Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-02 / 259. szám
4 WfiPOJSA© ML november 2., csütörtök ti ins! Uí szeméttelep Egerben Hivatalosan talán nem nevezték el szemétlerakótelepnek Egerben a Farkasvölgy utca végét, ott a Cigányvár alatt, mégis azzá vált a legutóbbi hetekben. Sajnálatos módon, mert az utca és a környék lakói lágyon nem szívesen veszik ennek az új „létesítménynek” a létrejöttét s még inkább terjeszkedését. Az újsütetű szeméttelepre ugyanis sok mindent kihordanak, a többi között például még döglött ku tyát és macskát is, bár az közvetlen a lakóházak tövében van. Szerintünk, s az utca lakói szerint is a „telepet” egy módon lehetne megszüntetni: ha a Városgazdálkodási Vállalat tehergépkocsija rendszeresebben járna a szemetet összeszedni errefelé is. Ez lenne a helyes és úgy hisszük, egyetlen, de nagyon Sürgető megoldás. (m) — NOVEMBER harmadikén délután tartja vezetőségválasztó taggyűlését a Gyöngyösi Városi Tanács, a TÜZÉP egri telepe, a Téglagyári Egyesülés, az egri Állami Aruház, a Pedagógiai Főiskola, a petőfibányai gépüzem és szállítóvállalat, a lőrinci rendőrőrs és a Mátra- vidéki Erőmű pártszervezete. — TEGNAP befejeződött az egri vár alsó várkapuját lezáró vaskapu-szárnyak beemelése. Ezzel megoldódik a vár fokozottabb védelme; éjszakára most már illetéktelenül senki sem tartózkodhat a vár területén, mert a kapukat lezárják. — A GYÖNGYÖS környéki tsz-ekből több mint 1000 vagon csemegeszőlőt szállítottak külföldre a szüret ideje alatt. Az export-szállítmány 90 százaléka kiváló minőségű szőlő volt. — A TIT Filmbarátok Köre ma délután fél hat órai kezdettel a giccsfüm természetrajza címmel tart előadást. Az előadás után a Meseautó című magyar filmvígjátékot ve- tííiTc — Jő ÜTEMBEN halad Gyöngyösön, a Vágóhíd mellett létesítendő 3 ezer férőhe- lyes sertéshizlalda építése. Előreláthatóan az év végére készülnek el az épülettel, amelyben évenként hatezer sertést szándékoznak hizlalni, többségében vágóhídi melléktermékekkel. — HÉT ELEJÉN tartották szokásos havi munkaértekezletüket az egri Városi Művelődési Ház vezetői és függetlenített munkatársai. Az értekezleten megtárgyalták az elmúlt hónapban elvégzett munkát, és összeállították a november havi munkatervet.-r. TEGNAP délután tartotta meg vezetőségválasztó taggyűlését a petőfibányai altá- ró I., és a gyöngyösi földművesszövetkezet MSZMP alapszervezete is. — AZ EGRI Dobó István Vármúzeum megvásárolta Simon Károlynak, a szilvásvá- radi népművésznek egy munkáját: az egyetlen csontból kifaragott dohánuzókészletet. — A FELSŐMAGYAROR- SZAGI Üzemi Vendéglátó Vállalat Szakszervezeti Bizottsága november 5-én 19 órai kezdettel ünnepséget rendez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére; ekkor kerül sor a vállalat tízéves fennállásának megünneplésére is. — AZ EGRI városi nötanács is a művelődési ház szervezésében november nyolcadikán kezdődik a géphímző tanfolyamHELYESBÍTÉS Lapunk szombati számában tévesen közöltük, hogy a Textilnagykereskedelmi Vállalat üfaktára többe került a terve- dettnél. Ez a megállapítás a S asnagykereskedelmi Vállalat 1 épületére vonatkozik. ötiytespofe fMM Pogonyi Antals Ketten a sok kozni A Nagy Októberi Forradalom vívmányait veszélyeztetik az intervencióval szövetkezett fehérek. A vörös hadsereg azonban nem hajlandó feladni a harcot. Küzdenek, nagy csatákat vívnak, pusztítják az ellenséget, közben tanítanak, magyarázzák a parasztoknak Lenin szavait. A vörös hadseregben is megtalálható Európa csaknem minden nyelve. A frontra dobott hadseregekből egyre többen szöknek át a vörösökhöz, s a fogolytáborokban is terjed az új világ híre. A fogolytáborok sok ezer katonájából választ ki az író két magyart — Kerecsen Istvánt és Tamás Imrét —, akik sorsa hol egybefonódik, hol kettéválik az évekre nyúló küzdelmek során. Kik ezek a magyar katonák? Miért választották a harcot a biztosabb fogolyélet helyett? Mi indította őket arra, hogy sorsukat összekössék Lenin katonáinak életével? Ezekre a kérdésekre válaszol Pogonyi Antal. S a válasz érthető, jó. A két magyar katona közül az égjük, Kerecsen István, hat gimnáziumot végzett, többre nem futotta a parasztgyereknek. Kenyerespajtása, Tamás Imre, néhány elemivel vágott neki az életnek, de esze és szive megértette mindig mit kell tennie. Két magyar a sok ezer közül, akik az első világháború minden kálváriáját megjárták. Kerecsen sorsfonalánák bogozásával az író bemutatja a híres, vagy inkább hírhedt krasznojarszki fogolytábor életét; A tiszti táborban is megrepedt a jég. Kun Béla, Varga István, Zalka Máté, Dukesz Artúr kialakították azt a sejtet, amelyik képes volt felvenni a harcot a megtorlásra váró tisztek között is azért, hogy segítsen az orosz elvtársaknak. A legénységi táborral való állandó összeköttetés révén ott it> terjedt a forradalomról alkotott helyes vélemény és a magyarországi ni- rek is utat találtak a messzi Szibériába. Tamás Imre alig menekült meg a haláltól, újra fegyvert vett a kezébe és újra beállt a vörös hadseregbe, s az ő sorsán keresztül megismerteti Pogonyi Antal az olvasót a nehéz körülmények között, eleinte kevésbé szervezett, majd egyre erősödő vörös hadsereg küzdelmes harcával, végül a győzelemmel. A két magyar szívében elkeseredés ver tanyát, hiszen az otthonról érkező hírek azt mondják, hogy a tanácsköztársaság megbukott, s a vörös hadseregben szolgálatot teljesítő magyarokra kötél, de legjobb esetben hosszú börtön vár. Még sincs megállás, elindulnak hazafelé. Mardossa őket a kétség, hiszen itt segítettek valamiben, ami már kész, ami már megvan, ahoi már nyugodtan, sőt talán boldogan is élhetnének, már tudják a nyelvet, szerelmek szövődtek, de a haza hívó szava, a honvágy viszi őket egyre a magyar határ felé. Egyetlen vágy fűti őket — segíteni meg- dönteni Magyarországon is az uralmat. Ügy érzik, Kolcsak seregével is nehéz volt elbánni, mégis sikerült, s ahogy Tamás Imre mondja, „Horthy! is elintézzük hamar!" Ma már tudjuk, hogy az Eger környéki fiatal magyar katonák nagyon optimisták voltak ebben a kérdésben, mert negyedszázad is alig volt elég ahhoz, hogy a vörös zászló nyíltan feilobogjon a magyar ünnepeken, s munkás hétköznapokon. A rendkívül fordulatos, érdekes regényszerű igazság olvasmányossá és emlékezetessé teszi a könjrvet, s Szönyi Gyula illusztrációi jól hozzájárulnak a könyv megértetéséhez. Nagy igazságok, egyszerű emberek harca, politikai gondolatok szövevénye ez a könyv, amelyiknek értékét növeli, hogy olyan eseményt dolgoz fél, amelyik megtörtént, s ha költöttek is a nevek, mégis ráismer sok még ma is élő öreg vörös, katona ezekre a helyekre, eseményekre. Cs. Adám Éva Iskolai statisztikákból Az amerikai Gallup-intézet több országban körkérdést intézett az iskolás gyermekekhez. A válaszok igen érdekes tényekre derítettek fényt. A Gallup-intézet adatgyűjtése szerint egy amerikai gyermek naponta átlag 39 percet tölt házi feladatai elvégzésével, az angol gyermekek viszont 14 perc alatt elkészülnek. A német gyermek átlagosan 84 percet tölt leokekészí- tésseü. A Gallup-intézet közzétett EGRI VÖRÖS CSILLAG Iskolatársak voltunk (széles) EGRI BRÖDY \ Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Az esőcsináló (széles) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Vadállatok a fedélzeten HEVES Nincs előadás PÉTERVÁSARA Nincs előadás , HATVANI VÖRÖS CSILLAG' Katonazene HATVANI KOSSUTH Vigyázz, nagymama! FÜZESABONY Nincs előadás EGRI BÉKE Nincs előadás adatai szerint á francia iskolásgyermekek 34 százaléka megbeszéli családjával a legfontosabb napi eseményeket. Svájcban viszont mindössze 8 százalék meséli el otthon a napi élményeit. Érdekes adatokat gyűjtött a Gallup-intézet arra vonatkozóan is, hogy az átlagos háztartásokban hány könjrv van a családi könyvtárban. A norvég iskolásgyermek az otthonában átlag 85 könyvből álló kis könyvtárból válogathat. Az angol szülőknek átlagosan 55 könyvük van, a nyugatnémetek megelégszenek harminccal, az Egyesült Államokban pedig 50 könyvből áll az átlagos há- zikönyvtár. (Az adatgyűjtésből kimaradt, hogy ebből mennjü a detektívregény). Egyébként néhány évvel ezelőtt a Gal- lup-intézettől függetlenül egy kösvéleménykutatás’ soráii- kiderítették, hogy Nyugat-Né- metországban a családok 30 százalékának egyáltalán nincsenek könyvei. mm BOLYAI FARKAS 1961. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK; ACHILL 105 évvel ezelőtt, 1858 novembereben halt meg BÓLYAI FARKAS matematikus, feltaláló és író. Ten- tamen című könyvében Euklidesz geometriája egyik alapfeltevését kísérelte meg bebizonyítani, mely tétel axióma-jellegét csak fia tudta megdönteni. (Kívülálló pontból egy adott egyeneshez csak egy párhuzamos húzható). Mint feltaláló egy hajtányt és a füst melegét értékesítő kemencét szerkesztett. Több drámát és verseket (Szívhangok) írt. 115 évvel ezelőtt, 1846-ban e napon halt meg ESA1AS TEGNÉR, az egyik legnagyobb svéd költő. A I magyarra is lefordított, ó-norvég motívumokkal átszőtt Fritiof- monda (1825) című költeménye világirodalmi szempontból a legismertebb. Ódáit a mély gondolatok és a csiszolt forma jellemzi. 65 évvel ezelőtt, 1896-ban e napon halt meg DEGRE LAJOS író. Először színműveket írt, sikereket azonban regényeivel aratott: Kalandomő, Két év egy ügyvéd életéből, Salvator Rosa). Érdekes találmányok és felfedezések: Az anódsugarakat 75 évvel ezelőtt, 1886-ban GOLDSTEIN német fizikus fedezte fel. Az elektroncső katódlemezét átlyuggatta és e lyukakon keresztül az an ódtól áramló pozitív töltésű atom- és molekulaionok áthaladtak és a katód mögötti csőrészben vöröses színű, gyenge fényű sugárnyalábot adtak. Az anódsugarakat a tömeg-spektroszkópiában használják fel. 95 évvel ezelőtt, 1866-ban e napon született FRITZ HOFMANN német fizikus, a szénből és mészből vegyi úton nyert kaucsuk (Buna) előállítója. FILM: Vadállatok a fedélzeten Színes szovjet iilm A kacagtatóan ötletes, színes szovjet filmvígjáték egy vidám utazás bonyodalmairól szól. Főszereplője Nazarova, S világhírű szovjet állatszéliditőnő. A filmet a gyöngyösi Szabadság 2-ától 5-ig, Pétervására 11—12-én, az egri Vörös Csillag Filmszínház 6—8-ig mutatja be. ■MiiiiiiiiiiiiiiiiiiauaiiiiiiMiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiausiii>iBii«iiiii*iiaiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiii>iiaiiii,'aiiiii*iiaiiiuaiiiiiiii>iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!fim.ii:Mtii ii;ii:auaiiiiiaiiaii<naiia.iai,aiiaijiiiaiiaiiiiiai>uiaiiiiia!iana>'aiia i i i ■ ■ aiiaiiaiiiiiaiiaiiiiiaiiaiiaiiauaiiaiiaiiaiiaiiatiiiiiiiaia — Nem megyek vidékre — mondja az egyik ismerősöm, aki most fejezte be az egyetemet. — Nem megyek, mert falun nincsenek kulturális lehetőségek, ritkán jut el oda a színház, a filmek is csak késve érkeznek, nincs hangverseny, kiállítás, nincs kulturális élet. Falun csak begyepesedni lehet. Ismerősöm nem áll egyedül véleményével. Hiszen egyetemeinken, főiskoláinkon megszokott dolog, hogy a végzős hallgatók a vidéki állások nagy részét meg se pályázzák. S ha kérdezik, miért nem, hasonlóan nyilatkoznak. Való igaz, hogy a kulturális élményekben gazdag egyetemi és főiskolai, tehát városban töltött évek után kissé szokatlan szűkebb lehetőségek közé kerülni, rosszabb kulturális körülmények között dolgozni. De igaz-e az, hogy falun teljesen elszakad az ember a kultúrától? ... Nem akarjuk igennel, vagy nemmel megválaszolni a kérdést, nézzünk inkább néhány példát! Délidőben kopogtatok Molnár Gyula káli tanácselnök irodájába. Kollégái ebédelni mentek, ő éppen a párttitkárral és a népfront-titkárral tárgyal. A kínai—magyar barátsági estről beszélgetnek. Az elnök harmincegy éves, tele ambícióval. Most végezte el a Tanácsakadémiát — kitűnő eredménnyel. Az akadémia igazgatója javasolta felvételét ,az egyetem jogi karának második évfolyamára. Levelező tagozatra. — Ha nem vennének fel a jogra, akkor mezőgazdasági technikumba megyek — mond- ! ja. — Érthető ez az elhatáro- izas, hiszen egy földműveléssel Hogyan tart lépést a kultúrával, a tudománnyal a falusi értelmiség ? foglalkozó községben a VB- elnöknek ismernie kell a mezei munkát, töviről hegyire. És eddig is, ha meghívták egy tsz- közgyűlésre, vagy brigádértekezletre, éjszakákon át bújta a mezőgazdasági '• szakkönyveket. Nem megy sehova felkészületlenül. Szereti hivatását, ötvenhárom óta tanácsi dolgozó, tudja, hogy az ő munkaterületén minden ismeretnek, minden tudásnak hasznát veszi. De Molnár Gyulát nemcsak a pillanatnyilag hasznosítható ismeretek érdeklik: olvas szépirodalmi könyveket, megrendeli az Olcsó Könjrvtárat. Szereti a mozit, s eljár a kultúrházba, — a Gárdonyi Géza Színház előadásaira is. ★ Az egercsehi bányában dolgozik Schmotzer Imre üzemmérnök. — Nekem igazán könnyű lépést tartani — feleli kérdésemre. — Részletesen és rendszeresen tájékozódom a szakmában. Az üzemi könjrvtámak szép könyv- és folyóiratállománya van — mondja. Előtte épp egy testes könyv: „Aknák és vágatok korszerű szigetelése.” A könyvek és a folyóiratok csak egy része a lehetőségeknek. Schmotzer Imre nem ismer idegen nyelveket, mégis tájékozódik négy—öt nagy nyelvterület műszaki irodalmában. Az Országos Műszaki Könyvtár megküldi az üzemnek a szakirodalmi termelésből készült fordításokat. Tehát amit egy angol szakember megír, mondjuk, valamelyik oxfordi lapban, azt ő itt, Csehiben, pár héttel később magyarul olvashatja. Emellett szervezett továbbképzés folyik a Miskolci Műszaki Egyetemen! Aki akar, sokat tanulhat. De a szakma, a szakmai érdeklődés életének csak egy részét tölti ki. Olvas szépirodalmi könyveket, igaz, hogy keveset, nincs rá idő, jár moziba, feleségével majdnem minden filmet megnéznek. Havonta általában egyszer tart előadást a Gárdonyi Géza Színház: innen se hiányoznak. Szellemi életük ezenkívül: rádió, televízió. ★ Tíz éve végzett az Egri Pedagógiai Főiskolán Pituch Béla, a halmajugrai iskola történelem-földrajz szakos tanára. Főleg a történelem érdekli. Hogyan tart lépést? — Olvas, sokat olvas. Nyitva előtte az iskolai könyvtár, ide jár tizennyolc féle folyóirat is. Beszélgetés közben könjvcímeket sorol fel, amelyeket nemrég olvasott. — Zweig: Magellán, Fast: Spartacus, és tanulmányokat. Most éppen Mód Aladár „Négyszáz év függetlenségi harc az önálló Magyar- országért” című vaskos kötetét forgatja. Olvas ezenkívül útleírásokat és társadalmi regényeket, amelyeket jól fel tud használni munkájában. Pituch Bcla kiváló úttörővezető. Az idén kapta meg a kitüntetést. Az ifjúsági mozgalom és a tanítás minden idejét igénybe veszi. — Kiegészítő szakot nem akar felvenni? — Egyelőre nem. Ügy érzem, elég lépést tartani ezzel a két szaktárggyal is — válaszolja. Halmajugra nyolc kilométerre van Gyöngyöstől, jó időben a mozi is gyakran becsalja a városba. ★ Ködmön János tamalfeleszi tsz-elnökkel a háztáji földjén találkoztam. Tíz éve végezte el a mosonmagyaróvári akadémiát. Azóta volt már állami gazdasági igazgató, községi mezőgazdasági ellenőr és most tsz-elnök. Nincs kapcsolata a magyaróvári akadémiával, de olvassa a Magyar Mezőgazdaságot, könyvespolcán zöldségtermesztési és állattenyésztési szakkönyvek sorakoznak. • — Rendszeresen tartok előadást az ezüstkalászos tanfolyamon. Készülni kell ezekre jobban, alaposabban, mint mikor vizsgára mentem. A tsz- tagok előtt nem lehet „mellébeszélni”. Nem könnyű neki előadásokra készülni, vezetni a szövetkezetét, gyűlésekre járni. Közben foglalkozik szakmájával is. Sajnos, színházba, moziba ritkán jut el. ★ Pár percig üres a lőrinci orvosi rendelő. Csak a doktornő, dr. Miczki Irén és az asszisztens rakosgatják a műszereket. Pedig nagy a körzet, három és félezer ember tartozik hozzám — mondja az orvosnő —, ez naponta 60—80 beteget jelent. Három évig dolgozott a salgótarjáni kórházban, és saját kérésére helyezték falura. — Sokat tanultam ott a belgyógyászaton — mondja, és itt is a betegek nyolcvan százaléka „belgyógyászati kázus.” Gépkocsija van, könnyen eléri a várost, egy óra ala't Pestre is odaér, de mégis ritkán jut el, sok munkája miatt. Tanulni, művelődni, azonban nemcsak városon lehet — mondja —, hiszen a hatvani kórházban rendszeresen megtartják az orvosok számára a továbbképzéseket, tájékoztatják őket az újabb módszerekről és gyógyszerekről. Olvassa az orvosi szakirodalmat, ■ szépirodalmi könyveket is. Reggel van ideje egy keveset rádiót hallgatni, és este, ha nincsenek betegek, nézi a televízió műsorát. ★ A riportban nem akartuk közvetlenül megválaszolni a címben feltett kérdést, néhány Heves megyében dolgozó értelmiségit kerestünk meg. Az ő helyzetük azt mutatja, hogy ma már az országban nincs „istenhátamögötti” hely. A betű, a hang, a kép mindenhová eljut, mindenki életét szebbé, kényelmesebbé, munkáját jobbá teszi. Lehet falun is dolgozni, lehet ott is tanulni, megvannak a lehetőségek, ha nem is olyan mértékben, mint városon. Aki akar tanulni, művelődni, lépést tartani, akinek vannak ambíciói, az falun is megtalálja a módját, hogy ne maradjon le a kultúra, a tudomány fejlődése mögött. Krajczár ImM
