Népújság, 1961. december (12. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-20 / 299. szám
1961, december 20„ szerda, népűjsag 9 Régi iratok birodalmában \ Ahol a parádi víz fakad... SÁRGULT PAPÍROK fölé hajol egy fiatal, szemüveges férfi a nagy fényerejű lámpa alatt. Az 1700-as évek derekáról, községe jobbágyösszeírását tanulmányozza egy fiatal pedagógus. A szomszéd széken egy szőke, csinos leány ül, előtte jegyzettömb és egy hatalmas köteg irat. A Tanácsköztársaság egészségügyi vonatkozásait kutatja. Az egri állami levéltárban vagyunk. Kalauzunk dr. Soós Imre levéltárvezető — mint budapesti szakemberektől hallottuk —, a magyar levéltárosok egyik legjobbja, aki a folyó év során a „Szocialista munkáért” érdemérem birtokosa. — Mi tulajdonképpen a levéltárak célja? — Minden levéltár a történelmi értékű iratok őrzőhelye — a tudományos kutatás részére. Emellett természetesen a népgazdaság részére szükséges dokumentációs anyagot és a különböző szervek részére a folyamatos ügyviteli értékkel bíró iratokat is őrzünk. — Milyen levéltári anyag sorakozik a polcokon? — Az egri állami levéltár egyesíti az 1876 előtti Heves és Külső " 'Szolnok törvényesen egyesült vármegyék, az 1876 utáni Heves vármegye, továbbá Eger és Gyöngyös város, valamint az egri főkáptalan hiteles helyi levéltárát. Gyűjtőterülete Heves megye jelenlegi területére terjed ki. A levéltári törvény értelmében itt őrzik a megye valamennyi községe, vállalata, közintézménye 1950 előtt keletkezett hivatalos iratát. — Milyen terjedelmű az Egerben felhalmozott iratanyag? — Kettőezer polcfolyóméter terjedelmű irat áll kezelésünk alatt — mondja Soós Imre, a levéltár vezetője. Ahogy végigsétálunk a mennyezetig érő állványokon példás rendben sorakozó irat- kötegek között, az az érzésünk, hogy ezek a vastag falak őrzik gondosan a múlt minden keservét s kevés örömét, és épülő-szépülő életünk megmásíthatatlan dokumentumait. — A RÉGI VARMEGYE levéltára már 1620 körül működött — mondja Soós Imre —, mint levéltári intézmény. Ebben az időben Fülek várában, a török uralom alatt álló megye akkori székhelyén, a nótárius kezelése alatt állott. Az iratmennyiség 1682-ben három ládányi terjedelmű volt, az is elégett a fülek! várostrom alatt. Ezért a 16—17. századi iratanyag csak 4 köteget tesz ma ki. A 18. század közepéig Gyöngyösön tárolt iratmennyiség, 1768 körül Egerbe került, A BETHLEN utca 13 alatt egy kis földszintes ház alacsony szobájában kerestem fel Zbiskó Bélát. Most vagyok • itt először. — Megvallom, régen készültem ide, s megállapíthatom, hogy a látogatás ha- lasztgatásával sokat mulasztottam. Régen ismerem a hatvankét éves festőt. A háború előtt már láttam sok szép freskóját és néhány portréját. Tekintetem körülhordozom a téglalap alakú szobán, ahq} minden falon, minden talpalatnyi helyen kép és kép. Rajztekercsek, kész festmények garmada, mitológiai alakok plasztikus keretben, a természetestől tizenegyszeres kisebbített' „minla”-kidolgozás- ban. Az ajtón és a szekrény oldalán feltűzdelt, földig érő vásznakon fenyő- és pálmafák. a szoba közepén festőállvány. — Rosszkor jöttem — adok hangosan kifejezést gondolatomnak. — Engem mindig munkába" talál — mondja a festő. Ezerkilencszáztízben kezdtem, amikor Kencz János bécsi festő és Sándor Béla, az Iparművészeti Főiskola igazgatója az egri főszékesegyház freskóit készítették. Apám a székesegyház harangozója lévén. ott settenkedtem a festők körül. Már akkor' megragadott a festészet kifejező szépsége. Faselet adtak a kezembe. Festettem. Azután magukkal vittek Budapestre. Később csahol az akkor épített megyeháza második emeletén létesített levéltári helyiségben nyert elhelyezést. Itt sétálunk, a ma is meglevő, értékes, díszesen aranyozott, művészi kivitelű, barokk tölgyfaszekrények között, melyekben ma a Gyöngyös városi iratanyag sorakozik. A helyiség ajtaján ma is Fazola mester szép barokk zára és kilincse díszük. — Melyek a legrégibb iratok, melyek Egerben vannak? — Kétségtelenül az egykor közjegyzői szerepet betöltő, főkáptalani hiteles helyi levéltár egyes iratai származnak a legrégibb időből — a távoü középkorból — 1261-ből. A levéltár kuriózumai iránt érdeklődöm. — Vitathatatlanul a meglehetősen gazdag török oklevéltárra büszkék lehetünk. Értékes gyűjteményt képeznek Gyöngyös város eredeti töröknyelvű oklevelei, szám szerint 280 darab. MEGTUDOM, hogy a levéltár mai helyére, a vármegye- háza börtönépületébe, csak 1927-ben költözött át és bár a gazdagodó anyag részére egyre kevesebb a hely, de országos vonatkozásban egyike a legjobban elhelyezett levéltáraknak. Soós Imre szerény ember, azt már nem mondja el — azt csak Budapesten tudtam meg róla —, hogy a vezetése alatt álló egri állami levéltár országos vonatkozásban a leg- rendezettebb vidéki levéltár! A külföldről hazánkba látogató idegen szakemberek részére mindig az egri levéltárat mutatják meg a Levéltárak Országos Központjának és az Országos Levéltárnak a vezetői. — De mit jelent a tudományos igénnyel nem bíró átlagember részére az egri levéltár? — Igen sok olyan iratot őrzünk, melyekre egyeseknek, életük során igen nagy szükségük lehet. Így többek között régi iskolai bizonyítványokról, nyugdíjazás előtt a szolgálati idő igazolásáról, iparengedélyről és mesterlevélről, a meglevő eredeti okmányok alapján hiteles másolatot állítunk ki. — Hogy állunk a mai modern iratok levéltári begyűjtésével? — A korszerű levéltári törvényünk értelmében, a megye minden közintézménye, tanácsai, vállalatai, iskolái, kórházai, állami gazdaságai, termelőszövetkezetei, ipari és kereskedelmi szervei iratanyagukat gondosan kezelni kötelesek. A levéltár szakemberei állapítják azután meg, hogy melyek azok az „irattermelő” szervek, melyek iratanyagukat a levéltárnak átadni kötelesek. Ezen iratokat azután az egyes szakágazatoknak megfelelően elkészített, selejtezési ügykörjegyzék alapján darabonként átvizsgálják és a jelentős darabok megőrzésre kerülnek. Vannak természetesen iratok, melyek nem se- lejtezhetők, így többek között, az 1919-es TanácskÖztár- saság-i és az 1945-ös iratok — mások 1—2, vagy ismét mások csak 10 év után selejtezhetek ki. — Hogyan lehet eligazodni, egy-egy konkrét témát megtalálni a hatalmas irattömegben? — Az egyes szervek irataihoz jól használhatják a kutatók a különböző segédkönyveket, név- és tárgymutatókat, iktatókönyveket. Csak ezek segítségével válik lehetségessé egy-egy levéltári anyagegységben a tökéletes eligazodás, a keresett téma felkeresése. Megtudom, hogy a levéltárnak nagy értéke a hatalmas térképgyűjteménye, melynek egyes darabjai már a feudális korból származnak. Komoly értéket képvisel gazdag könyvtára, mely gyűjti valamennyi megyei vonatkozású kiadványt. — Évente 4—500 kutató keresi fel áz egri levéltárat különböző témák feltárása kapcsán — világosít fel Soós Imre. — Természetesen, az egri és megyebéli kutatókon kívül, az ország legkülönbözőbb részéből megkeresik az egri levéltár gazdag anyagát. Szinte nincs is olyan téma, mely iránt ne érdeklődnének: bányászati, geológiai, mezőgazdaság-fejlesztési, az orvosi, a művészettörténeti, munkás- mozgalmi és szociológiai témák iránt. KIVÁLÓ MUNKATÁRSAK állnak Soós Imre levéltárvezető segítségére, Erényi Márton segédlevéltáros már 25 éve kezeli a levéltárba helyezett iratokat, a nyáron kapta meg a „Kiváló dolgozó” kitüntetést és Hordós István levéltári őr, aki már 1933-tól áll az egri levéltár szolgálatában. Hármuk jó munkája révén harcolta ki az egri állami lej véltár országosan kimagasló jó hírét és eredményeit. Lefelé ballagva a régi-régi lépcsőkön, még fülembe csengenek a levéltárvezető szavai: — A levéltár nem holt betűk tömegének gyűjtésével foglalkozik, hanem a közeü és távoli múlt írásos emlékeinek, adatainak rendszeres megóvása révén, azokat a kutatók rendelkezésére bocsátja, hogy tökéletesebben, hamisítás nélkül megismerhessük a múltat és segítséget nyerjünk jövőnk építéséhez... Sugár István Egy egri festő portréja csap alá helyezi az üres palackokat, aztán kezdetét veszi a munka. Gyorsan telnek az üvegek. Csortosné a megtelt palackokat tovább adja özvegy Gáspár Andrásáénálc, aki félautomata gépével, parafadugókkal zárja le az üvegeket. Tóth Józsefné látja el címkékkel a palackokat, s azok nemsokára megkezdhetik útjukat a fogyasztókhoz. Üjabb és újabb üvegek telnek a töltőállványon, csattog a dugóprés, ügyesen, fürgén dolgoznak az asszonyok, gyorsan jár a kezük. — Mennyi üveget töltenek meg naponta? — Ezerháromszáz liter körül... Nemrég még az 1000 litert sem tudták palackokba tölteni. Az I-es forrás vizét használhatták csak, s ennek hozama nem sokáig bírta a töltés iramát, a felfakadás lassúbb volt, mint ahogy az kellett volna. 800 liternél meg kellett állmok. — Nagy változás történt ezen a téren... Üzembehelyeztük II-es számú forrást is. így tehát már két forrásból végezhetjük a töltést. A parádi palackozóban megkezdődött a töltés. A képen A gyógyhatású, enyhén ké- Csortos Józsefné, özvegy Gáspár Andrásáé és idős Gábor nes ízű, egészségmegújító pa- Lajos telepvezető — munka közben. « rádi ásványvizet keresik, kedHideg köd borong. Az épü- — Még egy negyedórányi vélik mindenfelé. Aki erre jár, leteket takargató erdő fái le- idő s hozzáfogunk — mondja s megszomjazik, fillérekért fovetkőzve dideregnek, ágaikon idős Gábor Lajos bácsi,< a te- gyaszthatja _ de más igényemá r vastag hócsomók nehezed- lep vezetője - Tizenkettőkor j ^ az a 20-25 ezer nek. Ide, a paradi völgybe, a kezdik mindennap a töltést. “ Mátra vonulatai közé legha- Pontosan. Perccel se később, “tér parádi víz, amit ebben marább beköszöntött a tél. se hamarabb. a kis faházikóban töltenek Apró faházikó a parádi víz Csortos Józsefné áll a töltő- palackokba, palackozója. Mikor belépünk, automata mellé. Állványokra, (p. d.) éppen az előkészületeket végzik az asszonyok a töltés megkezdéséig. Mossák, öblögetik a palackokat. A hős vőlegény Barcelonában példaként em- emlegetik Alfonso Peronot, aki egy tűzvész alkalmával saját élete kockáztatásával mentette ki menyasszonyát és annak szüleit az égő házból. Kiderült azonban, hogy Peroro maga idézte elő a tüzet, hogy kiállhassa a bátorsági próbát. Tettének magyarázatául a következőket hozta fel: „Azt mondtam a menyasszonyomnak, hogy hajlandó vagyok érte a tűzbe menni, de szavaimat hitetlenkedő mosollyal fogadta. Be akartam bizonyítani, hogy igazat mondtam. ■ A MÁV tájékoztatója az ünnepi forgalomról A MÁV vezérigazgatósága, tekintettel a december 24—26-i hármas és a december 31. — január 1-i kettős ünnepekre, a következőkre hívta fel az utazóközönség figyelmét: December 24-én, vasárnap, 25-én, hétfőn és 31-én, vasárnap, a hivatalos menetrendkönyvben a munkaszüneti napokra előírt; december 26-án, kedden és január 1-én, hétfőn a vasárnapokra előírt; december 27-én, szerdán és január 2-án, kedden, a hétfői munkanapokra előírt vonatok közlekednek. Tekintettel a várható erős utasforgalomra, december 22— 24, 26—27, december 29—31, január 1—3 között mentesítő vonatok indulnak. A december 24—26-i hármas ünnep várható gyenge utasforgalma miatt — elsősorban december 25-én — egyes helyi és távolsági vonatok közlekedése szünetel. Mind a mentesítő vonatok közlekedésére, mind a vonatok elmaradására a pályaudvarok adnak bővebb felvilágosítást. Kertész Lajos zongoraestje Egerben A Liszt—Bartók év méltó befejezése volt Egerben Kertész Lajos zongoraművész hangverben és Ausztria más városaiban dolgoztam velük, tanító- mestereimmel. Külföldi tanulmányaimat az első világháború szakította félbe. Orosz fogságba kerültem. Itt is sokat láttam, sokat tanultam. BESZÉLGETÉS közben előkerülnek az értéket képviselő papírtekercsek, a kész munkák sokasága. A tervezések, művészi elgondolások, stukkód és akantusz-levelek, a díszítő- művészet ma is használatos részrajzai, a plútók és amo- rettek csodálatos szépségű kidolgozásai. A vásznak tucatjai: Petőfi a Kutyakaparó csárdában, Vihar, Dinnyézés a pusztai alkonyaiban, Szüreti allegória. Őszi rózsa, stb., stb., egy önálló kiállítást is elérő mennyiségű munka. A Nimfa- és Faun-kép, az önarckép és a festő édesanyjának képei. — Miért él ennyire visszavonultan? — A festészetben, hogy úgy mondjam, két vonalat képviselek. Az egyik a portré és a másik a nagy dimenziójú lehetőségeket nyújtó fres'kófes- tészet. Ez a kenyerem, itt élhetem ki magamat igazán kedvemre. Eszményképem is mindenekelőtt Maulpertsch, aki a nagy fali és mennyezetképek. oltárképek barokk művészetének képviselőiéi Végigutaztam az országot, hogy Maulpertsch munkáival meg- ismerkedhessem. Jártam Sümegen, Pápám, Győrben és másutt, ahol megcsodálhattam a nagy freskó- és képfestő alkotásait. Természetesen Leonardo!, a színezés utolérhetetlen művészét, Rembrandt barokk képeinek víziószerű megnyilatkozásait, éppen olyan csodálattal szemlélem, mint Michelangelo reneszánsz-barokk művészetét. Fel is fedezem az „önarckép” hátterének mezőnyében, „miniatűrök”-ben a festő „óriások”-at, közöttük a magyar Benczúr Gyula, Székely Bertalan és Lotz Károly portréit. EZUTÁN — mint ahogyan a festő mondja — „mai” kép kerül elő, ahol a munkások csoportja elevenedik meg. Elő, eleven kép. A művész visszaálmodta a helyet, ahol az első világháború alatt, fogsága idején járt. Itt is megörökítette az édesanyát a hallgatóság első sorában. A Számonkérés még csak kompozíció. Egyszer majd az is kidolgozást nyer. A háború áldozatai, a halottak, bénák, özvegyek és ái-vák csontváz-, illetve lesoványodott, lerongyolt tömege indul a számonkérésre. Meg-! rázó kép. — A legutóbbi munkáját — úgy tudom —, Egerben készítette. — Kissé elfelejtettek már szülővárosomban. Igaz, sokat voltam távol. Templomok, ká- p’olnák, kultúrházak, zene- és színháztermek freskóit festettem szerte az országban. Egerben legutóbb az Ifjúsági Büfé festésén segédkeztem. Elégedettek voltak a munkánkkal, dicséretet kaptunk érte. — Milyen tervei vannak? — Dolgozni szeretnék, minél többet, alkotni, mindig szeb bet, nagyobbat. Munkabírásom és kedvem fiatalos. Ügy kezelem az ecsetet ma is, mint harmincéves koromban. Mindenem a munka. Csali a munka tud kielégíteni, a legnagyobb boldogság számomra, ha dolgozhatom. — Gondolt-e már önálló kiállításra? — Lehet, hogy egyszer majd arra is sor kerül, de azt sohasem szabad elsietni. ENNYI TERV és munkakedv, eredményes munka láttán mi is azt kívánjuk Zbiskó Bélának, hogy még sokáig jó egészségben munkálkodjék. De azt ajánlanánk, hogy művészetét ne rejtse el Bethleni utcai magányába. Zbiskó Bé-£ la tudása, művészete megér-> demli, hogy nyilvánosságot? kapjon és gyönyörködtessen^ másokat is. ? 0kö4 Miklós > senye az Állami Zeneiskola Bartók-termében. A művész műsorát szándékosan állította össze olyan kevéssé ismert Liszt-művekből, amelyek az öreg mester távolba világító zsenijét tükrözik, s amelyek a fiatal Bartókot megragadták, amelyekben meglátta, megérezte a továbbhaladás lehetőségét. Kertész Lajos műsorának összeállítása rendkívüli ízlésről, szaktudásról tett tanú- bizonyságot. Interpretálása kimagaslott az utóbbi évek zongoraestjeiből, amelyekre Egerben visszaemlékezünk. Bartók a VI. Mikrokozmoszának válogatott összeállítása az első nagy román tánc, a kedves, ízes, hangulatos szonatina, olyan átfogó képet adott Bartók új világot nyitó zongorairodalmáról, hogy még azok is kellett, hogy élvezzék, akik eddig ellene szegültek. Ilyen stílusos Bartók-előadás- ra csak egyre emlékezünk Egerben. Kertész Lajos a művészi teljesítményen túl misz- sziót teljesített ezzel az esttel. Végezetül tartalmas, szinte költői szépséggel megfogalmazott bevezető szavaival közelebb hozott minden művet a közönség szívéhez. És a hálás tanítvány emlékezett meg hajdani mesteréről, amikor Kodály, ráadásként eljátszott Székely nótájával eszünkbe juttatta Kodály 79 születése évfordulóját, amely ezen a napon volt. MEGBÍZHATÓ MUNKAERŐ
