Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-10 / 291. szám
4 NÉPÜJSAG 1961. december 16., vasárnap ISSf — EGERCSEHIBEN végre hozzákezdhetnek a régi lejtősakna „nyugdíjazásához”. A napokban háromtagú bizottság — a Nehézipari Minisztérium munkatársai — vizsgálta meg az akna be tömedékelésének lehetőségét. — A TENK1 Béke Termelö- tzövetkezet tagjai közül hetvenen járnak rendszeresen tsz- akadémiára. Hétfőn, 11-én például már az ötödik előadást tartják meg a faluban. — HAMAROSAN megkezdik Egerben, a Gépállomással szemben az új TEFU- telep építését. A telep építésének költségelőirányzata 20 millió forint. — JÓL HALAD az áruértékesítést terv teljesítésével a sa- rudi Kossuth Tsz. Az év végére előreláthatóan 152 százalékra sikerül majd teljesítenie tervét a szövetkezetnek. — A GÉPIPARI Tudományos Egyesület egri csoportja e hó 11-én és 12-én, délután 3 órától 6 óráig, a SZOT-szék- ház mozihelyiségében, a II. Nemzetközi Műszaki Film- fesztivál keretében filmfesztivált rendez, amelyre minden érdeklődőt szeretettel hív és vár a vezetőség. A belépés díjtalan. EGRI VÖRÖS CSILLAG 10—11-éiK Nem ér a nevem EGRI BRÓDY 10—11-én: Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN 10—11-én: Az ígéret földje GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 10- én: Az Igazi vizsga 11- én: Hivatlan látogatók HATVANI VÖRÖS CSILLAG 10—11-én: Folytassa, nővér HATVANI KOSSUTH 10- én: Szombat este, vasárnap reggel 11- én: Nincs előadás HEVES 10- én: Megöltek egy leányt 11- én: A rejtjel PETERVÁSARA 10- é: Matróz a rakétában 11- én: Nincs előadás FÜZESABONY 10- én: A halálhajó 11- én: Cikuszművészek EGRI BÉKE 10—ll-én: Énekes csavargó Gyöngyösön; este 7 órakor: JUANITA CSÓKJA Karácsondon, 16,30 órakor: A TISZTESSÉGTUDÓ UTCALÁNY A MŰVÉSZNŐ HINTÓ JA Kétrészes színesfilm készül az Egri csillagokból Beszélgetés Fábri Zoltán Kossuth-díjas rendezővel A budai oldalon, Pasarét egyik villájában, 13 év körüli kisfiú bújja a könyvet, lázas izgalommal forgatja a lapokat, noha már nem először olvassa Vicus és Gergő kalandos történetét, a törökverő egri vitézek hősi harcát, Gárdonyi Géza csodálatos regényét: az Egri csillagokat. Egy szobával odébb, ugyancsak Gárdonyi-könyv az asztalon, mellette írógép, sok-sok teleírt jegyzet és papírlap, s a sorok között az egri vár védelmének története, Gárdonyi Géza jól ismert dialógusai. Végre-valahára film készül az Egri csillagokból. E hír nyomán jöttem a Duna túlsó oldalára, hogy a legilletékesebbtől, Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendezőtől megtudjak egyetmást a készülő filmről. Néhány elnézést kérő szó a zavarásért, s indul a beszélgetés: — r?S\y gondolom, lapunk olvasói, s különösen az egriek, örömmel fogadják a hírt. Az Egri csillagok már régen filmre kívánkozik, s a magyar filmgyártás most régi adósságot törleszt. — Ez igaz. A magyar irodalomban alig van regény, amelyik olyan ismert lenne külföldön és idehaza egyaránt, mint az Egri csillagok. Kis túlzással mondhatjuk: - mindenki olvasta, vagy olvassa nálunk Gárdonyi regényét és számos nyelvre is lefordították az elmúlt években. Most, hogy a film forgatókönyvén dolgozom, gyermekkori emlékeim törnek elő. Kis iskolás koromban olvastam először az Egri csillagokat, s mondhatom, szinte együtt éltem a regény hőseivel, izgultam Éváért, Gergelyért, Dobóért, a győzelemért. Gondolatban Egerben jártam, a bástyán, a kazamáták rejtett folyosóin, s bizonyára így volt mindenki, aki olvasta e regényt. Igaz, régi adósságot törlesz- tünk. Erről a korszakról, a végvári vitézi életről még nincs filmünk. Az Egri csillagok olyan hősi eszményt magasztost fel, — s milyen hőfokon! —, amely minden generációt lelkesít, hazaszeretetre nevel. — Milyen lesz a film? — Egyelőre csak tervekről beszélhetek. Egy biztos, s ebben minden illetékes egyetért: ebből a regényből nem szabad egy átlagfilmet készíteni. Nagyszabású filmet akarunk, olyan művészi alkotást, amely eléri a nemzetközi színvonalat is. A film természetesen színes lesz, kétrészes és cine- maszkop, és hadd tegyem hozzá, nagyon nagy pénzbe kerül. Igaz, ha jól sikerül, sok ország megvásárolja ezt a filmet, már két olasz cégtől ajánlatot is kaptunk: készítsük közösen a filmet, koprodukcióban. No, de ebben már nem én vagyok az illetékes. — Megtudhatunk valamit a forgatókönyvről, a film dramaturgiájáról? — A regényt* tulajdonképpen át kell költeni a film műfajára. Az első rész forgató- könyve már elkészült. Igyekeztem hű maradni Gárdonyihoz, csak ott változtattam, ahol ez elkerülhetetlen volt. A film csakúgy, mint a regény, Cecey falujában, Keresztesfalván indul. Éva és Gergő még gyerekek. S bizonyos tömörítéssel, összevonással fonódik a cselekmény, úgy, ahogy azt Gárdonyi megírta. Kivételt talán csak a Török Bálint-vonal képez. Gárdonyi könnyen eljutott Kon- stantinápolyba, de mi, egy egész stábba] nem mehetünk. Ezért ez a rész kimarad a filmből, csakúgy, mint Buda ostromának körülményei. — Ki lesz a film központi alakja: Dobó, vagy Bornemissza? — Ennél a kérdésnél abból indulok ki, hogy a regény olvasói, s majd a film nézői is, Bornemissza sorsát kísérik figyelemmel gyerekkorától, egészen a férfikorig A regény első részének Bornemissza a központi alakja, míg a későbbiek során Dobóra terelődik a hangsúly. A film második részében, amelyik tulajdonképpen az ostrom története lesz, megtartom Bornemissza központi szerepét. Persze mindezt úgy, hogy ne homá- lyosítsam el a várkapitánynak, Dobó Istvánnak az alakját, jelentőségét a vár védelmében. — Eddig a forgatókönyvíró szólott, de mit mond Fábri Zoltán, a rendező? Milyen munkát ad a forgatókönyv a film rendezőjének? — Nagyon sokat. A forgatás nagyon nagy előkészületeket igényel. Ízelítőül néhány példa csupán: a sok kisebb díszleten, színhelyen kívül fel kell építenünk valahol Cecey faluját, a régi budai Szent György teret és dem beszélve a várbeli jelenetekről. Ezeket műteremben nem tudjuk megoldani. Korabeli járművek tömegei kellenek a filmhez, fegyverek, kosztümök ezrei, amelyeknek anyagát, selymét külön gyártani kell. És még nagyon sok minden, amit nehéz lenne itt felsorolni. — És kap-e szerepet a filmszalagon az egri vár, az igazi? És az egri statiszták, akik oly szívesen segédkeznének ennél a filmnél? — Az utóbbi időben többször is jártunk Egerben. Nézegettünk, tervezgettünk. A várat, — sajnos — nem tudjuk használni. Ahogyan a végvári vitézek a törököt kutatva széjjelnéztek a bástyákról, úgy tekint majd körbe filmfelvevőgépünk is. A falak körül egy modem város épült, akármelyik oldalról nézzük a várat, nincs egy szabad terület, ahol felvonuljon a török sereg, illetve a 3—4000 statiszta, akik szerepelnek majd a nagy csatajeleneteknél. így hát keresnünk kell egy olyan várat, amelyik nincs várossal körülépítve, s amelyik valamelyest hasonlít a hajdani egri várhoz. Egerben talán csak a kazamatafelvételeket készítjük. — Egy utolsó kérdés: Kik lesznek a film főszereplői? — Erre még korai lenne válaszolni. Hiszen még csak a forgatókönyvnek is csak az első része készült el, s milyen sok minden van még hátra a felvételekig. Ügy hiszem, az eddig elmondottakból is kiderült, hogy Bornemissza Gergelyt három szereplőnek kell játszania. Egy a gyermekkorban, majd a kamaszkorban, és a felnőtt alakjában. Hasonló lesz a megoldás Cecey Évánál is. De, hogy kik játsszák, azt még nem tudom, de ígérem, legközelebbi találkozásunkkor, azt is elmondom. Szaván fogjuk Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendezőt, s figyelemmel kísérjük majd e nagyszabásúnak ígérkező új magyar film előkészületeit, s büszkeséggel, vegyes érdeklődéssel várjuk a film születését. Reméljük, alig múlik el egy esztendő, a mozi sötétjéből nézhetjük Eger vár diadalát, a vitézek hősi küzdelmét. Márkusz László 1961. DECEMBER 10., VASARNAP JUDIT 140 évvel ezelőtt, 1821. december 10-én született NYIKOLAJ NYEK- RASZOV orosz forradalmi költő és publicista, a Szovremennyik szerkesztője. Költészete új témákat és jellemeket hozott be az orosz irodalomba és velük kora társadalmi rendszerével szemben az elnyomott parasztság érdekeiért szállt síkra. Főmüve, a Ki él jól Oroszországban? című szatirikus népeposz, amellyel a parasztság nehéz sorsát ábrázolta már a jobbágyrendszer megszüntetése után. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS NYIKOLAJ NYEKRASZOV FELFEDEZÉSEK: DE VRIES MUTÁCIÓS ELMÉLETE, amely szerint a fajok kialakulása csakis az ugrásszerűen fellépő öröklési variációk következménye lehet, 60 évvel szelőttről, 1901-ből származik. 130 évvel ezelőtt, 1831. december 10-én halt meg THOMAS SEEBECK német fizikus, aki 1821-ben a thermoelektromos hatást felfedezte és ezzel a színes fényképezés egyik előfutára lett. AZ ELSŐ PÁNTTAL EGYÜTT LESZERELHETŐ GUMIABRONCSOT 55 évvel ezelőtt,, 1906-ban, a francia MICHELIN készítette. Találmánya nagy jelentőségű a gépkocsik fejlődése szempontjából. A GYILKÖ Hajnal volt. Már túl a kísértetek óráján, de innen az első kakasszón. A legjobb idő a gyilkosság idejére. Az áldozat ilyenkor alussza legmélyebb álmát, egy nyikkanás, — és vége. Ennyit minden gyilkos tud. aki csak valamit is ad a mesterségére. Mert gyilkolni csak nagyon hajnalban lehet! A gyilkos tehát, túl a kísértetek óráján, elővette hatalmas kését, s gondosan fenni kezdte. öreg és szakavatott gyilkos volt, tájékozott e nemes mesterség minden titkában, járatos az anatómia ama fejezetében, amelynek ez volt a címe: „Hová szúrjunk.” Dúdolt közben, vidáman és megelégedetten, mint ahogy egy kiegyensúlyozott, munkáját szerető és munkája eredményében minden körülmények között bízni tudó ember szokott. Valami egyszerű kis dalocska volt, amelynek a refrénje ez volt... ide szúrj... oda szúrj... fő a nyugalom ... S nyugalomban nála nem volt hiány. Megszokta ezt a szakmát, kése már szinte magától indult halált osztó útjára, egy határozott, váratlan és gyors döfés, fájdalmas hörgés és aztán csend... Ezt a csendet szerette, ez a csend volt az 6 győzelmének harsonája, ez a csend volt az, amely megelégedéssel és a jól végzett munka nyugalmával töltötte el. Megnézte a kés élét, óvatosan végighúzogatta ujjait rajta, aztán a hegyét próbálgatta, megcsóválta a fejét, nem stimmelt még valami, újból fenni kezdte tovább ... Aztán kihúzott egy hajszát lat becsületes munkában megkopaszodott fejéből és végighúzta rajta a kés élét. A hajszál kettéesett! — Na, kezdhetjük — mondta magabiztosan, remegés, különösebb izgalom nélkül és a kést csizmája szárába dugta. Így szokta meg. Kéznél van és az áldozattal való birkózás közben — ha netalántán szükség lenne erre — mégsem zavar. A végzet elindult útjára. A gyilkos gyilkolni mentt A disznó felnyögött álmában: moslékról álmodott és az undor töltötte el. Aludta a sertések röfögő álmát és még nem tudta,, hogy néhány pillanat és megszabadul undortól, vértől, sortétól és sonkáitól egyaránt. A végzet beteljesedett. (egri) ^'vVWVWV GUZIMIHALY-W2E KAROLY 19. A hajó másik végéből Vámos közeledett Gazsóhoz, de amint meglátta a gondolataiba elmerült fiút, csak megállt mellette, nem szólt semmit, O is a part felé nézeti* — Te vagy az, Kálmán? — kérdezte néhány perc múlva, még mindig a partot nézve Gazsó. — Én — szólt halkan Vámos — De ha most alkalmatlan vagyok, akkor inkább később... — Nem, maradj csak. —Gazsó lassan Vámos felé fordult. — Éppen elgondolkoztam egy kicsit. Magunkról, Afrikáról, mindenről. A velünk utazó arabokról, négerekről. Arról, hogy micsoda ördögi játék ez! Arabokat, négereket, Szenegálokat visznek Madagaszkárra. Vietnamba és más francia gyarmatra, leverni az ottani mozgolódást. Egyik nyomorult fojtsa meg a másikat, egyik koldus verje agyon a másikat! Mintha maga Belzebub rendezte volna így az egészet! Es mi, világ söpredékei, mi, légiósok segítünk nekik!.;. — No... Nyugodj meg, Miska. — Nyugodt vagyok én .. • *ézd milyen nyugodt vagyok... A szemem se rezdül;.. ujjaim nem reszketnek, nincs nekem semmi bajom... — Gyere, nézzünk körül a hajón. — Hiszeh ismerjük az adatait ... — Igen, tudjuk, hogy hatemeletes. És hogy a hajófenékben négerek utaznak, fölöttük az arabok, utána mi, a következő emeleten az elit hadsereg, az ötödiken a tisztek és a hatodikon a civilek, bankárok, pénzemberek, főrangú tisztviselők... — Hát akkor? Mit akarsz még tudni? — Azt mondják, ez egy csodahajó! Mozi van rajta! A vallásos emberek istentiszteletre mehetnek, valamennyi felekezetnek van itt lelkésze... Ezenkívül fodrász, pedikűrös... — Ez engem mind nem érdekel. Most éppen nem akarok moziba menni, a lelkésznek tőlem felkophat az álla, a pedikűröst sincs szándékomban meglátogatni.:. — Meg akartalak egy kicsit vigasztalni Miska. Azt akartam, hogy feloldódjék benned az a sok keserűség, amely pár hónap alatt lerakodott. Hidd el, nem jó, ha az ember túlságosan belebújik' saját gondolataiba, bú jába-bajába.. 4 — Bosszant, hogy csak nézzük ezt a sok igazságtalanságot ... Sőt, támogatjuk ... — Egyelőre nem tudunk mit tenni ellene... De légy nyugodt, eljön ennek is az ideje... — Jó fiú vagy te Kálmán, de menj most nélkülem a moziba ..; Én lefekszem. — Rendben van, délután alszol, de este felköltelek. — Este? Miért? — Titok. Majd megtudod. Vámos valami amerikai cowboy-filmet látott. Igaz, nem sokat értett a beszédből, de amit látott, az is sok volt. Két órán keresztül ütötték, lőtték egymást a vásznon. Egy-egy parázsabb jelenetnél a nézőtéren harsány ordítás hallatszott. A légiósok tomboltak. Tetszett nekik a dolog. Vámos köpött egyet. Hát persze! — Ilyesmi kell ide! Nagyszerű politika ez! A Távol-Keletre induló légiósoknak ilyesmivel is étvágyat kell csinálni a verekedéshez, a lövöldözéshez, a kegyetlenkedéshez. A film végén hatalmas ováció tört ki. A kezdet tehát kitűnően sikerült. A mozi látogatottsága az egész útra biztosítottnak látszik. Már erősen alkonyodott, amikor Vámos kilépett a moziból. Bevágott még a bárban egy féldeci konyakot, aztán Gazsóért indult. — Nos, mi van? — riadt fel Gazsó, amikor Vámos megrázta. — Kelj fel, gyere. — De hová? — Ne törődj vele. Gazsó kelletlenül lekászáló- dott függőágyából, s Vámos után indult. Körülbelül ugyanott álltak meg a hajó korlátjánál, mint délben. — Most pedig nézz le a tengerbe. — Mit nézzek rajta. Sötét van. — Nézd meg jobban. — Valamit látok ..: de mi ez? Mintha fények villannának a vízben? Mik azok? — Halak. — Halak? — Igen. Foszforosak. És most nézd meg őket egészen a hajó mellett. — Látom. Ha közel jönnek, nem is tudnak elmenni.. a hajó oldalához csapódnak, — Igen ... Testükben bizonyos elektromosság és mágnesesség van... Ezért nem tudnak a hajó vonzerejéből kitörni : .. — Csodálatos!... — Ugye szép? ... — Nagyon szép természeti tünemény... — Most pedig erre nezz.t. Előttünk a kivilágított Algír, az ország fővárosa ... Gazsó arrafelé nézett. A parton ezernyi fény csillogott a szivárvány minden színében, önkéntelenül is felkiáltott. — Gyönyörű! És milyen hatalmas területen fekszik a város! — Igen, Algír nagyon szép, de szerencsétlen, mint az aá egész ország, amelynek mi hivatlan vendégei voltunk. Ez a sok fény, pompa, amit itt látsz, algériaiak verejtékéből készült európaiak, franciák számára... Gazsó elhallgatott, gyönyörködött a szép látványban. Az ezer és ezer fényt a tenger tükre megduplázta. — A kivilágított Algír órák hosszáig látható lesz erről a hajóról ,ss A csengő a vacsoraidőt jelezte, de ők nem mentek le. Több mint egy óráig nézték az ezerfényű Algírt... .:. Másnap délelőtt 10 órakor szemlén kellett részt vennie mindenkinek, a civil utasoknak is, éspedig mentőövükkel együtt. A kapitány — egy magas, pirospozsgás arcú francia megszemlélte az utasokat. Utána elkészítették a mentőcsónakok beosztását. Mindenkinek megmondták, melyik csónakba kell szállnia veszély esetén. Reggeli szemle a következő napokon is volt, s ezeken mindenkinek részt kellett vennie, még a hajó személyzetének is. Utána mindenki úgy gazdálkodott idejével, ahogy akart. A légiósok nagy része moziba, vagy a büfébe járt. Moziba is lehetett menni a napnak szinte minden órájában, no meg a büfébe is. Néhányan három nap alatt teljesen elverték a távolkeleti szerződésért addig kapott ezer frankot és türelmetlenül várták, mikor fizetik már a második részt,.. (Folytatjuk.)
