Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-15 / 295. szám
\ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIL évfolyam, 295. szám ARA: 50 FILLÉR 1961. december 15., péntek A községi könyvtárakról i Irodalmi esten jártam Hevesen, s a meghívott író, Tahi László afelől kérdezősködött, milyen a könyvtármunka, milyen a könyvek iránti érdeklődés Hevesen és a járásban. E beszélgetés során ütötte meg a fülemet Magyar Jánosnak, a járási tanács elnökének egy megjegyzése, amelyiknek körülbelül az volt az értelme, hogy van még mindig olyan hely, ahol nem akarják községi kezelésbe adni a könyvtárat. Most nem az az érdekes, hogy melyik három községről van szó, mert tanácsi határozat mondta ki, hogy a mai napig ezt a három könyvtárat is át kell adni községi kezelésbe, hanem inkább arról szóljunk néhány szót, hogy milyen nagy 'epés előre ez a rendelkezés, hogy minden könyvtár községi kezelésbe kerüljön. Amíg a kis, községekben '[helyezett könyvtárak a megyei, vagy a járási könyvtárhoz tartoztak, a helyi tanács jogosan és helyesen úgy vélte, akkor gondoskodjék róluk a „felettesük”. Ennek a helyzetnek fonáksága akkor mutatkozott meg elsőnek, amikor a községek vezetői rájöttek arra, hogy bizony a könyvállomány igen szegényes, nincs helyiség, ha meg helyiség van, xe csak négy fal és a könyvek, így hát nem valószínű, hogy a könyvtárak a kultúra bölcsőivé válnak. Megszületett hát a miniszteri, majd megyei tanácsi, megyei könyvtári határozat — átadni az apró könyvtárakat helyi tanácsi kezelésbe. Ugrásszerű változás történt. A községek költségvetésbe tervezték be a könyvtárak szükséges létesítését, helyiséggel, felszereléssel, könyvvel való ellátását, aszerint, hogy milyen stádiumban vették át a könyvtárat. Ennek eredményeképpen két évvel a határozat után olyan könyvtárakkal találkozunk, mint az ecsédi, a most átadott csá- nyi, a horti és még sorolhatnánk azokat a helyeket, ahol a fotelokkal, szőnyegekkel, függönyökkel otthonossá tett könyvtárhelyiségben nap mint nap nő az olvasók száma, s ahol egész $ estéket olvasgatnak át az idősebbek, fiatalok. A határozat megjelenése előtt úgy alakult a helyzet, hogy ahol nagyon kellett, oda juttatott a központi költségvetés. Most minden falunak saját költségvetése van a könyvtárra, annak fejlesztésére és felszerelésére. A hevesi járásban ez a költségvetés mintegy 250 ezer forintot tesz ki, s ehhez járul még a lakosság száma szerinti kb. 100 ezer forint, a személyenként 2 forintos „könyvtáradéból”. Ebből az összegből, no meg a társadalmi összefogásból, egyre több és egyre szebb, ízlésesebb, modernebb, sok könyvben bővelkedő könyvtárat adnak át a dolgozóknak. Egy-egy falusi letéti könyvtár két évvel ezelőtt mindössze 800 forintot költhetett könyvekre, most a községi költségvetés 10—12 000 forintot biztosít erre a célra. Nem is kell ehhez a két számhoz különösebb kommentár ... Helyes tehát a központi kezelésű községi könyvtár gondolata, s mindenütt meg kell valósítani maradéktalanul, még a hevesi járás községei sem kivételek! Elválunk, Gergely zenés parasztéomédia az egri Szakszervezeti Székház nagytermében Az Országos Rendező Iroda december 26-án, este fél hat és nyolc órai kezdettel mutatja be Egerben, a Szakszervezeti Székház nagytermében Kárpáthy—OrbóJc—Simon kétrészes, zenés parasztkomédiáját. Zenéjét Sebestyén András állította össze. A darab szereplői ismert művészek: Balázs János, Orsolya Erzsi, Fontos Magda, Béres Ferenc, Mészáros Joli, Markovits Endre és Szilágyi Lafos. A zenekari kíséretet Bártai Gyula népi zenekara szolgáltatja. A darabot Orbók Endre rendezésében láthatja a közönség. Kovács Endre: MARKAZ1 JEGYZETEK , ★ Pátaky Dezső: KIKNEK KELL SZÉGYENKEZNIÜK? ★ MONTEVIDEÖTÖL CHILÉIG Megkezdődött a felkészülés a jövő évi termelőszövetkezeti építkezésekre 1962-ben koncentrálják a beruházásokat Javában dolgoznak már a jövő évi termelőszövetkezeti építkezések előkészítésén. Mint a Földművelésügyi Minisztérium illetékes szakemberei elmondották, megyan a lehetőség arra, hogy az építőmunka a jövő esztendőben korábban fejeződjék be, mint az idén. A megyei tanácsok már szeptemberben megkapták, milyen beruházási keretek állnak rendelkezésre és a feladatokat időben megbeszélhették a termelőszövetkezetekkel. Arra is elegendő idő maradt, hogy a szövetkezeti közgyűléseken alaposan megvitassák, elfogadják az építési terveket és intézkedjenek azok megvalósításáról. 1962-ben új gazdaság épü- ' letek emelésére és öntözőtelepek létesítésére az ideihez hasonlóan 1600 millió forintot fordítanak. Üj vonás lesz az építkezéseknél, hogy a beruházásokat a tavalyinál koncentráltabban használják fel. így például nem ajánlják az ötven férőhelyes szarvasmarhaistálló építését, hanem legalább száztérőhelyes istállók kivitelezéséhez adnak segítséget. A korábbi, 120-as sertés- hizlaldák helyett 300—500 férőhelyes, vagy ennél nagyobb hizlaldák építését szorgalmazzák. Ugyanígy növelni kívánják az új sertésfiaztatók, különösen a baromfinevelő- télepek férőhelyét Ezek a koncentráltabb, nagyüzemi jellegű beruházások kedvező alapot teremtenek a következő években az egyre inkább kialakuló szakosodáshoz. (MTI) traktorvezetőket, mezőgazdasági gépkezelőket. Látogatásunkkor négyhónapos traktorvezetői tanfolyamon vettek részt a hallgatók, akik napi nyolcórás foglalkozásban az elméleti oktatás után, gyakorlatban is megismerkednek a vezetés fortélyaival. Képünkön: Vágó József tanár két hallgatónak — Bóda Józsefnek és Palicskó Mihálynak — magyarázza a tárcsa ösz- szeraJtásának módszereit. Kétmillió forint Eger kommunális ellátottságára Eger város kommunális ellátottságának jelenlegi színvonalát figyelembe véve, a Pénzügyminisztérium, a város- és községgazdálkodásra kétmillió forintot biztosított. Ebből a parkok fokozott ápolására és felújítására 600 ezer forintot, a közvilágítás korszerűsítésére. 400 ezer forintot, a köztisztasági, a víz-, csatorna-hálózat felújítására és egyéb feladatokra egymillió forintot fordítanak. Ez ez egyszeri juttatás az 1962. évben elvégzendő munkák kivitelezésére vonatkozik. KISZ-vezetöségválasztó taggyűlés a Budapesti Hajtómügyár egri telepén A Budapesti Hajtóműgyár egri telepének KlSZ-alapszer- vezetei a napokban tartották vezetőségújraválasztó taggyűlésüket. A gyűlés első napirendi pontjában a régi vezetőség beszámolt az 1961-ben elvégzett munkákról, ezután megvitatták a három pontból álló határozatot (ötezer óra társadalmi munka, a munkagépek szociális megőrzésre való átvétele és az egri Dobó István Gimnázium politechnikai oktatásának hathatósabb segítése.) A vita után került sor a kilenctagú csúcsvezetőség megválasztására. A gyűlésen felszólalt Rózsa László üzemi igazgató és Pintér Dezső, az egri Városi Művelődési Ház igazgatója is. Meghalt Latabár Árpád A Fővárosi Operettszínház igazgatósága mélyen megrendülve közli, hogy Latabár Árpád 58 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetéséről később intézkednek. (MTI) Ülést tartott a Heves megyei Gyermekés Ifjúságvédelmi Tanács Tegnap délelőtt ülést tartott a Heves megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanács Egerben, a megyei tanács kistanácstermében. Az értekezleten papp Sándorné vb-elnökhelyet- tes ismertette a gyermek- és ifjúságvédelmi munka időszerű problémáit. A megjelentek hosszasan vitatták a felsorolt tényeket és a hiányosságokat, végül határozatot hoztak a legfontosabb kérdések sürgős megoldására. Az értekezlet bővebb ismertetésére lapunk későbbi számában visszatérünk. — 1962-BEN AZ ALLAM tulajdonában levő házak felújítására és karbantartására 11 millió 200 000 forintot fordít a Heves megyei Tanács. Szabad-pártnapot tartott az egri kórházi pártálapszervézet Szerdán este hét órai kezdettel szabad-pártnapot ren: dezett Egerben a kórházi dolgozók MSZMP párt-alapszet- vezete. A megjelent több mint 250 kórházi dolgozót: párttagokat, pártonkívülieket ár. Macsinka Árpád, az orvosi párt-alapszervezet titkára üdvözölte, majd átadta a szót Putnoki Lászlónak, a Megyei Pártbizottság titkárának,; alti előadást tartott giz SZKP XXII. kongresszusának jeléii- tőségéről, ismertette á nemzetközi helyzet fontosabb eseményeit, de szólt azokról a feladatokról is, amelyeket a második ötéves' terv megvaló- stíásából adódnak az elkövetkezendő évek során. A szabad-pártnap este kilenc óra körül ért végeit. Bélapálfalviak íj üzletükről — Kérjük a szerkesztőséget, hogy az újság lapjain tolmácsolják köszönetünket az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak, hogy a régi boltot új, önkiszolgáló üzletté alakították át. Amikor az üzletbe lépünk, olyan, mintha városi boltban éreznénk magunkat. Nem idegenkedünk már ettől az üzlettől, megszoktuk, megszerettük, pedig csak néhány hete, hogy kinyitott Megkapjuk mindazt, amire a falusi háztartásnak szüksége van. Ráadásként kedvességet, figyelmes kiszolgálást. Az újjávarázsolt bélapátfalvi üzlet is bizonyítja, hogy törődnek velünk és becsülnek bennünket. Ennyi a levél. Legfeljebb egy kurta aláírás: Bélapátfalva, asszonyai. Örömmel tettünk eleget a kérésnek, nyomtatott betűvel dicsérjük az újjávarázsolt bélapátfalvi élelmiszeres vegyesboltot. UT vezetéssel. Hosszú sorban egymás után vezetik a leendő traktorvezetők a szakiskola gépéit» ismerkednek a gyakorlati Béta fedeéteteii Most még egyszer, utolja- $ ra az árokról, amelyik a i gyerekeket, a gyerekek éle- j| tét is veszélyezteti! Az egri I. számú Általános Iskola tanulói a patak felöl járnak be az iskola udvarába- Ez nem baj. Jobb is, mint a kórház felől. De ki fogja érthetően megmagyarázni akármelyik édesanyának azt, hogy a gázvezeték ásítozó másfél méteres árkait korlát és figyelmeztetés nélkül hagyni helyes dolog ott, ahol naponta kilencszáz gyerek szalad ki az órák végeztével. Most, a korán sötétedő téli hónapokban a legkisebbek járnak délután. Az árkot nem is látják, s a gyerekekre várakozó szülők állnak minden este kordont az árkok előtt. Addig nem intézkednek az illetékesek, amíg baleset nem, történik? Akkor már késő lesz!.-. (ódám) Traktorvezetők lesznek VILÁG P$f0t FTSRJA1. EGYESÜLJETEK!
