Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-23 / 302. szám

IMI. december 23., szombat NEPÜJSÄG RECSKI KARBANTARTOK Poór Ferenc, fiatal ember még. Nem is olyan régóta ke­rült az üzem élére. A győri Kisalföldi Gépgyár üzemtech- nikusi állását cserélte föl a mostani mű vezetőséggel. El­jött a dunántúli gyárból, bú­csút mondott azért, mert ez a mátrai táj került közelebb a szívéhez. Itt töltötte katona­idejét. Utána még visszament a győri üzembe, de rövidesen felkerekedett, s családjával itt, Recsken telepedett le. Fe­lesége itt, ebben a régi bá­nyászközségben óvónő. — Megtalálta-e számítását? A veterán lakatos, Zám Sándor bácsi.. (Foto: Kiss.) Benedek Árpád bácsi már harmincöt éve dolgozik az esztergályos szakmában. S bi­zony, ez idő alatt róla is ala­posan lehámozott sokmindent az élet nagy esztergapada. Szeme jóságosán csillog a több ti I opt rí ás üveg mögött. Szívé- són beszél munkájáról, arról, ■i megbecsülésről, amit mun­kája után kiérdemelt. — Harmincöt év az eszter­gályos szakmában, szám... 17 éves korom óta csinálom. Nem lehet ezt megunni! Igaz, be- idegzett már minden mozdu­lat. bekötött szemmel is meg­találnám a fogantyúkat, karo­kat, de minden munkadarab elkészítése jelent valami újat. Az tudja csak igazán felfedez­ni önmagában ezt az érzést, -ki szívvel végzi el, amit rá­bíztak. Volt elég idő, mikor más­ként, más gondolatokkal állt az eszterga mellé. Volt elég idő, mikor csak egyre a mű­szak végét várta. Most ügy el­szaladt az idő, hogy észre sem veszi. Eleven kapcsolatba ke­rült a munkával, az anyaggal, amelyre gépével rákényszerít­heti akaratát, a kívánt formát adva neki. A legprecízebb műveleteket végzi gépével. Töprengő, gondolkodó típus Benedek Árpád. Mindig javí­tani, újítani — ez a szenve­dély hajtja. — Mennyi újítása van már? — Ügy 50-60 körül lehet... Legutóbb a bánya 16 köb­méteres légkompresszorának lehűtését oldotta meg, újítás­sal. A kompresszor már olyan állapotban volt, hogy a bá­nyarendészet be akarta tiltani használatát. A robbanás-ve­szélyes légkompresszor nagy gondot, fejtörést okozott ne­ki. Végül mégis csak kipat­tant agyából az ötletnyi szik­ra, s hozzáfogott megvalósítá­sához. Olyan szerkezetet „ho- -->tt” össze, amely hideg víz ■ gítségével lehűti a komp­resszoron átáramló levegőt. Elgondolkozik egy pillanat­ra, figyeli a vídia nyomán le­csavarodó kékesszínű fémfor­gácsot, üres járatba teszi a gé- oet, egy fogantyúhoz nyúl, ál­lít a szerkezeteken valamit. I assan kezd kialakulni a ma­kacs anyagból a golyóscsa­págy ház. — Januárban lesz kerek, hu­szonöt éve annak, hogy itt a karbantartó üzemnél dolgo­zom — mondja. Csendesen ké­szül a jubileumra. S ha az a januári nap, a negyedszázad­nyi időt lezáró, nem is lesz különb a mostani hétközna­poknál, Benedek bácsinak —égis csak más lesz. Jubile­um. Veterán lahaion Z ám Sándor idősebb néhány évvel, mint esztergá­lyos társa; Mögötte már elma­radt az ötvenhatodik esztendő mérföldköve is. Lassan közelít a hatodik X-hez. Egészen más természetű ember, mint Bene­dek Árpád. Csendes folyású a beszéde, s mondatai között néha hosszabb, rövidebb szü­netet tart. Harminckét esztendeje dol­gozik az ércbányászatban, mint iparos ember. De ez a több mint három évtizednyi időt nem mind itt töltötte el. — Kiküldetésben dolgoztam Ovöngy ösoroszi ban és Falu- ' Atyán ban, összesen kilenc l en át. Négy és fél esztendőt wind a két helyen. Zám Sándor is többszörös é ö ító, olyan szenvedéllyel tud e rágódni” egy-egy komoly / fobléma megoldásán, mint ■hlyen szenvedéllyel szereti ikmáját. Munkáját megbecsülik, ér­— Feltétlenül — mondja mo­solyogva. — Csak egy van, ami miatt panaszkodik: az esz­tergák nem a legmoderneb­bek, s a munkák zömét főleg esztergákon végzik. Nem ár­tana legalább egy új, megbíz­ható eszterga. Az itt sokat se­gítene. (P. DJ Növekszik a bűncselekmények száma az Egyesült Államokban Robert Kennedy, az Egye­sült Államok igazságügymi­nisztere bejelentette, hogy az országban tovább emelkedett a bűncselekmények száma. A jelentés szerint, amelyet- a Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatója terjesztett az igaz­ságügyminiszter elé, ez év ki­lenc hónapjában a bűncselek­mények száma az amerikai városokban a múlt év azonos időszakához képest 4 száza­lékkal emelkedett. A statisztikában New York áll az első helyen, itt 9 hónap alatt 351 gyilkosságot, 601 ne­mi erőszakot, 4478 rablást, 9245 útonállási, 27 640 betöré­ses lopást, 41018 tolvajlást, s 13 306 gépkocsilopást követtek eL Hatvani reflektor Kiment a divatból ? Manapság szinte napról napra változik az ember. A nők egyre csinosabban öl­tözködnek, s a férfiak újfa­zonú sapkát viselnek. Egy­szóval percek alatt tért hó­dít a divat. És olcsóbb lett a csokoládé is. Higgyék el, ez Hatvanban is nagyon lénye­ges! Tegnap egyik barátommal találkoztam. Talpig elegáns volt, s kezében kis csomagot szorongatott. — Névnapra megyek — mondta —, vettem egy kis csokoládét, tudod, virág helyett most ez a di­vat! És később még két bará­tom kézölte velem, hogy névnapra „Kék Balaton”-t és háztartási csokoládét vásá­rolt. — Nagy a.‘ választék és leszállított árak! — mondták. Megvallom őszintén, egy kicsit meglepődtem. Az rend­ben van, s csak helyeselhe­tő, hogy olcsóbb lett az édes­ség, inkább azt fogyasszuk, miút az egészségre áriáim-', cigarettát. De hát az! mégis... Milyen kedves ty : csokor virág ... Vajon valóban kiment vó‘- •na a divatból? — Szó sincs róla — hallót- tam innen-onnan s megnyu­godtam. — De hát mit le gyünk, ha megszűnt a virág­üzlet? — És még csak azt se le­het mondani, hogy: „... volt, nincs, fene bánja...’’ — Volt, de új tejivót építenek, s a virágüzletet is át kell alakítani. Az építkezés hetek óta folyik, s hogy meddig tart? — azt ne kérdezzék tő­lem. — Én betartom a régi di­vatot, s az a szerencsém, hogy megtudtam, a városi kertészetben lehet virágot kapni. Nyugodjanak meg, nem ment ki a divatból! (r) Hz akták között az élet nyomában Akták az asztalon. Szomorú történetek, amelyek arról ta­núskodnak, hogy a bennük sze­replő személyek megszegték törvényeinket, bűnös útra té­vedtek és elnyerték méltó büntetésüket, hogy többé ne tegyék, mit helytelenül cse­lekedte . s mások is okuljanak történetükből. Akták az asztalon. Lapozga­tok közöttük, s nyomban le­vonhatom a nagy tanulságot: a szeszesital eljátszotta bűnös szerepét. A mértéktelen alko­holfogyasztás sok szomorú tra­gédia okozója volt már. Csalá­di életeket tett, tönkre, gyer­mekeket tett árvákká, asszo­nyokat tett özvegyekké. De az italt okolják, sokszor magukra maradt nők, vagy férfiak, a gyermekek, akiknek édesapjuk él, mégis árvák maradtak, mert felbomlott a családi béke, s a szülők már nem is élnek együtt. Könnyes arcú édes­anyák, ijedt tekintetű gyerme­kek, elszomorodott férfiak so­kat tudnak beszélni az ital ká­ros következményeiről. Szoros kapcsolat van az ital és a bű­nözés között. Akták az asztalon. A.közle­kedés terén bekövetkezett bal esetek okozói csaknem kivétel nélkül az elfogyasztott ital mi­att sodorják szerencsétlenség­be embertársaikat, megfosztva őket testi épségüktől, vagy éle­tüktől, szaporítva az özvegyek és árvák számát, súlyos káro­kat idézve elő a közlekedési eszközökben és más társadalmi tulajdont képező vagyonban is. A KRESZ rendelkezései sze­rint szeszesital hatása alatt ti­los gépjárművezetőnek részt vennie a közúti forgalomban. Büntetőjogi jogszabályaink bűntettnek nyilvánítják és 6 hónapig terjedhető börtönnel rendelik büntetni azt a gép­járművezetőt, aki szeszesital hatása alatt levő állapotban gépjárművet vezet, vagy veze­tés közben szeszesitalt fogyaszt, — Sajnos, gépjárművezetőink gyakran elfeledkeznek ezekről a rendelkezésekről, pedig be­láthatatlan következményei le­hetnek ezeknek a szabálysze­géseknek. Törvényeink nem kívánják meg az eredmény bekövetke­zését, a felelősségrevonásnak nem előfeltétele a baleset be­következése, azáltal, hogy va­laki szeszesitaltól befolyásol- tan vesz részt a közúti közle­kedésben, már veszélyezteti a közlekedés rendjét, dolgozó társainak testi épségét, s bün­tetőjogilag is felelősségre von­ható. Akták az asztalon. Az egyik­ből ezt olvashatom: K. F. mi­előtt KX 11—72. írsz. motora kerékpárjával lakásáról elin­dult volna, két korsó sört fo­gyasztott el, majd Boldog köz­ségből Hatvanba utazott és a „Zöldfa” vendéglőben további két korsó sört fogyasztott el. Az elfogyasztott ital hatása ha­mar jelentkezett, s a motorke­rékpáros hol az úttest jobb, hol a baloldalán vezette gép­járművét. A járókelők sietve értesítették a közlekedési rendőrjárőrt, s mielőtt baleset következhetett volna be, a rendőrség K. F-t eltiltotta a to­vábbi vezetéstől. A véralkohol- vizsgálati jegyzőkönyv szerint közepes alkoholos befolyásolt­ság hatása- alatt vett részt a közúti közlekedésben. És mit mondott K. F. a bí­róságon? — „Tudtam, hogy vezetés előtt, vagy közben nem szabad szeszesitalt fogyasztani, de a feleségem ebben az idő­ben kórházban volt!” Megjegyzésként erre csak egyet válaszolhatnánk: úgy látszik, felesége mellé akart kerülni, esetleg kórházba jut­tatva másokat is. Szerencsére, az éber járókelők és a rendőr­ség megakadályozhatta az eset­leges tragédiát. A járásbíróság K. F-t 3 hónapi javító-nevelő munka végzésére kötelezte, 15 százalékos bércsökkentés mel­lett. Kezembe kerül Sz. L. ügye is. Többszörösen büntetett elő­életű személy, de a közlekedés rendjét veszélyeztető bűntett miatt meat alemmr áiU ajásm-, bíróság előtt. De hogyan is történt az ő esete? Vontatóvezető volt a Talaj- erőgazdálkodásí Vállalat, hat­vani telepén.' Október 11-én délelőtt a vállalat vontatójával a telephely felé igyekezett. Út­közben betért rakodójával együtt a hatvani MÁV állomás restijébe, ahol egydeci pálin­kát fogyasztott el, majd a te­lephelyről visszatérőben még egy féldecit, egy pohár sörrel. Ez alkalommal az általa elfo­gyasztott szeszesital igen sok­ba került: 900 forintba, mert a bíróság ilyen összegű pénzbün­tetésre ítélte. M. J. sem felejti el bizo­nyára, hogy a törvények és rendelkezések azért születtek, hogy egészségét védjék és má­soktól is elhárítsák a veszélyt. Három pohár sör elfogyasztása után motorkerékpárjára ült, s amikor egy lovasszekeret akart előzni, kürtjelzésétől megijedtek a lovak, felágas­kodtak. Hirtelen fékezett, s a szesz hatása következtében, elvesztve lélekjelenlétét, elzu­hant, eszméletét. vesztette. A mentők szállították kórházba, ahol hosszú órák után tért csak rru jához. A vele szemben kiszabott 4 hónapi javító-ne­velőmunka is emlékeztetni fogja őt sérülésein kívül a tör­téntekre, s bizonyára jobban vigyáz majd a Jövőben. És sorolhatnánk még a tör­téneteket. Dolgozóink öntuda­ta, műveltsége egyre fokozó­dik, bővül látókörük, s egyre behatóbban ismerik meg jog­szabályainkat is. A bíróságok nevelő jellegű ítéletein kívül nagy jelentősége van az em­beri szeretetnek, elvtársias, jó­akaraté figyelmeztetésnek, az ittas emberek ki nem szolgá- lásának, valamennyiünk még fokozottabb éberségének. Csak akkor érhetjük el a közlekedés teljes zavartalanságának biz­tosítását, ha valamennyien — az egész társadalom — össze­fogunk! — Ha gépkocsivezető­ink kivétel nélkül gondolni fognak a volán mellett arra hogy nemcsak a saját, de em­bertársaik életét és egészségéi is veszélyeztetik egy-két po­hár sör, vagy néhány féldeci elfogyasztásával, ha motorke­rékpárosaink józan megfonto­lás birtokában minden pilla­natban urai maradnak a gép­nek, ami azért van, hogy éle­tünk még szebb és kényelme­sebb legyen. És ha — ne fe­ledkezzünk meg a gyalogosok­ról sem — a gépjárművek nél­kül közlekedők is körültekin­tőbbek le'"7'?!;, betartva a rá­juk vonathoz1'» szabályokat, mert ilyen rendelkezések is vannak bőven. — És ha így lesz, egyre ritkábban leh- majd találni a kő lékei rendjét vészéi. : éti történ tét az AKTÁK KÖZÖTT. ®r. Smmqt 0dea A színdarabban néhány ré­gi ismerősünk is játszik. Pél­dául Kiss Béla, az Egri Fod­rász Ktsz dolgozója. Emlékez­nek még az 1952-ben bemuta­tott Egri csillagok című szín* darabra? ö alakította akkor Hegedűs hadnagyot. Aztán itt van Hanus Klára is, aki há­rom éve tagja már a szín­játszócsoportnak, egyébként a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatalnál dolgozik — őt a Pettyes című vígjátékból, és számos kabaréműsorból is­merjük már. A színdarab töb­bi szereplői: Krajcsovics And­rás a Vas- és Fémipari Ktsz dolgozója, Tóth Miklós a me­gyei kórház dolgozója, Nagy Borbála a kultúrotthon igaz­gatónője, akik a napi munka mellett megtalálták a módját annak, hogy részt vehessenek a próbákon. Természetesen ez még nem megy olyan könnyen, h:'sz alig tartottak eddig néhány próbát. A szöveget ugyan már kívülről tudják a szereplők, de a súgó segítségére még mindig nagy szükség van. — A darabot január vége felé szeretnénk bemutatni — mondta Nagy Borbála igazga­tónő a próba végén... Hogy el ne felejtsük, a színjátszócso­port utoljára az Egy falat bol­dogság című vígjátékot adta elő. Ezzel a darabbal a ktsz-ek 1961. évi országos fesztiválján második helyezést értek el. A csoport tagjai lelkes hívei a színjátszásnak, reméljük, hogy szép eredményt érnek el a bemutatón és a Hámán Kató kulturális seregszemlén is si­keresen szerepelnek majd. KáUú Gábor és egyre jobban belemeleged­ve már szinte nem törődnek semmivel — játszanak. A ren­dezői utasításokat megfogad­ják, és mindenképpen igyekez­nek, hogy minél jobban men­jen a próba. Néha egy-egy je­lenetet újra kell kezdeni, több­ször is egymás után: ha így nem jó, akkor próbáljuk meg amúgy, Theodomak egy kissé útálkozó arckifejezést kell csi­nálni ... , igen, így ... Mark szenvedjen! — lássa a közönség is! Ti ott hátul hangosan ne­vessetek össze... Te felállsz, hogy már nem tudod hallgatni az öregasszony hideg szavait. A rendező egy-egy nehezebb mozdulatot meg is mutat, hogy annál könnyebb legyen játsza­ni. Néhány szót a darabról is! A Haláltusa című vígjáték egy szélhámos költőről szól, aki mellesleg filozófus is — ;,az ötödik dimenziolizmus” híve. Ez az „izmus” azt vallja, hogy az életnek önmagában véve nincs értelme, az élet végcélját, a halálban találja meg. A költő befolyása alá ke­rül egy fiatal író, akin be akar­ja mutatni elméletének helyes­ségét — tehát meg kell neki halni. A fiatal író családja ösz- szefog, hogy megmentse az ő életét — az ötödik dimenzio- lizmus „elmélete” nevetséges­sé válik. A darab szereplői külön- külön kidolgozott jellemek: a ; zugfilozófus, vagy az újért ' lelkesedő fiatal író, aki jó- ' hiszeműségében föláldozná ön- ; magát, a férjét szerető asz- i szony, vagy a gyermekét sze- re tő anya. A szerepeket nehéz , alakítani, különösen műked- 1 velőit mii A ditirambuszok szerep­lői igen kiváltságos emberek lehettek annak idején, amikor a bor és mámor istene tiszte­letére rendezett nagyszabású ünnepségeken elmondhatták egyszerű strófáikat. A világot jelentő deszkák akkor még mint szerény rügyek üldögél­tek a faágakon, s ma már az egyszerű műkedvelők lábai alatt is meg-megroppannak. Ilyen műkedvelő színjátszó­csoportja van a Kisipari Szö­vetkezetek Ady Endre Kultúr- otthonának is. A közel nyolc éve dolgozó csoport a több ki- sebb-nagyobb vígjátékok, egy- felvonásosok bemutatása után most nagy fába vágta a fejszé­jét: egy nálupk eddig ismeret­len színdarabot tanul be — Dymphna Cousack ausztrál írónő művét, címe: Haláltusa. A próbákat Kozaróczy József, az Egri Gárdonyi Géza Szín­ház rendezője vezeti. A minap ellátogattam a má­sodik felvonás rendelkező pró­bájára, amelyet a kultúrotthon egyik irodahelyiségében tar­tottak. A színpadnak berende­zett szoba részen már helyet foglalt a hat szereplő, némelyi­kük még utoljára megnézte -a szövegkönyvet, majd elkezdő­dött a próba. — A Zsiga bejövetelétől ké­rem — mondta Kozaróczy Jó­zsef ... — Nagyon jó, most á férfiak álljanak föl, Játszódjon rajtuK, a .visszafojtott gyűlölet a belé­pő iránt. Te, Bandi, fordulj el, ne nézz a többiek felé, téged ne érdekeljen semmi. Igen, így jó lesz.... A jelenet egyik legizgalma­sabb része ■ ennek a vígjáték­nak. Érzik ezt a szerelőit * Próbál a színi át szócsoport tékelik a bánya vezetői. S er­re bizonyíték az a sok-sok ki­tüntetés, oklevél, amelyet jó munkája elismeréseként ado­mányoztak neki. Aki megtalálta helyét . . . A Recski Ércbánya kar­bantartó üzemének vezetője, Hegyoldalban van a bánya. S ott emelkedik a karban­tartó üzem ezüstszürke épülete is. Az ablakok üvegén át hegesztők elektródáinak vakító fényei villannak; eszterga- padok monoton mormolása hallatszik, kalapácsütések csen­dülnek a vason. Hétköznapi életét éli az üzem: új alkatré­szeket esztergálnak a „beteg” gépekhez, szivattyúkhoz, mo­torokhoz. Pontos tisztet töltenek be a bánya üzemmeneté­nek biztosításában a karbantartók. Nélkülük megszűnne a bánya lüktetése, megakadna a termelés. Ha a karbantartók nem végeznék becsülettel munkájukat, megbénulna a szál­lítás, nem kapna anyagot az ércelőkészítö. De a karbantar­tókra nincs panasz, kötelezettségeiknek mindenkor készség­gel eleget tesznek. Harmincnyolc munkás dolgozik a Recski Ércbánya kar­bantartó üzemében. Hadd mutassunk meg villanásnyira né­hány munkásarcot közülük. Negyedszázados jubileum

Next

/
Oldalképek
Tartalom