Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-12 / 267. szám

2 NEPÜISÄG 1961. november 12., vasárnap Épül a tsz esibekeUetö A megye termelőszövetkeze­teinek közös vállalkozása, az Egerben épülő csibekeltető munkálatai most már jó ütem­ben haladnak. A fő- és mellék- épületek falegyenben vannak és még az idén befejezik az építési munkák túlnyomó ré­szét. Az építéssel egyidőben a víz- és gázvezetési munká­kat is megkezdték és a tervek szerint december végére a gázvezeték teljesen üzemképes állapotban lesz. Lira kutíúrház — a hűl tárház Az Egri Finomszerelvény- gyár kultúrháza hosszú időn át volt a gyár termékeinek — a mopedoknak' — tárolóhelye. Ez az állapot a kulturális életre is erősen rányomta bélyegét: nem volt lehetőség kulturális események, megmozdulások rendezésére. A gyár dolgozói­nak, az V-ös számú lakótele­pieknek örömére, a kultúrház most újra visszakapta eredeti rendeltetését. Az első kulturá­lis eseményre november 18-án, szombaton este kerül sor. Az üzemi nőbizottság és szak- szervezet közös rendezésében műsoros ismerkedési estet tar­tanak. _____ Sokan látogatták ex évben az Egri Vármúzeumot A múzeum igazgatóságának kimutatása szerint eddig 291 601 vidéki és külföldi láto­gató fordult meg a várban, 6096 esetben tartottak a vendégek számára tárlatvezetést. Ecuador Mostanában gyakran hallunk erről a távoli, dél­amerikai Országról, Területe alig kétszerese hazánknak, — lakossága négymillió sin-zs. 1830-ban, miután kivált Nagy Columbiából, elnyerte függetlenségét, de azóta hu- | zamosabb ideig sose sikerült konszolidálnia a belső vi­szonyokat. Különösen 1925 óta nagy a politikai bizonyta­lanság, azóta szinte valamennyi elnök, fnandátumának államcsínnyel vetettek véget. A most lemondott elnök, Ibarra, először 1947 augusztusában kényszerült távozni hivatalából, majd 1952—1956r között végig sikerült kitar­tania. Tavaly ismét elnyerte az elnöki tisztet. Elnöksége alatt rendkívül módon kiéleződött a. .Peruval 1940-től tartó határvita. Ugyanekkor került sor az országban a, nagyarányú USA-ellenes tüntetésekre is. Az ez év eleji helyzetről az Ecuadori Kommunista Párt így nyilatkozik: „Drágulnak a közszükségleti cikkek, fokozódik a munka- nélküliség” A kormány legalább a, határvitában akarta tisztázni magát, illetve be akarta fejezni ezt az értelmet­len csatározást, s azért a szóban forgó területeket áten­Í gedte Perunak. Ezután nagyobb figyelemmel fordulhatott a belpolitikai problémák felé. Drákói rendszabályokkal nyomták el a dolgozók mozgalmait, a földbirtokosok (az ) uralkodó osztály legnagyobb része) a politikai gyilkossá- | goktól sem riadtak vissza a parasztok elleni harcban és \ sok parasztvezetőt bebörtönöztek. Több újságíró és poli­tikus hasonló sorsra jutott. A kormány törekvéseit nem koronázta siker, ugyanis éles ellentmondásban állt egymással kül- és belpoliti­kája. Az Ibarra vezette kormányzat nem tett semmit az amerikai monopólium behatolása ellen, ugyanakkor több politikus a szocialista országokkal felveendő kapcsolatok mellett foglalt állást. (Az országnak 1945. június 16. óta diplomáciai kapcsolatai vannak a Szovjetunióval, de ed­dig nem törekedett arra. hogy gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatokat teremtsen a szocialista tömb álla­maival.) A jelenlegi események részletei még nem világosak. Nem tudjuk, pillanatnyilag mi robbantotta ki a mostani válságot. Megfigyelők szerint a hadsereg, különösen a légierők beavatkozása után a helyzet a stabilizáció felé közeledik. Erre mutat az is, hogy a két elnökkel szemben ma már csak egy van, Carlos Julio Arosemana, akit a Kommunista Párt is támogat, s akinek hatalomrajutása az ecuadori hazafias erők győzelmét jelenti. K. I. „Ki pénzeli az OAS-t“? PÁRIZS (MTI): „Ki pénzeli az OAS-t?” címmel vezércikk jelent meg á L’express című haladó polgári hetilap leg­újabb számában. Jean-Jecgues Servan Schreiber, a cikk szer­zője a többi között ezeket írja: „Több, nagy algériai vállalat — amelyeknek Párizsban van a központjuk — egy hónappal ezelőtt a pénzügyi hatóság hi­vatalos borítékjában adóívet kapott, amelyben az OAS a vállalat üzletmenetének isme­retében pontos kalkuláció alap­ján kiszámította a vállalat fi­zetési kötelezettségét”. Az érintett vállalatok pári­zsi központjainak vezetői ösz- szeültek és felsőbb hatóságuk, az algériai bank (a Francia Nemzeti Bank fiókvállalata) kormányzójához fordultak ta­nácsért. A kormányzó, M. Watteau szó szerint a követke­zőket válaszolta: „Nos, az OAS az algériai franciák politikai szervezete. Mit gondolnak, mi­ből éljen?” — következéskép­pen: tessék fizetni! Egy másik eset: az Algériá­ban és a Szaharában érdekelt nagy olajvállalatokat ugyan-; csak „megadóztatta” az OAS. . A vállalatok vezetői az állami '.. olajkutató központ elnökéhez fordultak. Blancard elnök így válaszolt: „Ne kérjenek tőlem hivatalos véleményt. Félhiva­talos tanácsom: jobb, ha fizet­nek”. A kormány tehát közvetve ugyan, de egyik kezével pén­zeli azt az OAS-t, amely ellen a másik kezével harcol. (MTI) A napjainkban lezajlott ecuadori események a közvélemény ügyeimét Dél-Amerika északnyu­gati részén fekvő 271 000 négyzetkilométernyi nagyságú, 4,3 millió lakosú köztársaságra irányították. Ecuador nevét az Egyenlítőről kapta, mely az országot Quito'-tól északra szeli át, s spanyol nyelven „ecuador”-t jelent. Területét kettéosztják a kontinens legnagyobb hegyrendszerének, a Kordilleraknak (Andoknak) több ezer méter magas láncai. A hegyvonulatok által körülzárt, magasan fekvő medencék­ben központosul a lakosság kétharmada. A Kordilleráktól keletre fekvő országrész gyér lakosságú, te­rületét nagy kiterjedésű trópusi erdők borítják. Ecuador elmaradott mezőgazdasági ország. Területének alig 5 százaléka áll mezőgazdasági mű­velés alatt. A legjobb földek nagy része a nagybirtokosok, valamint az amerikai United Fruit Társasé" birtokában vannak. A forró éghajlatú, csapadékdús partvidéken világviszonylatban is jelentős kakaó- es banántermeles folyik. Ecuadorban jóminőségű kávé és dohány terem. Az ecuadori erdőgazdaság ér­dekessége a Guayas folyó körzetében kitermelt és a repülőgép-iparban felhasználásra kerülő balsafa, mely a parafánál kétszerte könnyebb fajsúlyú és rendkívül szilárd szerkezetű. Kisüzemlleg és háziioa- nlag készül a toquilla-pálma rostjából a „panamakalap”. Gyártásának központja Cuenca és környéke. Az ország gazdasági elmaradottsága következtében ásványi kincsei közül csupán a kőolaj és arany játszik számottevő szerepet, míg a réz-, vas-, ólom-, szén- cs kéntelepek jelenleg még feltáratla­nok. E. uador politikai függőségére jellemző,, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak szerződésileg ux gábaa áll u ország területé» Itatósai * pártcsoportok, aktívák segít­ségével, gondoskodik a párt- határozatok végrehajtásának megszervezéséről, a végrehaj­tás ellenőrzéséről és a követ­kező taggyűlésen beszámol a tagságnak a végrehajtásáról, vagy annak állásáról, arról is, hogy a párttagság és egyes párttagok hogyan vesznek részt a határozatok végrehaj­tásában. Gyakori, hogy, alapszerveze­teinkben sokan a kollektív ve­zetést csak a választott vezető szervre értelmezik. A párttagságot, a taggyű­léseket egyszerűen kikap­csolják, vagy elfeledkeznek róluk. Nem látják a taggyű­lések, a tagságra és az aktí­vákra való támaszkodás ki­emelkedő szerepét. Gyakori jelenség, hogy az alapszervezetek vezetőségei a taggyűlések fölé helyezik ma­gukat. így adódik, hogy a leg­fontosabb kérdésekben nem a taggyűlés, hanem a pártveze­tőség dönt. Ez az oka annak, hogy sok helyen nincs bizto­sítva a rendszeres pártélet. A régi módszer, az egyszemélyi vezetés is még sok alapszer­vezetben uralkodik. Gátolja a kollektív vezetés érvényesülését az is, hogy a pártszervezetek még mindig kevés gondot fordítanak az állandó pártaktíva-hálózat ki­alakítására és foglalkoztatásá­ra. Általában az a jellemző, hogy pártszervezeteink nem becsülik meg eléggé az aktí­vákat, főleg csak kampány- feladatoknál veszik igénybe segítségüket. A párttagok egy részénéi még bátortalanságot, bizony­talanságot lehet tapasztalni a véleménynyilvánításnál. Ezt elősegíti az is, hogy több he­lyen a párt- és gazdasági ve­zetők visszautasítják, vagy ki magyarázzák a jogos kritikát is. Gyakori még a formális ön­bírálat, a kimagyarázkodás, a felelőtlen ígérgetés. Több he­lyen tapasztalni azt is, hogy a kommunisták azért nem tár­ják fel a hibákat, mert félnek a felelősségre vonástól, vagy megtorlástól. Mindezek olyan jelenségek, amelyek gátolják a pártszervezetek egészséges életét, ezért ellenük nap mint nap harcolni kell. A kollektív vezetés nélkü­lözhetetlen eleme a politikai munka helyes megszervezése, annak tervszerűsége. unka eszköze: caterv megfelelő sorrendben. Ebben még sok pártszervezetünknél hibák mutatkoznak. Vannak munkatervek, amelyek csak a pártépítéssel foglalkoznak, vagy csak a gazdasági termé­szetű munkafolyamatokat ha­tározzák meg, Vannak, sajnos, pártszervezeteink, ahol még egyáltalán nincsenek munka­tervek. A munkatervek másik fontos követelménye az, hogy minden egyes tervfeladatnál konkrétan meghatározzák, hogy milyen intézkedéseket akarnak tenni, milyen mód­szerekkel kívánják a felada­tok végrehajtását biztosítani. Ilyenképpen több munkaterv­nek gyenge oldala, hogy a fel­adatok végrehajtásának mód­szere nincsen benne, de- ugyan akkor egy sor általános megfogalmazásokat tartalmaz. Például: „mozgósítjuk az elv­társakat”, „megszilárdítjuk a munkafegyelmet”, stb. Az ilyen általános megfogal­mazások és feladatok nem vi­szik előre a munkát, csupán a feladat elvégzésének óhaját jelentik. Az ilyen munkaterv teljesen öncélú, s ezért több­nyire az a sorsa, hogy elzárják az íróasztalba és így nem nyer­nek azok végrehajtást. A konkrét és alkalmas •módszerek kidolgozása, alapos és elmélyült munkát követel. Erre nem lehet valamiféle receptet adni. A módszerek és intézkedések rendkívül válto­zatosak és színesek lehetnek. Itt csupán egy-két olyan alapvető módszert említünk, amelyek ereményesen segíthe­tik a pártszervezetek munká­ját. Tóth Gyövgy a Megyei Pártbizottság munkatársa VFoluUUjufiéi gazdasági tevékenységgel. Egyes pártmunkások úgy vé­lik, hogy más a pártmunka és megint más a gazdasági mun­ka. Az ilyen „funkcionáriu­sok” még panaszkodnak is, hogy elszakítják őket az úgy­nevezett „tiszta” pártmunká- tól és arra kényszerítik őket, hogy megismerkedjenek a gaz­dasággal és tanulmányozzák a termelést. Mégis, ha a kongresszus ta­nításainak szellemében vizs­gáljuk a pártszervezetek mun­kamódszerét. megállapíthat­juk: van bizonyos javulás, ál­talában a legfontosabb kérdé­seket tűzik napirendre és a feladatok megoldásának mód­ját, kollektív vitában döntik el. Rendszeresebbé váltak a ve­zetőségi ülések, és emelkedett a taggyűlések színvonala. Egészséges fejlődés mutatko­zik a pártdemokrácia érvé­nyesülésében is. A párttagság egyre szabadabban mond vé­leményt az egyes kérdésekről, bátrabban bírálja a pártélet­ben, a gazdasági és kulturális életben előforduló hibákat. A kommunisták egyre inkább megkövetelik, hogy a pártve­zetőség maradéktalanul tartsa tiszteletben a tagság jogait. Mindezek az eredmények biztatóak, de azokkal még ko­rántsem lehetünk megeléged­ve. Alapvető feladat: a kong­resszus és pártunk útmutatása alapján bírálat alá venni munkánkat, hogy feltárjuk a pártpolitikai munka eredmé­nyességét gátló okokat és meg­határozzuk ezek kijavításának útját. Ismeretes, hogy a kongresz- szusok a pártélet lenini szabá­lyainak betartására szóló út­mutatásaik során nagy fontos­ságot tulajdonítottak a kollek­tív vezetésnek, mint a pártve­zetés legfőbb elvének. lektűr vezetés? Az alapszervezet vezetősége lényeges kérdésekben nem dönthet a tagság megkérdezé­se nélkül, a taggyűlés jóváha­gyása nélkül. A pártvezetőség lényeges kérdésekben nem hozhat határozatot, csupán ja­vaslatot tehet a taggyűlésnek, amelynek jogában áll elfogad­ni, vagy elutasítani, esetleg változtat, módosít rajta. A pártvezetőség a taggyűlés ha­tározatának végrehajtására mozgósítja a párttagságot a A tervszerű mi a munl A munkaterv jó elkészítése, a fő feladatok helyes kidolgo­zása és ezek következetes meg­valósítása dönti el azt, hogy a politikai munka eredménye­sen segíti-e a gazdasági fel­adatok végrehajtását, bizto­sítja-e a dolgozók eredményes mozgósítását, nevelését. Hogyan készüljön a munka­terv, hogy megfeleljen ezek­nek a követelményeknek? A munkaterv összeállításá­nak alapja a párthatározatok, kormányhatározatok ismerete, alkalmazása. A terv készítésé­nél minden esetben értékelni kell, hogy az előző munka­terv alapján miben történt előrehaladás, hol mutatkozik még lemaradás, s általában gondosan számba kell venni az előző munkaterv végrehaj­tása során nyert tapasztalato­kat. Igen fontos, hogy a munka­terv a mindenkori adott hely­zet, a feladatok figyelembe vé­telével készüljön el. Alapvető a terv összeállításánál, hogy azon végighúzódjék a fő fel­adatok megoldására való tö­rekvés. Az eddigi tapasztala­tok azt mutatják, hogy a pártvezetőségek munkaterve szinte egyenlő módon foglal­kozik a döntő és kevésbé fon­tos feladatokkal. Ebből az kö­vetkezik, hogy erejük nagy ré­szét nem képesek a fő fel­adatok megoldására fordítani, mert a tervbe felvett sok rész­feladat és kevésbé fontos fel­adat miatt erejük szétforgá- csolódik. Fontos követelmény tehát, hogy a munkatervben a párt­építési feladatok és a gazda­sági, vagy szakmai munkára való mozgósítás arányosan szerepeljenek, fontosságuknak I. A párt. munkastílusának alapvető vonásait és módsze­reit részletesen megjelölték az SZKP XX., XXI. és XXII. kongresszusai, valamint pár­tunk VII. kongresszusa. Nyil­vánvaló, hogy ' e kongresszu­sok sokoldalú és gazdag út­mutatásai hosszú időn keresz­tül alapos tanulmányozást igé­nyelnek. Ezért mindenre ki­terjedő és ható receptet a pártmunka stílusának, a párt­munka módszerének kialakí­tására adni nem lehet, az alap­szervezet munkájának és mun­kamódszereinek csak a fonto­sabb elemeit vázolhatjuk, azo­kat, amelyek a pártélet lenini szabályainak betartására, a gyakorlatiasabb pártmunka stílusára vonatkoznak. E kongresszusokon nagy nyomatékkai hangsúlyozták, hogy a pártszervező munkát közelebb kell vinni az élethez Ezzel kapcsolatosan pártunk VII. kongresszusa is rámuta­tott arra, hogy jelen időszak­ban a marxizmus—leninizmus gazdasági oldala került elő­térbe, ami megköveteli, hogy a pártpolitikai munka tenge­lyébe a gazdasági kérdések meg­oldásának segítése kerüljön. Pártunk VII. kongresszusa ugyanakkor rámutat arra is, hogy a párt kádereit ez évek hosszú során nem nevelték eléggé arra, hogy nagyfokú fe­lelősséget érezzenek a gazda­sági építés gyakorlati kérdé­seinek megoldásáért. Ez azzal a következménnyel járt, hogy elterjedtek a gazdasági irá- nyítás^bürokratikus módszerei, sok pártmunkás nem foglalko­zott igazi szervező munkával, a gazdasági feladatok megol­dásával. Ilyenképpen a kong­resszus élesen bírálta azt a helytelen gyakorlatot, hogy sok pártszervezetben a pártpoliti­kai munkát szembeállítják a Mit jelent a kol Azt jelenti, hogy a párt leg­felsőbb és legalsóbb szervei­ben egyaránt kollektiven dön­tik el a párt előtt álló legfon­tosabb kérdéseket, a széles­körű bírálat és önbírálat, és az alulról jövő bírálat alapján. Az alapszervezetek a dolgozó­kat érintő helyi politikát, a^ ha­tározatokat kollektív döntéssel alakítják ki, s az nem tér el a párt általános politikájától. Ilyenképpen a kollektív ve­zetés megóvja a pártot, a párt vezető szerveit az egyoldalú döntésektől, határozatoktól, megkönnyíti a káderek neve­lését, rendszeres ellenőrzését. A kollektív vezetés lehetővé teszi, hogy mind több egysze­rű párttagot vonjunk be a ve­zetésbe és ez megkönnyíti, hogy új kádereket neveljünk a párttagság soraiból. A kollektív vezetés lénye­ges követelménye az is. hogy a párt politikájának kialakí­tásánál a vezető pártszervek­nek jól kell ismerni és figye­lembe kell venni a tömegek tapasztalatát, akaratát. A pár­ton belüli demokrácia, a kol­lektivitás elvének betartása, a tömegek vezetése a párt által, — szoros összefüggésben van­nak. A pártszervezetekben a kollektív vezetés nélkül, a testület véleménve nélkül, az emberek meggyőzésit a Pa" rancsőlgatás helyettesíti. Melyek a legfontosabb fel­tételei és módszerei a kollek­tív- vezetés érvényesülésének az alapszervezetben és mik a feladatok a vezetés kollektí­vabbá tételében? Elsősorban, nagyon lénye­ges a demokratikus centraliz­mus elvének, a párt szerveze­ti felépítésének alapos isme­rete és betartása Pártunk Szervezeti Sz.abálvzata elő’"in. hogy a pártszervezet felsőbb szerve a taggyűlés fáz alan- szervedet vezetőcége p lécnek vpn p ló receive). Mi következik ebből9 Az. brvgv áz alpriszervezetek ts^evűles01* a b^lyi oárt^ervezptek kollek­tív vezetőczervei. feladatuk nprv, p mnn’rp r»r\orp+ív t'070+0. óc mrí+íjco —■ P7 p tpcf­py-niés £ifqi választott né t*t ve­zetőig föladata —. ha^em a heivj nért^^rv^et előtt álló f^l V0I­Ip-Vffv rr* ^ <Svi t r o q r'X a munka politikai irányi­ba. A párt munkastílusának alapvető vonása és módszere

Next

/
Oldalképek
Tartalom