Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-21 / 300. szám

4 NEPÜJSÄG' 1961. december 21., csütörtök A szolgálati lakás Mostanában egyre jobban meg­honosodnak a mezőgazdaságban is áj Jogalmak, illetve egyre köz­ismertebbek lesznek. Hogy a leg­gy aköribbakat említsük: önkölt­ségcsökkentés, a dolgozók szemé­lyes érdekeltségének növelése, a termelékenység -foka.' Az új fogal­mak mellé egy idő óta még egy Sorakozott: szolgálati lukás. A ver­peléti Dózsa Tsz például saját erő­ből négy szolgálati lakást épített, hogy legyen hol elhelyezni a távol­ból ideköltöző állattenyésztőket. Két kis formás ikerház, csinos ézoba-konyha-kamrás lakásokkal, apró virágos kerttel a ház előtt. ■Mennyivel más ez, mint a régi cse- lódlakások! Mint ahogy minden mássá változott, új értelmet és for­mát kapott a mezőgazdaság átszer­vezése során, (d.) — A PARÁDI Üveggyár már jelentette 1961. évi terv­teljesítését. Jövőre meghá­romszorozzák az ólomkristá­lyok gyártását. Az export je­lentős hányada Kanadának készül. ★ ! - A GYÖNGYÖSI Szerszám- és Készülékgyárban ma dél­után 4 órakor párttaggyűlést tartanak. A titkári beszámoló előkészítésében részt vettek a bártvezetőségi tagok, a KISZ és a szakszervezeti összekötő. í — AZ ELŐZETES tervek szerint közel ötmillió forint ! Eger város útkarbantartó í részlegének jövő évi terve. r Már dolgoznak a költségveté- í seken és tervrajzokon, hogy jövőre ne legyen fennakadás és kapkodás. < ★- EGERBEN, a Hadnagy ut­áni építkezésen megkezdték_ a *•! lakás átadását — egyelőre y épületben. A másik kettőre >o napi haladékot kért az ÉM eves megyei Építőipari Válla­lat, viert még dolgoznak a sze­relők. QM&iirmpolc MICKIEWICZ VÁLOGATOTT VERSEI Értékes kötettel gazdagodott A világirodalom gyöngyszemei sorozat: Mickiewicz válogatott költeményeit adta közre a Móra Ferenc Könyvkiadó. Örömmel kell üdvözölni a vállalkozást, hisz Mickiewicz költészetének megismertetése, népszerűsítése terén még jócs­kán akad nálunk tennivaló. A nagy lengyel, romantikus köl­tő életműve korántsem válha­tott olyan mértékben irodalmi közkinccsé Magyarországon, mint például Petőfi költészete Lengyelországban. Pedig nem is nehéz a propagálás útját, lehetőségeit megtalálni, hisz nagy kortársának, Chopin-nek művészete jó aláfestés lehet. Az előttünk fekvő kis kötet értéke (első benyomásunk alap­ján) — szerencsés szerkeszté­sénél, gondozásánál fogva — így főtilmazható meg röviden: joggal válhatna (jó népszerű­sítő munka nyomán) afféle Mickiewicz-breviáriummá. Mé­reteihez képest Mickiewicz költői oeuvre-jének igen sze­rencsés keresztmetszetét adja, amelyhez kitűnő kalauzul szol­gál Kovács Endre avatott tollú bevezető tanulmánya. A versek nyitánya két nagy Mickiewicz-költemény lett: az Ádám dala és az Óda az ifjú­sághoz című vers. Méltó és egyben jól választott exponá­lás ez, hisz Mickiewicz életé­vel, egyéniségével mi sem hoz-' ható könnyebben összefüggés­be, mint a szabadság utáni olthatatlan vágy. „Eljön, el, a Testvériség, sandítson bár a vész utunkra, segít a bátorság, az ég, az egyetértés és a mun­ka” — jósolja az Ádám dalá­ban, az Ódában pedig már ho­zsannát kiált neki: „Üdv, szép Szabadság hajnalcsillaga, nyomodban a megváltás sugár­zó napja kel!” Természetesen nem hiányoz­nak a kötetből a Krími szo­nettek legremekebb darabjai sem, idézve a csodás kelet, a tatár udvar, régmúlt, legendá­ba illő históriáit. A Bahcsi- szeráj, a Bahcsiszeráj éjszaka, Így született a történelem műsora Egerben este 7 órakor: A tisztességtudó utcalány — A művésznő hintája (Bérletszünct) Hevesen este 7 órakor: Junaita csókja Bükkszenlerzsébeten este 7 *: A lampionok ünnepe A hírnök jött és pihegve szólt: „Ö, nagyhírű Achilles, most támadjuk meg Tróját! A fa­ló előállt... És válaszoló Achilles, a győz­hetetlen: „Eredj, fiam, az Iliászba, most nem érek rá...” A hírnök jött és pihegve szólt: „Ó, seregek ura, kit Macedóniainak és Nagynak hív­nak, Sándor, a had indulásra vár, hogy benyomul­junk az indusok földjére.. . És válaszoló a macedóniai Nagy Sándor: „Eredj, fiam, a Gangesz- ba, most nemérek rá...” A hírnök jött és pihegve szólt: „Ó, győzhetetlen fen­ség,’te Alsó és Fel­ső Egyiptom ura, Osiris kegyeltje, nagy fáraó, a se­regek várnak, hogy induljunk az asz- szírok ellen .. És válaszolá al­só és felső Egyip­tom ura: „Eridj, hírnök, a maszta- bába, most nem érek rá... És nem ért rá Xerxes sem, s nem ért rá a Mingx di­nasztia megala- kítója sem és nem ért rá egyetlen hadvezér, király sem, hiába jöttek pihegve a hírnö­kök, hogy hadba- hívják a győzhe­tetleneket. ösz- szedugták hát fe­jüket és a legbát­rabb, a tanácsko­zás döntése alap­ján odaállt a győz­hetetlenek elé, s megkérdezte va- la: — Mondjátok* győzhetetlenek, miért nem értek rá, hogy most had- baszálljatok? És válaszolták egyszerre, kar­ban: — Mert közéig karácsony és be , kell vásárolnunk ajándékokat ma­gunk és házunk népe számára... A küldöttek egy­szerre kiáltottak fel: — De győzhetet­lenek, a kará­csonyt még nem találták ki! — Nem? —kér­dezték meghök- kenve a győzhe­tetlenek, aztán fejükre csaptak saját kezeikkel és azonnal harcba indultak... Így született ka­rácsony előtt nem sokkal — a törté­nelem. (egri) a Potocka sírja, A hárem sír­jai, stb. egyben persze a mickiewiczi csodás romantika legeredetibb, legragyogóbb pél­dái is. A befejező részt mintegy szemelvényből álló válogatás alkotja a költő epikai, illetve drámaírói munkásságát illuszt­rálandó. Leghálásabbak két­ségtelenül a nagy hőskölte­mény, a Pan Tadeusz részle­teiért lehetünk, hisz a mű né­hány évvel ezelőtti teljes, de meglehetősen szabad átültetése nem váltotta (nem is válthat­ta) be a hozzá fűzött remé­nyeket, s csak természetes, hogy művészileg is sok volt a kifogásolni való. A most kö­zölt részletek (Kiált a gróf, A vadászat, A litván őserdőben, A parasztok, stb.) legjobb, mű­fordítóink (Szabó Lőrinc, Vas István, Vidor Miklós, stb.) tolmácsolásában szerepelnek a kötetben, ihlettségük, kidolgo­zásuk méltó az eredetihez. Szerencsés volt az Ősök cí- mű dráma részletének megvá-i lasztása is. A kötetet rövid életrajz és j bőséges jegyzetanyag zárja, amely Háry Judit munkáját dicséri. A szerkesztésért Var­sányi Istvánt, a válogatásért Elbert Jánost illeti az elisme­rés. Reméljük, a kötet megje­lentetése eléri célját, a ma­gyar olvasó ismét közelebb kerül majd Mickiewicz pá­ratlan gazdagságú költészeté­hez, s általa Kelet-Európa né­peinek gazdag, színpompás irodalmához. Lőkös István 1961. DECEMBER 21., CSÜTÖRTÖK: TAMÁS 160 évvel ezelőtt, 1301. december 21-én halt meg GVADÁNYI JÓ­ZSEF író. Mulatságos, verses el­beszélésében ő mintázta meg a németesítő törekvések elleni visz- szahatás megszemélyesítőjének iro­dalmi típusát, a „peleskei nótá­riust”. Műveire a jó megfigyelő­képesség és a derűs humor jel­lemző. 160 évvel ezelőtt, 1801. december 21-én született BORISZ JAKOBI orosz fizikus és elektrotechnikus, aki 1834-ben elektromotort szer­kesztett, 1843-ban pedig Pétervár és Cárszkoje Szelő között (25 km) berendezte a? első elektromos táv­író vonalat. 85 évvel ezelőtt, 1876-ban e napon halt meg KONKOLY- THEGE MIKLÖS csillagász, alti Ögyalán 1871-ben az első csillagvizsgálót felépítette. Megfigyelései a hullócsillagokra, a napfoltokra vonatkoztak, fontos munkássága az üstökösök és me­teorok színképvizsgálataira vonatkozólag. Német nyelven irt szak- 1 művei révén a műit századbeli magyar csillagászat tudományos kutatásait a külföld is megismerhette. GVADÁNYI JÓZSEF FILM: Ügye fogy ott Rómeó EGRI VÖRÖS CSILLAG Jó utat, autóbusz EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Nem ér a nevem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A piros autó utasai ( HATVANT VÖRÖS CSILLAG Az esőcsináló HATVANI KOSSUTH Esterina HEVES Mágnás Miska PÉTERVASARA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás Hogyan változtat meg a szerelem egy félszeg, ügyetlen, városi fiatalembert? Ezt látjuk a színes, szovjet fűmen, amelyet az egri Bródy Filmszínház mutat be december 22— 23-ig és 26—27-ig. TÖREDÉKEK­Döntő kérdések | a háborúban: Ki, kit győz le? a hivatalban: Ki, kit fúr meg? a francia filmekben: Ki, ki­vel fekszik le? ★ Meglepő tábla Egerben: „Ez a káz nem múemtick” it Tipp a kereskedőnek: — Hogyan adjam ei az éveié óta heverő árut? — Terjessze el, hogy hiány­cikk, s csak kettesével áralja, — garas — GUZt MIHÁLY-ZME KÁROLY 28. Alig múlt ei néhány perccel éjfél, amikor újabb meglepe­tésben volt részük az erőd be­lieknek. A nyugati szárny irá­nyából megszólalt a szabad­ságharcosok titkos hangszóró. ja­— Idegenlégiósok! Idegen ál­lampolgárok! A szabadsághar­cosok üzenetét tolmácsolom. Tévedtek, ha azt hiszitek, hogy sokáig lesztek az erőd la­kói. Igaz, most súlyos veszte­séget szenvedtünk, így ti to­vábbra is a francia tőke zsol­dosai maradtok, de vesztesé­geinkért valamennyien élete­tekkel fizettek, mégpedig ha­marosan ... Egyetlen lehetőség van még számotokra, hogy megmentsétek életeteket... Hagyjátok ott a légiót!... Mi lehetőséget adunk mindenki­nek, hogy hazájába jusson, mivel magunk is tudjuk, ho­gyan kerültetek a franciák karmaiba, az általunk halálra ítélt zsoldos hadseregbe... Vé­gezetül pedig a parancsnok­nak üzenjük! Vedd tudomásul végleges elhatározásunkat: mához 40 napra, azaz 1948. február 9-én a futingrai erő­döt el fogjuk tüntetni a föld színéről! A felhívás után néma csend borult a vidékre. Az erődbeli­ek zavartan indultak fekhe­lyük felé, a kapitányt helyet­tesítő hadnagy pedig a rádiós szobába rohant. Másnap, az erődbeliek — miután eltemették halottaikat — két csapatra oszlottak. Az egyik csapat -> ebben voltaik a magyarok is — az erőd súlyo­san megrongált falain bélül próbált rendet teremteni, a má­sik csapat pedig kivonult az erőd kapuján, hogy az elesett vietnamiakat először is kira­bolja, utána közös sírba do­bálja ... Még 9 óra sem volt, amiken: egy repülőgép jelent meg az erőd felett. Megtette a tiszte­letkört, majd végighosszig pásztázta az erdőt. Célja az volt, hogy felderítse, merre vonultak vissza a vietnamiak és körülbelül hányán vannak; A gép több mint egy óráig ke­ringett minden eredmény nél­kül ... Ekkor az erődön kívüli tisztáson leszállt. Alig ért föl­det a gépmadár, colonel Si­mon, a harmadik légiós ezred parancsnoka ugrott ki a pilóta mögül. Az erőd felőli út bal­oldalán tisztelgett a friss sír­hantok előtt, majd a betegeket látogatta meg... Ezek után meghallgatta a hadnagy szóbeli jelentését. — Hadnagy úr — mondotta .válaszképpen —, együtt érzek önnel és a helyőrség minden egyes tagjával. Tudom, ezre- dem századai közül a harma­dik századra, az önök vállára nehezedik a legnagyobb fele­lősség. — Éppen ezért arra ké­rem önöket, továbbra is épp­oly éberséggel őrködjenek, mint eddig. Ezt az erődöt min­den támadással szemben meg kell menteni! ... Ha ezt a viet­namiak elfoglalják, egyúttal elvágják az utat legészakibb erődünk, Ba-Kán felé. Es ha utánpótlást, élelmet nem tu­dunk odaszállítani, az az erőd is elesik... Futingra tehát kulcsfontosságú... A mai nap­tól ön az erőd parancsnoka, egyúttal .kinevezem főhad­naggyá... Nos, főhadnagy úr, saját belátása szerint, parancs­nokhoz méltóan teljesítse a jövőben kötelességét! Én, mint ezredparancsnok megígérem önnek, hogy a vietnamiak ál­tal ígért támadás idejére, nem marad magára. Utánpótlást már a legközelebbi karaván­nal küldök. Ezenkívül intéz­kedem Saigonban, továbbá a Na-Fac-i és a Ba-Kán-i hely­őrség is készenlétben lesz. E perctől kezdve ön a felelős az erpdért. Az ezredparancsnok látoga­tása kissé megnyugtatta a ke­délyeket. A főhadnagy beren­dezkedett a parancsnoki szo­bában, az udvaron pedig to­vább folytak a helyreállítási munkálatok késő estig... Holtfáradtan értek szobá­jukba a magyar fiúk. Most is Bató Mihály körül csoporto­sultak, akit az ostrom után már nem az olaszok szobájába vittek vissza. Megnyugtatták a beteget, hogy hamarosan jön a karaván és azzal együtt ő is elmegy gyógykezelésre. Ezen az estén Almásinak. a szószólónak nem volt beszél- hetnékje. Szokatlanul csend­ben ült helyén. Néha-néha előhúzta a zubbonya zsebében levő fényképet, sokáig néze­gette, majd. újra visszarakta. A képről felesége és 5 éves kislánya nézett rá. A kislány óvodás kosarat t tartott kezé­ben. Alinási nem bírta tovább, odaadta a fényképet a többi­eknek is. — Feleségem és kislányom^ A legutóbbi levélben jött. A kép kézről kézre járt. Né- hányan a másik oldalát, is megnézték, amelyen ez állt: „Apukám, édes jó apukám, mikor látlak viszont, mikor jössz már haza közénk. Apu­kám, gyere gyorsan haza, na­gyon vár kislányod, ’ Annuska és Anyu.” Aitnási szemében könny­csepp csillogott. A többiek meghatódva néztek rá. A bőbeszédű, vidám legény öklével kitörölte szeméből a könnyet, aztán a többiekhez fordult. — Hej, fiúk, nem tudom mi van velem, de valami azt súg­ja itt bélül, hogy igen nehéz napok elé állítottak a vietna­miak. En nem vagyok pesszi­mista — hiszen ismertek —, sem pedig gyáva ember, de úgy érzem, most már nem le­het a vietnamiakat félvállról venni, mint eddig. Ügy érzem, a bennszülöttek betartják, amit ígértek... És ha valaki életben maradna közületek. értesítse szeretteimet... A cím a képen is rajta van... A kis Kovács válaszolt, kis­sé mosolyogva, kissé fölénye­sen. — Ejnye már, Pali bátyám, ne légy annyira elcsüggedve. Igaz, hogy megfenyegettek ben­nünket, de talán még ne bú­csúzzunk ettől az árnyékvilág­tól. Gondolkozz csak ... Rend­ben van, támadni fognak... Mi vagyunk előnyben... A legmodernebb fegyverekkel vagyunk felszerelve, saját erő­dünk falain belül vagyunk, brztoe fedezékben, ezenkívül újabb segítséget kapuiig, Nar Fac és Ba-Kán készenlétben áll a beavatkozásra, hát mi kell még? De ha mindez ke­vés, több mint 10 ezer ejtőer­nyős tartózkodik a Távol-Ke­leten ... — No jó, jó — válaszolt el­gondolkozva Alrnási. — De emlékezze tele csak vissza. Ami­kor idejöttünk, mezítlábas hu­szároknak csúfoltuk őket... Bátortalanok voltak, fegyve- ■ rük sem volt megfelelő. Közü­lünk két ember egy vietnami századdal elbánt volna... Az­tán jöttek a partizán harcok... Sorozatosan rajtaütöttek jár­őreinken, megtámadták a ka­ravánt, raktárak repültek a levegőbe... A lakosság segíti, támogatja őket... Es ma már rendes katonai egységeket al­kotnak, többféle fegyverük van. Rendszeres kiképzés fo­lyik a csapatoknál, a szabad­ságharcosoknak van egyenru­hájuk, sőt rangjelzésük vend Ezt a hadsereget most más nem szabad félvállról venni! — Ugyan, Pali bátyám! — vágott szavába Kovács. — Szerintem — folytatta nyugodtan Almásd — 40 nap múlva támadnak, ahogy meg­ígérték. És... egyik életbizto­sító sem kötne velünk szerző­dést, amíg ebben az erődben vagyunk... — Igazad van. — Ügy igaz — hangzott in­nen is, onnan is. Sokáig beszélgettek még. A szavak mögött ott lappangott egy kis nyugtalanság, egy pi­ciny félelem. S mintha Ko­vács magabiz­tossága, fölé­nyessége is csökkent volna kissé... Másnap a fő­hadnagy, as erőd új pa­rancsnoka, szemlét tartott katonái és az erőd felett, majd ismét megkezdődtek a helyreállítási munkálatok. Délben a fő­hadnagynak különös ötlete támadt. Az erődtől délre fekvő tisztást — ahol az őr­nagy repülőgé­pe leszállt — kétfajta mére­tű bambusznád karókkal kezdte megtűzdel- tetni. Az egyik karó 20—30, a másik 5 centiméterre állt ki a földből. Két hét alatt annyira besűrítette, a többszáz négy­zetméternyi területet, hogy szinte egy talpalatnyi hely sem maradt szabadon. (Folytatjuk4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom