Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-15 / 269. szám
I 4 NEFÜJSÄG J90S, wweaabes1 15,, sreräa 'lnumi Csatlakozom - -. Ki ne ismerné, ezt az immáron szállóigévé magasztosult értekezleti közhelyet,:. Csatlakozom az előttem felszólalóhoz— Napok óta kísért egy gondolat: mi lenne, ha valaki, valamilyen értekezleten, bátran és merészen csak ennyit mondana: Csatlakozom az utánam felszólalóhoz! Addig járok értekezletekre, míg ezt rheg nem hallom. (-ó) — az Ápolónőképző tanfolyam hallgatóinak vizsgái befejeződtek a Il-es számú kórházban. — AZ EGRI Egészségház Utcában új, modern, emeletes OTP-öröklakás építését kezdték meg. — EGERBEN, a Marx Károly utcában épülő Ifjúsági Büfé november második felében nyílik meg. — A GYÖNGYÖSI ipari- tanuló-intézet tanárai megbeszélést folytattak az Operaház igazgatóságával és több fővárosi színház vezetőségével a tanulók színházlátogatásával kapcsolatban. A megbeszélések sikerrel jártak. A tanulók külön autóbusszal utaznak majd fel Budapestre egy-egy előadás megtekintésére. Ebben a tanévben 10 előadást láthatnak majd a gyöngyösi ipari tanulók. — A NAPOKBAN érkezett Egerbe a budapesti Testnevelési Főiskola négy hallgatója, akik az egri járási KISZ- bizottság kérésére bejárják a járás községeit, hogy segítselek a KISZ-fiataloknak Az ifjúság a szocializmusért- mozgalom teljesítésében. — A MEGYEI tanács művelődésügyi osztálya és a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottsága ünnepélyes búcsúztatót rendez a megye 1961. évben nyugdíjba vonult pedagógusai részére november 15-én, délelőtt 10 órakor, az egri Tiszti Klubban. — VASÁRNAP délelőtt kilenc órai kezdettel tartotta meg előadását Egerben, a TIT-klubban Tanner József, a Budapesti Közgazdasági Egyetem docense Egerszalók című monográfiájáról. — LŐRINCI községben és Keséden a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékünnepén adták át a községnek a normálvetítőt, ami most már színes filmek vetítésére is alkalmas. Ugyanezen a napon avatták fel a társadalmi munkával épült szarvaskői mozi- helyiséget is, ahol ezentúl hetenként kétszer van vetítés. — NOVEMBER 20-ÄN kezdődik a Hazafias Népfront, az egri városi nőtanács, az Egri Városi Tanács művelődésügyi osztálya és az egri Városi Művelődési Ház szervezésében hirdetett termelőszövetkezeti akadémia. Szövi et—mexikói filmesére A Szovjetunió és Mexikó egyre több filmet cserél. Az idén Mexikóban játszott szovjet filmek bevételét körülbelül két és félmillió forintnak megfelelő összegre becsülik. Mexikónak a Szovjetunión kívül széleskörű kapcsolatai vannak Csehszlovákiával, Lengyelországgal, Romániával, Kínával és Jugoszláviával is. Danny Kaye és a hálás közönség „Önök a világ legbájosabb bolondjai” — mondotta Danny Kaye Washingtonban, egy szabadtéri előadás kétezer főnyi közönségének, amely a szakadó eső ellenére nem hagyta el a nézőteret, hanem kitartóan tapsolt a népszerű amerikai sztár számainak. Danny Kaye zongorakísérője bebújt a zgngorát takaró vitorlavászon alá és úgy kísérte az énekszámokat. A rendkívül népszerű ' színész a közönség szeretetétől meghatódva, egymás után adta a ráadásokat, miközben időnként kifacsarta csuromvizes ingét és kiöntötte • vizet a cipőjéből* Mennyit kőit kultúrára? HA VALAKITŐL megkérdezem,' zavarba jön, »s kérdéssel válaszol: Mi az, hogy kultúrára? Mi tartozik ebben az esetben a kultúra fogalmához? Iskola? Kollégiumok, színház, rádió, TV? Vagy ide számítsuk a háztartási gépeket, a közlekedési eszközöket is, hiszen ezek is kulturáltabbá, civilizáltabbá . teszik életünket. Talán ide tartozik az útépítés és a vízvezeték is? Akkor pedig önkéntelenül adódik az újabb kérdés: Mennyit költ egyedül X. Y. és mennyit az a város, falu, a közösség, amelyben él. Az emberek nem egyedül alakítják ki életkörülményeiket. Lakótelepük, üzemük, a város, a társadalom összefogásával épül. Az állam építi az iskolát, a város a mozit, a kulturális létesítményeket. Éppen azért, ha azt nézzük, hogy az emberek mennyit áldoznak azért, hogy életük kulturáltabb legyen, nemcsak a havi fizetésükből félretett forintokat kell számba venni, hanem azokat az összegeket, azokat a milliókat is, amelyeket az államháztartás költ a város fejlesztésére. Először a városi tanácson érdeklődtünk, ahol mindenki, „helyett” költenek. Mindenki helyett: hiszen a kommunális létesítmények mindenki hasznát, kényelmét, művelődését szolgálják. Mindenki idejét kímélik, ha új utat építenek, s új buszjárat indul, mindenkire gondolnak, mikor új könyveket vésznek a könyvtárnak, mikor bővítik az iskolákat, és felújítják a mozit. — Sajnos, nem lehet mindent egyszerre — mondja Hatvani György, a városi tanács VB-elnöke. — Pedig mi is azt szeretnénk, hiszen ha utat építünk, vagy járdát, mondjuk az Attila utcában, az utcabeliek helyeslik ezt. De azok, akik a Fő téren laknak, már nem nagyon élvezik a jobb út előnyeit, ők változatlan hévvel kardoskodnak a mozi mellett. AZ IDÉN 100 milliós költségvetéssel rendelkezik a városi tanács. Ennek az összeg-, nek körülbelül 10 százalékát fordítják közvetlen kulturális célokra. Tízmilliót! De ebben nincs benne az, hogy a városban az idén lényegében befejezték a villamosítást* a járdaépítést- Nincs benne az, hogy évente körülbelül 100 lakást osztanak ki: Szóval, sok minden nincs benne, s a többi: a másik 90 millióból került ki. Százmillió forint! Ez a pénz „egészíti” ki a hatvaniak egyéni kiadásait. Ez a pénz egészíti ki a kultúrotthoni belépőjegyet, a kollégisták tandíját, az utasok buszjegyét. És mennyit költ a hatvani ember? Mennyit költhet? Riport Hatvanból Mennyi a munkások és az alkalmazottak keresete a városban? A cukorgyárban 1409 forint, más üzemekben, vállalatoknál az átlag 100 forinttal több, vagy kevesebb, 1300 és 1500 körül mozog. A családok nagy részében több kereső is dolgozik, tehát jövedelmük kétszerese, háromszorosa egy ember keresetének. Emellett sok helyütt akad mellék jövedelem: .alkalmi munka, néhol félállás is, egy kis kert. Mennyit költ egy család? Nézzünk néhány példát! J é g e r Mihály a Kossuth Termelőszövetkezet takarmá- nyosa. Tavaly, mikor a munkaegység 43,70-et fizetett — 480-at szerzett. Ez összesen 20 976 forint, havi kereset 1747. Ebből ketten élnek feleségével egy szoba-konyhás lakásban. Fiuk a Miskolci Gépipari Technikumban tanul, az idén végez. Havonta 300— 400 forintot kap hazulról és a „rendkívüli kiadásokra”, amennyi kell. Októberben például plusz 350 forintot küldtek neki — kirándulásra. Jéger Mihály 51 éves, ha öt-hat ófa tájban végez a munkával, hazamegy, szépen bebútorozott lakás fogadja. Van ideje a lefekvésig, néha megnéz egy filmet és olvas. Könyvtárba nem jár, veszi a könyvet és újságot járat. Az újság havonta tíz forintba kerül. Ez moziköltségekkel együtt 40 forint. Megnézi a Hatvanban szereplő művészeti együttesek műsorát, legutóbb a Pety- tyest látta. VAN RÄDIÖJA — televíziót nézni eljár a kultúrotthonba. Az ősszel a szövetkezet is vesz egyet, akkor helyben lesz az is. Háztartási gépeik nincsenek, de azért nem kézzel mosnak: kölcsönkérik a termelő- szövetkezetét. Viszonylag kényelmesen élnek, mindenük megvan. Elég szolid szórakozási igényeik vannak, de ha a fiuk támogatására fordított pénzt is beszámítjuk a kulturális kiadások közé, ez a családfő fizetésének egyharmadát viszi el. A férj és feleség közvetlen kulturális kiadása körülbelül 150 forintra rúg. A jövedelem kilenc százaléka. Másik példa. Garabon Attila cukorgyári művezető, 34 éves. Elvégezte a Pesterzsébeti Közlekedésgépészeti Technikumot: Most havonta 2200 forintot visz haza a borítékban. Felesége ugyancsak a cukorgyárban dolgozik: raktáros, 1100- zal. Hatodikos fiukkal együtt két szoba, összkomfortos lakásban élnek. Rádió, televízió, mosógép — mindenük megvan; most kocsira gyűjtenek. Megnézik a hatvani sporteseményeket és szeretnek olvasni. Havonta két-három könyvet vesznek, száz forint értékben. Szabadságukat a cukorgyár mátrai üdülőjében töltötték, moziba ritkán mennek. — Mindent helyükbe hoz a televízió. Mennyit költenek kultúrára? Egy kis számvetés: könyvvásárlás 100 forint, rádió-televízió díj 5Ö forint, újságok, mozi, színház (ha jön) havonta 80—100 forint, összesen 260. A család keresetének tíz százalékát sem teszi ki, mégis ez az összeg biztosítja, hogy lépést tartsanak napjaink eseményeivel, hasznosan töltsék el szabad idejüket, s szórakozzanak, kényelmesen. Egy példa a város legnagyobb munkahelyéről, a hatvani állomásról. A kereskedelmi főnökségen dolgozik Kovács László főtiszt. Felesége is vasutas, a család együtt két és félezret keres. Másfél éves kisfiúk és a vasúti munkabeosztás idejük nagy részét igénybe veszi. Kovács László szeret olvasni, de egy vaskosabb könyvet hónapokig sem fejez be. Van rádiójuk, nagyon ritkán és keveset járnak moziba. Szórakozás: mikor bevásárolni Pestre mennek. Ilyenkor esetleg jut idő arra is, hogy ott maradjanak — egy színházi előadásra. HASONLÓ körülmények között él Börzsönyi Pálné Kisker-alkalmazott is, lányával. Kettőjük keresete kétezer forint körül moZog. Szépen berendezett lakásuk van. Kiadásuk: ruházkodáson és élelmen kívül rádiódíj és rádióújság. Ez havi 16 forint. És néha moziba mennek. Ez jelenti a közös szórakozást. Húszéves lánya szereti a színházat, Pestre is elmegy egy- egy jó előadásra. Ez havonta 3—100 forint kiadást jelent. Elég egyoldalú a család érdeklődése: rádió, színház, mozi. A betűk távolállnak tőlük, mégis nagy a kiadásuk; ezekre a viszonylag szerény szórakozásokra is élmegy összkerese- tük egyötöde. Hatvan több mint húszezer lakosú város. Nehéz ennyi ember vágyait, erőfeszítéseit ösz- szehangolm. Nehéz egyszerre cselekedni azért, aki mozirajongó és kedvére termi annak, aki külvárosban éL és járdát szeretne. Még a százmilliót is nehéz úgy elosztani, hogy abból időre felépüljön a kórház, elláthassák új könyvekkel a városi fiókkönyvtárt és fizetni tudják a város alkalmazottait. * Mennyi költ kultúrára? Mennyit ad hozzá X Y hatvani polgár a környezet, a város erőfeszítéseihez, hogy kulturáltabb, civilizáltabb legyen az élete? Ez sok ihindentől függ, kereset, temperamentum, műveltség, és még számtalan tényező befolyásolja a kultúrára kiadott pénz mennyiségét és elosztását. A városban a lakosok keresetüknek átlag tíz százalékát fordítják kultúrára, illetve olyan kiadásokra, amelyek nem tartoznak a szorosan vett létfenntartás” fogalmába. Tíz SZÁZALÉK. Nem rossz ez az arány, valamivel az országos átlag fölött mozog: Krajczár Imre 1961. NOVEMBER IS., SZERDA? LIPOT 45 évvel ezelőtt, 1916. november 15-én halt meg HENRYK SIEN- KIEWICZ, Nóbel-dijas lengyel író. Legnagyobb sikerét a lengyel nép történetéből írt Tűzzel és vassal című regénytrilógiájával, a keresztény és a pogány Róma küzdelmét felelevenítő Quo Vadis?, valamint a Kereszteslovagok című regényeivel aratta. 230 évvel ezelőtt, 1731-ben e napon született WILLIAM COWPER angol klasszicista költő. Verseiben a. világfájdalomnak adott kifejezést. 220 évvel ezelőtt, 1741-ben született JOHANN LAVATER svájci filozófus és költő, verseire a misztikus vonások jellemzők. 85 évvel ezelőtt, 1876-ban született ANNE ELISABETH NOAILLES román származású francia költő. Műveiben (Az új remény című, magyarul Is megjelent) a szabadságra vágyó asz- szonyt szólaltatja meg. Lírai költeményei a modern francia irodalom Iegkiválóbbjai közé emelik. 1917-ben ezen a napon jelent meg a KIÁLTVÁNY AZ OROSZ NÉPHEZ című világhíres manifesztum. Érdekes felfedezések és találmányok: 80 évvel ezelőtt, 1881-ben ezen a napon kapott szabadalmat ALEKSZANDR MOZSAJSZKIJ orosz ellentengernagy az első, gyakorlatilag alkalmazható orosz repülőgépre. A Természettudományi Társaság 100 évvel ezelőtt, 1861 novemberében megtartott ülésén ismertette először PREYSZ MÓR, a jóval később Pasteurről elnevezett, a tokaji bor utóerjedésének meggátlását és a borók tartóssá tételét óélzó „pasztőrözés’: eljárását. HENRYK SIENKIEWICZ FILM - FILM - FILM-FILM-FILM Tiszta égbolt Egy meghatóan szép szerelem történetét, két becsületes, igaz ember küzdelmes, megpróbáltatásokkal teli életét, a boldogságért való harcát mondja el ez a magyarul beszélő, színes szovjet, díjnyertes film, amelyet az egri Vörös Csillag Filmszínház mutat be november 16-tól 22-ig és a gyöngyösi Puskin Filmszínház november 23-tól 26-ig. EGRI VÖRÖS CSILLAG A kalandor EGRI BRÖDY A királyasszony lovagja GYÖNGYÖSI PUSKIN Állami Aruház GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás HATVANI VÖRÖS CSILLAG • Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Első lecke FÜZESABONY Bakaruhában HEVES Sziklák és emberek PÉTERVASARA Téves kapcsolás r Újítások a mindennapi Október utolsó heteiben rendezték meg Nürnbergben a 19. feltaláló és újító kiállítást. Az érdekes bemutatón Ausztria, több Skandináv-állam, Hollandia, Franciaország, Svájc, Csehszlovákia és Amerika is részt vett. A kiállításon a mindennapi életet megkönnyítő apró újítások domináltak. Bemutatásra került többek között egy tyúkot ábrázoló színes tojástartó, amelynek a hasában helyezkedik el a lágytojás. Miután rendkívül sok bosszúságot okoz a közös családi étkezésnél, ha a sótartó mindig forgalomban van és közben a tojás veszedelmesen hül, a feltaláló úgy oldotta meg a kérdést, hogy a tyúk fejében parányi sótartót helyezett el; a színes farktollak megnyomásával a só a csőrön át, finom sugárban hull rá egyenesen a toijáWL élet megkönnyítésére A nyári szabadságra utazó háziasszonyok gondjainak megkönnyítésére automatikusan működő öntözőkannát találtak fel, amely megkíméli a gondos háziasszonyt attól, hogy féltve őrzött virágjait a szomszédokra kelljen rábízni. Az újfajta öntözőkanna 3 percenként apró cseppeket permetez a virágokra. A későn hazajárókra is gondoltak az újítók. Parányi elemmel működő kis égőt szerelték a kulcscsomóra, az égő a kulcslyuk keresése közben automatikusan kigyullad. Még egy érdekesség: megszerkesztették a világ legkisebb rádióját, az úgynevezett „fülklipszet”; A mindössze 28 gramm súlyú készülék a fülbe helyezhető, s így például a nőknek a fodrász burája alatt «em keil unatkozniuk. A borkóstolóban az amerikai mezőgazdaság helyzetéről folyt a szó és arról, hogy lehet-e egy kutyának négy füle. Az egyik ember, kétdecis pohárral a kezében azt bizonygatta, hogy.kü- lönös tekintettel az amerikai farmerek elszegényedésére, egy kutyának csak akkor lehet négy füle, ha az két kutya. Egy másik ember, kezében egydecis pohár volt, töprengett egy pillanatig, aztán felemelte ujját, azt, amelyik eddig a poharat ölelte és intő módon figyelmeztette a körülötte állókat, hogy Böcze Tihamér- tól óvakodjanak, mert annál aljasabb Spzemhetit még nem látott inni széles e borkóstolóban és különben is kér még egy decit, mert ez a kutyaügy igen intenzíven foglalkoztatja... Az eső csendesen esett kint, hangja úgy csobogott, mintha dézsába öntenék a bort. Hárman mások a borról vitatkoztak, rendkívüli módon elítélve azokat, akik szégyenszemre szódával vizelik fel a tőke nedvét, ahelyett, hogy ínyüket maradéktalanul a bor élvezetének adnák át. Egy férfi a feleségére panaszkodott, hogy az nem érti őt meg, s különben is gyanús neki az asz- szony, hatéves házasok és még semmi küUenséget nem észlelt. Vagy jól csinálja, vagy tényleg hű... Meg lehet őrülni ebben a bizonytalanságban. A másik kettő egyetértőén bólintott, valóban meg lehet őrülni az ilyen bizonytalanságban. tJj vendégek érkeznek, újabb deci borok csillannak a pohárban, s újabb meggondolások születnek, hogyan lehetne a Mátrát a Tisza mellé helyezni, miáltal ugyanabban a csárdában ehetne az ember halászlevet és szarvascombot vadasán, s különben is milyen szép lenne, amint a folyó nyaldosná a Mátra lábait, . ■» mint az amerikai farmerek elszegényedése miatt négy fülűnek született kutya.*. Ámbár lehet, hogy a négyfülű kutya két kutya, sőt az is lehet, hogy négy félfülű kutya, de ezt most már senki sem tudja biztosan és a sarokban ketten könnyekre fakadnak a szegény amerikai farmerek, miatt, akiknek fogalmuk sincs, hogy milyen jó borokat lehet leap ni egy borkóstolóban ... Kijövök a borok házából és gondolatban új névtáblát helyezek az ajtó fölé: „A bölcsesség háza” ... Aztán visszafordulok, m^rt eszembe jutott, hogy ebben a négyfülű kutya-ügyben én még nem fejtettem ki <t véleményemet...
