dezését.. A Mátra 1960. évi szállodai és egyéb férőhelyeinek (kötött férőhelyek) száma 4675 volt. Ezek a férőhelyek a terv sze­rint 1980. évre mintegy 320 százalékkal emelkednek. Szá­mokban ez azt jelenti, hogy amíg 1960-ban 81 600-an üdül­tek a Mátrában, addig 1980-ra ez a szám már 268 000-re fog emelkedni. Természetesen ahhoz, hogy ezt a nagy tömeget zavartala­nul üdültetni lehessen, legelő­ször meg kell oldani a Mátra legnagyobb problémáját: fc víz­ellátást. Tudott dolog, hogy mind a Zagyva, mind a többi Mátra környéki vizet adó le­hetőség ki van merítve, ilyenre támaszkodni már nem lehet. EGRI VÖRÖS CSILLAG Két félidő a pokolban EGRI BRÖDY Vörös felhők GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szerencsés Tóni GYÖNGYÖSI PUSKIN Adua és társnői HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mégöltek egy leányt HATVANI KOSSUTH öt töltényhüvely FÜZESABONY Dr. Faustot elvitte az ördög HEVES Halálhajö Ennek a legfontosabb kérdés­nek a megoldására igen sok alternatíva vetődött fel, de nem maradt más megoldási le­hetőség, mint nagyobb felületű víztárolók építését kellett meg­tervezni, a vízigények kielégí­tésére. A Mátra jelenlegi víz­igénye 2300 m3/nap. A napi víz­hiány nem kevesebb, mint 1300 m3, ha Mátrafüred önellá­tását tekintetbe vesszük. Ko­moly vízigények jelentkeznek azonban már most Gyöngyös- orosziban és majd Visontán, a külszíni bányászatnál és a Mátra alji falvak vízellátásá­ban is. 1980-ra nem kevesebb, mint 8000 köbméter lesz a víz­igény a 268 000 főnyi üdülő el­látása mellett. A víz biztosítására a terv négy nagyméretű tároló meg­építését tervezte meg. A nagy­méretű víztárolók a Köszörű­völgyben, a Csörgő-völgyben, a Bikk-völgyben és a Maconka község fölötti területen készül­nének majd el. A tervek felté­telezik,. hogy a tárolók útján nyert vízmennyiségekkel nem­csak a Mátrát, de a Mátra alji községek vízigényét is ki tud­ják majd körvezetékek útján elégíteni. Amíg ezek a körve­zetékek megépülnek, addig is a terv törpe vízművek építésével gondoskodik a falvak vízellátá­sáról. Ezenkívül a terv még sok kulturális ' megoldással foglal­kozik a Mátra kiépítésével kap­csolatban. így új turistaházak, ifjúsági táborok, ezenkívül a Az amerikai családvédelmi szövetség mcgallapítása szerint PETÉRVASARA Rovere -tábornok Nagyvisnyón este 7 o rak or: A LAMPIONOK ÜNNEPE campingek és motelek építésé­vel. Foglalkozik a terv Bükk­szék gyógyhely fejlesztésével, új bekötő- és turistautak ki­építésével és korrekciójával. Fejleszteni kívánja a terv a Mátra sportlehetőségeit', külö­nös tekintettel a sísportra. Három idegenforgalmi góc­pont kiépítését javasolja a terv. Az új gócokon új üdülési központok épülnek: így a Csór- réten, a Csukás-patak völgyén és Parádsasvár község fölött. Külön helyet szentel a terv az idegenforgalmi gócokon a köz- intézmények: vendéglátók és tánchelyiségek elhelyezésének, valamint büfék, presszók épí­tésének. A tervezet három új kilátó építéséről, ezenkívül még több, fontosságában jelen­tős gyógyhelynek fejlesztésé­ről (Kékes, Mátraháza, Bükk­szék és Parádfürdő) sem feled­kezik meg. A helytörténeti em­lékek és várak tatarozásáról is gondoskodás történik. Kisnána, Sírok, Marka^, Kanázsvár, Be- nevár és Áldozó nyer felsoro­lást a helyreállítandó történel­mi emlékek között. A nagyszabású terv méltán kelt örömet a Heves megyeiek­ben, akik a bennünket körül­vevő hegyek alatt, a Bükk és a Mátra alji helységekben élünk, annál is inkább, mert ez a terv nemcsak a "mi szűkebb hazánk, Heves megye, hanem az egész ország dolgozó népének egész­ségügyét is szolgálja. Okos Miklós „Amerika elsőszámú társadal­mi problémája” a családi élet felbomlása. A szövetség szerint ennek az aggasztó folyamatnak a következő félreismerhetetlen jelei vannak: 1. 1938 óla megháromszoro­zódott a házasságon kívül szü- I letettek száma. . 2. A fiatalok között minden negyedik házasság válással végződik. 3. 1860 óta a válások szám­aránya több mint a hétszere­sére emelkedett 4. A bűnözés mértéke 1940 óta megháromszorozódott. 5. Évente több mint 200 000 ember kerül ideggyógyinté­zetbe. 4 családi élet felbomlása as US4-ban 1961. DECEMBER 2.* SZOMBAT? AURÉLIA 50 évvel ezelőtt* 1911 decemberé­ben halt meg VA­LENTYIN SZE­RÖV orosz festő. Művei közül port­réi és történelmi festményei emel­kednek ki 155 évvel ez­előtt, 1806-ban e Szeröv: I. Péter (részlet). napon született NYÁRI PÄL, alá a szabadságharc alatt a honvédelmi bizottmány alelnöke, majd a belügyek vezetője volt. A szabadságharc leverése után 7 évi várfogságot szenvedett. 105 évvel ezelőtt, 1856-ban e napon született ROBERT KAJA- NUS finn zeneszerző, ö alapította meg 1882-ben az első finn fil­harmonikus zenekart. 100 évvel ezelőtt, 1861-ben született JOVAN LESKOVAR hor- vát író. Számos regénye és elbeszélése közül a Roskadozó kasté­lyok — 1896, A szerelem árnyai — 1898, és a Katasztrófa — 1901 címűt magyarra is lefordították. 70 évvel ezelőtt, 1891-ben e napon született OTTO DIX német festő. Az I. világháború után a Lövészárok című művével és a háború borzalmait ábrázoló 50 metszetből álló sorozatával ala­pozta meg hírnevét. A festészetben az ún. „új tárgyilagosság** ridegen valószerű ábrázolásmódját képviselte. 35 évvel ezelőtt, 1926-ban halt meg KARL EBERTH német anatómus és bakteriológus, aki 1880-ban Robert Kochtól függetle­nül felfedezte a tífusz kórokozóját. Tudja-e, hogy ... ...Scott kapitány 1912-es an­tarktiszi expedíciója pusztu­lását az ónpestis okozta. Ez a fémbetegség — egy rozsdafajta — elpusztította mindazokat a tartályokat, . amelyekben az expedíció üzemanyag-tartalé­kát tárolták. ...az Egyesült Államokban az első világháború idején üveg­ből vertek pénzt, hogy takaré­koskodjanak a fémmel. ...a nylon és kapron szintéti- kus anyagokból nemcsak szö­veteket, hanem hajócsavarokat is gyártanak. Az ilyen hajó­csavarok biztonságosabbak az acélnál. A műanyagoknak a gépgyártásban való felhaszná­lásával kapcsolatban meg kell említeni, hogy egy tonna mű­anyag 3 tonna színes fémet he­lyettesíthet. ...a kijevi orvosi műszergyár dolgozói univerzális fogászati „zsebkészüléket” állítottak elő. A készülékek mindössze 4 kg; fúrógép is tartozik hozzá, sazt a célt szolgálja, hogy házhoz szállítva végezzenek vele fog­kezeléseket. ... Califormában az ivóvíz- probléma megoldására fel­használhatják az óceánban úszó óriás jéghegyeket. Meg­állapították, hogy a jéghegyek­ben koncentrált víz tisztasága megközelíti a desztillált víz tisztaságát A számítások egy­úttal azt is bebizonyították, hogy egy jéghegy elvon tatása és felolvasztása századannyiba kerül, mintha más eszközök­kel állítanának elő ivóvizet. ...a dió a legtáplálóbb gyü­mölcs.' Egy kilogramm elfo­gyasztott dióból körülbelül 1 ezer kalóriát termel a szerve­zetben, vagyis ugyanannyit, mint egy kg kenyér, fél kg marhahús, fél kg hal és fél kg burgonya együttvéve. Az éhezés statisztikája Az egész világon 300—500 millió között van azoknak a száma, akik „veszélyes mér­tékben” éheznek és egymilliárd ember szenved különböző mér­tékben a rosszultápiáltsagtól. Ezek az adatok az Élelmiszer­ügyi és Mezőgazdasági Világ- szervezet statisztikájából szár­maznak. GU2! MIHÁLY-BENCZí KÁROLY 12. Rakodnak, ládákat, zsákokat hordanak, hajót tisztítanak, elegáns európai urak után ci­pelik azok bőröndjeit. Hivata­losan megállapított bérük nincs, mindenki annyit vet oda nekik, amennyit akar. S ők a legkisebb összeget is há­lásan köszönik... ;.. Amikor a hajó fedélze­tén megpillantották a légióso­kat, csalódottan felmorajlot- tak. Légiósokat szállító hajó­nál nem lehet keresni! Azo­kat felrakják autókaravánra, poggyászaikkal együtt, és vi­szik tovább. Különben is; az idegenlégió durva, goromba, nem gavallér. A légiós nem ad, inkább elvesz, jobb velük nem kezdeni!..; A rongyos ruhájú bennszü­löttek lassan szétszéledtek ... Az újoncokat valóban autó­karaván várta. Hamarosan fel­tuszkoltak mindenkit a ko­csikra, majd a kocsioszlop szélsebesen megindult a város utcáin. A járdákon lefátyolozott ar­cú arab nők siettek tova, ma­guk ele nézve. Tekintetüket a világért sem fordították volna másfelé. Itt-ott könnyű bur- nuszos férfiak bámészkodtak a karaván után. Az utca szinte európainak tűnt. Fényes üzletek, több­emeletes házak sorakoztak egymás mellett. Néhol feltűnt egy-egy kerthelyiségszerű va­lami, ahol a pálmafák árnyé­kában fehérruhás európai uráli és arab ültetvényesek ol­tották szomjukat. Kívánsá­gukra ventillátort is elővará­zsolt a sűrűn hajlongó pincér, hogy még elviselhetőbb le­gyen a 45 fok. Az üzletembe­rek élénken tárgyaltak, köz- ben-közben nagyokat kacag­tak. Ilyenkor rengett a kövé­rebbek hája. A kocsikaraván mellett ele­gáns kocsik suhantak eL Mint­ha a luxuskocsik kiállítását rendezték volna meg Órám­ban. Gazsó csak bámult jobb- ra-balra. Sohasem látott még ilyen autókat! Egyik éjfekete, nagy és kényelmes, a másik jóformáid, fürge és kicsi, a harmadik hosszú,' nyitott, arab úrvezetője méllett csinos európai hölgy kacagott, a ne­gyedik lefüggönyözött ablakai mögött is látni lehetett a hom­lokát törölgető kövér kereske­dőt. A szemben jövő bordó kocsi tizedmásodperc alatt el­tűnt szeme elől. Valami angol rendszámú , lehetett..: A leg­több kocsi persze francia rend­számú, de akad itt bőven másfajta is. Oldalba lökte Vöröst. — Mit szólsz hozzá? — Világváros! S ezek a gyö­nyörű kocsik! — Légy nyugodt, nem azoké, akiket a kikötőben láttunk — súgta Vámps. Vörös dühösen arrafelé for­dult, de hirtelen nagyot zök­kent a koraié Megérkeztek Pöti Depába, a légiósok utazó-táborába. — Állomáshelyünkön va­gyunk? — tudakolta Gazsó. — Fenét! — mo6olyodott el Vámos. — Csak ma már nem megyünk tovább! Holnap reg­gel indulunk tovább Sidi-bel- Abbes felé. Az a központ. Az idegenlégió városa. Azt kér­ded, állomáshelyünk? Sidi- bel-Abbes sem az. Hol van a mi állomáshelyünk? Egyálta­lán van ilyen? A világ mely részére kerülünk Afrikából? az úristen tudja! Nevetett. — Tudjátok — folytatta — mi­ből áü majd a kiképzés? Lö­vészetből, lövészetből és har­madszor is lövészetből. Sem­mi más nem fontos itt, csak ez! Lőni, lőni kell tudni, hogy minél több ember bőrét kilyu­kaszthassuk! Gazsó belemnegett. — Brutálisan őszinte vagy! — Igen! — vágott az vissza. Minek áltassuk magunkat? Különben téged is őszinte, rendes embernek ismertelek meg. Én is olyan akarok len­ni! Gazsó rápillantott. Az ke­ményen állta tekintetét. Las­san elmosolyodtak, majd kezet szorítottak. Szemeikben pará­nyi fény villant, amelyet nem fejthetett volna meg senki. Csak ők ketten tudák, mit je­lent;.. xn. Z&í hang sorakozó* kiáltott. Létszámellenőrzés következett. A végén három ember hiányát állapították meg. Egy megszö­kött, kettő pedig kórházba ke­rült. A két beteg közül egyik valami nyavalyát szedett fel az úton, a másikat pedig egy esti nézeteltérés alkalmával a szőke német őrmester úgy vágta szájon, hogy kiakadt az állkapcsa. A létszám megállapítása után egy százados lépett az egység elé. — Légiósok! — kezdte riká­csoló hangon. — Afrikába ér­keztetek. Itt kiképeznek ben­A, tr *4*13S golyó is repül majd felétek. De legyetek erősek, méltó elő­deitekhez, ellenállás esetén pe­dig kíméletlenek. Egy légiós haláláért tíz bennszülöttnek kell fizetnie. Ne kíméljétek ezt a szemét népséget! Szol­gáljátok híven Franciaorszá­got, teljesítsétek, amire vál­lalkoztatok. Ha pedig akadna köztetek olyan, aki lepaktál a bénnszülöttekkel, segíti őket, élelmet, fegyvert, vagy gyógy­szert ad nekik, az keserűen la­kói! Ezt jól jegyezzétek meg! Aid pedig szökni próbál, az nem látja meg többé isten i .m­netekeit, megtanítanak: a fegy­verforgatásra, hogy mindjob­ban védelmezhessétek az eu­rópai kultúrát, a francia élet­formát. Ellenséges tekintete­tekkel, ellenséges érzelmekkel, megvetéssel gyakran találkoz­tok; majd ezen a földön. Sőt, ismeretien irányból kéé, vagy szent napját. Értitek? Többé nem lesz itt szökés! Ami a lengyelnek a spanyol partok­nál sikerült, az Afrikában senkinek sem fog sikerülni! Erről biztosítalak: bennete­ket! ... Mindjobban rikácsolt, s ke­zével hadonászott hozzá. A sorokban mindinkább na­gyobb mozgolódás támadt A légiósok jotíbra-balra nézelőd­tek, vizet keresve, alig várták a beszéd végét. Gazsó is rette­netesen szomjas volt, hiszen, a nap kíméletlenül sütött. Vá­mos felé tekintett, aki nagyo­kat nyelt szomjúságában. Vö­rös egykedvűen bámulta a még mindig hadonászó száza­dost, majd kissé elfordította a féjét és köpött egyet. Melege volt neki is, de nem látszott meg rajta. Arra'figyeltek fel, hogy a rikácsolás abbamaradt. A szá­zados befejezte beszédét, ol­dalra lépett, hatalmas zseb­kendőt húzott elő zsebéből, s megtörölte izzadó homlokát. Hamarosan elhangzott az oszolj. Az egység egy pillanat alatt szétrebbent a szélrózsa minden irányába. Mindenki vizet vagy csapot keresett. Hátul, az egyik épület előtt hamarosan ráakadtak egy csapra, amely köré pillanatok alatt hatalmas tömeg gyűlt. Mire Gazsóék odaértek, a kút körül már többen krákogtak, káromkodtak, köpködtek; — Mi van? — Eh — legyintett az egyik jugoszláv. Gazsó a csaphoz furakodott. Nagy élvezettel kezdte nyel­ni a vizet, de a következő pü- lanatban már a föld felé ha­jolva köpködött, krákogott ő is. — A betyár úristenit! — dörmögte. — Mi az? — furakodott mö­géje Vörös. — Sós, mint a tenger viae. Ihatatlan. Az épület felől jóízű kaca­gás hallatszott.' Az újoncok ar­rafelé fordultak. Néhány öreg légiós, meg két altiszt nevetett rajtuk. (Folytatjuk.) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom