Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-29 / 305. szám

2 NÉPÚJSÁG 1081. dít'émlw *0.. £V. A6^ÁMifi JjHmÍUí : T4MÍ-MáBTg0 1. Mongólia Az Ulánbátor! pártbizottság titkára Fokozatosan megvalósítjuk 4 a ni eső tgazda sági nagyüzemekben az új technológiai és szervezési irányelveket Petftlinzi Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes nyilatkozik jól tartható a háztáji gazda* Ságokban, a nagyüzemi ba­romfi-farmokon viszont a to­jástermelésben leghorn-, a pe- csenyecsibe-előállításához pe­dig hibrldállományt kell tar­tani. Érről szintén, nagyüzemi módon kell gondoskodni, ezért az ötéves terv során minden megyében létrehozunk egy olyan SO 000—100 ÖOÖ darabos baromfigazdaságot, amely to­vább szaporítja a kialakított tenyészvonalakat és elegendő számú naposcsibével látja el dk üzemekét, —- A második ötévé* térv anyagi bázist is biztosit a tu­dományos eredmények gya­korlati reallzására. Ezt mulat­ja a fenti példa is, de bizonyít­ják olyan tények is, mint az, hogy 1965-re már 190 kiló mű­trágya jut egy holdra. Ez lehe­tővé teszi péidául, hogy a ku­korica holdanként! tőszámát a mostani állpgos 9ÓOÖ—10 Ö00- ről 20 000—24 000-re emeljük, s ez — természetesen, megfe­lelő agrotechnika mellett — már egymagában 18—20 má­zsás átlagtermést eredményez­het. Ha ehhez még hozzávesszük a hibridvetőmsg és a vegysze­res gyomirtás széleskörű alkal­mazását és a betakarítás gépe­sítésének megkezdését, akkor láthatjuk, hogyan alakul ki néhány év alatt a kukoricaler- mesztés egészen új rendszere. — Az egész mezőgazdaság számára előirányzott emelke­désen belül az állami gazdasá­gokban, 1960-hoz viszonyítva, öt év alatt 54 százalékkal kell a termelést növelni. Az ilyen gyors Ütemű növekedés már valósággal ipari színvonalat igényel a vezetésben és a szer­vezésben. Ehhez már a gyára­kéhoz hasonló fegyelemmel kell érvényesíteni azt a tech­nológiát, amely — a rendelke­zésre álló tudományos adatok és kísérleti tapasztalatok sze­rint — a legtöbb terméslehető­séget. biztosítja. Néhány nagy állami gazdaságban az idén kí­sérletképpen kialakítottuk az ennek megfelelő vezetési-szer­vezési struktúrát. Itt meg­szűntek az üzemegységek és létrejött az üzemégi vezetés. fi® lehetővé teszi, hogy egy-egy Ütemág vezetőt és dolgozói ala­posan megismerjék a hozzájuk tartozó növények igényét, ter­mesztésének teljes folyama­tát, s azt jobban a kezükben Is tarthatják. A szakosítás szerinti üzem­ági szervezés, az eddigi kísér­letek tapasztalatai szerint. 23— 30 százalékkal emeli a munka termelékenységét. — A tudományos eredmé­nyek széleskörű gyakorlati al­kalmazásának legfontosabb feltétele a nagyüzemi gazdál­kodás, .de szükség van ehhez megfelelő „közvetítőkre” is. Az öléves terv Ideién több szer­vezel! íme-/,kedés biztosítja ezt. 1 90?. elejétől a kutatóln‘éz’’tek gí!7desé«0lt íÚ’fgOsan «000— 120 000 holdra, vagyis az álla­mi gazdaságok átlagos mére­teire bővítjük, eyves éPazatai — például az állattenyésztési, vagv a szőlészet) — kutatóinté­zetek részére pedig hasonló méret fi bázlsgazdasé.gokat jelö­lünk ki. Ez lehetővé leszi. hogy a la­boratóriumi és klsparcelláa vizsgálatokat azonnal, szerve­zetten és a kutatók közvetlen irányítása alatt kövessék a nagyüzemi kísérletek, s így az új módszerek gyorsabban jut­hatnak el a gyakorlathoz. Ugyanezt a célt szolgálja a me­zőgazdasági fajta- és termelés­technikai minősítő intézet lét­rehozása, amely — a nemesí­tett növényfajtákhoz hason­lóan — az állatkeresztezéseket, az új állatfajtákat, valamint az agro- és zootechnikal eljá­rásokat is kipróbálja és érté­keli. Uj kezdeményezés a kísér­leti intézetek kihelyezett ku­tatócsoportjainak szervezése. Ezek a csoportok egy-egy nagyüzemben vagy tájegység- gén dolgoznak, s tudományos munkájukat a helyi problé­mák megoldásával kapcsolják össze. Ezek és más intézkedé­seink meggyorsítják a tudo­mányos és a gyakorlat kap­csolatának erősödését, s előse­gítik. hogy a tudomány mi­előbb közvetlen termelőerővé váljék a magyar mezőgazda­ságban Is — fejezte be nyilat­kozatát Petőházi Gábor mi­niszterhelyettes. (MTI) vetkezetnek 1900 tagja van, földterülete : 500 000 hektár amiből azonban csak 400 hek tárt művelnek meg, állatállo­mányuk: 50 000 állat. Az ál­lattenyésztés külterjes, egy- egy kancától több tejet fejnek le, mint egy tehéntől. Persze ez fontosabb is, mert a kanca- tejből készül a „kumisz”, ami a mongolok legfontosabb ita­la. Mi is megkóstoljuk. Sa- vanykás ízű, kevés alkohol­tartalmú folyadék. Állítólag van olyan mongol, aki napi 20 litert elfogyaszt belőle. (Folytatjuk.) PÁRIZS (MTI): Brüsszelben pénteken újból összeülnek az európai gazdasági közösség miniszterei, hogy az év vége előtt még egyszer megkísérel­jék a mezőgazdasági Közös Piac körül támadt éles ellen­tétek elsimítását. A hatok — Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszor­szág, Belgium, Hollandia és Luxemburg — négy évvel ez­előtt Rómában megállapodtak, hogy 1970-ig olyan gazdasági egységet építenek ki, amelyen belül szabad lesz az árufor­galom. E cél elérésére három, egyenként négyéves szakaszt állapítottak meg, amelyek alatt fokozatosan csökkentik a szabad piacot korlátozó vámo­kat és behozatali kontingense­ket. Az első szakasz most ér véget és a hatoknak el kell dönteniük, hogy második sza­kaszába léphet-e a Közös Piac. A franciák kijelentették, amíg a mezőgazdasági termé­nyek forgalmát meg nem porondra. Mellük és vúlluk szabadon van. Rendszerint egymás ruháiba kapaszkod­nak, de a ruháknak nem sza­bad elszakadniuk, mert ebben az esetben a győzelem nem érvényes. Arra törekednek, hogy egymás lábát elkapják, akinek ez sikerül, többnyire le Is győzi ellenfelét. Érdekes­ség, hogy a birkózók „tréne­rei” a mérkőzés alatt a poron­don vannak és állandóan tak­tikai tanácsokat adnak. A sportolók, sajátos módon jö.i- nek be és távoznak a küzde­lem színteréről. Térdeiket be- hajlílják, lábaikat szétterpesz- tfk, kissé előrehajolnak, kar­jaikat szárnyakként mozgat­ják, ami igen ünnepélyesen hat, tiszteletük jeléül a dísz­páholy elé állnak és combjai­kat ütögetlk. Legnagyobb élményünk volt a Mongol—Magyar Barátság Termelőszövetkezet megláto­gatása. Gyönyörű betonúton robogunk ki Ulánbátorból. Ügy látszott, hogy a 80 kilo­méterre levő termelőszövetke­zetbe jó óra alatt oda is érünk. Alig 15 kilométer után azonban a betonútnak vége szakad és most már úttalan utakont, „toronylránt” utazunk a mongol sztyeppéken keresz­tül. A mongol gépkocsivezetők ugyancsak nem kímélik kocsi­jaikat, a hepe-hupás, füves pusztákon 1» 00—80 kilométe­res sebességgel robognak, de sokszor lassítaniuk kell, mert egy-egy vízmosás, szurdok gá­tolja a továbbjutást. Néha bi­zony arra is sor kerül, hogy a megrekedt ZIM-et egy velünk utazó dzsip húzza ki. A dele­gáció tagjai közül a hosszú repiilőutat mindenki jól bírta, de a mongol sztyeppéken nem egy kapott közülünk tengeri­betegséget. Közben elhaladunk a transzmongóllal vasút mel­lett, amélypn éppen egy hosz- szú, dlesel-vontatású szerel­vény robog. Itt-ott elszórtan jurták, ménesek, gulyák, bir­kacsordák. Utunkba esik és meg is látogatjuk Mongólia legnagyobb rádióadóját, amely hatalmas létesítmény, minden tekintetben automatizált, üze­meltetéséhez összesen csak 3 ember szükséges. Ez az adó besugározza egész Mongóliát, amely tudvalévőén több mint tízszer nagyobb, mint Magyarország. Furcsa élmény a régi és az új talál­kozása: a jurták, a kis mó- kány lovakon száguldó nomád pásztorok, a hatalmas méne­sek, a gyér füvű mongol step­pe, a kopár hegyek és ugyan­akkor mi gyönyörű autókban utazunk, diesel-vontatású sze­relvények és automatizált óri­ási rádióadó. Háromórás uta­zás után jutunk el a Mongol —Magyar Barátság Termelő- szövetkezetbe. A temielőszö­felvesznek a férfiak egy-egy európai kalapot, vagy ballon- kabátót, a nők pedig nylon- harisnyát, vagy modem kézi­táskát. A közlekedési rendőr nappal mikrofonnal, besötétedés után pedig világitó rendőrbottal Irá­nyítja a forgalmat, de az utca­sarkon nemritkán megrakott tevék álldogállnak. mellettük apró lovakon gazdáik. Egyik legszínesebb látnivaló volt számunkra a mongol nemzeti birkózás bemutatása. A bemutató egy fedett sta­dionban történt. Ezt a stadi­ont — ahogy hallottuk — ma­gyarok tervezték. A népi bir­kózás közkedvelt sport, lénye­gében szabadfogású birkózás. Az veszít, akinek melle, vagv hasa a földet éri. A bemutató 8—10 éves gyermekek küz­delmével kezdődik, majd al­kalmunk lesz látni Mongólia fővárosnak is. A lakosság nagy része azonban a fővárosban is jurtákban lakik, és a jurták­ból jár a nemrégiben épített hatalmas ipari létesítmények­be dolgozni. A mongol elvtár­sak elmesélik, hogy a fiatalok is nehezen szokják meg a mo­dern összkomfortos lakásokat. Nemrég, hogyha egy-egy, a ter­melésben kiváló munkás lakást kap, az udvarban felállítja a régi jurtát, és még jó ideig ab­ban lakik. A fiatal generáció mindenesetre, szívesen jön már a fővárosba és a mongol nomád pásztorból ipari mun­kás lesz. Kialakul a mongol munkásosztály. Az utcákon férfiak és nők általában régi. mongol ruhák­ban járnak, de ezekhez már A magyar parlamenti dele­gáció tagjaként szeptember és Október hónapokban kőzete hetét töltöttem a Távol-Kelet szocializmust építő országai­ban, Mongóliában, Kínában, Vietnámban és Koreában. Bár a térképen hosszú vonalat kell húzni Budapesttől Hanoi-ig, vagy Phenjanlg, a csodálatos TU—104-en, ezen a hatalmas szovjet repülőgépen nem Is olyan, legalább Is időben az út, nem több, mint 12 óra szigo­rúan vett repülés. Nem kis iz­galommal búcsúztunk el a Fe­rihegyi repülőtéren családunk­tól és barátainktól, tudva, hogy rendkívüli élményekben lesz részünk. Minden országba el­vittük a ma­gyar nép üd­vözletét és sze- retetét, és ha­zahoztuk a tá­voli népek fiai­nak barátsá­gát és rokon- szenvét né­pünk iránt. Mindannyian naplót írtunk és rengeteg fényképfelvételt készítettünk, de a leírtaknál és lefényképe- zetteknél ma­radandóbbak azok a benyo- másók, ame­lyek bennünk kialakultak. Mindjárt az első: tartalmat nyert az a kife­jezés, hogy: a szocializmus vi­lágrendszer. 40 000 km-t repültünk, átre­pültünk a világ nagyobbik fe­le fölött, és ha néztünk mindig szocializ­must építő ország földjét lát­tuk. Rövid pihenőnk volt Moszk­vában, Ömszkban, és Irkutszk- ban. Innen már a Mongol Népköztársaság különrepülő- gépével repültünk Ulán­bátorba. Magunk mögött hagytuk az Uralt, ragyogó napfényben repültünk át a Bajkál-tó felett, miközben gé­pünk közel 1000 kilométeres sebességgel, 10 000 méter ma­gasan szállt és a külső hőmér­séklet —40 fok volt. Hamaro­san Mongólia fölé értünk. Alattunk az altáji hegyek egy- egy magasabb csúcsát már hó fedi, a sztyeppéken feltűnik, elszórtan, itt-ott egy fehér folt: jurták, nemezsátrak, ezekben laknak a nomád pásztorok. Alattunk ezüst szalagként ka­nyarog Mongólia legnagyobb folyója, a Szelenga. Ázsia szí­vében járunk. ' Kora délutáni órában érke­zünk meg Ulánbátor repülő­terére. Ünnepi ruhába öltözött gyermekek rohannak felénk és virágcsokrokat nyújtanak át. Fogadásunkra megjelentek a diplomáciai testület tagjai, a mongol kormány néhány tagja, élükön Cende elvtárssal, aki miniszterelnökhelyettes és a Mongol Kommunista Párt köz­ponti vezetőségének másodtit­kára. Autókaravánnal me­gyünk szálláshelyünkre, amely minden igényt kielégítő luxus­hotel. Elhelyezésünk rendkívül kényelmes. A mongol elvtár­sak figyelmessége szinte határ­talan. Éppen csak arra nincs idő, hogy ragyogó szálláshe­lyünkön pihenhessünk is, mert dús programot állítottak össze részünkre, azzal a céllal, hogy minél többet lássunk. Mongóliára számtalan vonat­kozásban a fantasztikus ellen- t' ek a jellemzők. A leghala­dóbb társadalmi rendszer, v-o-anakkor a lakosság több- <■ :ge nomád pásztor. Ulán­bátorra, a fővárosra is az el­lentétek a jellemzők. A 170 000 lakosú városban csodálatos középületeket, gyönyörű, mo­dern házakból álló utcasorokat látunk, amelyek díszére vál­hatnának bármelyik európai A Mongol—Magyar Barátság Tsz területén készült ez a Eelvétel. (A szerző felvételei) legkitűnőbb birkózóit, köztük egy „abszolút bajnokot”, aki be is bizonyítja, hogy a so­katmondó címet joggal viseli, mert valóban minden ellenfe­lét szinte játszi könnyedséggel legyőzi. A sportolók, győzel­meik száma szerint, minősí­tést kapnak, sólyom, elefánt, oroszlán és titán címet visel­nek. A titán a legfelsőbb mi­nősítés. Az általunk látott ab­szolút bajnok is rangja sze­rint: titán. A birkózók egyéb­ként rövid háromszög-nadrág­ban és kis kabátkában lépnek Az MTI munkatársa meg kérdezte Pctoházi Gábor föld­művelésügyi miniszterhelyet­test: hogyan érvényesülnek a második ötéves terv idősza­kúban a tudományos kutatá­sok új eredményei a mező­gazdasági termelésben? A mezőgazdaság számára I960 és 1965 között előírt 22— 23 százalékos termelésnövelés pusztán az eddigi, hagyomá­nyos módszerekkel már nem érhető el. — A gazdálkodási módsze­rek Változása, a hagyományos eljárásoknak újakkal vaió felváltása, a gyárszcíü terme­lés világszerte tért hódít a mezőgazdaságban. A technika és a kémia behatolása, a pro­duktívabb növény- és állat­fajták előállítása új technoló­giai eljárásókkal párosul, ez pedig megköveteli a termelés- szervezést elvek és gyakorlat változtatását. A mezőgazda­ság szocialista átszervezésének tulajdonképpen! befejezése most mér nálunk le megte­remtette az új technológiai és szervezési irányelvék fokoza­tos megvalósításának lehetősé­gét. Kutatóintézeteinkben, la­boratóriumainkban az utóbbi években sok olyan új módszer alakult ki és megismertünk sok olyan korszerű külföldi eljárást is, amilyeket a nagy­üzemi gazdálkodás keretei kö­zött most szélesebb' körben al­kalmazhatunk és a mezőgaz­dasági termelés fokozása ér­dekében okvetlenül alkalmaz­nunk is kell. — A tudományos eredmé­nyek gyakorlati alkalmazásá­ra a nagyüzemi gazdálkodás körülményei között és a tech­nika Jelenlegi színvonalán már az jellemző, hogy a ter­melés hatékony növelése ér­dekében, a korszerű új mód­szerek egész rendszerét kell egy időben bevezetni. Most {kezdenek tért hódítani a különböző új takarmány- szárítási rendszerek. Igen jól bevált, közülük a. forró-levegős megoldás, amelynél 600—800 fokon szárítják a zöld-bimbó­zás előtt lekaszált lucernát. S így körülbelül kétszer több fe­hérjét és lényegesen több ka- rotint őrzünk meg. mint a ha­gyományos szárítás mellett. Ilyen korszerű szárítóüzemek, vagyis az ezek segítségével előállítható lucernaliszt nélkül elképzelhetetlen a takarmány­keverékgyártás, amiből pedig 1965-re már 200 000 vagonnyit kell előállítani. Ez teszi lehe­tővé a tudományosan megala­pozott, szinte iparszerű takar­mányozást, többek között azt, hogy az ötéves terv végére az állami gazdaságok és a terme­lőszövetkezetek közös baromfi­állományát már teljes egészé­ben takarmánytápokkal etes­sék. Ahhoz viszont, hogy ez a takarmányozás valóban haté­kony legyen, új baromfi-faj­tákra van szükség. A hagyo­mányos sárga magyar tyúk ter­mészetesen, továbbra is Igen Algériában tovább dühöng az OAS terrorja na vasúti tisztviselőt, az Algé­riai Kommunista Párt tagját felesége és gyermekei szeme- lát.tára ölték meg, szerdán egy másik vasúti tisztet gyilkoltak meg lakásán. Az OAS autós banditái Órán utcáin újabb hajtóvadászatot rendeztek az algériaiakra, a piacon gép­pisztollyal lőtték az arab mun­kásokat. Hasonló jelenetek ját­szódtak le Algírban is. Az FLN tagjai több helyen ellen- támadással válaszoltak. Az OAS legújabb, hivatalos bulletinjében szembeszáll az esetleges francia—algériai tár­gyalásokkal. Algéria felosztá­sának gondolatát is elveti. „Conctantinc vagy Souk Ahras éppen úgy francia, mint Mar­seille. Egy De Gaulle—FLN megegyezés a fegyveres harc új szakaszát jelentené Az ideiglenes algériai kor­mány sajtószolgálata közle­ményt adott ki, amelyben han­goztatja az FLN tárgyalási készségét, de ugyanakkor rá­mutat a franc'a—algériai tár­gyalások körüli felelőtlen kommentárok alaptalanságára. (MTI) fdőjáp»« V'enlé* A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás péntek, estig: Fárás, helyenként ködös Idő, vál­tozó mennyiségű felhőzettel. Né­hány helyen még hószáliingózás- sal, kisebb esővel, ónos esővel. Az utakon további síkosság. Mérsékelt szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 3—plusz 1 fok. várható leg^acsonyabb éjszakai hőmérséklet délen és keleten mí­nusz 1-4 fok, máshol mínusz a-í fok között. (MTJ> PÁRIZS (MTI): Algériában az elmúlt 24 órában 12 halott­ja és 40 sebesültje volt a me­rényleteknek. A halottak és sebesültek legnagyobb része muzulmán, de több „liberális” francia rendőr is áldozatul esett az OAS-bandák fegyve­res támadásainak. Oránban, ahol kedden Tabo­Ellentétek Párizs és Bonn kéziül a mezőgazdasági Közös Piac mialt könnyítik, nem lehet szó a Közös Piac újabb szakaszá­nak bevezetéséről. Azzal ér­velnek, hogy Franciaország az ipari vámok csökkentésével, a kontingensek eltörlésével meg­nyitotta kapuit a nyugatnémet Iparcikkek előtt, ugyanakkor a mezőgazdasági vámok alig enyhültek és Nyugat-Német­ország továbbra is elzárkózik a francia termények vásárlása elől. A Német Szövetségi Köztár­saságnak kedvez a Közös Piac eddigi alakulása és ezért el­utasította a francia javaslatot. A társországok lejjebb enged­ték a vámsorompót az NSZK- iparcikkek előtt. Nyugat-Né­metország közben jelentős me­zőgazdasági behozatalát a leg­olcsóbb világpiaci áron, a Kö­zös Piacon kívülről bonyolítja le. Ez lehetővé teszi saját, vi­szonylag drágán termelő mező- gazdaságának támogatását és a belkereskedelmi élelmiszer- árak szintjének fenntartását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom