Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-10 / 291. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Tél a párádi gyermekparadicsomban (Kiss Béla felvételei.) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 291. szám ARA: 60 FILLÉR 1961. december 10., vasárnap Őszinte szóval a vezetőkhöz Megtörtént, az utóbbi na­pokban nem is egyszer, hogy igazgatók, üzemek és gazda­ságok vezetői panaszolták: kevés beruházást kaptak, kevés az új gép és beren­dezés. Kevés a beruházás? Való­ban, ha a megnövekedett feladatokat tekintjük, több is lehetne. De öt esztendő alatt 180 milliárd forintot szántunk beruházásokra. Jó lenne több, de ki tudja meg­jelölni annak forrását? Az ötéves terv felhalmo­zásra szánt összege a nem- ( zeti jövedelem mintegy 23 százalékát teszi ki. Beruhá­zásokra fordíthatnánk töb­bet, mint ahogy megtettük 1953-ban. Akkor 32 százalék körül volt a felhalmozás összege. Mi lett ennek az eredménye? Kevés, nagyon kevés jutott a lakosság fo­gyasztására, élelemre és bérekre. Húztunk egyet a nadrágszíjon, aztán megint i húztunk és elégedetlenked­tek, zúgolódtak a munká­sok, parasztok. Keserves ta­pasztalataink igazolják, hogy 23—24 százalék felhal­mozásnál többet nem bí­runk ki. Hallottunk olyan véle­ményt is, becsületes, tisz- .5 tességes szándékú emberek- ( tői, hogy sok az a 180 mil­liárd beruházás. Minden anyagot, pénzt és erőt épít­kezésekbe és gépekbe ölünk? Mi marad a lakosságnak? Juttassunk többet az élet- színvonal emelésére és ke­vesebbet a beruházásokra. Hangzatos érvelés ez, nem is lenne rossz, — ha csak a holnapot néznénk ' és nem látnánk tovább az orrunk­nál. De a mi gazdasági rendszerünk egyik alapvető követelménye a bővített újratermelés. Többet, évről évre többet kell termel­nünk, hogy előbbre jussunk, hogy ebből a többletből év­ről évre több jusson mind­nyájunknak. Ehhez pedig több gép, több műtrágya, több beruházás kell. Akadnak olyan emberek is, akik nem mondják, hogy sok, se azt, hogy kevés a fel­halmozásra fordított összeg. Inkább azt a kérdést teszik fel, hogy honnan lehet tud­ni, miből lehet megállapí­tani a helyes arányt? Mit felelhetnénk ezeknek az ag- gályoskodóknak? Ne sért­sük meg őket azzal, hogy opportunisták, hogy a ká­kán is csomót keresnek. Ne bántsuk őket, mert lehet, $ hogy jóhiszeműek, lehet, hogy túlzott óvatosságból tamáskodnak. De előbbre megyünk-e azzal, hogy rej­télyes kérdéseken rágó­dunk? Tapasztalatok, legjobb szakembereink egyaránt tanúsítják, hogy ötéves ter­vünk jó, reális, a legfőbb arányokat biztosítottuk. Is­merjük meg, tanulmányoz­zuk, tegyük magunkévá a terveket és lássunk munká­hoz. Saját erőforrásainkkal, a lehetőségekkel és célkitűzé­seinkkel reálisan kell szá­molnunk. A párt és a kor­mány politikája töretlen, egyenes folytatása 1956 óta elért sikereinknek. Második ötéves tervünk jó, reális, teljesíthető. Nincs szükség egetverő hurrázásra, csak céltudatos, kitartó, lelkes munkára. Ezért a tervért, a biztató holnapért érdemes élni és dolgozni. A Minisztertanács határozata egyes fogyasztási cikkek árának leszállítására, illetve felemelésére A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács, a belke­reskedelmi miniszter és az Or­szágos Árhivatal elnökének előterjesztése alapján határo­zatot hozott több fogyasztási cikk árának leszállítására és egyes fogyasztási cikkek árá­nak felemelésére. Az árváltozások december 10-én, vasárnap lépnek életbe. ★ A kormány határozata értel­mében mától olcsóbb a kávé, a tea, a kakó, a csokoládé és cukorka, a narancs, citrom és más déligyümölcs, bors és más fűszerféle, a vendéglátóiparban kiszolgálásba kerülő étel, to­vábbá a legtöbb cukrászsüte­mény, valamint néhány ipar­cikk, viszont drágább lett a sör és a cigaretta. Az áremelés, illetve az árleszállítás kihatása kölcsönösen kiegyenlíti egy­mást A kormány az árváltoztatás el­rendelésénél alapvetően abból indult ki, hogy az árak ala­kításával is kedvező irányba befolyásolja a lakosság fo­gyasztását. A mától kezdve olcsóbban vásárolható cikkek jelentős részénél a várhatóan növekvő fogyasztás kívánatos az egészségesebb táplálkozás szempontjából. A sör és a cigaretta árának emelése fedezi az egészsége­sebb , táplálkozás céljából na­gyobb mennyiségben eladásra kerülő élelmiszercikkek árá­nak leszállítását. Az áremelés a dohányipari termékeknél átlagosan 17 szá­zalékos. A „Terv” cigaretta ára 16 fillér, a „Kossuth” cigaret­táé 14 fillér, a „Munkás” ciga­rettáé 12 fillér lett. A szivarok ára darabonként átlag 30 fil­lérrel emelkedett. A pikoló világos sör ára 20 < fillérrel, a pohár söré 30 fii- ■ lérrel, a korsó soré pedig 50 < fillérrel lett magasabb. Vala-; melyes nagyobb mértékű a; palackozott sörök árának < emelkedése. A déli gyümölcsök közül a; citrom ára 21 forint helyett 19, ! az I. osztályú narancs 35 forint I helyett 25, a banán 40 forint ! helyett 25 forint lett. 31 száza- í lékkai csökkent a füge, 37 szá­zalékkal a datolya, 20—22 szá­zalékkal a mazsola ára. Jelentősen olcsóbb lett a kakaó és a csokoládéáru. A 130 forintos kakaópor ára ez­után 100 forint, a 18 forintos csokoládéé pedig 11 forint. Egyidejűleg csökkent a külön­böző táblás nougát-áruk, vala­mint a kimért és előrecsoma­golt cukorkák ára. A 400 forintos pörköltkávé ára 200 forint, a 360 forintosé 160 forint, a 320 forintosé pe­dig 130 forint lett. A vendég­látóiparban (eszpresszókban) kiszolgált dupla fekete új ára 3 forint, a szimpla adagé pe­dig 1,50 forint. A bors ára 500 forintról 300 forintra, a tea ára pedig 300 forintról 200 forintra csökkent. 22—83 százalékkal lett- olcsóbb a szegfűszeg, a szegfübors és a fahéj. Az osztályon felüli éttermek kivételével a vendéglátóipar­ban kiszolgálásra kerülő ételek ára átlagosan 10 százalékkal lett alacsonyabb. Az árleszállítás kiterjed né­hány iparcikkre — közöttük importált fényképezőgépekre is. (MTI) Az ég felhődunnája szétszakadt, s hulltak belőle apró, kis pihék. És fehérre vált az egész vidék. Friss hó-csomók ülték az ágakat, > 'NA^v'VNAAAAAAAAAAiAAAAAAAAAAAAAAA • • Összeül az országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Ta- ! nácsa az alkotmány 12. parag­rafusa (2) bekezdésének alap-1 ján az országgyűlést 1961. évi; december 15-én, pénteken dél- • előtt 11 órára összehívta. (MTI); Célkitűzéseink a nép érdekeinek megfelelnek, a szocialista fejlődést, a szocialista jövőt szolgálják Kádár János elvtárs felszólalása a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén Tisztelt Országos Tanács, kedves elvtársak! Barátaim! Meghallgattam a beszámolót és elolvastam a felhívás terve­zetét. Mind a kettővel egyetér­tek. Néhány kérdéshez szeret­nék hozzászólni — kezdte be­szédét Kádár János, s beveze­tőben az időszerű külpolitikai kérdésekről szólt. Hangsúlyoz­ta: — meggyőződésünk, hogy külpolitikai irányvonalunk he­lyes, olyan irányvonal, amelyet nagy erő támaszt alá. Célja: megőrizni népeink számára a békét, fékentartani az imperi­alizmus agresszív erőit, s ál­landóan harcolni az általános és teljes leszerelésért. Külpolitikánk erejét első­sorban azzal növelhetjük, ha erősítjük belső egységünket, tovább szilárdítjuk rendszerün­ket. S azzal, ha azt a nemzet­közi frontot amelyhez tarto­zunk, szilárdítjuk. Mindenek­előtt tovább mélyítjük a barát­ságot a Szovjetunióval, hűen a varsái szerződéshez, erősítjük a szocialista tábor egységét, úgyszintén közösségünket a nemzetközi munkásmozgalom­mal és általában az imperi­alizmus ellen harcoló minden erővel. Megyőződésünk, hogy külpolitikai céljaink megvalósulnak, az összes népekkel együtt vé­gül is sikerül kivívni az általá­nos és teljes leszerelést, s si­kerül megszabadítani a háború átkától az emberiséget. Kádár elvtárs elmondotta, hogy legközvetlenebb külpoli­tikai célunk a német békeszer­ződés megkötése, az abnormá­lis nyugat-berlini helyzet meg­szüntetése, és általában a nyu­gat-németországi militarizmus visszaszorítása. Ez világos tö­rekvés — mondta, — és olyan, amelyet népünk helyesel, szük­ségszerűnek, Igazságosnak ta­lál és táihogat. Érti és érzi, hogy külpolitikánk védi ha­zánk érdekeit, szocialista vív­mányainkat, függetlenségünket,; békénket. Belpolitikai kérdésekről szól- ■ va Kádár János elvtárs Így ■ folytatta: Belpolitikai irányvonalunkat, $ a párt politikai harcát úgy ne- $ vezzük, hogy kétfrontos harc. > Azon az úton megyünk előre, > amelyet nekünk a marxista-le- $ ninista elmélet, pártunk, kor- 1 mányunk, népünk politikai ta- . pasztalata sugall. Közben — • úgy oldalról — azért kísérget- nek bennünket az ilyen nagy „menetet” rendszerint követő I bögölyök s jobbról is balról is < csipkednek bennünket. Ezek ■ ellen harcolni fogunk tovább- ra is. Mert meg kell mondani: • bár felszámoltuk a személyi ; kultuszt, még nem végeztünk • teljesen a dogmatikus gondol- ; kodásmóddal, a szektás maga- . tartással és a revizionizmussal' sem. Van a személyi kultusz-! nak egy olyan tapasztalata,' amelyet továbbra is számon ' kell tartanunk most is. miután^ a személyi kultusz fáját gyö-< (Folytatás a 2. oldalon.) (, Beköszöntött az első fehér reggel. Hulltak a pelyhek lomhán, nesztelen. S hogy megszólalt a csengő, hirtelen megtelt a kert zsibongó lánysereggel És gyúrni kezdték mind-mind a havat. Emitt csatáztak kacérkodó kedvvel, s amott hóembert — nagy szakértelemmel formáltak meg a fenyőfák alatt. „ . Aztán a kert lassanként elcsitult. Az ablakok mögött a fény kihunyt. Kék lett az est, a hó meg, mint ezüst; csak pár tetőről lengett szürke füst. Az éj vedréből hűvös szél ömölt, s a táj is fáradtan álomba dőlt... (PATAKY)

Next

/
Oldalképek
Tartalom