Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-18 / 246. szám

1961, október 18., szerda NÉPŰI SÁG 7 Megkezdődött az alapszervezetek vezetőségének új iáválasztása Szabad (lártaap A gyöngyös-i Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat kultúr­termében hétfőn szabad párt­napot tartottak. Az üzem dol­gozói előtt Bokros László, a városi pártbizottság párt- és törriegszervezeti osztály veze­tője az aktuális nemzetközi kérdésekről tartott nagy érdek­lődéssel kísért előadást. VAROSUNKBAN hétfőn tartották az első pártvezetőség újjáválasztó taggyűlését. A Növényvédő Állomás kommu­nistáinak tanácskozásán részt vett Holló Béla, a megyei párt- bizottság képviselője és Móni­val Andor, a városi pártbizott­ság ágit. prop. felelőse. Az elmúlt két esztendő munkájáról a vezetőség beszá­molóját Kovács Béla titkár terjesztette az alapszervezet tagsága eié. A vitában felszó­lalt többek között. Holló elv­társ, aki a termelési kérdések­ről, a termelőszövetkezetekkel való kapcsolatról, a szak­propagandáról, a téli gépkar­bantartásról és a vezetőség új­jáválasztásának jelentőségéről beszélt. Ezután került sor a titkos szavazásra, amelyen megválasztották az új vezető­séget. Utána megtartották az első vezetőségi ülést, ahol egy­hangúlag egyetértettek abban, hegy továbbra is Kovács elv­társ irányítsa a Növényvédő Állomás kommunistáinak munkáját. TEGNAP a Kertészeti és Köztisztasági Vállalat párt- alapszervezetének vezetőség­újjáválasztó taggyűlését tartot­ták meg. A postás "kommunis­ták október 19-én, a malom párt-alapszervezetének tagjai pedig 20-án tartják vezetőség­újjáválasztó taggyűlésüket. Vasárnap: Munkásakadémia az IKOV-né! 150 mázna szőlő Vasárnap hajnalban mintegy j 200, városi KISZ-alapszervi j vezető indult a Mátragyöngye Termelőszövetkezet szőlőtáb- láira. Az ifjúkommunista üze­mi munkások, technikusok, gimnazisták, ipari tanulók, pé kék, orvosok, cukrászok, mér­nökök elhatározták, hogy tár­sadalmi munkával segítik a szüret meggyorsítását. A kellemes, verőfényes idő­ben, jő hangulatban dolgoztak ebédutánig és 150 mázsa noah szőlőt szedtek le. A Mátra­gyöngye Termelőszövetkezet tagjai elismeréssel szóltak a derék fiatalok szorgos munká­járól. Öt megye biztosítóinak táj értekezlete A pénzügyminisztérium biz­tosítási főigazgatósága szerdán és csütörtökön városunkban rendezi meg öt megye biztosí­tási szakembereinek tájérte­kezletét. A tanácskozáson a főigazgatóság képviselői mel­lett részt vesznek az Állami Biztosító Pest, Szolnok, Nóg- rád, Borsod és Heves megyei igazgatói, helyetteseik, a pro­pagandisták és a járási fiók­vezetők. A gyűlést a Mátra Szállóban tartják, amelyen a Jövő évi feladatokat vitatják meg. ___________ Pe dagógusok továbbképzése Október 19-én, csütörtökön egésznapos szakmai tovább­képzésen vesznek részt a város és a járás általános iskoláinak első és felső tagozatain tanító pedagógusok. Ezen a napon tanítási szünnap lesz az isko­lákban. A továbbképzést a gyöngyösi I-es iskola tanter­medben tartják. Az új évad munkaterve Ülést tartott a városi tanács népművelési állandó bizottsá­ga. A tanácskozáson Misóczki Lajos, népművelési felügyelő ismertette az 1961—62-es városi népművelési munkatervet. Az Élés részvevői meghatározták azokat a tennivalókat, ame­lyek szükségesek a munkaterv­ben foglaltak megvalósításá­hoz. _________ 13 0 toledó-készítő A Háziipari Szövetkezet ve- ■etősége két hónappal ezelőtt szervezte meg a toledó-készítő tanfolyamot. Ez idő alatt 130 asszony tanulta meg a szép asz­talterítők és szalvéták készíté­sét, s már a második tétel árut készítették elő szállításhoz. Most 30 asztali garnitúrát ex­portálnak a nyugati államokba, «honnan 120 asztalterítő és a vele járó hat szalvéta szállítá­sára érkezett megrendelés. Közel harminc autóközleke­dési dolgozó részvételével, Gonda Gyula párttitkár és Halász Ernő szakszervezeti tit­kár jelenlétében kezdődött meg a 32. sz. AKÖV gyöngyösi üzemegysége által szervezett munkásakadémia. Szőllősi Sándor oktató tiszt­tartotta a munkásakadémia el­ső előadását, amely az autó­fuvarozás kereskedelmi jelle­gével foglalkozott. A hallgató­ság — akiknek nagy része az autóközlekedés egyéb ágazatai­ban tevékenykedik — nagy fi­gyelemmé fogadta a jól cso­portosított anyagot. Az előadás után Molnár László, az AKÖV kultúrbizott- ságának elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a munkásaka­démiát nagy gondossággal és körültekintéssel készítették elő. „Aránylag könnyű dol­gunk volt” — mondta többek között Molnár László, „mert üzemegységünk dolgozói öröm­mel ragadták meg az alkalmat, hogy tudásukat gyarapíthas- sák”. A z élete? ... Sokat élt, ** látott, hiszen az 55 év olyan ember számára, aki nyi­tott szemmel nézi a világot, valóságos történelem. Igaz, az emlékek már megfakultak kis­sé, mert a gondot űző évek fátylat borítanak arra, ami fájt, ami meggyalázta az em­beri méltóságot, mi kiporcióz- ta, vagy kilopta a gyermek szájából a falatot!... De így volt ez, és Bíró Gy. István pipájának gomolygó füstjében mintha megeleve­nednének ismét a megfakult emlékek. Ketten vagyunk most. A bánya áthatolhatatlan sötétsége mohón nyeli az öreg vájár meggondolt szavait. — ... tízen ültük körül az asztalt, szüleim és mi nyolcán, gyerekek. Nem mindig jutott kenyér!... Mert ha Istenmezején nem akadt a bányásznak munka, a szegényes, sovány földek nem sokat adtak a megélhetéshez. Még a 12 éves kort sem érte meg Bíró Gy. István, de szent György napkor már elszegő­dött... Kellett a kommenció! A nyugtalan vérű fiú nem so­káig bírta a lelket, testet őrlő kiscselédi életet. Elégedetlenül szemlélte az egyenlőtlen vilá­got és emberek közé vágyott. Oda, ahol tenni lehet valamit. Saját maga sem volt tisztában a bensőjében feszülő érzések­kel, csak azt tudta, hogy va­lami rettentő igazságtalansag az egész, amely körülötte fo­rog . Az 1931-es év már az eger­esein bányában találja Bíró Gy. Istvánt. A bányászok zú­golódtak. . . tizenkét órás mun­kaidő ... kevés bér... felvo­nulás a központi iroda ele. El­Hasonló értelemben nyilat­koztak a hallgatók is, akik kö­zül például Bene László, több­szörös újító kijelentette, hogy műszaki szakember létére örömmel szerez tudomást az autóközlekedés olyan vonatko­zásairól, amelyekről eddig ép­pen szakirányú elfoglaltsága miatt még nem tudott. 0 szőlő értékesítése a Mátragyöngye Tsz-ben A termelőszövetkezet tagsá­ga 200 mázsa csemegeszőlőt tervezett értékesíteni, de a kedvezmények következtében 900 mázsára növelték" a ter­vet. Szerződéses kötelezettsé­güknek már eleget is tettek. Ezenkívül 4200 hektoliter egy­szer fejtett oltvány-bort is terveztek átadni, amelyből 3800 ütert szállítottak be, cs emellett 500 mázsa oltvány borszőlőt és 600 mázsa étkezé­si otellót értékesítenek. bocsátják, azt mondták rá, hogy kommunista. Pedig a cselédsorban nevelkedő fiatal­ember még pontos fogalmat sem tudott alkotni akkor e sió mélyebb értelméről. Csali a kenyérről!... A környékbeli üzemekben nem juthat mun­kához a nyugtalan vérű fia­talember. Alkalmi kenyérke­reseti lehetőséget vállal. Nyá­ron aratónak szegődik, télen fát vág a bükk rengetegeiben, de a csendőrök ... állandóan szemmel kísérik! Comsály. 1938. Ismét fel- vehette a csákányt Bí­ró Gy. István. Az elmúlt évek viszontagságai érzéseiben acé­lossá edzették. Mert látta a hi­bák okait, látta miért kell lyukas cipőben járniuk a mun- kasgyerekeknek télvíz idején, s látta miből fakad a munkás­emberek létbizonytalansága. Itt sem maradhatott sokáig. Sztrájk ... bérkövetelés a még nagyobb kenyérért! Csendőr­ség, katonaság szállta meg a bányatelepet... és akadtak becstelen sztrájktörők. Bíró Gy. István ismét munkanélkül maradt! ... Hója az ország út­jait, munkát keresve. Tatabá­nya . .. Mezőhegyes . .. Orosz­lány! ... összefogásra, harcra buzdítja az embereket. A felszabadulás Oroszlány­ban éri Bíró Gy. Istvánt. Vég­re megvalósultnak érzi álmait, amiért nélkülözött. amiért olyan sokszor felemelte szavát. Belépett a pártba. Az 1945-ös széncsatában már felfigyeltek a lelkesen dolgozó emberre. Többet és mindig többet akart adni. hogy hozzájáruljon az ország gondjainak enyhítésé­hez. 1949-ben elsők között tűz­Emlékezés pipafüst Meg leéli gyorsítani a szüreti munkát! KIBŐVÍTETT vezetőségi ülést tartott á Dimitrov Ter­melőszövetkezet. A tanácsko­záson részt vettek a munka­csapatvezetők is. Először Kiss Ferenc a szövetkezet elnöke számolt be erfurti útjáról. El­mondotta, milyen sok hasznos tapasztalatot gyűjtött a „virá­gok vámsában” és a környék­beli, fejlett, nagyüzemi gazda­ságokban. A hasznos módsze­reket, mint a gépesített, s.a- badszállású tehénistálló, a me­legítek sertésólak létesíté.ét, az expresszhizlal ást: a mi iss-eink is meg tudják való­sítani — mondotta többek kö­zött. A következőkben az elmúlt vezetőségi ülés ha táró rátáin au végrehajtásáról számolt be az elnök. A fogatos brigádveze­tők egészhetes munkatervet készítettek, s így áttekinthető és zavartalanabb a munkájuk. A rozs és az őszi árpa vető­mag már a földbe került, s az 50 hold búzát október 25-ig tervezik elvetni. A száraz idő­járás ellenére is időben ele­get akarnak tenni kenyérga­bonavetési kötelezettségüknek. Ismertette a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesí­tését is. Még több mint 2500 mázsa oltványt és több száz mázsa szőlőt kell leszállítani­uk többek között. A továbbiakban a jövő évi áruérlékesítési tervet ismer­tette, amit a jelenlevők alapo­san megvitattak. Arra az ál­láspontra jutottak, mint a vá­ros más termelőszövetkezetei­ben is, hogy inkább csökken­tik a növényféieuégek számát, s a tájjellegnek megfelelő, jobban jövedelmező növénye­ket vetnek. így például napra­forgó cirok helyett kukorica­vetőmag kerül a földbe, s megnövelik á burgonya és ál­talában a munkaigényes, jö­vedelmezőbb növények vetés- területét. Az á cél vezérli a szövetkezet vezetőit, hogy egész évben folyamatos mun­kát tudjanak biztosítani, ugyanakkor növekedjék a tag­ság jövedelme is. — Jelenleg — az Üj Élet Termelőszövetkezet kezdemé­nyezésére — ebben a szövet­kezetben is a brigádtervezés folyik. A brigádvezetők ön­állóan dolgoznak a területü­kön. s komplett terveket ké­szítenek a munkaerőszükség­letre, a fogatokra, az átlagter­mésre, a i.i unkaegység''elhasz­nálásra, mert ismerik azoknak a tábláknak adottságait, ame­lyeken az idén is dolgoztak. S a brigádtagok a termelé­kenységi mutatók szerint ré­szesülnek majd premizálásban. Javasolták: jövőre üzemgaz­dász is dolgozzon a tsz-ben. HANGSÚLYOZTAK a hoz­zászólók, hogy minden mun a- kaegység mögött legyen ter­méseredmény, s ezt a célt szol­gálja a brigádtervezés is. Töb­ben szóltak arról, hogy a szü­ret nem olyan ütemben halad, mint tervezték. A munkaidőt nem használják ki kellőkép­pen a szőlészbrigádok tagjai, de, és ez jó dolog, például Csépányné paradicsomos­brigádja szombaton is dolgo­zott. Többen azt mondják, most csak 1,2 munkaegysé­get lehet keresni, ugyanakkor elfeledkeznek arról, hogyha kinn marad a határban a ter­més, több tízezer forint kár éri a közösséget, s így a je­lenleg még biztosítottnak lát­szó munkaegység értéke is csökken. A kibővített vezetőségi ülés úgy határozott, hogy érvényt szereznek korábbi határoza­tuknak és munkaegységlevo­nással és kedvezmény megvo­nással büntetik azokat, akik igazolatlanul hiányoznak, más­hol dolgoznak. Arról is hatá­roztak, hogy elsősorban az ér­tékesebb oltványszőlőt szedik, s a noah-termést csak azután takarítják be. — Feltétlenül szükséges a szüret meggyorsítása — hang­súlyozta az elnök —, mert a jelenlegi ütemben három-nég/ hét szükséges a szüret befe­jezéséhez. Ezért döntöttek úgy, hogy egyelőre nem tartanak szabad szombatot. A tagság te­kintélyes része érzi, tudja, hogy saját érdekükről van szó. Ezért is helyes, hogyha valamelyik brigád végez a munkájával, más brigád terü­letén folytassa a szüretet. Szó esett arról is, hogy a közel félmilliós beruházással épült üvegházat jobban ki kell használni, s már most készül­jenek fel a primőráruk ter­mesztésére. A búzavetés meg­gyorsítása mellett már most gondoskodni kell a szőlőfedő ekék biztosításáról is. Na­gyobb területen akarják trá­gyázással javítani a szőlők ter­méshozamát. E TANÁCSKOZÁSON fel­vetett problémák nemcsak a Dimitrov Tsz-t, hanem a vá­ros többi termelőszövetkezetét is érintik, s a járás községeire is vonatkoznak. A Mátra lan­káin meg kell gyorsítani a szüretet, s a szárazság elle­nére is igyekezni kell az őszi vetésekkel — ezt a jövő évi kenyér biztosítása igényli. (R. I.» Jó munka, helytállás A GYŰLÉS hangulata, Lit- kei János KISZ-titkár beszá­molója, a hozzászólások mind azt bizonyították, hogy a vál­lalatnál dolgozó fiatalok részt kérnek a gondokból, hogy szaktudásukkal, igyekezetük­kel segítenek az esetleges problémák megoldásában. A fiatalok magatartására jel­lemző, hogy örülnek a sike­reknek, amelyekhez ők is hoz­zájárultak, de a hibákat sem igyekeznek véka alá rejteni, Litkei János KISZ-titkár mellett íék mellére az élmunkás jel­vényt. Elismerték mint mun­kást és mint elvhű, harcos kommunistát. Fáradhatatlanul dolgozott, szervezett. Minden­hol meg lehetett tanálni. A ta­nácsok megalakításánál, a ter­melőszövetkezetek szervezésé­nél. 1946-ban került Gyöngyösre az öreg vájár. Még alig ismer­ték, de mindenki figyelmesen hallgatott meggondolt szavai­ra. Ma is szeretik és megbe­csülik. Az ellenforradalom után munkásőrként fogott fegyvert, nehogy felemelje ke­zét az ármány azért, amelyre vágyott, amelyért nélkülözött. Elhallgat... füst bodorodiR a pipából és ő lassú mozdu­lattal végigtapogatja fájós lá­bait. Az idő és a hideg bánya­víz reumát csempészett a cson­tok közé. Ezért gépre osztot­ták be. Itt megpihenhet. De a meneteléseket sem bírja már úgy a munkásőr gyakorlatok alkalmával, mint néhány év­vel ezelőtt. De a szeme jó ... és a célt biztonsággal találja el a lövészeteken. Amikor fel- j vetődött a kérdés, hogy lesze­relik, mert hát a kora ... meg j a betegsége! ö tiltakozott. Ho­gy is ne! Szükség van a fegy­veres kézre!... És ma is látni, amint lassan, kissé nehéz lép­tekkel szolgálattételre ballag. l^ddig volt. A pipából ki­égett a dohány, búcsúzunk, de egy harcos élet emlékét visz-, szűk magunkkal. Tett azért,1 amire vágyott és dolgozott be­csületesen annak a megtartá­sáért is. Köszöntsük őt tiszte­lettel: az öreg vájárt, az idős harcost. Laczik Janos beszámolója alapján szeret­nék néhány gondolatot kira­gadni, amelyek jellemezték, vagy jellemzik a Vendéglátó­ipari Vállalat munkáját. Kijelenthetjük, a vállalat az év már eltelt időszakában jó munkát végzett, amelyet bizo­nyít az első félév 106,7 szá­zalékos tervteljesítése, amely az előirányzott forgalmi ösz- szeg mellett közel másfélmil­lió forint többletbevételt biz­tosított a vállalatnak. Ugyan­ezt elmondhatjuk a saját ter­melésű árucikkeikről is, ame­lyekből tervükön felül 500 ezer forintot forgalmaztak. Miért születhettek ilyen ered­mények? Azért, mert a szak- szervezet gazdája volt a mun­kaversenynek, azért, mert a dolgozók napról napra szá- montartották az elért eredmé­nyeket, azéi t. mert az egyes részlegek vezetői gondoskod­tak a verseny nyilvánosságá­ról. Népszerűsítették azokat a dolgozókat, akik magatartá­sukkal, munkájukkal kivívták a nagyközönség és a vállalat elismerését. A tervteljesítés önmagában, szép képet mutat, de nem ilyen egészséges az a folya­mat, amely a terv végrehajtá­sának alkotóelemeit mutatja. A vállalatnak féléves viszony­latban 700 ezer forintos nye­reséget kellett volna felmu­tatni, de ezt különböző okok miatt teljesíteni nem tudták. Befolyásolta ezt a létszám- és béralapgazdálkodás, mert a vállalat vezetői egyes munka- területeken sok esetben fölös­leges munkaerőt alkalmaztak. Ezzel párhuzamosan előfor­dult, hogy olyan üzemegysé­gekben, amelynek látogatott­sága megkívánta volna a Nemcsak szépérzékünk és jóizlésünk tiltakozik ellene, hanem egészségügyi okokból is helytelen az a gyakorlat, amit néhány fiatal folytat Gyön- gyösorosziban a szórakoztatást, művelődést nyújtó helyiségek­ben. Mozielőadás után a terem sokszor egy elhagyott csatatér képét kelti, de semmivel sem volt jobb a kép a párthelyiség klubszobájában sem, ahol a televízió műsorát nézhették végig a község lakói. A hanyagul elszórt napra­forgómag héj, a cukorka és a I csokoládé hurkolópapirjai, ci­létszámot, a vezetők elutasí­tották a részlegvezető jogos kérését. Ha a vállalat az év utolsó negyedében ezen a té­ren teljesíteni akarja a köve­telményeket, akkor feltétlenül munkaerőátcsoportosítást kell végezni és létszám kiegészítést kell adni azokra a helyekre, ahol az üzletek forgalma és a vendégek gyors, udvarias ki­szolgálása ezt megkívánja. Időszakonként visszatérő je­lenség a Vendéglátóipari Vál­lalatnál a leltárhiány. Adód­tak időszakok, amikor a vál­lalat vezetői teljes egészében meg tudták szüntetni ezt a népgazdasági szempontból is káros jelenséget. Ha megvizs­gáljuk az első félév leltárki­mutatásait, akkor azt látjuk, hogy a részlegekben 90 ezer 823 forint hiány mutatkozik. Az egyes részlegek kapacitását nézve, nem jelentéktelenek ezek az összegek. A GYŰLÉSEN felszólaló fiatalok egyöntetűen elhatá­rozták, hogy az év hátralevő időszakában ki-ki a saját munkaterületén fokozottabb fi­gyelmet fordít az előforduló hibák megszüntetésére. Példát mutatnak a munkában, pél­dát mutatnak a társadalmi tulajdon védelmében, részt vesznek az ellenőrzésben. Hátra van még az utolsó ne­gyedév. Ha adódtak is hi­bák a vállalat életében — amelyeket meg nem történté tenni már nem tudnak ugyan —, még ki lehet azokat javí­tani. Becsületes munkává] fo­kozni tudják a nyereségrésze­sedést és megszüntethetik a leltárhiányokat. Ebben a mun­kában számítunk fiataljaink­ra, a Vendéglátóipari Vállalat kiszistáira. —ez— garettavégek — nagyon lehan­goló látványt nyújtanak. Emi­att a hanyagság miatt kellett a klubhelyiségben a TV nézését megszüntetni. De a hanyagság felveti a kérdést: szükséges-e. ez a felületesség? Ma már az udvariasság, a figyelmesség, egymás becsülé­se a jellemző nálunk az embe­rekre. Erre gondoljanak azok a fiatalok is, akik Gyöngyös- orosziban még ma is vétenek mások és önmaguk megbecsü­lése ellen azzal, hogy felborít­ják a rendei. M. J. Egymás iránti kötelességünk is

Next

/
Oldalképek
Tartalom