Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-16 / 270. szám
IMI. november 16„ eeüMrtőlt W«PÜIÍAO S Nagyobb gondot a gépekre! _ Subjektiv nehézségek...’’. * „szubjektív nehézségek ., .*’ — hallhatjuk üzemeinknél, amikor a termelésről, vagy akár a gépek állapotáról esik szó. Ha azonban az okokat vizsgáljuk, amelyek ezeket a többször hangoztatott „nehézségeket” okozzák, akkor megállapíthatjuk, hogy mögöttük elenyészően kevés nehézség, de annál több mulasztás és bizonyos fokú hanyagáén rejlik. Pedig a ránk bízott gépel; minden esetben megbecsülést érdemelnek. Egyrészt, mert milliós értékeket képviselnek, másrészt, mert az emberek, a bányászok munkáját könnyítik meg, harmadik és nem utolsósorban a termelést, a gazdaságosságot segítik elő. A XII-es akna dolgozói megszerették a fejtöpajzsot, amely — elmondhatjuk, hogy az utóbbi időben végzett újítások folytán — már tökéletesen megfelel az előbb említett követelményeknek. A pajzs által elért termelési sikerekkel is elégedettek lehetünk, hiszen a 60-67 méteres előrehaladás (!) már óriási eredmény a lig- nitbányászatban. De a sikerek mellett nem hallgathatjuk el azokat a hibákat sem. amelyek fékezőleg hatnak a gépi berendezés munkájára. Nézzük csak... —... orsócserék ... fellövik a kaparót... — mondja Horváth József, a pajzskarbantartó csoportvezetője. Ezek lennének a leggyakoribb hibák, amelyek előfordulnak a XII-es akna 54-es. 35-ös pajzsfrontján. Es az okok...? A választ Atéréi Kái'ölytól, a pajzsfrontök műszaki megbízottjától kapjuk. — Nem tartják be a technológiai előírásokat...! Igen! A technológiát előírások, amelyek műszakilag megszabják egy munkahely gazdaságos helyzetét, de ha nem tartják be, zavarok keletkezhetnek a termelésben. Pedig az üzemvezetőség nap mint nap erőfeszítéseket tesz betartásuk érdekében. Miben is nyilvánulnak meg ezek a hibák? Nézzük például az orsócserékét ... Gyakori eset. Pedig elkerülhető lenne, ha a fronton dolgozók betartanák az előírt 2.3 méteres magasságót. Így a tárnok alá megfelelő vastagságú olajpárna kerülné, amely rugalmasan ellensúlyozná az esetleges jelentkező nyomást. Ezért felelősséggel tartoznak a frontokon dolgozók. hiszen saját munkahelyükről, és kereseti lehetőségükről van szó. de felelősség terheli a frőntmestereket. is. akik közvetlen kapcsolatban vannak a termeléssel, akiknek feladata lenne betartani az előírásokat. „Fellövik a kaparót!”... — Gyenge a rögzítés, nem bírja el a robbantás erejét — mondják a fronton dolgozók. (Pedig elbírja, csak itt is az előírások betartása körül van a hiba!) A fronthomlokra merőle- ** gesen képezik ki a fúrólyukakat, holott a technológiai előírások a fúrólyukak tengelyét a fronthomlokr*. mintegy 45 fókós szögben határózzák még — mondja Mérai Károly, — így a lövés ereje nem a kaparó irányába, hanem felfelé hat... Az :dő- zítétt gyutacsókat sérti használják ki mindert ésétben . A termelés... — móndiák a fronton dolgozók és a front- mesterek. Igen. ez fontos, de nem minden áron. Ügyelnünk kell arra. hogy olyan esetben, ha a hibákat elkerülhetjük, no dobjunk ki ezreket. És főleg akkor né, ha az csupán a technológiai előírások betartásán múlik. Nem akarjuk kisebbíteni az említett frontok szép és dicséretes eredményeit. Nem is lehet. hiszen ezek már tényként állnak élőttünk. De éppen ezért, hegy ezeket a sikereket még szebbé tegyék, emeljük fel szavunkat a2 említett hiá' nyosságok ellen, A munkahelyi dolgozók nagyobb figyelemmel végezzék munkájukat és a felügyelet tagjai is gyakoroljanak fokozottabb ellenőrzést. Legyünk tekintettel arra, hogy a felsőbb üzemvezetés tagjai nem' lehetnek minden esetben jelen a munkálatoknál és nem orvosolhatiák azonnal a munkaközben fellépő hiányosságokat. indítsunk mozgalmat a 1 gépek szocialista megőrzéséért. Tekintsük saját tulajdonunknak, mert voltaképpen a miénk. Ránk bízta az állam, viseljük tehát gondjukat becsülettel!!! Laczik János *® _ Üdültetés a gépüzemhen TIZENKÉT esztendeje, hogy a munkásosztály hatalma, a proletárdiktatúra a magyar dolgozók birtokába adta az ország legszebb kastélyait, nyaralóit. üdülőit. Pártunk és kormányunk a szakszervezetekre bízta, hogy szervezzék a dolgozók üdültetését. Eddig a szakszervezetek több százezer dolgozót és gyermeket részesítettek kedvezményes üdültetésben. Eddig államunk közel kétUdüléstől. Ilyenkor a bizottság munkája nehezebb, mert meg kell ismernie a dolgozók egyéni kívánalmait, és helyzetét, mind családi, mind egészségi állapot szempontjából és aszerint megszervezni az üdültetést. A szakszervezeti aktíváknak és bizalmiaknak szorosabb kapcsolatot kell teremteni a dolgozókkal, az üdültetési program helyes kialakítása a jövőben jobban ki tudjuk használni az üdülés lehetőségeit. Ehhez az kell hogy a dolgozók éljenek az év minden szakában lehetőségként kínálkozó üdülés kihasználásával. Az üdülés csak akkor jelent igazán pihenést, kikapcsolódást, ha változatosan élünk az üdülésadta lehetőségekkel. Kovács II. Imre /líQtímé/jü/i PAPP ISTVÁN a petóflbányai fatelep régi dolgozója. Nehéz munkát végez — vagonkirakó. Okleveles kiváló dolgozó. SZANISZLÖ JÓZSEF a Petofi-altáróban dolgozik. Kiváló bányász jelvénnyel tüntették ki. 4 Rádió — Petöfibányárói A Magyar Rádió 240 méteres hullámhosszon a „Szabad Hazám” műsora keretében november 13-án, 22 órakor félórás riportmüsort sugárzott a Mátra alján létesült Petöfibá- nya fejlődéséről. A riportban több petöfibányai bányászt szólaltattak meg a mai életkörülményeiket illetően. — kr. — „Az orvostudománynak mindenkor egyik legszebb feladata volt és marad: úrrá lenni az életet veszélyeztető vérzésen I“ Milyen igazmondás ez! Gyakran hallottuk, hogy vérátömlesztéssel életet mentettek. Igazán csak akkor tudjuk ezt értékelni, ha elgondolkozunk azon, hogy kórházainkban egy év alatt sok ezer liter vért használnak el azért, hogy vele emberek ezreinek életét biztosítsák, vagy mentsek meg. A Magyar Vöröskereszt egyik legszebb munkája a véradó szolgálat megszervezése. Hazánkban tízezerszámra toboroznák olyan embereket, akik önként vállalják, hogy vérükét adják béleg, vagy sérült dolgozótársaiknak. Milyen felemelő érzés az a tudat, hogy talán az én vérein gyógyított meg. vagy éppen mentett meg az életnek égy, vagy több embert. Talán soha nem tudóm meg, hogy lelt, de tudom, hogy valakit a tíz millióból. Hányán jelentkeztek volna közülünk, hogy vérüket adják Szűcs Mihálynak, aki súlyos égési sérülést szenvedett? Tudóm, hogy sokan, mert sokan érdeklődtek abban az időben, hógy kcll-e vér? Akkor nem kellett, mert a kórházi ósztályon vúlt vér és a sérült az ismeretlen véradók valamelyikétől megkapta az életmentő segítséget. A véradásnak éz a helyes módja, amikor a vér a szükségesség pillanatában rendelkezésre áll Ezt pedig úgy lehet biztosítani, hogy önkéntes véradók előre adják vérükét, hogy á szükséges orvosi vizsgálatok miatt a véradás ne szenvedjen késlekedést. A Magyar Vöröskereszt Petöfibányán is megszervezi az önkéntes véradó szolgálatot. A jelentkezők tüzetes orvosi vizsgálaton esnek át, és. Csák attól vésznek vért, aki azt károsodás nélkül tudja elviselni. Egészséges szervezetre n vérvétel nem káros, semmilyen utóhatása nincsen. Az önkéntes véradókat dolgozó népünk és államunk tisztéletben és megbecsülésben részesíti. Gondoljunk arra. hogy nagyon sok Szűcs Miska eset fordul elő a különféle balesetek folytán, és szeretnénk, ha ézék a balesetet szenvedett emberek meggyógyulva, egészségesen dolgoznának továbbra is közöttünk, építve boldog jövőnket, a szocializmust. Ha ennek a kis eszmefuttatásnak igaz az első mondata, ugyanolyan igaz. hogy az egészséges ember legszebb feladata: az életet adó vérrel emberéletet megmenteni és meghosszabbítani. A véradás nemcsak szép feladatot jelent, hanem felebaráti kötelességet is, és ezen túlmenően hazafias kötelességünk is. DR. LERCH FERENC. a üzemorvos. Minden nehézséget küzdenek a legjobb rózsái brigádok Az ember megküzd a tengerárjával, a levegő elemeivel és a bányák mélyén sok ezer veszéllyel, Vannak, akik különös szívóssággal tudnak harcolni igen nehéz körülmények között is az emberi munka diadaláért, győzelméért. Rózsa IX-es aknánál az elmúlt hónapban így dolgozott a Jurij Gagarin-brigád. Munkájuk során keményen kellelt megbirkózniok a betörő vízzel, sárral, iszappal. A nagy nehézségek ellenére, F—4-es géppel a brigád napi 6,6 méter előrehaladást ért el. Dicséretet érdemel ezért Szászi András brigádvezető, Novák Ferenc, Sándor Elemér, de a brigád minden tagja is. Példamutató munkájuk követésre méltó. Az ilyen munkahőstettek viszik előre munkánkat és azon keresztül a szocializmus építésének ütemét is, azon az úton, amelyet az SZKP XXII. kongresszusa a ml számunkra is előttünk íelragyog- tatott. Az ilyen helytállások biztosit iák a termelés növelést, ami elsősorban alapja .anyagi fellendülésünknek és a második ötéves népgazdasági terv gazdasági célkitűzései megvalósításának is. A Jurij Gagarin-brigád hősies munkájában a kommunisták mellett helytálltak Gyüre Béla, Ková-s János és Kurun- czi János pártonkívilli dolgozók is. Megértették és magukévá tették pártunk programját. Fiatalok még, sok bennük az erő és akarat. A brigád korn- munístáinak feladata, hogy fejlesszék az adottságokat, hogy a szocializmus alapjának lerakásában minél derekasabban helyt tudjanak állni a mi brigádjaink. Csizmadia Béla milliárd forintot fordított üdültetésre és az üdülő dolgozók kényelmét szolgáló különféle beruházásokra. Igen örvendetes, hogy a gépüzemnél is egyre szélesebb köri! az érdeklődés az üdülési lehetőségek iránt. Az üdülés lehetőségein keresztül a dolgozók hazánk természeti szépségeit is szeretnék megismerni. A nagy érdeklődés miatt főleg « nyári Időszakban igényel gondos és körültekintő munkát az üdültetés, hogy elsősorban • munkában kitűnt, szervezett dolgozók kapják meg a beutaló jegyeket. Az üdültetési bizottság kapcsolatot tart fenn az üzemi orvossal és javaslatot kér tőle a szanatóriumi, illetve gyógy- üdülési beutalások helyes fel- használását illetően. Ez azért szükséges, hogy a szanatóriumokba, gyógyüdülőkbe olyan dolgozók kerüljenek, akiknek elsősorban 'az egészségi állapotuk azt igényli. ANNAK ELLENÉRE, hogy az üdülés iránt az érdeklődés évről évre nő, sajátos jelenség, hogy a dolgozók a gépüzemnél Is idegenkednek az őszi, téli és kora tavaszi időszakban való céljából. Még kell magyarázni a dolgozóknak, hogy nemcsak a Balatonnak vannak meg a maga szépségei, hanem a hegyvidéki üdülésnek Is van sajátos varázsa, tehát bármely időszakban kap beutalót a dolgozó, az mindenkor új élmény- gazdagságot teremt. Ezen a téren példamutató, becsületes munkát végez Mor- v a i János TT-elnök. Szívesen beszélget, a dolgozókkal a a felmerülő problémákat a lehetőségnek megfelelően kielégíti. Különös gondot fordít az üdültetési albizottság a gyermekek és családtagok üdültetésének különböző formáira is. Ebben az évben 19 gyermek részesült 3 hetes, tanulással egybekötött üdülésben és — az egészségileg leromlott gyermekek részére — 33 napos gyógypihenő üdülésben, valamint sátortáborban történő üdülésben. A dolgozók közül eddig 98- an vettek részt kedvezményes üdültetésben. Az üdülésben részt vevők közül 69 fizikai dolgozó volt és 17 fő családtag. Ezen felül 4 dolgozó külföldi üdültetésben részesült (B,lesben és Pozsonyban). REMÉN V VAN ARRA, hogy Petőfi bánya zöldségáru- és piaci ellátottsága A régi Pernye-puszta helyén szép bányász-lakótelep épült, Petőflbánya néven. A bányatelep lakossága kb. 6000 fő. Emeletes épületek sora emelkedik itt, körülvéve virágágyakkal, pázsittal, parkokkal, de mellette kedves, földszintes, családi házak is szép számmal épültek. Az utcák is szépen rendezettek már, az idegen azt hihetné, hogy „kis városkába” érkezett, oly szép itt minden. Az összkomfortos lakásokban bányászok, iparosok és értelmiségi dolgozók laknak. Szép, modern, emeletes iskola is van Petöfibányán. Gyönyörű, impozáns a kultúrház is, bár a lakosság szórakoztatása, kultúrára való nevelése szempontjából már kicsi. Végeredményben nagyon szépen élhetnének itt a dolgozók és családtagjaik, és talán nem is volna semmi hiba, ha a MEZÖKER és a piac ellátná zöldség- és főzelékfélékkel, gyümölcsáruval. Sajnos, a zöldség- és gyümölcsellátás körül mindig hiba volt és hiba van most is. Természetesen, tisztában vagyunk az idei nyár aszályának kihatásával, de mindent nem lehet ezzel magyarázni. Egyes helyeken burgonyát, zöldségfélét és gyümölcsöt lehet beszerezni, de Petőfibányát nem látják el megfelelően. A bányászok fc- 1 leségei sokszor zúgolódnak a burgonya, vöröshagyma, zöldség, répa és a tojás hiánya miatt. Ezekből az áruféleségekből csak ritkán lehet kapni, igen korlátozott mennyiségben, nem elegendő a telep lakosságának. Hagymát a nyár végétől nem lehet kapni. Rizst is csak néha adnak egy-egy kilót. Általában azoknak jut a hiányárukból érkezett kevés mennyiségből. akiknek lehetőségük van megfigyelni az áru érkezését és azonnal sorba állnak érte. A többinek aztán nem jut semmi, mert rövid idő alatt elfogy a leszállított készlet. A piacra is oly kevés árut hoznak, hogy alig jut belőle pár család részére, különösen vonatkozik ez a burgonyára és a zöldségfélére. Mostanában tojást is csak a piacon lehet kapni, amikor néha-néha hoznak. A baromfiellátottság — legalábbis eddig — kielégítő volt. Általában alig-alig hoznak valamit a piacra, kivétel a fizetések napja, olyankor nagyobb a felhozatal, de a szükségletet nem tudják kielégíteni. Hagymát olyankor sem hoznak, de a zöldségfelhozatal is igen kevés. Nem megfelelő a fűszerboltok áruellátottsága sem, zöldség-, gulyás- és húsleves-kon- zervek, továbbá tojáspor tekintetében. Ezek az áruk csak ritkán kaphatók, Fokozta a háziasszonyok beszerzési lehetőségét, hogy október 1-én betiltották az Üzem- étkeztetési Vállalat helyi üzemi konyháján a 9 forintos ebédek kiadását — nem tudni, mi okból —, mert az ebédlőben elfogyasztható, de elhozni nem lehet. Azóta azok is a piacra és a MEZŐK ER-re szorulnak tehát, akik eddig a konyháról étkeztek. A piacon pedig csökkent az eladók száma, a MEZÖKER-ben pedig az áru mennyisége, illetve választéka is. Hétköznapokon nincs megoldva a tejmérés problémája sem. Négy fűszerboltja is van már PetŐfibányának, de az iskolásgyermekek részére a tejmérés nincs biztosítva. A bányászgyerekek is szeretik a tejet és a tejeskávét, de tanítás előtt nem juthatnak hozzá. Kevés helyen van még hűtő- szekrény, hogy a napközben megvásárolt tej másnapra eltehető legyen. Hasonlóan, mint a vasárnapokon, a hétköznapokon még indokoltabb a tejkimérés megoldása, ami a Kiskereskedelmi Vállalat feladata. Ilyen lakótelepet, ahol nincsenek konyhakertek, jobban kellene ellátni az említett hiány-élelmiszerekkel, hiszen a lakosság nagy része bányász, akik elvárják, hogy nehéz, áldozatos fizikai munkájuk elvégzéséhez megfelelő ellátást biztosítsanak részükre. Ahhoz, hogy a bányászok nehéz munkájában elhasználódott energiát pótolni tudják, megfelelő választékú élelmezés szükséges, az pedig csak megfelelő áruellátással valósítható meg. Meg kell szüntetni a hiánycikkeket Petöfibányán is. A bányászok ismerik az ország árul ellátottságának helyzetét és tudják, hogy a helyi kereskedelem jobb munkájával megoldható ez a feladat. A bányászoktól elvárják, hogy az ipar kenyerét, a szenet naponként az előirányzatnak megfelelően kitermeljék, amit becsületesen el is végeznek. Pedig a bányában is nap mint nap meg kell küzdeni a föld mélyében adódó nehézségekkel, víz- és iszapbetöréssel, bányatűzzel, a nagy nyomás- viszonyokkal, és egyéb emberi életet veszélyeztető körülményekkel. Mégis helyt állnak. A bányászok ismerik az aszály okozta ellátási nehézségeket is, de tudják azt is, hogy jó szervezéssel és az áru ésszerű elosztáséval lehet segíteni a bosszantó ellátási hiányosságokon. Ezt el is várják a kereskedelmi szervektől. Pethő Sándor
