Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-07 / 263. szám

4 NEPÜJ8AG 1961. november 7., kedd Pilisi — NOVEMBER 7-én dél­ben érkezik Egerbe egy 64 főt számláló szovjet turista- csoport. Megtekintik a vá­rost, majd megkoszorúzzák a Pedagógiai Főiskolával szem­ben levő szovjet emlékmű­vet. — 1962-BEN megyénkben előreláthatóan 100 ággyal nö­velik a kórházak férőhelyszá­mátlétrehozzák Egerben a 61 férőhelyes anyás csecsemőott­hont és 20 férőhellyel növelik az állandó bölcsődék létszá­mát is. — CSÜTÖRTÖK este fél hat órai kezdettel Abkaro- vits Endre középiskolai ta­nár „A három Júlia” címmel előadást tart a Kisipari Szö­vetkezetek Ady Endre Kul- túrotthona irodalmi szakkö­rének tagjai részére. — VASÁRNAP délelőtt 11 órai kezdettel ünnepélyes ter­melési értekezletet tartottak Egerben, a IV. számú pártkör­zet helyiségében az Eger és Vidéke Körzeti Földműves- szövetkezet dolgozói. Az érte­kezleten megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról és pénzjutalomban részesítették a legjobb munkát végző dol­gozókat. Az ünnepség kereté­ben megnyitottunk nyilvánítot­ták az ún. belkereskedelmi akadémiát is, amelyet az fmsz- dolgozók továbbképzésére szerveztek az elmúlt napok­ban. — A KARÁCSONDI Kos­suth Termelőszövetkezet az év elején 480 mázsa burgo­nyára kötött értékesítési szer­ződést az állammal. Ezzel szemben legutóbb 527 mázsa burgonyát adtak át a felvár sárló szerveknek. — AZ ORSZÁGOS Filhar­mónia Egerben komolyzenei bérletsorozatot adott ki négy hangverseny előadására. — ELKÉSZÜLT és rövide­sen megkezdi üzemszerű munkáját a gyöngyösi Vágó­híd és Húsfeldolgozó Vállalat telepén Európa egyik legmo­dernebb zsírolvasztója. A teljesen zárt géprendszerben egy műszak alatt 12 mázsa szalonnát dolgoznak fel zsír­nak. — AZ EGRI Kelemen László Irodalmi Színpad megkezdte előkészületeit a „Leleplezett trükkök, babonák” című vidám irodalmi műsor előadására. — KÉT EMELETRÁÉPÍ­TÉSBŐL ebben az évben négy család jut új lakáshoz Gyöngyösön. A Mátravidéki Építő és Faipari Ksz jövőre úgy folytatja munkáját, hogy emeletráépítésből 25 új la­kást adhatnak át a város dol­gozóinak. — A MATRAV1DÉK1 Erő­műben, a kultúrházban ma este hat órakor ünnepük a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 44. évfordulóját. Ezen az ünnepségen osztják ki az új szocialista brigádok okleveleit és címeit; több kiváló dolgozó jutalmazására is sor kerül. Az ünnepséget kultúrműsor zárja le. — JÖVÖRE tovább folyta­tódik megyénkben a falusi művelődési otthonok építése. Előreláthatóan 1962-ben me­gyénkben hárommal növeke­dik a fc’dtúrházak száma. — AZ EGRI főutcai Mű­anyag önkiszolgáló bolt por­táljának átalakítására is sor kerül most a főutcai üzletsor rendbehozásának programjá­ban; költözködés miatt néhány napig szünetel az árusítás, de ezután november 10-étől vál­tozatlanul a vásárlók rendelke­zésére áll a bolt áruválasztéka a „halaspiacnál” levő méter­árubolt mellett, ahol ideigle­nesen rendezkednek be. A női cipőbolt, amelynek portál át­alakítása jelenleg folyik, ideig­lenesen a Marx Károly utcá­ban — Vadászkürt mellett — árusít. __________ / M ontmartrei ibolya Verpeléten Szombaton este Verpelétn látogatott el az egri Gárdony Géza Színház, ahol több, min 400 néző előtt mutatták b< nagy sikerrel Kálmán lmr< Montmartrei ibolya című ope Mtjét. 1961. NOVEMBER 7., KEDD: November 7-e a NAGY OK­TÓBERI SZOCIALISTA FOR­RADALOM GYŐZELMÉNEK ÜNNEPE. A Bolsevik Párt VL kongresszusa határozata sze­rint az orosz munkásosztály; szövetkezve a dolgozó paraszt­sággal, magához ragadta a ha­talmat. Az Ideiglenes Kormány székhelye, a pétervári Téli Pa­lota elleni rohamra a jelt 21 óra 45 perckor az AURORA cirkáló­ról leadott lövések adták meg. 150 évvel ezelőtt, 1811-ben ezen a napon született KAREL ER­BEN cseh költő. A népköltészetet kutatta és e munkája hatása érezhető balladáin, melyek Kytice (Virágcsokor) című kötete a cseh romantika legjelentősebb alkotása. 115 évvel ezelőtt, 1846-ban született IGNAZ BRÜLL osztrák •zeneszerző és zongoraművész. Operái közül értékes Az arany ke­reszt (1875), valamint a Champagnei rege (1896) című balettje. 80 évvel ezelőtt, 1881-ben született SZERGEJ ív Sztálin-díjas szobrász, a monumentális szobrászat fő képviselője, ö alkotta a moszkvai Tolsztoj, Tyimirjazev, a Kremlben levő Lenin szobrokat, valamint a 26 Bakui Komisszár emlékművet Ba­kuban. 70 évvel ezelőtt, 1891-ben e napon született dmttru FURMA­NOV szovjet író. Főműve a polgárháború hőséről írt életrajzi re- 1 gény (Csapajev — 1923), melyben az író önarcképe — Klicskov ) alakjában — a szovjet irodalom egyik legjobban jellemzett kom- ( munista szereplője. Az Auróra cirkáló. EGRI VÖRÖS CSILLAG 7—8: Vadállatok a fedélzeten EGRI BRODY 7—8: Szurkolók lesen GYÖNGYÖSI PUSKIN 7—8: Iskolatársak voltunk GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 7- én: Megbilincseltek 8- án: Ninps előadás HATVANI VÖRÖS CSILLAG 7- én: Katonazene 8- án: Nincs előadás HATVANI KOSSUTH 7—8: Oz, a csodák csodája HEVES 7—8-án: Az Eiffel-torony árnyékában pétervAsAra 7—8: Ember a Holdon FÜZESABONY 7—8: Mágnás Miska műsora. MAGYAR I!%TER\ACIO\4USTÁkR4 EMLÉKEZÜNK... A 010-es számú hadműveleti egység — Sietek, mert megjött a só­gorom .; . (A sor végén.) — Mert kéremszépen, azt mondják, hogy ez jó film. Ol­vastam az újságban is. — Én színházban láttam. Is­teni darab. — Látja, hogy verik egy­mást ott elől? .,. — Nem . is csodálkozom. Ilyen jó filmet ritkán játsza­nak. Kiválóak a színészek is... — Mondja, mi az a tábla ott elől? ... Nem tudom elolvasni — másfeles a szemüvegem . *, — Várjon csak...: Min... den jegy ...el... fo ... gyott .... — Mi? Hogy nincs jegy?! — Ügy látszik. — Hm... Ha jól meggondo­lom, nem is érdemes megnéz­ni ezt a filmet. Ne- i hiszem- hogy olyan jó lehet ... — Az biztos. Az újság is csak felfúj mindent. A dolgo­zó fölöslegesen tölti el az ide­jét. Hallottam egy barátomról* hogy nagyon rossz ez a film... a viszontlátásra. — Hova megy? — Félre tétetek magamnak holnapra egy jegyet... tkátai) — Ezek a mai fiatalok. Azt hiszik, hogy övék a világ. — De kérem, én csak ... — Itt nincs semmi „csak”. Itt sorba kell állni. Mint más becsületes ember. Álljon a sor végére, ha mondom!... Fiatal- asszony! Sorba kell állni! Mi is a Sakeszpirt akarjuk meg­nézni! Mi? Hogy dolgozik? Azt hiszi, hogy mi ingyenélők vá­gunk?! Nézze meg az ember. Nekem is megjött a sógorom Bükkszenttarhonyáról, mégis sorbaállok! Tessék csak hátra menni... Maga is ott!... Va­lakit oda kéne állítani előre, hogy ne engedjen senkit.;. No, majd én. Tessék csak ki­engedni. így ni!... Ez mind­járt más... Álljon sorba a né­ni is... Nincs félretett jegy. Csak nyugalom, lesz minden­kinek. i.. (kérek egyet a 12. sorba ... középre. Köszönöm.) — Halló! Maga rendet te­remteni ment előre, nem je­gyet vásárolni! de, tudja, éppen most akarom megnézni én is... i — Igen? Na, kíváncsi va­gyok mit szól majd ahhoz a jelenethez, amikor beadják ,a 1 mérget az öreg királynak, mert 1 ez a harmadik Richárd akar t király lenni. Aztán megöli... ! — Hehe... nagyon érdekes i lesz... de tudja, én ma fo.., i — ... a két gyermeket. Lefe- 1 jezteti a sógorát, a feleségét is í tőrbecsalja arzénnel... i — ... gom megnézni, és nem 1 jó az, ha előre elmondják az : égé... i — ... aztán nemsokára ha- 1 dat üzen neki a skót minisz- 1 terelnök, és megkezdődik a 1 háború. A végén a király is < meghal... Nagyon érdekes j film, érdemes megnézni. , — Köszönöm, most már nem ( nézem meg. — Miért?.., J (Egy kicsit hátrább-) — Halló, fiatalember! Álljon csak szépen sorba! Mi is azt 1 csináljuk! i (A sor elején.) — Van még jegy? — Először is szálljon le a lá­bamról. — Bocsánat, én a sajátomén állok. Ez a mögöttem álló pa­sas rugdos a térdével..* van még jegy? — Nem is adnék az ilyennek jegyet. Hogy jön ahhoz, hogy más becsületes dolgozó lábán álljon sorba jegyért?! — Hallja-e! Én csak azt kér­deztem, hogy van-e még jegy? Erre maga nekem áll durvás- kodni. Most már azt mondom, hogy vegye ki a könyökét a szájamból, mert rendőrért ki­áltok! — Csak kiáltson. Jegyet úgy sem kap. — Mert maga kilökött a sor­ból! — Nem azért. Mert már teg­nap elfogyott.:. (A sor közepén.) —... és tudja, a harmadik Richárd hirtelen fölemeli a kezét, aztán elmegy a kép. A börtönben fogják a herceget, és beleteszik egy borosüveg­be ..; — Hm... Nagyon érdekes... Jó filmef játszanak — Természetesen, támasz­kodni kívánunk a népművelés­ben szerepet játszó többi szer­vezetre is. Hogy akadémiáink közelebb kerüljenek a terme­lési egységekhez, a szakszerve­zetekkel egyetértésben létre­hozzuk a TIT üzemi csoport­jait. Igénybe vesszük a könyv­kiadást irányító szervek segít­ségét is. Az országos szakkönyvtárak, könyvtárak vállalták, hogy a TIT éves tematikájának meg­felelő bibliográfiákat állítanak össze. így előadóink témájuk népszerűsítésére irodalmi pro­pagandát is kifejthetnek majd. — Munkánk színvonalának növelésére továbbra is folyto­nosan keressük az ismeretter­jesztés új formáit. Az elmúlt évi kísérletezés után az idén az Igazságügyminisztériummal egyetértve, sikerült általánossá tenni az ülnök-akadémiák rendszerét, amely a jogi isme­retterjesztés igen sikeres for­májának ígérkezik. Hasonló eredmény, hogy a mostani mű­velődési évben közreműködé­sükkel bányász- és építőipari munkásakadémia indul a rá­dióban — mondotta befejezésül dr. Nagy László. (MTI) katerületen, a falusi ismeret- terjesztésben is — mondotta dr. Nagy László. Az előzetes jelentések szerint a nagyobb községekben és mezővárosok­ban — a várt 200—300 helyett — 525 tsz-akadémiát, 81 álla­mi gazdasági és gépállomási akadémiát, 221 nők akadémiá­ját, 276 ifjúsági akadémiát — tehát összesen több mint 1100 akadémiai jellegű tanfolyamot, előadássorozatot — szerveztek. A tavalyihoz képest megkét­szereződik a munkásakadé­miák száma is, ebben az okta­tási évben nyolcszáz indul. A legfontosabb követelmé­nyül a minőséget és a rendsze­rességet jelöljük meg. — Ezt elsősorban úgy érhet­jük el, ha előadógárdánkat jó szakemberek egész sorával egészítjük ki. Ezek létszáma az elmúlt .évi 14 000-rel szemben ez év közepéig 18 és félezerre emelkedett, de ez a szám még mindig nem elégséges a nö­vekvő feladatok ellátására. Továbbra is központi feladat­ként kell kezelnünk a műszaki és az agrárértelmiség fokozott bevonását az ismeretterjesztés­be. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Országos Tit­kársága kidolgozta a TIT 1961—62. évi munkájának irányelveit. A mostani oktatá­si év fő tennivalóiról dr. Nagy László, a társulat főtitkára az alábbi tájékoztatást adta: — Az ismeretterjesztésben jelenleg az a fontos feladat áll előttünk, hogy a második ötéves terv megvalósítását szolgáló időszerű gazdasági, politikai és ideológiai felada­tok végrehajtását minél hat­hatósabban előmozdítsuk. Az ismeretterjesztés további fejlődésének irányáról szólva, a társulat főtitkára utalt né­hány érdekes jelenségre. Az ismeretterjesztés grafikonja — az előadások számszerűségét tekintve — meredeken emel­kedő irányú: például az idei év első felében csaknem kétszer dnnyi előadást tartottak, mint az egész 1958-ik évben, s az idén félév alatt 2,3 millió volt a hallgatói létszám. Hasonló mértékben növekszik az igény a jelenleg legfontosabb mun­TIT-csoportok alakulnak az üzemekben Intézkedések az ismeretterjesztés színvonalának továbbfejlesztésére körzetet. Különösen kitűnik a harmadik brigád. őszinte hálámat tolmácso­lom a brigád parancsnokságá­nak, Rejhardtnak, Kun Béla hadikomiszárnak és Zaluckij- nak, a törzsparancsnoknak, és az internacionalisták csapata parancsnokának, Münnichnek, valamint a törzs összes munka­társainak. A brigádtörzs tekintet nélkül a rövid időre, megszervezte a támadást, sikeresen nyomul­nak előre, fokozatosan vissza­szorítva az' ellenséget. Remé­lem, hogy a jövőben is erőtel­jesen folytatja a további sike­rek kivívását. A harmadik hadsereg pa- roncsnoka — Berzin.” 1918. szeptemberében, októ­berében az internacionalisták Münnich Ferenc parancsnok­sága alatt aktívan tevékeny­kedtek a támadó harmadik brigád jobb szárnyán és részt vettek Matavejevó és Mjátkij Kin települések bevételében. A katonai és szervezőtehetsége, és a munkásosztály ügyéhez való hűsége miatt Münnich Feren­cet a Nyugati harci egység pa- ■ rancsnokává léptették elő. Pa­rancsnoksága alatt az orosz harcosok zászólalja, a lovasala­kulat és az internacionalista zászlóalj, amelynek soraiban nemcsak magyarok, hanem kí­naiak, koreaiak, tatárok és oroszok is voltak, nemegyszer megrémítették a fehéreket Je- katerinburg körzetében. Innen Münnich Ferencet Magyaror­szágra küldték, forradalmi munkára. A csapat parancs­nokságát Lipsics Ernő vette át, A volt tomszki internacionalis­ta csapat harcosai tovább foly­tatták a küzdelmet. (A „Testvérek fegyverben* 9f- mű, Moszkvában megjelent Brosúrából fordította: Csehliy Gyula, egri InternaclonaUMá bar coM nacionalista Rejhardt és ko­miszárja Kun Béla volt, 1918. augusztus elején komoly fel­adatot kapott; Liszva-Kinovsz- ki üzem kerületében fel kellett tartóztatni az ellenség támadá­sát. A sűrű, sötét erdő által bo­rított, mély völgyben, Kini ál­lomásnál az internacionalisták váratlanul találkoztak a cseh­szlovák légiósokkal. Nem is­merve a vidéket, bekerítették őket. Csupán nagy nehézségek árán sikerült az internaciona­listáknak kitörni. Az elesettek között volt Márki Béla — a tomszki , internacionalisták egyik rettenthetetlen parancs­noka, — Münnich Ferenc hű segítőtársa. Münnich Ferenc — az erdőn keresztültörve Liszva állomáshoz — újra összegyűj­tötte maga köré a volt hadi­foglyokat. Két héten keresztül a harmadik brigád vörösgár­distáival részt vett a csapat Kini állomás bevételében és a fehérek vasúton való üldözé­sében. A HELYZET a frontnak ezen a részén megszilárdult. Az in­ternacionalisták sikerei tudo­mására jutottak a Keleti Front harmadik hadtest pa­rancsnokának, Farzinnek. A sikertől egy akkor kelt, a 010 számú, a hadműveleti egység részére 1918. augusztus 26., 12 óra 50 perckor kiadott parancs így emlékezik meg: „Augusztus 24-én a harma­dik brigád szemléjén szemé­lyesen meggyőződtem, hogy a brigádtörzs tekintet nélkül a nehéz feltételekre, amelyek a csehszlovákokkal való hadve­zetésben megnyilvánultak, talpra tudta állítani az egész távirat, a Tomszkban újonnan feltűnt fehérgárdisták parancs­noksága aláírásával. FOLYTATVA az utat, az internacionalisták néhányszor összecsaptak az ellenséggel, de komoly harcra nem került sor. Tobolszkba hajózva, a csapat bevette a várost, néhány gyű­lést tartott és a helyi tábor­ból 45 hadifogollyal bővítve csapatát, tovább indult. 1918 június közepén a csapat Jeka- terinburgba ért. Itt találkoz­tunk a harci csapatok szerve­zésére Moszkvából ideutazott Kun Bélával. Jekateringburg harci tábor­hoz volt hasonló — emléke­zett Münnich Ferenc. Az Ural proletárvárosa több fronton küzdött. A városhoz vezető utakon elkeseredett harcok folytak. Engem (ti. M. F.) Raj- ner Károllyal és a tomszki bolsevik Anszonommal Perm- be irányítottak, új csapiatok megszervezése céljából. A har­cos internacionalisták pihenés nélkül a Nyevjánszki üzem irányába indultak, ahol kulák- felkelés tört ki. Ezt a had­műveletet Lipsics vezette. Hamar megérkezett Perm- ből a németek, magyarok és kínaiak egész százada. Mün­nich Ferenc 400 harcosra nőtt csapata belépett a második ukrán hadosztály harmadik brigádjába, később a híres 29. uráli lövészhadosztályba, ame­lyik felszabadította Szibériát és Távol-Keletet a kolcsakis- táktól és az intervenciósoktól. A brigád csapata, amelyik­nek parancsnoka a forradalmi mozgalom veteránja, az inter­A VÖRÖSÖK fő erőit hátra kellett vonni nyugatra, a Tom, Ob és Irtisz folyókon,, hogy egyesüljenek a vöröshad­sereggel. Egy csapat p>edig el­indult keletre, Krasznojarszk- hoz. ahonnan már régen kér­tek segítséget. Május végén, a visszavonu­lás fedezésére hátrahagyott, magyar harcosokból álló kis csap>at, Szilágyi Imre forra­dalmárral az élen, valamint Münnich Ferenc "0 -400 em­berből álló i' nario, ; lista csapata a Torr Tai s és a hadifoglyok . ; dalmi bi­zottsága rész; cl együtt a Föderatív Közt ..so:-i. nevű nagy utásszá.lí ra a Fer- mák nevű hajói,', szállt és fel­felé hajózol* a To: t folyón. A karaván, szirénái nélkül, óva­tosan ha’:'dl el re, minden percben támadás várva a partról. A fedélzeten harci ké­szültségi n állt te . ágyú és néhány ,e pr . A parton elvtárs.' , Szilágyi csapatából, már e eredet en összetűz­tek a érékkel. Az ellenség figyelme mag: era vonva, a csap- -i harcosokkal a visz- szav múl Novonyikolájenszki irányáb egyik összetű­zés ■ hérek megölték S? t. Estefelé a Fö­d rrsaság nevű hajó , l votö :gy kis rakparton. ,r. ic .. 1 jó számára történő kása tartott, Miin- • jc, a harcosok cso­portjával házkutatást tartott az • ■ ásón. Az egyik szo­bái , ávirót találtak. „Visz- , ii a bolsevikok hajó­ját. — hangzott az egyik FÉKTELEN harcok dúltak 1918 tavaszán Szibériában. A tajga friss növényzete csillo­gott, barátságosan és ragyo­góan virágoztak az első szi­bériai virágok. De ez a ta­vasz kevés embert örvendez­tetett meg: a lázongó cseh­szlovák hadtest részei messze Cseljabinszkon túl, Omszkot ostromolva, elfoglalták Mari- inszkot és Tomszkhoz köze­ledtek. Tomszk és a környéki kerületek munkásai, a bolsevi­kok felhívására szembeszálltak a fehérek támadó csapataival. A cseh fehérgárdisták elé a Tajga állomásához, a Tomszki Tanács határozata szerint, a vörösgárdisták csapatait küld­ték; Az egységben harcolt az 50 emberből álló internacio­nalista brigád is. A vöröskato­nák, az ellenséget felfedezve, már az állomáson kezdték to­vábbfejleszteni támadásukat. De a cseh fehérgárdisták ha­mar észheztértek és a csapa­tok új szerelvényeit odave­zetve, megbontották a táma­dókat. „A keletkezett harcban — emlékezik erről az esetről Münnich Ferenc — az interna­cionalisták egész . csapatát megsemmisítették”. A tomszki forradalmi bizott­ság határozata szerint meg­kezdődött a város kiürítése. Bár mindenki belátta, hogy a meglevő erőkkel lehetetlen tartani a várost, elhagyni azt a helyet senki sem akarta. Együtt a városi szovjet szer­vekkel, az internacionalista csapat, Münnich Ferenccel az élen, összegyűjtött minden rendelkezésre álló fegyvert hogy ne szerezzék meg a csel szlovák lázadók, és a forrt, dalmi rend védelmét biztos t- sák*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom