Népújság, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-10 / 239. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEG VEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEG VEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 239. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1961. október 10., kedd A Román Nőssövetség két vezetője Egerben Kedves vendégeket fogadtak ja nőtanács megyei vezetői tegnap. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség budapesti tanácskozására érkezett küldöttségek egyik csoportját várták, hogy megismertessék velük a megye nőmazgalmának eredményeit, a nődolgozók életét. ■ Dél felé járt az idő, amikor a várva várt vendégek megérkeztek. A tanácskozáson részt j vevő román delegáció két tag- I ját, Maria. Rosettit, a Román Nőszövetség elnökét és Mia Grozát, a külügyi osztály zetőjét Horváth Nándorné, a nőtanács megyei titkára és Fehér Istvánná, á nőtanács városi titkára üdvözölték. A vendégeket villásreggeli várta, ahol kölcsönös üdvözlések hangzottak el, s poharaikat a román és a magyar nép barátságának tovább-erősödésére ürítették. A kora délutáni órákban a dohánygyárba látogattak el a román vendégek, ahol az üzem dolgozóival beszélgettek el. A dohánygyáriak gyártmányaikból készült mintacsomaggal és egy-egy művészi vázával ajándékozták meg a küldöttség tagjait. A késő délutáni órákban került sor városnézésre, melynek keretében felmentek a várba, majd az Eger hírnevét adó bor készítését nézték végig a borkombinátban. Az esti órákban a nőtanács városi aktíváival cserélték ki tapasztalataikat a román vendégek. Ma a kiskörei termelőszövetkezetek asszonyaival találkoznak vendégeink, majd a pa- rádfürdői üdülőt és szanatóriumot nézik meg. Tanácskozik az országgyűlés Napirenden az ötéves terv törvényjavaslata Az országgyűlés hétfőn folytatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai. Csergő János, Czottner Sándor, Ilku Pál, Ineze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Losonczi Pál, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd az országgyűlés megkezdte a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette. Hazánkban a tervidőszakban lerakjuk a szocializmus alapjait Bevezetőben megállapította, hogy a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat annak a helyes gazdaságpolitikának szellemében készült, amelyet a párt és a kormány a hároméves terv végrehajtása során is érvényesített. s amelynek ma már kézzelfogható eredményeiről számolhatunk be. A hároméves tervet nemcsak teljesítettük, hanem egy sor jelentős előirányzatát túl is teljesítettük. Az ipari termelés a tervezett 22 százalék helyett közel 4Ó százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 11 százalék helyett 19 százalékkal emelkedett és terven felül 23 milliárd forintot költöttünk beruházásra. A párt egész politikájának átütő sikere, hogy a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Az előadó ezután szóvá tette a még meglevő nehézségeket, hibákat, hogy az előttünk álló terv végrehajtása során elkerüljük azokat. — A hároméves terv idején értünk el eredményeket a 1965-ben a szóc a nemzeti jövedelei 98 százalékt Ez a változás is tükrözi, hogy hazánkban a tervidőszakban lerakjuk a szocializmus alapjait, s áttérünk a fejlett szocialista társadalom építésére. Nemzeti jövedelmünk felhasználásában a felhalmozás gyorsabban növekszik, mint a fogyasztás. A fogyasztás növekedését jelzi az árufogalom 23 százalékos emelkedése, s ezen alapszik az élet- színvonal, a reáljövedelem 16— 17 százalékos növekedése. A reálbérek növekedése a tervidőszak elején lassúbb, a tervidőszak második felében gyorsabb ütemű lesz. Mind a tervezésnél, mind a végrehajtásnál a magyar dolgozó nép életszínvonalának állandó emelése a cél, s azt kell szem előtt tartanunk, hogy az élet- színvonal emelkedése mindenkor megalapozott legyen; A nemzeti jövedelem tehát a szocialista fejlődés ütemének megfelelő hányadot biztosit felhalmozásra, beruházásokra. Korábban, több éven át — az ellenforradalom utáni években — viszonylag keveset ruháztunk be. Ezt fokozatosan pótolnunk kell, s egyben biztosítanunk kell a gyorsabb fejlődés feltételeit is. A beruházásokat természetesen csak beruházások összpontosításában, építkezéseink gyorsításában, a beruházási költségek csökkentésében, de a fejlődés nem volt kielégítő. A hároméves terv második felében a terven felül keletkezett tartalékokat némileg túlbecsültük; a fogyasztást és a felhalmozást együttesen gyorsabban növeltük, mint ahogyan a nemzeti jövedelem emelkedett. Többek között ez okozta, hogy beruházásainkat anyagilag nem tudtuk oly mértékben megalapozni, ahogyan az építés gyors üteme és a gazdaságosság ezt megkívánta volna. E tapasztalat is indokolja, hogy az előterjesztett ötéves tervben a beruházások összegét a korábban tervezettnél valamelyest alacsonyabban javasoljuk megállapítani. Ajtai Miklós ezután a második ötéves tervről szóló törvényjavaslat néhány fő vonására hívta fél az országgyűlés figyelmét. — Az előirányzatok szerint a nemzeti jövedelem 36 százalékkal emelkedik, s míg 1959-ben a nemzeti jövedelem termelésének egészéből a szocialista szektor 77,5 százalékot képviselt, :ialista szektor írnek már mintegy ít képviseli. oly mértekben növelhetjük, hogy az ne akadályozza az életszínvonal folyamatos emelkedését. — Szocialista iparunk öt év alatt 48—50 százalékkal növeli termelését. Ez évenként mintegy 8,5 százalékos átlagos emelkedést jelent. A termelési eszközök gyártása gyorsabban növekszik, mint az ipar egészének, különösen pedig a fogyasztási cikkeknek a termelése. Az ötéves terv idején a szocialista ipar termelésében még nagyobb súlyt kap a vegyipar, a gépipar és a víllamosenergia-ipar. Népgazdaságunk adottságai indokolják, s a nemzetközi munkamegosztás lehetővé teszi, hogy kevesebb cikket gyártsunk, viszont nagyobb szériában. Termelésünk szerkezetének kedvező alakításához egyre nagyobb lehetőséget biztosít számunkra a szocialista országok közötti munka- megosztás, gazdasági kapcsolataink továbbfejlődése a szocialista országokkal, s e kapcsolatok előnyeinek bátor kihasználása. Mindenkor éreztük a Szovjetunió, a szocialista orfejlesztését helyezzük előtérbe. Elsősorban olyan cikkek szerepelnek terveinkben, amelyeket korszerű technikával és technológiával gazdaságosan tudunk előállítani. Példának említette a vegyipar termelését, amely az ipar egészének növekedését meghaladva, 75 százalékkal emelkedik, de a vegyiparon belül a gyógyszeripar termelése még ennél is gyorsabban: száz százalékkal növekszik. A műszeripar termelése tavaly 5,2 százalékot képviselt a gépipar egészében. Ez a részarány a tervek szerint 1965-ben 7,6 százalékra emelkedik, a híradástechnikáé pedig 9,9 százalékról 11.5 százalékra. Ezek az iparágak jelentős szerepet töltenek be iparunk automatizálásában is. — Az élelmiszeripar termelésében számottevően emelkedik a konzervipar és a hűtőipar részesedése. Jó minőségű mezőgazdasági termékeinket így magasabb értékű cikkekké dolgozhatjuk fel, s mindkét iparág exportunk szempontjából is jelentős. tervünk egészét ka igénye jelemzi nyegesen rövidítsük az építkezések idejét, ugrásszerűen növeljük a munka termelékenységét, s minél inkább kialakítsuk az építkezési munka gyár- szerű, szerelőipari jellegét. Mindehhez szilárd hazai nyersanyagbázist teremt a Dunai Cement- és Mészmű üzembehelyezése. Az építkezés korszerűsítése nagyban hozzájárul majd a beruházások kivitelezési idejének rövidítéséhez, a költségek csökkentéséhez. A terv előirányozza például, hogy a lakásépítkezések átlagos időtartamát öt év alatt felére kell csökkentem. Az ilyen célok megvalósításához jobb szervezésre, jobb tervezésre, átgondolt, céltudatos anyagi ösztönzési rendszer bevezetésére is szükség van, hogy a beruházások előkészítésétől a kivitelezésig, tovább javuljon a munka. A második ötéves terv idején több új nagy ipari mű építését kezdjük meg, illetve fejezzük be, több iparágat, üzemet korszerűsítünk. Az új üzemek építésénél, s a rekonstrukcióknál is tekintetbe kell vennünk az ipartelepítés szempontjait Beszéde további részében külkereskedelmünkkel, illetve exportfeladatainkkal foglalkozott. Aláhúzta, hogy népgazdaságunk nyersanyagellátását, a szükséges behozatalt csak jó minőségű, korszerű, kedvezően eladható exportcikkek segítségével biztosíthatjuk. Ezért egyik legdöntőbb feladat iparunk gyártmányainak korszerűsítése Gyógyszereink, műszereink, híradástechnikai berendezéseink, járműveink és termékeink számottevő nemzetköri sikert arattak, s nemzetközi tekintélyt biztosítanak a magyar iparnak. Több esetben azonban elhúzódik egyes gyártmányok korszerűsítése. A kutatás, a kísérletezés, a szerkesztés, a prototípus gyártása néha annyi időt vesz igénybe, hogy mire az új cikk gyártását megkezdjük, már nem tekinthető teljesen korszerűnek. Fokozni kell tehát iparunk rugalmasságát. Más szóval: lényegesen rövidíteni kell azt az időt, amely a korszerű gyártmány elkészítésének elhatározása és tényleges elkészítése között eltelik. A nemzetközi együttműködés lehetőségét felhasználva e téren is, szűkíthetjük a feladatok számát, ugyanakkor a kutatásban is, a gyártmányfejlesztésben is fokozottan törekedhetünk az erők összpontosítására. A továbbiakban a mezőgazdaság terveit ismertette. A terv a mezőgazdasági termelés 22—23 százalékos növelését írja elő, más szóval évi átlagban mintegy 4,1—4,2 százalékos növekedést. Ennek a célnak az elérése nemcsak a mezőgazdaságtól, de egész társadalmunktól számottevő erőfeszítéseket követel — hangsúlyozta, majd részletesen ismertette a mező- gazdasági termelés előirányzatainak megvalósításáért végrehajtandó feladatokat. A közlekedés fejlesztéséről szólva hangsúlyozta, hogy folytatódik a villamosítás és a dieselesítés. Ezután részletesen beszélt az életszínvonal emelkedését, az anyagi és kulturális igények kielégítését előirányzó tervekről. A terv, a kiskereskedelmi áruforgalom 23'százalékos növelését írja elő, méghozzá a lakosság igényeinek megfelelő áruból. Felhívta a figyelmet azokra a szerkezeti és minőségi változásokra, amelyeket a terv az áruforgalomban előirányoz. Az élelmiszerellátásban egyre nagyobb szerepet kapnak a magasabb tápértékű, állati eredetű fehérjéket tartalmazó és a vitamindús élelmiszerek. A belkereskedelem egyre több olyan gépet és felszerelést hoz forgalomba, amelyek könnyítik a háztartási munkát, s a dolgozók kényelmét szolgálják. A közétkeztetés forgalmának viszonylag gyors, 30 százalékos emelését tervezzük, s ez nagy mértékben könnyíti majd a dolgozó nők háztartási gondjait. A könnyűipar előirányzatai összhangban vannak a fogyasztás várható alakulásával — s egyben a nemzetközi piacokon jó hírnevet szerzett termékekkel —, mint például a magyar cipő, pamutszövet — segítik külkereskedelmünket, is. Dolgozó népünk életszínvonalának növelése szempontjából jelentősek a közvetett juttatások is. A sok ilyen közvetett — az áruforgalomban nem tükröződő — juttatás közül kiemelte a társadalombiztosítás nagyarányú kiszélesedését, amely különösen nagy jelentőségű mostanában dolgozó parasztságunk életkörülményeinek javulása szempontjából. A lakásépítkézéseket a 15 éves lakásépítési programnak megfelelően irányozza elő a terv* Öt év alatt 250 000 lakas építésével számolunk, ennek mintegy 40 százalékát állami erőforrásból építjük. A magánlakás-építést jelentős hitellel támogatja az állam, s elsősorban a bérből és fizetésből élők rendelkezésére állnak a hitelek. Ismeretes, hogy a 15 éves lakásfejlesztési program fő célját minden család rendelkezzék önálló lakással. Az ötéves terv lakásépítési előirányzata ennek a nagyszabású programnak az első szakasza. Öt év alatt a lakások száma gyorsabban növekszik, mint a családok száma, de a lakásigényeket az ötéves terv végére még nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni. Az oktatás és a népművelés előirányzatairól szólva részletesen kitért a szakember képzésre. Népgazdaságunk gyors ütemű fejlesztése olyan igényeket támaszt a szakember- képzés Iránt, amelyeket felsőfokú képzésünk legfeljebb minimálisan elégít ki. Ezért rendkívül kívánatos volna, ha gyakorlati intézkedésekkel, a tervek fölé emelhetnénk az egyetemre kerülő fiatalok számát — mindenekelőtt a mérnök, — a tudományegyetemi vegyész —, a fizikus- és a matematikus-hallgatók számát. A törvényjavaslat előirányozza a felsőfokú technikus-képzés megkezdését is — Népünk művelődése szempontjából felbecsülhetetlen a televízió — hangsúlyozta ezután —, az ország területének nagy részén biztosítjuk a televízióadás vételét, s több, mint 600 000 készülékét hozunk forgalomba. Ezzel a művelődésnek olyan új érrendszere teremtődik meg, amely a legkisebb faluba is elágazik s új lendületet ad a szocialista kultúra terjedésének. Dr. Ajlai Miklós beszéde további részében megállapította: a modern ipar és modern mezőgazdaság fejlődése szükségessé teszi, hogy népgazdaságunk alakulását öt évnél hosszabb távra is áttekintsük. Tervezőink megkezdték népgazdaságunk 20 éves tervének kidolgozását, A húsz éves terv előkészítése érdekében végzett számításokat az ötéves terv előirányzatainak kidolgozásánál is felhasználtuk. A kormány a mostani törvényjavaslat tárgyalásakor határozatot hozott, hogy az Országos Tervhivatal fő vonásai ban dolgozza ki a népgazdaság fejlesztésének 1970- Ig szóló tervét. Ez is része lesz a 20 éves távlati tervnek és előfeltétele a népgazdaság zökkenőmentes fejlődésének. Befejezésül hangsúlyozta, hogy az országgyűlés elé került törvényjavaslat körültekintő, elmélyült munka eredménye. Kidolgozásában mész- (Folytatás a 2, oldalon,| szagok nagy családjának segítségét, önzetlen támogatását a legnehezebb helyzetben is felénk nyúló segítő kezét. A továbbiakban rámutatott, arra, hogy a népgazdaság fejlesztésének, szerkezeti átalakításával javítjuk az ország nyersanyaghelyzetét is. A kevésbé anyagigényes és magas szaktudást követelő termékek Második ötéves a korszerű techni A műszaki fejlesztés szempontjából mindenekelőtt fontos az energiaellátás. Ennek korszerűsítése érdekében növeljük a kőolaj és a földgáz felhasználását. Célunk megvalósításához jó alapot biztosít a ..Barátság” kőolajvezeték, amelyen a Szovjetunióból érkezik hozzánk nyersolaj. Fejlesztjük saját kőolaj- és földgáztermelésünket is, ugyanakkor villamos energiát importálunk a baráti országokból, kiépül a hazánkat a Szovjetunióval ösz- szekötő 220 kilovoltos új távvezeték. így 1965-ben az ország minden lakosára mintegy 33 százalékkal több fogyasztás jut, mint a múlt évben. Energiahelyzetünket korszerű, új erőművek építésével is javítjuk. Iparunk fejlődésében egyre nagyobb szerepet kap a kemi- zálás is, a múlt évben a vegyipar az egész ipar termelésének 7,5 százalékát képviselte, ez az arány 1965-ben megközelíti a 9 százalékot. Az egy főre jutó műanyagtermelés az ötéves terv végére eléri a 3,2 kilót. Gyors ütemben emelkedik a műtrágyagyártás is, úgyhogy a behozatallal együtt az egy katasztrális hold szántó-, kert- és szőlőterületre jutó műtrágya a tervidőszak végére eléri a 190 kilót. A vaskohászat szerkezete is a műszaki fejlődés követelményei szerint alakul. Növeljük a finomhengersori termékek és a finomlemezek részarányát, a hidegen alakított kohászati termékek gyártását. A nyers- vas-termelést új, nagy olvasztók építése nélkül rekonstrukciókkal növeljük, ugyanakkor egész kohászati termelésünket úgy fejlesztjük, hogy általános gazdaságpolitikai céljainknak megfelelően, jobb minőségű, értékesebb terméket állítson elő. Az építőipar műszaki fejlesztését az előregyártott elemek termelésének fokozásával, könnyűbeton-elemek gyártásával, s más korszerű módszerekkel segítjük elő, hogy lé-
