Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-09 / 264. szám

4 NÉPÚJSÁG 1961. november 9., csütörtök fetWl A kövérek: felelőtlenek! Az Esti Hírlap november 4-i, szombati tárcájában, az egyik elsőrangú színész szájá­ból származtatva, olvastam ezeket a mondatokat: „Min­denki felelős az arcáért, az alakjáért. Ha valakinek idő előtt fonnyad a bőre, az belül száradt el. Ha hízik, elengedte magát”. Ami az arcot illeti, meg kell állapítanom, hogy a művésznő a polgári, dekadens írót, Márai Sándort plagizálja (Márai Négy évszak című könyvében — „Kozmetika” cím alatt — olvasható ez a vélemény.) Lehet, hogy ebben az író is — a tárcaíró is — segítette. Es a kövérség, az elhízás? Eddig azt hittem: a kövérséget a jó étvágy adja, a zsíros ételek túlzott fogyasz­tása (nem a kóros elváltozá­sokra gondolok!). Most az kell megtudnom, hogy mindez — mármint a hízás — felelőssé­günkből származik. A kövé­rekből tehát hiányzik a fele­lősség?! Furcsa osztályozása az embereknek. Ez a logika — még egy „játékos” színésznő esetében sem — mutat valami „komolyságra”... (kyd) — A VÖRÖSKERESZT He­ves megyei titkárságának dolgozói a napokban értéke­lik az 1961. évi őszi tiszta­sági verseny eredményeit. — „A KISZ-fiatalok szerve­zete” címmel tart előadást csü­törtök este hat órai kezdettel Schillinger Attila, a Heves me­gyei Népművelési Tanácsadó vezetője, az egri Városi Mű­velődési Ház ifjúsági klubjá­ban. t— VASÁRNAP délután, az Egri Városi Tanács kultúr­termében adta át Kristóf László, a városi tanács VB- elnökhelyettese hetven ki­tüntetett pedagógusnak a jutalmakat. — AZ IDÉN megyénk ipara mozaiklapból 17943 négyzetmé­tert gyárt előreláthatóan. Jö­vőre ezt a mennyiséget szeret­nék 20 ezer négyzetméterre felemelni. — HEVESVEZEKÉNYBEN az eddig kéttantermcs iskolát még két új tanterem építé­sével bővítik. A munkát 1962 januárjában fejezik be. — AZ EGRI Városi Művelő­dési Ház színjátszó szakköre megkezdte Heltai Jenő: 1002. éjszaka, és Szigligeti Ede: Li- liomfi című színdarabjának próbáját. — TÖKÉLETESÍTETT vá­kuumformázógépet gyárt a gyöngyösi Agromechanikai | Ksz. Az új gépet főként ex­portra gyártják. — AZ EGRI járási kultúr- otthon-igazgatók tegnap dél­előtt tartották meg értekezle­tüket a járási tanács kis ta­nácstermében. EGRI VÖRÖS CSILLAG Folytassa, nővér (széles) EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN A búcsú (széles) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szurkolók lesen HATVANI VÖRÖS CSILLAG A piros autó utasai HATVANI KOSSUTH Dúvad - HEVES Nincs előadás PÉTERVÁSARA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs elődás EGRI BÉKE Magasabb elv Egerben du. fél 4 és este 7 ó: Sok hübó semmiért (bérletszünet) Tiszanánán este 7 órakor: Montmartrei ibolya Peldebrön este 7 órakor: Tartuffe Palota a falu közepén 1961. NOVEMBER 9., CSÜTÖRTÖK: TIVADAR 250 évvel ezelőtt, 1711 novembe­rében született SZTYEPAN KRA- SENYINNIKOV orosz utazó és földrajztudós, Lomonoszov közeli munkatársa, aki a Nagy Péter cár által szervezett Nagy északi expe­díció során felfedezte Kamcsatka félszigetét, azt 1737—1741 évek so­rán beutazta és útjáról tudomá­nyos művet írt. 125 évvel ezelőtt, 1836-ban szüle­tett SZENTIRMAI ELEMÉR nóta­szerző, népszínmű-zenéivel, vala- JÁ mint 300 nótájával, amelyek közül „ __ .. . J többet Blaha Lujza adott elő, or­—~ szágos sikert aratott. ^ -A — l 100 évvel ezelőtt, 1861-ben e na- Sztyepan Krasenyinnikov pon született TÓTH ISTVÁN szob­rász. Jelentősek történelmi és egy­házi vonatkozású szobrai, az Operaház és a Mezőgazdasági Mú­zeum részére készített dekorációi. 1919-ben e napon alakult meg DANIA KOMMUNISTA PARTJA. 60 évvel ezelőtt, 1901-ben ezen a napon készült el és adták át a forgalomnak a Transz-szibériai vasút 2400 verszt hosszúságú, a Transzbajkál területtől Vlagyivosztokig terjedő szakaszát. A vas­útépítés pionírjai naponta 2 kilométer sínt fektettek le. Érdekes találmányok és felfedezések: HENRI BECQUEREL, a párizsi Akadémián 65 évvel ezelőtti 1896-ban megtartott előadásán hozta nyilvánosságra az urán szű­rökére kisugárzására vonatkozó vizsgálatait (Beckuerel-sugarak) és ezzel megindítója lett a radioaktivitás jelensége felfedezésé­nek. Kilenc szakkör dolgozik az egri kultúrotthonában A poroszlói községháza előtt rengeteg ember tolong. Senkit sem zavar a szemerkélő eső, hiszen ez úgy hozzátartozik a novemberhez, mint naphoz az árnyék. Türelmesen várakoz­nak, s amikor az ember köze­lebb ér, akkor látja csak, hogy a tolongás, amolyan hul­lámzó mozgás az érdekes kül­sejű új épület előtt. Kívülről mustrálgatva, az ember úgy van ezzel a mo - dem építmény­nyel. hogy hi­szi is,- meg nem is, hogy cél­szerű, hogy . ha­talmas, hogy valóban a kul­túra palotája. De ez a pilla­natnyi érzés inkább abból fakad, hogy a falu közepén sincsenek mo­dem lakóházak, s a mának, de a jövőnek is épült hatalmas palota egy ki­csit mintha ki­rína a környe­zetből. Ám ami­kor a látogató belép az elő­csarnokba ame­lyik egyben táncterme lesz a fiataloknak, amikor feltá­rul előtte a kü­lönleges burko­lásé, érdekes világítással megoldott nagyte­rem, egyszeriben nagyváros­ban érzi magát. A sportcsar­nokra emlékeztető tágas néző­térrel szemben ott a széles nyílású, minden előadásfélére alkalmas színpad, amelynek hátterében már szerelik a Gárdonyi Színház műszaki emberei a Sok hűhó... díszle­teit. — Itt aztán valóban jól el­férünk! — jegyzik meg öröm­mel. A nagyterem mellett széles folyosóról nyílnak az olvasó­terem, a könyvtár, a társalgó és az iroda. No, de nincs to­vább helye a nézelődésnek, mert megérkezett a vendégse­reg, kezdődik az új kultúr­otthon ünnepélyes avatása. Az elnökségben helyet foglal dr. Lendvai Vilmos, a megyei tanács VB-elnöke, a község megyei tanácstagja, de eljöt­tek a járási tanács vezetői is, hogy részesei legyenek a po- roszlóiak örömének. Eljöttek az ünnepre a községet patro­náló Duclos Bányagépgyár munkásai üdvözletét hozva, Raj Ernő, a gépgyár pártvég­rehajtó bizottságának szerve­ző titkára, Hazai Károly ágit. prop. titkár és Fróna Béla KISZ-titkár. Kapuvári György, Poroszló VB-elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd dr. Lendvai Vilmos tartotta meg ünnepi beszédét. Méltatta a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom vívmányait, a szabadon alko­tó szovjet ember gazdasági és kulturális eredményeit, majd többek között a következőket mondotta: — Nem véletlen hogy ma, 1961. november 7-én avatjuk fel ezt a szép kultúrotthont, amely arra lesz hivatva, hogy itt terjesszék el a nagyüzemi és korszerű mezőgazdasági termelés legfejlettebb tudomá­nyát. Itt alakul majd a község közösségi élete, itt terjesztik a művészek és értelmiségi dol­gozók a szocialista kultúrát, amely az emberszeretetet, a szocialista humanizmust szol­gálja! Végezetül sok kellemes es­tét, hasznos időtöltést kíván­va adta át dr. Lendvai Vilmos rendeltetésének a kultúrott­hont. Az elnökség levonult a szín­padról, s az első sorokban el­helyezkedve nézte végig a po­roszlói, a káli, a tiszafüredi, a füzesabonyi vendégkórusok és tánccsoportok színes műso­rát. A folyosók mindenütt telve emberekkel. Éppen Csö­vek Bálintné méltatlankodá­sára lettem figyelmes: — Most nyitották meg, oszt be se fér az ember! Az esti előadásra meg minden jegyet eladlak suttyomban! — Hát ha nem is éppen suttyomban — törülgeti izzadt homlokát Bági Béla, az általá- lános iskola igazgatója —, de hát ki tudna itt igazságot ten­ni? Hatalmas ez a terem, de mind a négy és félezer porosz­lói nem fér bele! — Olyan jó most hazajönni a szünetre! — lelkendezik Dá­vid Marika, aki Egerben tanul most már itt is lesz színház, lesznek előadások, lehet ké­nyelmesen olvasgatni a havas téli estéken, nemcsak az az egy árva mozi jelenti a po­roszlói szórakozást! — itt fogunk táncolni szil­veszterkor! No meg már ma este is! — néz körül csillogó szemmel a nagycsarnokban Bolkény Ida, s gondolatban már forog a fiatalok színes forgatagában. — Csak már a kabátokat le lehetne rakni ebben a nagy ruhatárban! Mindjárt kényel­mesebb lenne — mondja Oláh Ferencné. Ügy örülök ennek a kultúrpalotának, mintha sze­mélyesen az enyém lenne! Olyan jó lesz ide eljönni, elő­adást hallgatni, meg színházat nézni! Amíg beszélgettünk, vége lett az előadásnak, s a kifelé tartó VB-elnököt végre meg­kérdezhetem afelől, hogy mi­lyen összegből is épült ez a kultúrotthon? — Összesen három és fél millió forintból. De jó helyre tettük, mert nézzen csak körül hogyan örülnek az emberek, hogyan lepik el a környéket, s hogyan szemlélik, mintha csak a sajátjuk lenne! Valóban. Még a kilincseket is tapogatják, számolgatják a csillárok égőit, próbálgatják a kényelmes székeket, és senkit sem zavar, hogy a színpadon kezdéshez készül az egri Gár­donyi Géza Színház. Előbb birtokba veszik a házat, aztán kényelmesen elhelyezkednek — már akinek jutott jegy—, s megnézik az első igazi színhá­zi előadást az új, szép palotá­ban. amely a falu közepén hirdeti Ady szavait: „Igazságot, világosságot, boldogságot és szépet adjunk a Föld minden emberlakójá­nak!’ Sok részvevővel, október 17-én kilenc szakkör tartotta első foglalkozását Egerben, az SZMT kultúrotthonában. Ek­kor kezdték meg £ munkát a képzőművész-, a bélyeggyűjtő-, a színjátszó-, az irodalmi, a foto-szakkör, a szabás-varrás tanfolyam, az ifjúsági klub és A. jövő év elején fejezik be Egerben az I-es számú kórház A HULIGÄNGALERIE ŰJ TAGOT VESZ FEL... folyam. Az idén különös es népszerűek ezek a szakkörök: több mint 400-an vesznek részt rendszeresen a foglalkozáso­kon. Főleg a bélyeggyűjtés iránt nagy az érdeklődés: va­sárnaponként a bélyeggyűjtő, összejöveteleken 250-en is meg. jelennek. százágyas bővítését, ezenkívül 64 férőhelyes csecsemőotthont is építenek. Ugyancsak Eger­ben két gimnázium, a Szilágyi Erzsébet és a Gárdonyi Ginv. názium bővítését fejezik be 1962 elejére. Megyeszerte több iskola épí- téséhez is hozzákezdenek. He­vesen, Kömlőn és Hatvanban már folyik a munka és másfél év múlva az új iskolákban is megkezdődhet a tanítás. A lakásépítési terv szerint, Hevesen, Gyöngyösön és Eger­ben 488 új lakást építenek majd. Negyvennyolc lakás már 1962 végére elkészül. (A. É.) 'i.iiiiiiiiiiiiiiiiaiii)iiiiii:ir.iiiiaiiiiiitiiitiup*>aiiiiiiii«iKniii«iiiiiaiiaiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiuaiiiiiiii«iiiii«uiHittiimiiiiiiii«iiiiiiiiiiiiMiiiiiiiHaiiiiiiiia i»ua<ia,4iiiiiaiik!ttn«iiaiiaiiaitaíiBiiaiiBiiaiiBUBiiv.iaiiaiiaiiaiinii«iiBiiiMii tiiaitaiiiiiBiiBiiiiiaiiaitriaiiBiiaiiaiiaiiaiiBKiuBiiiiiiii« Dr. Lendvai Vilmos, a megyei tanács VB- elnöke megnyitó beszédét mondja. es a „világ térképé előtt” tan­Építkezések a második ötéves terv keretében ii. A két német állam megszü­letése lezárta a német társa­dalom fejlődésének, alakulásá­nak egyik szakaszát. A nyugati hatalmak hidegháborús politi­kája elmélyítette a szakadékot, először az övezetek, majd az új országok között. 1949-re te­hát beértek a hidegháborús po­litika első gyümölcsei: végre megszületett egy olyan Német­ország, amely fegyvertárs, se­gítőtárs lehet egy új szovjet­ellenes háborúban, de már szü­letése pillanatában is az — a hidegháborúban. A fiatal ál- lam vezető körei meg akarják mutatni, hogy mindenben meg­felelnek a nyugati hatalmak várakozásának. Ezután az an­gol, amerikai és francia vezető körökkel együtt kórusban kiál­tanak „nem”-et a szovjet le­szerelési és békejavaslatokra. Nyugat-Németország náci menedékház lett: Már régeb­ben is a nyugati zónákban ta­láltak menedéket a háborús bűnösök, az exponált fasiszta vezetők: az állam megalakulá­sa után pedig lassan vissza­szivárogtak a kormányszer­vekbe is. És ők lettek a hang­adói a nyugatnémet politiká­nak. Persze, nem különbek azok sem, akik nem rendelkez­nek náci múlttal. S ahogy a vezető körök me­reven elzárkóztak • az ország egyesítésének gondolata elől 1949 előtt, amikor még köny- nyen meg lehetett volna oldani (a Szovjetunió népszavazást is javasolt ekkor), az 50-es évek­ben lassan hangot változtattak és az egyesítést kezdték köve­telni. Akkor, mikor de facto, megtörtént a kettéválás, az ön­álló államalakulás. Akkor, mi­kor már országokat, állami II német egység - és ami mögötte van Két Németország, két táborban funciókat önállóan gyakorló, szuverén országokat kellett volna egyesíteni. Az egység kö­vetelésével ekkor már nem so­kat kockáztattak. Nagyon jól tudták, hogy az egyesítés bo­nyolult probléma, amit nem lehet egy huszárvágással meg­oldani. A második világháborúban egy Németországot győztek le a szövetségesek, s most kettő vesz részt a nemzetközi politi­kában, kettő létezik. A szepa­ratista erők terve sikerült, — megosztották az országot,. A mai Nyugat-Németország veze­tőitől egyébként sem idegen a „több Németország” gondolata, hiszen az első világháborút követő forradalmi fellendülés után önálló Rajnai Köztársa­ság megalakításának ideálját dédelgették (francia orientá­cióval). A Rajnai Köztársaság kiszemelt miniszterelnöke, a mostani kancellár, Adenauer volt. ö, aki — de csak miután a kettéosztás megtörtént — minden alkalmat megragad, hogy az egység jelszavával szítsa a gyűlöletet az NDK ellen. Közben egyre sokrétűbbé, szövevényesebbé váltak a né­met monopoltőke és a nyugati imperializmus kapcsolatai. Megkülönböztetett érdeklő­dést tanúsítottak Bonnban a NATO tevékenysége iránt. Hosszas tárgyalások, tapogató­zások után, 1954-ben a Német Szövetségi Köztársaság is belé­pett a NATO-államok sorába. A NATO legalizálta a reváns­ra, fegyveres revánsra készülő német monopolisták külpoliti­káját. Módot adott önálló, ütő­képes hadsereg kifejlesztésére és fegyverben tartására, sőt még külföldi támaszpontokat is ad ennek a hadseregnek. A párizsi szerződések rati­fikálása után — amelyek az NSZK NATO-tagságát eredmé­nyezték — a szocialista álla­mok létrehozták a Varsói Szer­ződést, amelyet a Német De­mokratikus Köztársaság is alá­írt. Közismert, hogy ez a szer­ződés teljesen védelmi jellegű, s csak azután alkották meg, mikor az NSZK felvételével teljesen nyilvánvalóvá vált a NATO agresszív jellege. Az 1954—55-ös évek tehát még tovább bonyolították a né­met egység kérdését, hiszen a két Németország most már nemcsak egyszerűen különbö­ző politikát folytatott, hanem egymással szembenálló szö­vetségek, csoportosulások tag­ja lett. (Az egymással szem­benállás problémája: a Szov­jetunió már javasolta, hogy a két tömb kössön megnem­támadási szerződést, de ezt a NATO vezetői elutasították. A Varsói Szerződés nyílt, ami azt jelenti, hogy bármelyik állam csatlakozhat hozzá.) Az 50-es évek második fe­lében nyilvánvaló lett, hogy a NATO, az NSZK felvételé­vel nem egyszerűen gyarapo­dott egy tagállammal, hiszen az új „tagtárs” mindinkább vezetőszerephez jutott a szö­vetségben, s tábornokai beke­rültek a NATO vezérkarába. — Gyarapodtak azok az erők, amelyek a háborút akarják. 1954 óta Adenauer revansista politikáját a NATO-fegyverek fölött parancsnokló volt náci tábornokok is támogatják. Sőt, a NATO politikája is olyan, amely szóról szóra megfelel a bonni militaristák érdekei­nek. A bonni háborús uszí­tok ebben a szövetségben lát­ják a biztosítékot, hogy fegy­veres fellépés esetén sem maradnak magukra. És a NATO-államok külpolitikáját egyre határozottabban igyekez­nek háborús szándékaiknak megfelelően hangolni. A 16 évvel ezelőtti háború­vesztes német milit’arizmus te­hát új alakban ismét a poron don van. S most, a jelek sze- mt óvatosabb. Mielőtt „meg­indulna Kelet felé” — igyek­szik biztosítani magát — Nyu­gatról. Nyugati politikusok hangoz­tatták — nem minden gúny nélkül —, hogy az USA kül­politikáját Bonnban irányít­ják. Ezt a megállapítást húz­za alá az is, hogy az Eisenho- wer-kormány — de eddig a demokrata rezsim is — ked­vezett a revansistáknak, tá­mogatta, bátorította őket. Amerika bátorítása, elnéző cinkossága nélkül nem mer­ték volna olyan nyíltan sárba- taposni az antifasiszta ha­talmak megállooodasait. n/ antifasiszta küzdelem es/-” ny'eit. A német kérdés-komplexum egyik sajátos része a nyugat­berlini probléma. A nyugat­berlini megszállási statútum ugyanis a két önálló állam megalakulásával értemét vesz­tette. Ma már szimbolikus je­lentősége sincs. Illetve éppen az nincs. Nyugat-Berlin a háború után kémközponttá vált, kirakat lett, gazdasági harctér, órási pénzügyi mani­pulációk színhelye, spekulán­sok, feketézők, zugbankárok eldorádója, ahol tervszerűen züllesztették a demokratikus állam gazdasági életét. Innen szították az 1953-ban kirob­bantott ellenforradalmi felke­lést is. Az NDK és a Szovjet­unió javasolta, szüntessék meg az idejét múlt megszállá­si rendszert, s Nyugat-Berlin legyen szabadváros. A javasla­tok elutasítása után ez év augusztusában az NDK állam­határokat vont a nyugati vá­rosrész köré — önvédelemből. A szocialista államok terve: hogy a német békeszerződés megkötése után Nyugat-Berlin legyen szabadváros. A város léte jelenleg az. NDK hatósá­gaitól függ, hiszen Nyugat- Berlint a külvilággal és a nyugati köztársasággal össze­kötő útvonalak az NDK terü­letén haladnak át. Ugyanitt haladnak át a légifolyosók is. A békeszerződés megkötése után ezeknek az utaknak, lé­gifolyosóknak a használatára az NDK kormányszerveihez kellene engedélyért fordulnia. Ez pedig a Német Demokra­tikus Köztársaság de facto el­ismerését jelenti. Krajczár &BR a jelszó új.1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom