Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-23 / 302. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! # > A recski karbantartók AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XD. évfolyam, 302. szám ARA: 50 FILLÉR 1961. december 23., szombat ! R kultúrotthonok és a gyermekek ! Nem vezetnek sehol sla- . tisztikát arról, hogy az or- | szag kultúrotthonait milyen gyakran látogatják a gyer- mekek, az általános iskolá- i sok. Senki sem ’számolta ; össze, hány serdülő vesz ; részt a szakkörök munkájá­• ban, hányán járnak rend­szeresen klubfoglalkozásra, j ! hányán olvasnak az ott el­helyezett gyermekkönyv- ; tárban, mennyi a diafilm- f tárak látogatóinak száma. [ Egy bizonyos: a művelődé­• si otthonok vezetői fel- 1 ismerték: az intézmény ‘ csak úgy tudja betölteni | egyik alapvető hivatását, < bogy tudniillik a település / az üzem kulturális központ- i ja legyen, ha megszeretteti } az emberekkel a művelődés » házát. Ezt a „megszerette­• tést” pedig legjobb minél ^ előbb, még gyermekkorban í elkezdeni. A kulturális vezetők négy—öt évvel ezelőtt fi- f gyeitek fel a gyermekek problémájára és a fél évti­zedes munka eddig nagyon szép eredményeket produ- | káli. A gyermekek ízelítőt ' kaptak az iskolán kívüli < életből, a kulturális életből j is, és már a diákévek alatt • megismerték a művelődési otthonhoz vezető utat. Nem véletlen az, hogy például a megyében, Egerben, Hat­vanban, Petőfibányán és máshol is a kultúrottho- nokban ifjúsági klubokat alakítottak a 14—18 éves fiatalok, akik már régebben is „törzsvendégeknek” szá­mítottak. Ugyanígy termé­szetes, hogy szívesen járnak a művelődési palotába azok. akik itt tanultak meg fotóz­ni, akik itt láttak először ecsettel, tustollal bánni tu­dó embert, itt hallottak elő­ször koreográfiáról és mo­dern társasjátékokról. No. és az iskolák? Az igazgatók, a tanárok? Mit szólnak hozzá ők, akikre a gyermekek nevelését bízta a társadalom? A kultúrotthoni munka alá van rendelve az okta­tás követelményeinek, a ne­velési feladatoknak — tehát az iskolának. A kultúrott­hon csak támogatja ’ az is­kola törekvéseit, nem gán­csolhatja. Nem is gátolja. Ott, ahol jó a kapcsolat a kultúrotthon és az iskola között, nincs is probléma. Be néhány művelődési ház­ban baj van az utánpótlás­sal, mert a pedagógusok a gyermekek iskolai elfoglalt­ságára hivatkozva, gátolják, hogy azok bekapcsolódja­nak a „felnőttek házának” munkájába. Tetszetős ez az érv, néha nem is alaptalan, de rendszerint nem az a döntő ok, hanem a peda­gógusok és a kultúrotthon közti hatásköri vita. Sok helyütt kezdetben a szülők is idegenkedve fo­gadták, mikor gyermekük bejelentette, hogy az isko­lai feladatok mellett újabb „kötelezettségeket” vállal. Ezt gyakran éppen azok az apák és anyák'tették, akik maguk — túlértékelve gyer­mekük képességeit — külön órákra járatták. A gyerme­kek, akik mégiscsak első­sorban érdekeltek, már nem aggályoskodnak. Ők tudják, hogy a művelődési ház in­kább szórakozást jelent, mint megterhelő elfoglalt­ságot. Egyre több a gyermek a kuUúrottbonokban, az is­kola és a szülők 'is megba­rátkoztak a gyermekek is- Uote "táni „második ottho­nával''. Úttörők is részt vesznek a Hámán Kató 1 kulturális seregszemlén Az SZMT kultúrotthonának két kultúrcsoportjában is dol­goznak az úttörők. A gyermek mesejáték csoportot Jávori József né, az úttörő gyermek- színjátszó csoportot pedig Székfy Irén pedagógusok ve­zetik. Az úttörő színjátszók de­cember 20-án már szerepel­tek, három egyfelvonásos da­rabbal: A fecske őrs határoz, a Radar és a Turcsányi visz- szanéz. Ma a gyermek mesejátszók csoportja 3 órakor karácsonyi mesejátékot mutatnak be. FILMFÓRUM ★ KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEK ★ FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZETI HÍRADÓ ★ PRÓBÁL A SZÍNJÁTSZÓ CSOPORT Évenként 50 hold szőlő A verpeléti Dózsa Termelő­szövetkezet egyik híres ter- melvénye a szőlő, a bor. Évente több száz mázsa szőlőt ralinak itt vagonokba, hogy részben a belföldön, részben külföldön a fogyasztók aszta­lára kerüljön. A többszáz má­zsás export, a bor azonban még niost sem annyi, ameny- nyit ki lehetne hozni ebből a földből. Jóval nagyobb ter­méshozamra képes a föld, ha megteremtik hozzá az adott­ságokat, elsősorban a szőlő ál­lományt fiatalítják. A szövet­kezetnek most ez az egyik legfőbb gondja. A felfejlesz­tés során sok öreg, ritka szőK került a szövetkezet tulajdo­nába, s ezeket egyszintre hoz­ni a termelőszövetkezet régi, jó termést adó tábláival nem könnyű dolog. Ehhez az kell, hogy nagy gondot fordítsanak a talaj feljavítására, s a sző­lőterület jelentős részét is új­ra kell telepíteni. Erre külön terve készült a szövetkezet­nek. Ügy tervezik, hogy nyolc esztendő alatt teljesen felújít­ják a szőlőterületet, évenként 50 hold új szőlőt telepít. A munkához már az elmúlt év­ben hozzáláttak, s jó ered­ménnyel végezték az 50 hold betelepítését. Most újabb 50 hold alá forgatnak, tavaszra ez kerül sorra. Nyolc esztendő után pedig évről évre több szőlőt szüretelhetnek a verpe­léti domboldalakon, több lesz a bor, több szőlővel megrakott vagont indíthatnak' más or­szágokba. S mindez együttvé­ve nagyobb jövedelmet jelent a szorgalmasan dolgozó ver­peléti gazdáknak. Pedagógusok a termelőszövetkezetért Lőrinci községben igen sok segítséget adnak a lehetőségen belül, a pedagógusok is a ter­melőszövetkezetnek. Az el­múlt évben megszervezték az Ezüstkalászos tanfolyamot, il­letve ők tartották meg az elő­adások egy részét. Szerveztek munkaegységszámítási tanfo­lyamot is. Megszervezték az általános iskolai politechnikai oktatás keretében azt is, hogy a gyermekek rendszeresen se­gítettek a borsó- és paprika- szedésben. Az elmúlt évi ta­pasztalatok alapján az idén is­mét nagyobb arányú segítséget akarnak nyújtani a tsz-nek, vállalták a különböző előadá­sok megtartását az ezüstkalá­szos tanfolyamokon és a mun­kaegység-számítási tanfolya­Előlegfizetés — hizóállatokból A tarnaleleszi Tarnavölgye Termelőszövetkezetben tavasz­tól kezdve rendszeresíteni akarják az előlegfizetést. Az erre fordítandó összeget a ko­ra tavaszi, illetve a télvégi hónapokban fakitermeléssel biztosítják, később hízóállatok értékesítéséből. 60 sertésre és negyven hízómarhára kötnek értékesítési szerződést. A ko­ra tavaszi hónapokban a nö­vénytermesztési előlegekből és később a gyapjú árából biztosítják a végzett munka­egységekre az előleget. Kovácsok, hegesztők, autó- és villanyszerelők, famunkások, esztergályosok, lakato­sok dolgoznak a Recski Ércbánya Vállalat karbantartó üzemében. Ök vigyáznak a bánya gépészeti egységeire, ők biztosítják a gépek egyenletes, hibamentes üzemeltetését. De nem­csak a bányánál végeznek karbantartási munkákat, a községi javításokat is elvállalják, meg­csinálják. Rendszeresen segítséget nyújtanak a Kékesi Gyopár, a derecskéi Rákóczi, a bo- donyi Mátragyöngye termelőszövetkezeteknek. Képünkön: Benedek Árpád esztergályos, csoportvezető látható, amint gépén egy golyóscsapágyház megmunkálását végzi. (Foto: Kiss Béla) Az egri városi tanács, segíti a Szociális Otthon lakóit Az ünnepek előtt nem fe­ledkeztek meg Egerben azok­ról sem, akiket a sorsuk arra kényszerített, hogy a szociális otthon lakói legyenek. Az eg­ri Városi Tanács egészségügyi osztálya a szociális otthon öregei részére rendkívüli ka­rácsonyi segélyt adott: 16 200 forintot. (Személyenként 200 forint.) Ezenkívül a nehezebb körülmények között élő, idős emberek is kaptak 150—200 fo­rintnyi segélyt az ünnepekre. — A GYÖNGYÖSI Általá­nos Gimnázium felújítására és karbantartására 340 000 fo­rintot fordít jövőre a megyei tanács. N^AAA/WWWVWVWWWANAAAAAAAAA/VNAAAAAAAAAAAAAA/WWWWVVVVWV'AAAÁAAAA'VVVWVVvVVVWVWVW' Tantárgy: a KRESZ H asznos és szép Kezdeményezés a Mátra vidéki Erőműben Az elmúlt napokban érte­kezletre hívták össze a Mátra- vidéki Erőműben azokat a szülőket, akiknek gyermekei, mint ipari tanulók, az üzem területén sajátítják el a szak= ma gyakorlati ismereteit. A résztvevő szülők elégedetten nyugtázták, hogy gyermekeik nevelése, gyakorlati oktatása helyes úton halad; a vállalat kitűnő ellátást biztosít a fia­talok részére, amely ugyan- osak nagyban elősegíti a tanu­lást. Szép és hasznos volt ez a- kezdeményezés, s ez komoly, helyeslésre talált a szülők kö­rében is, amit légjobban bizo­nyít az is, hogy a meghívott szülők szinte valamennyien eljöttek az értekezletre — még a távolabb fekvő Párád köz­ségből is. A vállalat vezetősé­ge elhatározta, hogy rendsze­res időközönként ismét össze­hívják majd, gyermekeik problémáinak megbeszélésére, a szülőket. (Lévay András) Az állatállomány biztosította az áruértékesítést terv tál teljesítését a tarnamérai Béke Tsz-ben A hevesi Mezőgazdasági Gépcszképző Szakiskolában a hallgatók egy ik íő tantár­gya a KRESZ pontos ismeretének elsa játítása. Beilö István igazgató Boda Józsefet, az egyik hallgatót vizsgáztatja. Az igaz, kicsit sok a jelzés, de egy jő vontatóvezetőnek mindezt „be­téve” kell tudni. 1959 őszén fejlődött fél nagy termelőszövetkezetté a tarna­mérai Béke Termelőszövetke­zet. A felfejlődés után a tsz vezetősége fontosnak tartotta az állatállomány megteremté­sét. Háromévi, rendszeres, szakszerű munkával sikerült elérniük, hogy ma már van jó, és nagy létszámú' állatállomá­nyuk: napjainkban 175 szarvasmarha, 300, sertés, 33 ló és 330 baromfi-törzsállo­mánnyal rendelkeznek, s az idei aszályos időjárás ellenére sem okoz különösebb problé­mát az állatok kiteleltetése. Van silójuk bőven, 932 mázsa kukoricájuk, 679 mázsa árpá­juk, 26 mázsa zabjuk és 256 mázsa szálastakarmányuk, ami biztosítja az állatok megfelelő téli ellátását. A jó állatállomány — „mint erről a tarnamérai Béke Tsz tagjai meggyőződtek — kifi­zeti a vele való foglalkozást. Csak tejből havonta 12 ezer litert tudnak eladni az állam­nak, ami után szép összeg „üti” a markukat. Ebben az évben előreláthatóan a terv­ben előírt tejmennyiséget két és félszer teljesítik túl —, annyival több tejet adnak át a felvásárló szerveknek. A jó állatállománynak köszönhetik azt is, hogy éves áruértékesí­tőn tervüket mér november végén 135 százalékra teljesítet­ték, s az év végéig még újabb 10 százalékos tervteljesitésre számítanak. MT Amikor hiány volt vala- ■ miben, drága volt a gyű- j mölcs, 100—120 forint egy \ pár csirke így, ünnepek j előtt, azzal vigasztalgattuk ] magunkat: majd. ha a tér- j melöszövetkezetek rátérnek i nagyban is a baromfineve- j lésre, olcsóbb lesz mindben. Azóta eltelt egy jó esztendő. s azoknak lett igazuk, akik sokat vártak a termelőszö­vetkezetektől. Az egri pia­con máskor, így, ünnepek előtti napokban csillagá­szati számokat mondtak a csirke, kacsa araként. Most 30—10 forintért nagyon szép rántani való. paprikásnak való csirke kapható, s olcsó a pecsenye-kacsa is. Az j egri háziasszony nyűgöd- ’ tab b lélekkel indul haza egy-egy ilyen jól sikerült vásár után, s pénztárcáján keresztül vonja le a tanul­ságot: valóban sokat jelent a mezőgazdaság szocialista átszervezése.-d.-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom