Népújság, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-25 / 278. szám

Jól dolgozó földmüvesszövetkezeti kultúrfelelősök Takarékossági ankét Verpeléten és Makiáron Ezen a héten értekezletre gyűltek össze a földműves­szövetkezeti kultúrfelelősök. hogy meghallgassák a MÉSZÖV értékelését, július óta végzett munkájáról. Az elemzés során megállapították, hogy az olyan kimagasló eredmények mel­lett, mint az augusztus 20-i megyei táncfesztivál megren­dezése, kilenc belkereskedelmi akadémia megszervezése, a ta­karékossági ankétokon való jó- szereplés — mutatkozik még hiányosság. Legfontosabb, hogy a mun­katervekben foglaltakat nem mindenütt, s időben hajtották végre. Többek között nem tör­tént meg az irodalmi színpa­dok, esztrád- és bábcsoportok, szövetkezeti rádiók működte­tésének megszerevzése. Annak ellenére, hogy közel húsz ol­vasóbrigád alakult megyénk­ben, lemaradás tapasztalható az olvasómozgalomban is. Az olvasómozgalom alapját kell hogy képezze minden föld­művesszövetkezeti kulturális munkának. Éppen ezért szük­séges, hogy minden földműves­szövetkezet — akár a legkisebb is — teremtse meg az olvasó­mozgalmat, tartson ismeretter­jesztő előadásokat és kapcso­lódjék be a községek kulturális munkájába. Már a nagy fel­adatok mellett is, szövetkezeti kultúrcsoportjaink jól felké­szültek, így külön meg kell di­csérnünk a hevesi, szihalmi, ecsédi és visznek! kultúrcso- portokat. Az értekezleten az adácsiak arról számoltak be, hogy a szövetkezeti rádió mű­sorát most veszik magnetofon­ra és megszervezték a szavaló­kórust. Jól szerepeltek nevem­ben 7-én a szövetkezeti ünne­pen. Poroszlón népdal-estet szer­veztek, hanglemezparádét tar­tottak és mozgalmasak a bel­kereskedelmi akadémia előadá­sai is. Lehetne még sorolni azokat a kultúrcsoportokat, amelyek szép eredményeket ér­tek el, A gondok megtárgyalása közben került sor a földmű­vesszövetkezet gazdálkodásá­nak ismertetésére. Az értekez­leten részt vevő 34 kultúrfele- lős megállapította, hogy nem ismerik elég jól a kulturális alap félhasználásának alkal­mazható módját és sokszor nin­csenek tisztában az alapból tör­ténő vásárlási lehetőségekkel. Erről szólt a hevesi kultúrfe- leíős, a beruházás-jellegű vá­sárlásokkal kapcsolatban. Fel­tétlenül szükségesnek tart j uk, hogy kultúrfelelőseink tanul­mányozzák a SZÖVOSZ és a Művelődésügyi Minisztérium idevonatkozó rendelkezéseit, mert ha nem ismerik ezeket, nem tudnak gazdálkodni a reá­juk bízott összeggel. Megyénk földművesszövet­kezeti boltjaiban és könyves­boltjaiban megjelent az 1962. évi Érdekes Kalendárium. Szinte már hagyományossá válik, hogy a SZÖVOSZ és a Kossuth Kiadó minden esz­tendőben kalendáriumot készít. A most megjelent Érdekes Kalendárium szép kivitelű és díszére válik minden háznak. Ez az a könyv, amely a jövő esztendőben elénk tárja á fon­tosabb évfordulókat. A szerkesztők a napokat jelző táblák mellé, mindenkit ér­deklő esemény-naptárt illesz­Az elfekvő kulturális felsze­relések kihasználása is nagy problémát jelent egyes helye­ken. Számos földművesszövet­kezet görcsösen ragaszkodik az évekkel ezelőtt megvásárolt felszerelésekhez, jóllehet, kul- túrcsoport a szövetkezeten belül már évek óta nem működik. Ezt a problémát vetette fel Ko­vács Ferenc szihalmi kultúrfe- lelős is. Kérte, a kultúrcsoport- vezetőket, hogy az ilyen fel­szereléseket adják át olyan he­lyekre, ahol azt megfelelőkép­pen hasznosítani tudják. Nem helyes, hogy a meglevő felsze­reléseket szekrényekben el­zárva őrzik, ugyanakkor ezek­kel egy másik főldművesszö- vetkezetnél a község kulturális életét lendíthetnék fel. Ko­vács elvtárs jó példát mutatva, máris felajánlotta a szövetke­zetükben levő, kihasználatlan felszereléseket. Az élénk vita után Schillin­gen Attila, a Heves megyei Népművelési Tanácsadó veze­tője beszélt a kultúrfelelősök feladatairól és a tanácsadók se­gítségéről. Hangsúlyozta, hogy mind a továbbképzési, mód­szertani, mind az ismeretter­jesztő filmek tekintetében nagy segítséget tudnak adni, ame­lyet ’ a földművesszövetkezetek eddig nem használtak ki. Ezek után Mészáros József, a KPVDSZ megyei kultúrfele- lőse a szakszervezeti titkárok feladatait összegezte, a föld­művesszövetkezeti kulturális munkában. ........................... Az értekezlet végén, a kápol­nai, egri, hatvani kultúrcso­portokat könyvjutalomban ré­szesítették. Ugyancsak juta­lomban részesült Kovács Fe­renc szihalmi kultúrfelelős, a szövetkezeti rádió megszerve­zéséért, Mikus Kálmán hevesi kultúrfelelős, az erdőtelki ta­karékossági ankéten való sze­replésért és az eddig végzett munkáért. Szóbeli dicséretben részesültek a belkereskedelmi akadémia megszervezéséért Bukucs József né járási előadó, valamint a káli, füzesabonyi, poroszlói és szihalmi földmű­vesszövetkezetek igazgatósági elnökei és kultúrfelelősei. Re­méljük, hogy az értekezlet után —, amelyen sok szó esett a földművesszövetkezeti kultu­rális élet és a sportegyesületek minden fontosabb feladatáról, — mindenütt segíteni fogják a szövetkezeti kultúrmunkásokat. Szükséges a munka azonnali beindítása minden téren, hiszen csak így tudjuk terveinket va­lóra váltani. Szövetkezeti kul- túrmunkásaink segítsék a gaz­dasági munkát, a falvak kul­turáltságának emelését, szóra­koztassák a dolgozókat és se­gítsenek előmozdítani a szocia­lista életforma kialakítását. Varga László művelődésügyi előadó tettek. A kalendárium gazdag képanyagán keresztül bemü- tatja a múlt esztendő nagyobb eseményeit. Más helyen szín­vonalas novellákat, riportokat, verseket találhatnak az olva­sók. Ezen kívül rejtvény és hu­mor oldal teszi változatossá a kalendáriumot. Az ára mind­össze 10 forint. Az új kalendá­rium előreláthatólag ismét megnyeri a falusi dolgozók tet­szését, hiszen amellett, hogy érdekes, még hasznos tanácso­kat is nyújt, s olvasmányos szórakozást ad a hosszú téli es­téken. — o — A megyében működő taka­rékszövetkezetek a takarékos- sági hónap keretében takaré­kossági napokat, ankétokat rendeznek. Eddig hét takarék- szövetkezetnél tartottak taka­rékossági ankétot. Múlt szom­baton Verpeléten, 19-én pedig Makiáron jól szervezett, nagy sikerű takarékossági ankétot tártottak. Verpeléten a kora esti órák­ban nagy számban gyülekez­tek a kultúrházban a község dolgozói. Az ankét alkalmával Horti Béla, az egri járási népfront elnöke tartott értékes előadást a takarékosságról és a takarékszövetkezeti mozga­lom jelentőségéről. Az előadás után a részvevőket több órán keresztül a helyi honvédség, az úttörőzenekar, valamint a fmsz kultúrcsoportja szórakoz­tatta változatos műsorával. Műsor közben került sor a .,Kérdezz—f eleiek” versenyre Szerdán este rendezték meg Hevesen, a Petőfi Termelőszö­vetkezet kultúrházában a' pa­rasztakadémia ünnepélyes megnyitását. Az akadémiának 150 hallgatója van. Az ünne­pélyes megnyitón a földmű­vesszövetkezet kul túrcsoport j a másfél órás műsorral szóra­koztatta a részvevőket. ... Az előadás és a műsor után Megyénk földművesszövet­kezetei már eddig is számos esetben adtak segítséget a 'há­ziasszonyok háztartási munká­ihoz. Mosógépek és edények kölcsönzésével hozzájárultak a második műszak megköny- nyítéséhez. Nem elég azon­ban a mosógépeket kikölcsö­nözni, szükséges az is, hogy a falusi asszonyokat megtanítsuk a különböző mosószerek he­lyes használatára. Most a földművesszövetke­zetek mosási és mosóporhasz­nálati bemutatókat tartanak az érdeklődő háziasszonyok­nak. Megyénk területén eddig Hevesen, Apcon, Füzesabony­November 29—30-án két­napos cukrászati versenyt és kiállítást rendez Hatvanban a MÉSZÖV vendéglátóipari osz­tálya és a Hatvani Földműves- szövetlkezet. A ■ versenyen, amelyet a járási kultúrházban rendeznek meg, Borsod és He­ves megye legjobb cukrászai­nak készítményeit mutatják be. Ez a kiállítás, Illetve verseny nemcsak nemes vetélkedés, hanem egyben bemutatója is a szövetkezeti cukrászat szak­mai fejlődésének, s annak: a cukrászat művészet is. A ver­A közelmúltban ülést tar­tott a földművesszövetkeze­tek egri járási központjának választmánya. Az ülésen meg­tárgyalták a járás földműves­szövetkezeteinek vagyonvédel­mi helyzetét és az ebből adódó feladatokat. A választmányi ülésen Berecz Miklós igazgató- sági elnök ismertette a va­gyonvédelem feladatait. Be­számolójában kitért a földmű­is, amely iránt óriási érdek­lődés nyilvánult meg a kö­zönség részéről. A legjobb fe­leleteket adó személyek érté­kes díjakat kaptak. Nagy sike­ré volt a Textilnagykereskedel­mi Vállalat divatbemutatójá­nak is. Az ankéton több mint ötszáz fő vett részt. A makiári takarékszövetke­zet vasárnap délután a mozi- helyiségben kultúrműsorral egybekötött ankétot rendezett. A takarékossági ankétot To­ronyi Endre, a takarékszövet­kezet elnöke nyitotta meg, majd ezután az egri járási központ főellenőre tartott elő­adást. A műsort a helyi álta­lános iskola kultúrcsoportja adta. Itt sem maradt el- a „Kérdezz—felelek”-játék, ame­lyen keresztül több mint 250 részvevő Ismerkedhetett meg a takarékossággal és a taka­rékszövetkezeti mozgalom leg­fontosabb tudnivalóival. a termelőszövetkezet vendégül látta a szövetkezeti kultúrcso- port tagjait. Már az elmúlt év­ben is jó kapcsolat alakult ki a helyi földművesszövetkezet és a termelőszövetkezet között. A szövetkezet kultúrcsoportja látogatja a tsz rendezvényeit és már több ízben műsoros esttel kedveskedtek a hevesi termelőszövetkezeti dolgozók­nak. ban, Pétervásárán és Horton rendeztek bemutatókat. A leg­utóbb Horton megtartott be­mutatón mintegy 50 háziasz- szony, ismerkedett meg a he­lyes mosószer-használattal és sajátította el a szappan nélküli mosás tudományát. A bemutatók alkalmával egyébként megbeszélik a he­lyes és a szükséges mosóporok használatával kapcsolatos tud­nivalókat, az érdeklődőknek pedig szaktanáccsal szolgál­nak. Ma este a poroszlói föld­művesszövetkezet, a községi kultúrotthonban tart mosási bemutatót, illetve szaktanács- adást a község háziasszonyai­nak. seny november 29-én délelőtt kezdődik, ahol büfé is várja a vendégeket. A látogatók egyébként megtalálják szóra­kozásukat is, mivel mindkét nap délutánján ötórai teát ren­deznek, tánccal egybekötve. A hangulatról a Hatvani Föld­művesszövetkezet cukrászdá­iénak zenekara gondoskodik. A kiállítás második napján tombolasorsolást rendeznek, amelynek keretében a legsike­rültebb cukrászati remekmű­veket, készítményeket sorsol­ják ki. vesszövetkezeteknél előforduló leltárhiányok ismertetésére, valamint a boltvezetők és a választott vezetőség munká­jára. A beszámoló után élénk vita alakult ki, amelyben a felszó­laló választmányi tagok el­mondották véleményüket és tapasztalatukat a szövetkeze­tek vagyonvédelmi munkájá ról. Megjelent a jöv5 évi Érdekes Kalendárium Műsoros tsz-akadémia Hevesen Mosásbemufató a iöldművesszövetkezetekben Cukrássverseny és kiállítás Hatvanban —»44— II Az egri járási uálaszlmány ütése Befejezés előtt az 1962. évi zöldségtermelési szerződéskötés A begyűjtési rendszer meg­szűnésével, a központi készle­tek biztosítása szerződéses ter­melés alapján történik. Ebből eredően évről évre nagyobb feladat hárul a szerződéses zöldségtermeltetésre. Így a MÉK részéről is mindinkább megalapozott a zöldségfélék termeltetése. A kezdeti nehéz­ségek — mint a vetőmag­beszerzés, melegágy! felszere­lés biztosítása —, mindinkább megszűnnek. • Az 1962. termeltetési évben a szerződött zöldségfélék árai előreláthatólag kedvezőbben alakulnak, mint a korábbi években. Ugyanis néhány cikk kivételével védőáron kerülnek felvásárlásra, ami biztonságo­sabbá teszi a szerződéses ter­melést. Elősegíti a zöldségfélék termeltetését az a tény is, hogy a szerződéses árak nyújtotta kedvezményen kívül több zöld­ségféle vetőmagját ingyenesen adja a MÉK a termelőszövet­kezeteknek. így többek között a paradicsom, zöldpaprika, uborka, korai és kései fejes­káposzta vetőmagvait. A zöldségtermelés megfelelő jövedelmezőségét illetően igen 6ok példát lehetne felsorolni a termelőszövetkezetek köréből. Még az idei aszályos időjárás ellenére is igen kifizetődő volt a szerződéses zöldségtermelés. Ezt mutatja a tamabodi Tőrna­gy öngye Termelőszövetkezet munkája, ahol szerződött zöld­paprikából több mint egymil­lió forintot, uborkából 281 ezer forintos jövedelmet értek el. Hasonló eredmények voltak az erdőtelki Aranykalász Terme­lőszövetkezetben, ahol 150 hold szerződéses kertészetből 1 mil­lió 222 ezer forint és a tenki Béke Termelőszövetkezetnél, ahol az 50 hold szerződéses kertészetből 622 ezer forint volt a bevétel. A fenti eredmények nyilván kedvező hatással vannak az 1962. évi, szerződések megköté­sére, amit bizonyítanak az ed­dig lekötött területek és meny- nyiségek. Többek között Igen sok olyan termelőszövetkezet van, ahol az átlagos szerződé­seken felül a leszerződött te­rületeket a jövő évre komoly mértékben megemelték. Esek* hogy csak néhányat említsünk* Atkár, Üj Élet, Tarnabod, Tar- nagyöngye, Kömló, Május 1* és még sorolhatnánk több ter­melőszövetkezetet is. Ma már csak néhány olyan termelőszövetkezet van, amely még nem kötötte meg a jövő évi zöldségtermelési szerződést. Ezek számára most nem akar­juk megismételni a szerződé­ses termeltetés előnyeit, de amint látják, a szerződések megkötése nemcsak az állam­nak, a népgazdaságnak fontos, nagyobb jövedelmet biztosít nekik is. Az időben történő szerződéskötés szükséges azért is, mert a MÉK csak így tud gondoskodni a szükséges vető­magvak és egyéb felszerelések beszerzéséről. Meg kell említeni még, hogy a korai primőr zöldségfélék termeltetésére a jövőben mind­inkább nagyobb gondot fordí­tunk. így 1962-ben mintegy 550 hold paradicsomot kívá­nunk kiültetni április 2Ó-a előtt, továbbá 50 hold zöld­borsó januári vetését is tervbe vettük. Emelkedik az őszi ve­tésű sárgarépa, petrezselyem, saláta, spenót és vöröshagyma mag-vetéseinek a területe is. Biztosítottuk az esetleges fagy­kárból származó befektetések megtérítését is. Korai paradi­csomnál elfagyás esetén 8 fil­lér térítést kapnak darabon­ként a termelőszövetkezetek; Borsó és a felsorolt zöldségek kifagyása esetén,, a vetőmag ellenértékét téríti meg a MÉK. Ezek az intézkedések is a jól jövedelmező, korai zöldségter­melést kívánják elősegíteni, ami a termelőszövetkezetek jö­vedelmét nagyban emeli. Honti Imre Kettős ünnep Adácson November 16-án kettős ün­nepet ültek az adácsj dolgo­zók. Tizenhét évvel ezelőtt, ezen a napon szabadították fel a szovjet csapatok a közsé­get. Most ünnepelni gyűltek össze, s ezt a földművesszövet­kezet rendezte, abból az al­kalomból, hogy elkészült a község legkorszerűbb boltja. A község lakosai mindeddig Gyöngyösre, Budapestre és más városokba jártak, hogy beszerezzék a szükséges fel­szereléseket és árucikkeket.' A szövetkezet boltja nem tudta kielégíteni igényüket, hiszen nem volt korszerű és az áru sem volt választékos. Ezt a többéves problémát végérvé­nyesen megoldotta az új iparcikkbolt. Szép kultúrműsorral nyitot­ta meg a földműveszövetke- zet új, önkiválasztó iparcikk- szaküzletét. Az ünnepségen mintegy 500 földműveszövet- kezeti tag jelent meg. Juhász József, felügyelő bizottsági el­nök megnyitó szavai után Medve János, a földművesszö­vetkezet igazgatóságának elnö­ke ismertette a földművesszö­vetkezet eredményeit, az új kereskedelmi forma fontossá­gát és az iparcikkbolt beruhá­zási körülményeit. Beszédében megemlékezett arról a segít­ségről is, amit a földműves­szövetkezet a szövetkezeti tag­ságtól kapott, terveinek meg­valósításához. Kihangsúlyozta, hogy a szövetkezeti tagok nemhiába fáradoztak a jobb áruellátásért, mondtak le év­ről évre a vásárlási vissza­térítés összegéről. Megemlítette, hogy az épít­kezést előkészítő munkából 8 földművesszövetkezet dolgo­zói jól kivették részüket. Tár­sadalmi munkával rendbehoz- ták a bolt környékét, ami már több éven keresztül el volt hanyagolva. Az ünnepsé­get az úttörők táncszámaival és az énekkar számaival fe­jezték be. Ezután került sor az ipar­cikkbolt megnyitására. Az ünnepségen jelenlevő szövetkezeti tagok elismerően nyilatkoztak a bolt berendezé­séről és az árukészletről. Már az első napon igen nagy for­galmat bonyolított le az üz­let: három óra alatt harminc­ezer forintos forgalmat ért el A látogatottság, illetve a vá­sárlás a következő napon sem csökkent, mivel e nap for­galma is meghaladta a 23 ezer forintot. A közeljövőben önkiszolgáló élelmiszer-háztartási boltot és eszpresszót nyit a földműves­szövetkezet. E három egység beruházási költsége mintegy 300 ezer forintot tesz ki, ami­hez a tagság több mint 50 ezer forinttal járul hozzá. Ai új egység megnyitásával, a kulturált szövetkezeti keres­kedelem Adácson — mint a gyöngyösi járás egyik legna­gyobb községében is — le­rakta alapjait. Szabó Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom